Népújság, 1985. február (36. évfolyam, 26-49. szám)
1985-02-28 / 49. szám
NÉPÚJSÁG, 1985. február 28., csütörtök Irodalom és hazafiság Egy előadás elébe Irodalmunkban múltunk, magyarságunk legteljesebb emlékezete őrződött meg. Irodalmunk őrzi a leghívebben mindazt, ami számunkra a múlandóságból múlhatatlan: történelmi sorsalakulásunk gondjait, örömeit, tanulságait. Emberi, szellemi létünk alakítása a művészet erejével, a gondolat és az önismeret által is történik. A humánum társadalmi szükségességéről és történelmi nélkülözhetetlenségéről nem mondhatunk le. Irodalom és hazafiság kapcsolatáról szólni egyre időszerűbb ; különösen Egerben, a szembesülő emlékezet fénylő színterén. Itt Tinódi, Balassi üzen a régmúltból az alkotás és az erkölcsi eszmévé magasodó élet példájával. Jelképe lett irodalmunknak a lant és a kard, a szépségvágy és a megmaradás etikájának' és esztétikájának kettős szimbóluma. Küzdő korból ered Zrínyi szava a hazaszeretet felelősségérzetét megfogalmazó művekben. Zrínyi az „édes haza” iránti Balassi-öröksé- get a „Hic vobis vei vincen- dum vei moriendum est” (Itt győznötök vagy meghalnotok kell") imperatívuszára változtatta az adott kor- halyzetben. A helytállásnak ez a korparancsa zeng a reformkorban, az „Itt élned, halnod kell" szavakban. Haza és emberiség kettős jelszava, az iderendeltség tudata a magyar szabadság- harcos eszmei örökségbe érvényesül. Kölcseynél „A haza minden előtt" életvezérlő elve fogalmazódik meg. Petőfinél a „Szabadság, szerelem", Adynál a „Politika és szerelem”, József Attilánál a „Szellem és a szerelem" válik ars poetica érvényűvé. A „Ragyogni" akarásnál is döntőbb lesz a „használni” akarás közösségi elve. Ady azt vallotta, hogy Balassiéktól, a kuruc szabadságharcosoktól, Csoko- naiéktól ösztönöztetett. Hirdette, hogy ,.Nemcsak magyar vagyok ... de patrióta is." A nemesi nemzet nagy- jaival szemben a népi hősöket idézte: Dózsát Wer- bőczivel szemben, aztán Petőfit, Táncsicsot. De ismerte történelmünk ellentmondásait, tudta, hogy „Dózsa ás Werböczi szinte egyszerre jött.” Vallotta, hogy az ide- tartozás megmásíthatatlan rendelés. Magában hordta a „magyarság fényét, köny- nyét, tört hitét." Hirdette, hogy a magyarság „betyár urak" miatt vált „hőkölő néppé". Ember és magyar nála szétbonthatatlan szintézisbe került. Amíg a kultúrák és népek nemzeti keretekben virágoznak, addig magyarságunkat nemzeti érzésként. sajátosságként is őriznünk kell. Költészetének iegdúsabb, legáradóbb tétele éppen magyarságélménye: a legdktalanaibb — mert ok nélküli —, de legigazabb szerelem. A világháborús értékpusztulást látva, a szétszóródás vízióival viaskodva írja 1916-ban: „Mit tagadjam? — siratom és szeretem. (Mit tagadjam? — talán ez az igazi.) S ez is oktalan, de legszebb szerelem." Az „Ember az embertelenségben" élményét megfogalmazó, a háború ellen kiáltó, az „intés az őrzőkhöz” üzenetét örökül hagyó Adynak nemcsak véresen valóságos köze, de távlata is volt történelmünk. a magyarság sorsának értékeléséhez. A szocializmusban látta a nemzeti, a „dunatáji” boldogulás útját. az emberiség szebb jövőjének lehetőségét. A munkásosztály harci jelképét, a vörös csillagot ő tűzte ki elsőként a magyar költészet egére. Költészete már 1919 előtt is a gondolkodó emberek forradalomhoz vezető útját egyengette. Az