Népújság, 1985. február (36. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-19 / 41. szám

2. NÉPÚJSÁG, 1985. február 19., kedd ALGÍR Bendzsedid Sadli algériai államfő vasárnap fogadta az Algírban tartózkodó Raii Dizdarevics jugoszláv kül­ügyminisztert. Nemzetközi és gazdasági kérdésekről ta­nácskoztak. Szorgalmazták, hogy az el nem kötelezettek mozgalma fejtsen ki minél hatékonyabb tevékenységet. A két politikus igen kedve­zően értékelte a jugoszláv— algériai kapcsolatokat. MADRID Gerardo Iglesias, a Spa­nyol Kommunista Párt fő­titkára vasárnap kijelentette, hogy véleménye szerint Ro­nald Reagan elnöknek le kellene mondania májusra tervezett spanyolországi lá­togatását, miután kémkedé­sen érték a madridi ameri­kai nagykövetség két dip­lomatáját. ARMAGH Az észak-ír függetlenségért terrormódszerekkel harcoló Ír Köztársasági Hadsereg (IRA) fegyveresei vasárnap agyonlőttek egy magas ran­gú börtönfelügyelőt Armagh észak-ír város székesegyhá­zának lépcsőin. JERUZSÁLEM Az izraeli hatóságok ki­utasították és Libanonba toloncolták Abdel Aziz Sa­hint, akit a Tel Aviv-i biz­tonsági szervek az El Fa­tah palesztin szervezet leg­főbb emberének tartanak a megszállt palesztin területe­ken. 1967-ben tizenöt évre börtönbe zárták, majd házi­őrizetben tartották a Gaza- övezetben. TEL AVÍV Pokolgép robbant vasár­nap egy izraeli gépkocsi­oszlop útjában a dél-libano­ni Tyr városától keletre — közölték Tel Avivban. Egy izraeli katona meghalt, há­rom megsebesült. Az izrae­liek összesen 617 katonát vesztettek azóta, hogy 1982- ben megszállták Libanont. KWEKWE A zimbabwei rendőrség könnygázgránátokkal osz­latta fel a Zimbabwe Afri­kai Nemzeti Unió—Hazafias Front (ZANU—HF) és a Zimbabwe Afrikai Népi Unió (ZAPU) pártok egymással összecsapó több ezer hívét. Joshua Nkomo, a ZAPU ve­zetőjének Kwekwe városban egy választási gyűlésen kel­lett volna felszólalnia, de a másik párt híveinek zajos tüntetése, majd az ezt köve­tő, husángokkal és kövekkel vívott összetűzések meghiú­sították beszédének megtar­tását. Zimbabweban a jövő hónapban tartják a válasz­tásokat, de Robert Mugabe jelezte, hogy az előkészüle­tek hiányosságai miatt azt esetleg júniusra halasztják. Letartóztatások Pakisztánban A pakisztáni hatóságok háziőrizetbe helyezték az el­lenzék négy vezetőjét, akik a jövő hétfőn tartandó par­lamenti választások bojkott­jára szólították fel a lakos­ságot és tüntetéseket hir­dettek a szavazás elleni til­takozásul. Mióta január 12-én beje­lentették a választások meg­tartását, a pakisztáni biz­tonsági erők letartóztatták az ellenzéknek számos ve­zetőjét és több száz aktivis­táját. A pakisztáni ellenzék azt szorgalmazza, hogy bojkot- tálják a választásokat, ame­lyeken nem indulhatnak pártok, csupán egyes szemé­lyek. A tiltakozást elsősor­ban az váltotta ki, hogy a szavazás után sem várható a csaknem nyolc éve ér­vényben lévő katonai tör­vénykezés feloldása és a Zulfikar Ali Bhutto elnök­sége idején, még 1973-ban elfogadott alkotmány érvé­nyének a helyreállítása. Thatcher találkozik Reagannel Kedden érkezik az ame­rikai fővárosba Margaret Thatcher brit miniszterel­nök. A kormányfő Reagan elnökkel folytat megbeszé­lést és felszólal a törvény- hozás két házának szerdai együttes ülésén. 1952 óta ő lesz az első brit miniszter- elnök, akit a törvényhozás hasonló megtiszteltetésben részesít — akkor Winston Churchill beszélt a képvise­lők és szenátorok előtt. Thatcher utoljára kará­csony előtt tárgyalt Reagan elnökkel. Akkor a megbe­szélések középpontjában a leszerelés kérdései, minde­nekelőtt az amerikai kor­mány ürfegyverkezési ter­vei álltak. A brit miniszter- elnök az európaiak aggálya­it tolmácsolta, s azt az ígé­retet kapta az elnöktől, hogy az Egyesült Államok nem telepit szövetségesei megkérdezése és a Szovjet­unióval folytatott előzetes tárgyalások nélkül űrfegy­vereket. A mostani megbeszélés várhatóan a márciusban kezdődő genfi új leszerelé­si tárgyalásokkal függ ösz- sze. Thatcher előrelátható­lag nemcsak saját kormá­nya, hanem az Egyesült Ál­lamok néhány más NATO- partnerének elképzeléseit is ismertetni fogja. A NATO­szövetségesek