Népújság, 1985. február (36. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-23 / 45. szám

2. NÉPÚJSÁG, 1985. február 23., szombat A cél: a nukleáris háború veszélyének kiküszöbölése Csernyenko választási beszéde PFSZ A palesztin népnek joga van az államalapításhoz Pénteken Moszkvában, a Kreml üléstermében tartot­ták meg a szovjet főváros Kujbisev választókerületé­nek választási gyűlését. Ez a választási kerület Kon- sztanyin Csernyenkót, az SZKP KB főtitkárát, a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa Elnökségének elnökét jelölte küldöttnek az OSZSZSZK legfelsőbb ta­nácsába. A választásokat va­sárnap tartják. Viktor Gri- sin, az SZKP KB politikai bi­zottságának tagja, a moszk­vai városi pártbizottság első titkára bejelentette, hogy az orvosok tanácsára Kon- sztantyin Csernyenko nem vesz részt a gyűlésen. Meg­bízásából beszédét felolvas­ták. Többek között hangsúlyoz­ta: a Szovjetunióban or­szágszerte megkezdődtek az SZKP XXVII. kongresszusá­nak előkészületed. Ez a kongresszus fogadja majd el a párt újjászerkesztett programját, amely a fejlett szocializmus tökéletesítésé­nek programja. Olyan prog­ram ez, amely maradékta­lanul lehetővé teszi, hogy valóra váltsuk szocialista eszményeinket, közelebb hozzuk azoknak a feladatok, nak a megoldását, amelyek már közvetlenül a kommu­nizmus építéséhez kapcso­lódnak. E program értelmé­ben számottevően fokozni kell a munka termelékeny­ségét, emelni kell a nép anyagi életszínvonalát, sok­oldalúan fejleszteni kell szellemi kultúráját. Beszédének következő ré­szében Konsztantyin Cser- nyenko a szovjet népgazda­ság tavalyi eredményeivel foglalkozott. A gazdaság fejlesztése érdekében tett lé­pések végső célja a nép élet- színvonalának emelése. Ah­hoz azonban, hogy a népjó­lét gyorsabban növekedjék. az eddiginél gyorsabban kell javítani a munkát a gazdaság minden területén. Külpolitikai kérdésekről szólva Konsztantyin Cser­nyenko megállapította, hogy a mostani, igen bonyolult világhelyzet nagyfokú éber­séget, szilárdságot és kitar­tást igényel, tevékeny lépé­sieket tesz szükségessé a nemzetközi légkör megjaví­tása érdekében. A béke és a nemzetközi biztonság szem­pontjából rendkívül kedve­ző körülmény, hogy létezik a szocialista államok közössé­ge, amely következetesen vé­delmezi a békés egymás mel­lett élés lenini elvét. Az utóbbi években nem sajnál­tuk az erőfeszítéseket an­nak érdekében, hogy a szo­cialista országok együttmű­ködése minden területen erő­södjön és szélesedjen. A munkásmozgalomnak nagyon régi jelszava, hogy egység­ben az erő. Ez a jelszó ma is teljes mértékben érvényes a testvéri szocialista orszá­gokra. Együft hiúsítottuk meg az imperialistáknak a szocializmus gazdasági ki­merítésére vonatkozó terve­it. Együttesen akadályoztuk meg, hogy az Egyesült Ál­lamok és szövetségesei a maguk javára változtassák meg a katonai-hadászati egyensúlyt. így lesz ez a jö­vőben is. Testvéri szövetsé­günk megbonthatatlan. Külpolitikánk alapelemei közé tartozik az imperializ­mus által kikényszerített fegyverkezési hajsza meg­szüntetéséért, a nukleáris vi­lágháború veszélyének kikü­szöböléséért vívott harc — hangsúlyozta választási be­szédében Konsztantyin Cser­nyenko. — Hamarosan új tárgyalásokat kezdünk az Egyesült Államokkal. Ezek a tárgyalások mindkét fél kijelentése szerint a kozmi­kus fegyverkezési hajsza megakadályozását, a Földön elkezdődött fegyverkezési hajsza beszüntetését szolgál­ják. Megállapodtunk abban is, hogy a kozmikus és a nukleáris fegyverzetek kér­déseit komplex módon, egy­mással