első magyar kommunisták, majd mind Ady-rajongók voltak. Tudatosító és megtartó erő volt 1919-ben, majd a levert forradalmak után, a „fekélyes béke időszakában” itthon és a határainkon túl élő magyarság számára is. Ezt az örökséget folytatja József Attila az „Édes hazám, fogadj szívedbe. / hadd legyek hűséges fiad!" fohászával. A kordiktálta kérés tartalma pedig: „Adj emberséget az embernek, / adj magyarságot a magyarnak, / hogy mi ne legyünk német gyarmat." A társadalmi harcot vállalva, a perem. a külváros, osztályöntudatát fejezi ki. A munkásosztály küldetéstudata: „helytállni az emberiségért az örök talajon". A búvó otthoni tájra vágyón a mártíriumot is vállalva folytatja a haza és emberiség eszméjét Radnóti Miklós. Alaptételt fogalmaz 1944. február 29-én. Dési Hubert búcsúztató versében: „Ember, vigyázz, figyeld meg jól világod: / ez volt a múlt, emez a vad jelen, / — hordozd szívedben. Éld e rossz világot / és mindig tudd. mit kell tenned érte, / hogy más legyen." 1945 után a magyar marxista tudat egyik alapigazsága lett népünk történelmi sorsának fontos tanulságaként a következő: „a legfontosabb haladó hagyományaink közé tartoznak a nemzeti függetlenségért vívott szabadságharcaink”. Szocialista hazafiság és szabadságharcos hagyomány így forrt össze. Történelmünk osztályharcok története, de egyben nemzeti múltunk függetlenségi és szabadságharcainak története is. Az emberség, a humánum, a szellem szabadságharcának pél- daadói voltak irodalmunk nagy egyéniségei. Emberi voltunk, magyarságtudatunk számára azért nélkülözhetetlenül fontos az anyanyelv és az irodalom, valamint a történelem. Azonosságtudatunk a szellem régióiban főképpen a nyelv és az irodalom révén, a múló időben pedig történelmi ismereteink által erősödik. Ezért érezzük ezeket a tudományágakat nemzeti érdekű és érvényű tantárgyaknak. Irodalom és hazafiság témaköréről tart előadást február 28-án (csütörtökön) délután hat órakor az egri Ifjúsági Házban, az „Átriumi esték” sorozatban Király István akadémikus. Cs. Varga István Otthon Hazafelé 75 éve született Kohán György festőművész Még csak most lenne 75 éves Kohán György, és már 19 éve halott. Élete az átlagos emberi életkor előtt egy évtizeddel korábban zárult le. Életpályája sem volt átlagos. Ennek áttekintése nemcsak a nagy alkotót megillető tisztelgésre, hanem máig érvényes és hasznosítható tanulságok megfogalmazására is alkalmat ad. A gyulavári uradalmi kovács fiának első élményeit az alakuló, szikrázó vas jelentette. Tanára, József Dezső korán felismerte kivételes tehetségét. Baráti kezek a Képzőművészeti Főiskoláig vezették útját. Itt azonban' a drámai erővel, feszültséggel teli növendék Glatz Oszkár osztályán nem találja helyét. Párizs következik nyomorral és áramlásokkal És még valami: A Győző-féle Művészeti Lexikon szerkesztőinek jó szeme, mert a 25 éves Kohán Györgyöt önálló címszóként szerepeltették már 1935-ben. Két budapesti kiállítása (Műbarát, Tamás Galéria). A 30-as évek közepére esik első vásárhelyi tartózkodása, amikor is megismerkedik az idős mesterrel. Tornyai Jánossal, sőt egyik alapítója lesz a Tornyairól elnevezett tudományos, irodalmi és művészeti társaságnak. A 30-as évek végét, a 40-es évek elejét többszöri katonáskodás szabdalta fel. Majd következett a felszabadulás. és ekkor új lehetőségek