a tárgyalások sikerét akarják, s bizonyos nyugtalanságot keltett kö­rükben. hogy Washington az űrfegyverkezés kérdésében merev magatartást helye­zett kilátásba. Reagan a je­lek szerint ismét meg akar­ja nyugtatni Thatchert és a többi szövetségest arról, hogy az amerikai küldött­ség „rugalmas” magatartást tanúsít majd Genfiben. A rövid látogatás során elsősorban az álláspontok egyeztetése lesz a feladat, s amerikai megfigyelők nem látnak különösebb problé­mákat a két ország kap­csolatában. A Pravda Csernyenko könyvéről Szerkesztőségi cikket kö­zölt hétfőn a Pravda ab­ból az alkalomból, hogy a Szovjetunióban kiadták Konsztantyin Csernyenkó- nak „A fejlett szocializmus tökéletesítése útján” című könyvét. A gyűjteményes kö­tet az SZKP KB főtitkárá­nak, a Legfelsőbb Tanács Elnöksége elnökének a' KB tavaly februári plénuma óta elhangzott beszédeit, megje­lent írásait tartalmazza. Az elmúlt egy év munká­ját elemezve a szerkesztő­ségi cikk megállapítja, hogy erőteljesebbé vált a párt elméleti munkássága. Ebben az időszakban vonták le azt a fontos következtetést, hogy — mint azt írásaiban Konsz- tantyin Csernyenko megál­lapítja — a kommunizmus építésével közvetlenül össze­függő feladatok megoldása előtt végig kell haladni a fejlett szocializmus történel­mileg hosszú szakaszán. Az SZKP az elért eredmények és a meglévő hiányosságok számbavételére ösztönöz, nem túlbecsülve, de nem is lebecsülve jelentőségüket. Ez a szemlélet jellemzi a újjá­szerkesztett pártprogrammal kapcsolatban folyó munkát is. A szovjet társadalom éle­tében végbement változáso­kat elemezve Konsztantyin Csernyenko világosan rá­mutat, hogy a Szovjetunió gazdasága olyan szintet ért el, amikor a minőségi előre­lépés már elengedhetetlen szükségszerűség. A Pravda a továbbiakban kifejti: népi támogatást él­vez az SZKP kezdeményezé­se az állami, a termelési és a munkafegyelem megszilár­dítására. E kezdeményezés máris jótékony hatást gya­korolt az ország társadalmi életére, a gazdasági ered­ményekre. A párton belüli kapcsola­tokat és viszonyokat elemez­ve Konsztantyin Csernyen­ko nagy figyelmet szentel a következetes káderpolitika megvalósításának, és nyoma­tékosan hangsúlyozza: küz­deni kell a hivatali beosz­tással történő visszaélés mindenfajta megnyilvánulá­sa ellen. „Ezen a téren nem szabad gyengülnie a fi eve­temnek, hisz politikai kér­désről. a párt tekintélyéről, a tömegek bizalmáról van szó” — mutat rá az SZKP KB főtitkára. Külpolitikai kérdésekre térve a könyv megállapítja, hogy a mostani feszült nem­zetközi helyzetben az em­beriség előtt álló legfonto­sabb feladat a nukleáris fe­nyegetés elhárítása. A Szov­jetunió a maga részéről min­dent megtesz e cé érdeké­ben. Ez kifejezésre jut ab­ban a szovjet kezdeménye­zésre született megállapodás­ban is, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok tár­gyalásokat kezd a nukleá­ris és űrfegyverzetek teljes kérdésköréről. ..Most nagyon sok függ attól, hogy Wa­shington kész-e a becsületes és építőjellegű tárgyalások­ra. A Szovjetunión nem fog múlni a dolog" — írja Konsztantyin Csernyenko. A Pravda végezetül fel­hívja a figyelmet arra, hogy Konsztantyin Csernyen­ko könyve, a benne foglal­tak segítséget és útmutatást adnak a XXVII. kongresz- szusra való felkészülés mun­kájához. Miután az izraeli megszálló csapatok elhagyták Szidont, Dzsemajel libanoni elnök rövid látogatást tett a városban (Népújság telefotó — AP — MTI —KS) Papandreu nyilatkozata A Görögországhoz fűződő történelmi, etnikai és kul­turális kötelékei ellenére Ciprus nem görög terület. Sem Görögországnak, sem Törökországnak nincs jog­alapja arra, hogy bármit is tegyen Cipruson — nyilat­kozta Andreasz Papandreu görög miniszterelnök a Time-niak. A NATO-ról szólva Pa­pandreu kijelentette: „Egy tömbök nélküli Európáról álmodunk, valamennyi eu­rópai állam laza föderáció­járól." Míg ez valóra válik, politikánk az enyhülésre és a fegyverkezés befagyasztá­sának elérésére irányul, kü­lönös tekintettel a rakéta­fegyverekre. I SZABADON UTAZGATHAT A „Halál Angyala” Paraguayban Jozef Mengele náci hábo­rús bűnös az elmúlt évek­ben