szoros összefüggés­ben vizsgáljuk és oldjuk meg, mivel ez elengedhetet­len a sikerhez. Ez a Géni­ben létrejött megállapodás fő gondolati tartalma. Sze­retném még egyszer a legvi­lágosabban kifejteni, mi­lyen szándékaink vannak a küszöbönálló tárgyalásokon. Először: nem akarunk semmiféle egyoldalú fölény­re szert tenni az Egyesült Államokkal és a NATO-or- szágokkal szemben, nem tö­rekszünk katonai előnyökre. Nincs rájuk szükségünk, mi­vel sem fenyegetni nem akarjuk őket, sem pedig akaratunkat nem akarjuk rá­juk kényszeríteni. Békében akarunk élni és normális, jó kapcsolatokat akarunk fenn­tartani velük. Másodszor: a fegyverke­zési hajsza beszüntetését, nem pedig folytatását óhajt­juk. A Szovjetunió tett ja­vaslatot az olyan kezdeti lé­pésekre, mint a felek nuk­leáris fegyverzeteinek be­fagyasztása, a további raké­tatelepítések beszüntetése. Erkölcstelen és alantas lé­pésnek. a népek becsapását célzó kísérletnek, ellenük el­követett bűntettnek tartjuk, ha valaki a tárgyalásokat az elmondottakkal ellentétes célra, a tömegpusztító esz­közök további telepítésének, számuk növelésének igazolá­sára, vagy leplezésére akar­ja felhasználni. Harmadszor: a felhalmo­zott fegyverzetek tényleges csökkentését, kezdetnek pe­dig jelentős részük meg­semmisítését kívánjuk, nem pedig új és új fegyverrend­szerek létrehozását, legyen szó akár a világűrbe, vagy a Földre telepített, támadó, vagy névleg védelmi eszkö­zökről. Végső célunk, hogy az egész világon maradék­talanul megsemmisítsük a nukleáris fegyvereket, és maradéktalanul kiküszöböl­jük a nukleáris háború ve­szélyét. A felek között ma nagyok a nézetkülönbségek a meg­vitatandó kérdésekben. Ez mindenki számára nyilvánva­ló. A tárgyalásokat eleve kudarcra ítéltnek minősítő prognózisokban nincs hiány. Mi azonban nem értünk ezekkel egyet. A megállapodás feltétlenül szükséges és egyértelműen lehetséges. Szükséges, mert ha nem jön létre, akkor a világ még gyorsabban zu­han a fegyverkezési haj­sza szakadékéba, tovább nő a háborús veszély. A meg­állapodás lehetséges is, mi­vel létrejöttéhez csak arra van szükség, hogy mindkét fél tiszteletben tartsa a má­sik jogait és törvényes ér­dekeit, s ne törekedjen a ki­alakult erőegyensúly meg­bontására. A második világháború befejeződésének negyvene­dik évfordulójára utalva ki­emelte: a Szovjetunió és az Egyesült Államok vezetői mindkét fél számára elfo­gadható módon ismét hitet tehetnének azon kötelezett­ségek mellett, amelyeket a két ország a háború végén és a hetvenes években lét­rejött szerződésekben vál­lalt. Kijelenthetnék, hogy külpolitikájukban továbbra is e kötelezettségek szelle­mében kívánnak cselekedni. Ez természetesen hozzájárul­na a kölcsönös bizalom erő­södéséhez, a világhelyzet ál­talános javulásához — álla­pította meg végezetül Konsz­tantyin Csernyenko. A Palesztin Felszabadítá- si Szervezet Végrehajtó Bi­zottságának a jordán—pa­lesztin megállapodásról kiadott állásfoglalása eluta­sítja, hogy a közel-keleti válságot amerikai elgondo­lás szerint rendezzék és egyértelműen síkraszáll a két nagyhatalom védnöksé­ge alatt tartandó közel-ke­leti nemzetközi értekezlet mellett — jelentette ki csü­törtökön Tuniszban a KUNA hírügynökségének adott nyi­latkozatában Ahmad Abdul Rahman. a PFSZ szóvivője. Közlése szerint a végre­hajtó bizottság tuniszi ülé­sen elfogadott álláspont egy­értelmű, tisztázza azokat a kérdéseket, amelyek a Jor­dánia és a PFSZ közötti Csütörtökön visszaérkezett Havannába az Egyesült Ál­lamokban „elfogadhatatlan személyeknek” minősített kubai kivándorlók első. 23 tagú csoportja. Ezzel meg­kezdődött annak a kivándor­lási szerződésnek a végre­hajtása, amelyet tavaly de­cember 14-én írtak alá az amerikai és a kubai kor­mány képviselői New York­ban. A szerződés értelmében Kuba visszafogad 2749 sze­mélyt, akik 1980-ban vándo­roltak ki a szigetországból. 