nyíltak, — sajnos csak átmenetileg — Kohán György előtt is. Kiállításai következtek Gyulán, Vásárhelyen, és 1948-ban Budapesten is a Képzőművészek Szabad Szakszervezeténél. Utána egy évtized néma csend, kitaszítottság. (A Képzőművész Szövetség 1952- ben mint fejlődésképtelent kizárta soraiból.) Azonban ezekben az években is következetesen dolgozik. A tisztultabb, változott társadalmi, politikai légkör számára is megnyitja az utat: 1959-ben a Műcsarnok ad otthont képeinek. A következő évben Munkácsy-dij- jal ismerték el munkásságát. 1964-ben műtermes lakást kap Vásárhelyen. 1965- ben meglepetés erejével ható kiállítást rendez a Magyar Nemzeti Galériában: több mint kétszáz, jobbára teljesen ismeretlen művet mutat be, köztük jelentős számban az általa kedvelt viasztemperákat. A következő év meghozza számára a magyar művésznek adható legnagyobb kitüntetést. a Kossuth-díjat. Nem sokáig élvezheti, mert ekkor már súlyos beteg, és ugyanez év december 16-án Gyulán be- feieződik életútja. Halála előtti végintézkedéssel Gyula városának juttatta hatalmas művészi hagyatékát. közel háromezer művét, mintegy hatszáz olajfestményt és több mint kétezer-kétszáz grafikát. Szülővárosa 1979-ben nyitotta meg az önálló Kohán-múzeu- mot. Kohán György munkássága az alföldi realisták, a kor- társ európai művészet és a mexikói monumentalisták törekvéseinek egyéni ötvözete. Az alföldi festészet etikai hagyománya a tájhoz, szűkebb. tágabb világához való kötődést jelenti. Ezenkívül innen táplálkozik drámai ereje, feszültséggel teljes hangvétele. (Bivalyos szekér napkoronggal. Hazafelé.) Siguerios és Rivera távoli ..gondolattársítása” egy-egv alakformálásában érezhető (Marokszedö, Kéve). Megtalálhatjuk azonban nála Mondrian síkba terített négyzeteinek hatását is, de mindig konkrét mondanivaló megjelenítésére (Vásárhelyi utca, Tanya). Az Ecole d’Paris analitikus képépité- se is felfedezhető jó néhány műben (többnyire csendéletein és néhány portréján). Portréiban a gondtól, munkától megtört anyának (Anyám) éppúgy emléket állít, mint a minden vihart átélt, elvesztett férje «helyett férfimunkát vállaló kemény asszonyoknak. (Parasztasz- szony). Kohán György kifejezetten monumentalista vénájú alkotó. Sajnálatos, hogy életében. még a Munkácsy- díj után sem kapott egyetAnyám len négyzetméter falfelületet sem. Hatalmas háború- ellenes kartonja csak halála után került mozaikban kivitelezésre Székesfehérváron, a Szakszervezetek Megyei Tanácsának Szék- házában. Életműve a bartóki példa megvalósulása: Ügy hasznosította a kortárs művészet újításait, hogy nem szakadt el népe kulturális hagyományától és kora társadalmi valóságától. Munkásságát — az évforduló tisztelgő sorain túl — akkor becsüljük meg méltón. ha alkotásait minél szélesebb körűen tesszük közkinccsé, és megtett útjának tanulságait hasznosítjuk. D. J. Hatvani Galéria-naptár Gink-fotók — Szolnok bemutatkozik — Busz a Párizsi Balett pesti vendégjátékára — A Varsói melódia Igen sok látogatója van a Galériában Gimk Károly érdemes művész fotókiállításának amelynek anyaga Bartók Béla alkotóművészetéhez kapcsolódik. Ezt a tárlatot március 17-ig ite- kinthetik meg az érdeklődők, 22-én. pénteken este 6 órakor pedig ,.Szolnak bemutatkozik” címmel Fazekas Magdolna festőművész és az Égerből oda származott Szabó László szobrászművész kiállítását nyitja meg dr, Selmeczi László, a Művelődési Minisztérium múzeumi osztályának vezetője. Ez alkalomból a szolnoki Szigligeti Színház művészei is műsort adnak a Galéria -pódiumon. A Galéria-busz útja március 23-án. szombaton, délután 3 órakor Budapestre visz. Utasai délután a Műcsarnok kiállításait tekintik meg illetve átrámdulnak a Szépművészeti Múzeumba, ahol Victor Vasarely művészetével ismerkednek meg. Az út befejezéseként pedig este 7 órai kezdettel Párizsi Balett vendégjátékán vesznek részt a Vígszínházban Ez az előadás a Budapesti Tavaszi Fesztivál művészeti eseménysorozatának egyik kiemelkedő produkciója. hiszen, a világhírű francia táncegyüttes még nem szerepelt hazánkban. Folytatódnak a képzőművészeti szabadegyetem előadásai is. Március 19-én. kedden délután 5 illetve 6 órai kezdettel — a „Magyar műhelyék” sorozat keretében — a debreceni művésztelep alkotóinak munkásságával ismerkedhetnek meg egyrészt a Damjanich Szakmunkásképző Intézet kollégiumának fiataljai, másfelől a Kossuth téri leánykollégium diákjai. A diaképes előadásokat dr. Losonci Miklót műtörténész tartja. A Galéria-játékszín március 13-én, szerdán este 7 órakor a cukorgyári művelődési házban. 14-én, csütörtökön esite 7 órakor pedig a MÁV Liszt Ferenc Művelődési Házában Strozi Játék és valóság című darabját játssza Nagy Attila érdemes művész és Császár Angéla felléptével. Még márciusban, 28-án, illetve 30-án délután 4 és este 7 órai kezdettel színre kerül Zorin Varsói melódia című kétrészes lírai játéka is. éspedig a gyári házban. A darab szerepeit Berikö Péter és Zsurzs Katalin alakítják, rendezője pedig Petrik József Jászai-díjas. Lesz a Galériának március második felében egy ■kihelyezett kiállítása is. éspedig a cukorgyári művelődési ház földszinti klubtermében, ahol Fazekas Magdolna és Szabó László 'kamara tárlatát rendezik meg. , BENE GYURICSICS: Beszélgetés kesztyűben Ki mondta azt, hogy nem illik úgy beszélgetni, hogy kesztyű van a kezünkön? Gondolják csak meg jól. Először, nagyon higiénikus úgy beszélgetni, hogy kesztyű van a kezünkön. Elmondod a magadét, lehúzod a kesztyűt — és a kezed tiszta marad. Azonfelül beszélgetőtársaid nem hagynak ujjlenyomatot. Ha pedig nincs bizonyíték — akkor könnyen letagadhatod azt. amit mondtál. Másodszor vannak olyan forró témák, hogy köny- nyen megégetheted az ujjadat. És olyan hideg témák is vannak, hogy ereidben meghűl a vér. Kesztyűs kézzel pedig — ám legyen! Kedvedre beszélhetsz bármiről. Harmadszor, vannak olyan témák, amelyekhez nem lehet piszkos kézzel hozzányúlni. Ha pedig kesztyűt viselsz, akkor ki látja, hogy milyen a kezed? Ha beszélgetés közben kesztyű van rajtad, akkor általában úgy beszélsz, hogy semmit sem közölsz. Ez egyfajta szóbeli egyensúlyozó mutatvány. Magával ragad a szavdk szárnyalása. csengése, zamatossága, hogy pedig eljutnak-e a célhoz. szükségesek-e egyáltalán — az nem izgat. Kesztyűben beszélgetni — akkor szokás, amikor mindenki egyetértését fejezi ki. csak azt nem tudni, miről van szó. Ez véleménynyilvánítás nélküli beszélgetés. Találkoztak — elcsevegtek — szétváltak. Mindenki kesztyűt visel. Egyébként. hogy a kesztyűben való beszélgetés témájáról szóljunk, ehhez le kell húzni a kesztyűt... De minek? Magunknak is többe kerül... Fordította: Gellert György