1980 áprilisában mintegy 125 ezer ember ment el Kubából az Egyesült Államokba. egyezményt követően merül­tek fel. A palesztin politi­kus reményének adott han­got, hogy Amman — éppen a félreértések tisztázása vé­gett — lehetővé teszi a meg­állapodás tartalmának hiva­talos közzétételét. Ahmad Abdul Rahman kifejtette: ,,A testület nyi­latkozatában megerősítette, hogy a palaesztinai népnek joga van a visszatérésre, az önrendelkezésre és az önálló palesztin állam megalapítá­sára. Elutasítja azonban az amerikai rendezési elképze­léseket, azoknak bármely formáját. Nem fogadja el az ENSZ BT 242., a palesztin ügyet menekültkérdésként kezelő határozatát és az Iz­raellel való közvetlen tár­gyalások gondolatát”. (Többségük Mariéi kikötő­jén át hagyta el Kubát, ezért a szigetországban „Marieli- toknak” nevezik ezeket á kivándorlókat.) Az amerikai hatóságok a „Marielitok” egy részét „elfogadhatatlan sze­mélyeknek” minősítették, s követelték, hogy Kuba fo­gadja vissza őket. A kivándorlási szerződés aláírását fontos, pozitív ese­ménynek értékelték Kubá­ban. Fidel Castro kubai ál­lamfő többször hasgsúlyozta: ez a megállapodás is bizo­nyítja, hogy tárgyalások út­ján rendezni lehet a két or­szág közti ellentéteket. KUBA A „marielitok” visszatérnek — minden szükséges tech­nikai eszközzel, fegyverzettel ellátva — hiztosítja a fejlett szocialista társadalom épí­tésének külső feltételeit, megbízható védelmét. A ha­dászati rakétacsapatok — a Szovjetunió és a szocialista közösség több tagállamának oltalmazásáról gondoskodva — képesek mindenkor sakk­ban tartani a potenciális tá­madókat. A többi haderő­A Szovjet Hadsereg napja A béke őrhelyén A Szovjet Hadsereg és Haditengerészeti Flotta ün­nepli születésének 67. év­fordulóját. Ezt a napot a Szovjetunióban és a Szovjet­unió határain túl is az em­lékezésnek, egyúttal a jövő­be tekintésnek szentelik. Az idei rendezvényeknek különös súlyt és hátteret ad egy másik nagy históriai for­dulópont: a hitleri fasizmus felett a második világhábo­rúban aratott győzelem 40. évfordulója. Mindkét dátum — az 1918. február 23-i, és az 1945 május 9-i — szoro­san összefügg egymással. A közös bennük, hogy a szovjet nép és fegyveres ereje mindkét alkalommal a hóditó német imperializ­mussal került szembe. 1918- ban a Pétervárt közvetlenül fenyegető császári hadakkal bátran szembeszegülő fiatal Vörös Hadsereg Pszkov és Narva alatt sikerrel állta ki a nagy erőpróbát, és vere­séget mért az állig felfegy­verzett ellenségre. (Ehhez a diadalhoz kapcsolódik az új típusú hadsereg születésének napja.. Másodszorra — 1941 nyarától, amikor az akkori tőkés világ legerősebb had­serege, a náci Wehrmacht támadt a Szovjetunióra — csaknem négy esztendeig tar­tó élet-halálharcban megint csak az agresszor maradt alul, a minden eddiginél ke­gyetlenebb háború győztes befejezése azonban a szov­jet nép számára hihetetlen emberi és anyagi áldozatok­kal járt. Senki sem tagadhatja — noha erre Nyugaton ismételt kísérleteket tesznek, — hogy az antifasiszta koalíción be­lül a fő terheket a Szovjet­unió vállalta magára, és a „barna pestis” megsemmisí­téséért 20 millió fiának és lányának életével fizetett. Ez a szörnyű ár késztette an­nak idején R. J. Malinovsz- kijt, a Szovjetunió azóta el­hunyt marsallját és honvé­delmi miniszterét — akinek jelentős szerepe volt ha­zánk felszabadításában — an­nak kijelentésére, hogy so­hasem szabad megengedni az 1941 júniusához hasonló helyzet kialakulását. Más szóval: a szocialista politi­kai-védelmi szervezetben egyesült testvérországok, a Varsói Szerződés tagállamai egyetlen pillanatig sem áll­hatnak készületlenül az Egyesült Államok, a NATO katonai kihívásával, fenyege­tésével szemben. A Szovjet Hadsereg és Haditengerészeti Flotta —a A Nagy Hon­védő Háború egyik veterán­ja a győztes csaták emlékeit idézi a fiatal katonáknak szovjet államnak az egyete­mes biztonságért vállalt rop­pant felelősségéből adódóan — napjainkban valóban a világbéke legfontosaab őrhe­lyén teljesíti feladatát. Az elmúlt több mint hat évtized tapasztalataiból, tanulságai­ból okulva, igen magas fokú harckészültségben, a rakéta- nukleáris kor követelményei­nek megfelelően felvértezve Harcgyakoriat nehéz terepen A szovjet hadászati rakétacsapatok minden szükséges esz­közzel rendelkeznek felelősségteljes feladataik teljesítéséhez nemmel együtt egyedüli és legfőbb funkciójuk az, hogy az idők folyamán kialakult hadászati egyensúlyt fenn­tartva, féken tartsák a há­ború erőit, s ne engedjék meg az újabb világháború kirobbanását. A szovjet katonai doktrí­na — híven a lenini béke- politikához — kifejezetten védelmi jellegű. Mi sem bi­zonyítja ezt ékesebben, mint az, hogy a Szovjetunió le­mondott a nukleáris fegy­verek elsőkénti alkalmazásá­ról, s kitartóan szorgalmaz­za a katonai erőszak tilal­máról szóló nemzetközi szer­ződés megkötését. Leszerelé­si javaslatainak megvalósí­tásával megnyílhatna az út a feszültség enyhítéséhez, a fegyvermentes világ megte­remtéséhez. Mindaddig azon­ban, amíg az Egyesült Ál­lamok és legfőbb NATO- pairtnerei nem hajlandóak feladni egyoldalú fölényszer­zési törekvéseiket, egyensúly- megbontási kísérleteiket a szovjet fegyveres erők ké­szenlétét a párt- és állami ve­zetés kénytelen — bármilyen áldozatok árán is — a kor színvonalán tartani. Kétségte­len!, ez nem. kis gazdasági megterheléssel jár, de min­dent meg kell tenni annak ér­dekében, hogy á jelenlegi hadászati paritás fennma­radjon, hiszen manapság ez az általános biztonság egyik legfontosabb tartópillére. A mai bonyolult, számos bizonytalansági tényezőt ma­gában rejtő nemzetközi hely­zetben a Szovjet Hadsereg és Haditengerészeti Flotta kimagaslóan stabilizáló sze­repet tölt be. Ebben a sze­repvállalásban természetesen a Varsói Szerződés többi tagállamának hadseregei is részt vesznek. A kettős év­fordulóra emlékezve, a szo­cialista országok nem alap­talanul figyelmeztetnek ar­ra: az új eurohadászati ra­kéta-nukleáris fegyverek nyugat-európai — mindenek­előtt NSZK-beli telepítésével rendkívüli módon megnö­vekszik annak a veszélye, hogy esetleg ismét német földről indulhat el egy újabb nagyméretű fegyveres konf­liktus. Erre való tekintettel a Szovjetunió — egyetértés­ben szövetségeseivel — kény­telen volt megnövelt ható- távolságú hadműveleti-har­cászati rakéta-nukleáris harc­eszközöket elhelyezni az NDK és Csehszlovákia terü­letén A kimondottan vé­delmi jellegű ellenintézkedés azt a célt szolgálja, hogy biztosítsa a kellő egyensúlyt a közép-európai térségben. Ugyanakkor a szovjet atom- tengeralattjáróknak az ame­rikai partok közelébe felvo­nultatásával a Szovjetunió azt kívánja elérni, hogy az Egyesült Államok ne kerül­hessen a fölény, vagyis az első csapásmérési képesség birtokába. Serfőző László

Next

/
Thumbnails
Contents