Portugáliában is járt, jelenleg pedig valószínűleg Paraguayban tartózkodik — közölte vasárnap Alfonse d'Amato amerikai szenátor az ABC tévétársaságnak adott interjújában. A „Ha­lál Angyalaként” is emlege­tett Jozef Mengele ausch­witzi foglyokon végzett em­bertelen orvosi kísérleteivel ezreket gyilkolt meg vagy tett nyomorékká. Egyes értesülések szerint az auschwitzi hóhért 1947­ben Becsben az amerikaiak állítólag elfogták, de ké­sőbb, mint sok más hábo­rús bűnöst, a kelet-európai országokról kapott informá­ciókért cserében szabadon bocsátották, sőt, Jozef Men­gele ez idő tájt az Egye­sült Államokban is megfor­dult. Mindenesetre homá­lyos, mi történt vele az­előtt, hogy Paraguayba ér­kezett. Feltételezett kanadai út­járól Simon Wiesenthal, a bécsi Zsidó Dokumentációs Központ igazgatója adott nemrég hírt, amikor nyilvá­nosságra hozta azokat az okmányokat, amelyek sze­rint a náci bűnös 1962-ben kanadai vízumért folyamo­dott. A New York-i szenátor szerint Jozef Mengelének le­hetősége van arra, hogy vi­szonylag szabadon utazhas­son Paraguayban Argentí­nában és Brazíliában. Meg­győződése szerint az ausch­witzi hóhér ismét Paraguay­ban bujkál, noha az ország diktátora, Alfredo Strössner tagadja azt. —( Külpolitikai kommentárunk )— Brit bányászsors — 49 hét után .4 TIZENEGY HÓNAPJA TARTÓ brit bányász­sztrájkot mindkét, sőt mindhárom fél presztízsvesz­teség nélkül szeretné maga mögött tudni. A három fél — a bányászok, a munkáltató és a kormány — elkeseredett, olykor a tettlegességig fajuló küzdelme 49 hete kezdődött. 1984 márciusa és novembere között a sztrájkoló, illetve a dolgozó bányászok aránya 70, illetve har­minc százalék között ingadozott, novemberben azon­ban — feltehetően a taktikai lépésként ’„bevetett” karácsonyi prémiumok hatására — ezrek szálltak le a bányába azok közül, akik addig már hat hónapja nem mentek a munkahelyükre. Január végére a munkában levők száma meghaladta a 41 százalékot. A bűvös negyvenszázalékos határ átlépése forduló­pontot jelentett a kormányzat és a bányászok küz­delmében: a konzervatív kabinet ekkor — helyzeti előnye birtokában — először döntött úgy, hogy nem csinál semmit, azaz kiéhezteti a bányászokat, meg­várja, míg a sztrájk magától összeomlik. AZ ÚJ FEJLEMÉNYEK tükrében érdemes vissza­tekinteni a sztrájk eredetére. A szénhivatal 1984. március 6-án bejelentette, hogy fokozatosan bezár húsz olyan bányát, ahonnan a szenet már csak na­gyon drágán lehetne a felszínre hozni. Ezeknek a bányáknak a megszűnése húszezer ember munkáját tette volna feleslegessé. Noha a szénhivatal a sztrájk 49 hete alatt egy sor kérdésben engedett, az általa gazdaságtalannak ítélt bányák bezárásától nem tá­gított. A másik oldalon a szakszervezet volt hajtha­tatlan : követelése az volt, hogy a szénhivatal füg­gessze fel a bányabezárási programot. Álláspontja szerint egy bányát gazdaságossági okok miatt nem lehet felszámolni, csupán akkor, ha azt a szénkész­letek kimerülése, illetve biztonsági okok indokolttá teszik. A két eltérő és makacs álláspont képviselőinek erőtartalékai azonban különbözőképpen alakultak: mig az államhatalom élhetett a törvény adta lehető­ségekkel, a sajtó hatalmával, a felhalmozott széntar­talékok adujával, addig a szakszervezet még saját tagjaitól sem számíthatott teljes támogatásra. Pedig ahhoz, hogy a bányászok nyerjenek, nem csupán a szakszervezeti tagok egységes kiállására lett volna szükség, hanem arra is, hogy a szállítók, a vasuta­sok, az acélmunkások és az elektromos ipar dolgozói is leálljanak, de legalábbis megtagadják a felhalmo­zott szénkészletek szállítását és felhasználását. Ez pedig a kulcsfontosságú szektorokban nem, vagy csak alig történt meg. A SZAKSZERVEZET — a nyilvánvaló kudarcok hatására — előfeltételek nélküli tárgyalásokat kí­nált a szénhivatalnak, amely akkor már a teljes ka­pitulációt követelte. Ami pedig a kormányt illeti, számára a szakszervezet politikai veresége legalább annyira fontos, mint a széntermelés gazdaságossága. Csak az nem érdekli a Thatcher-kabinetet, hogy a bányászokkal mi lesz. .. -, , Nagy Csaba Munkástüntetés Spanyolországban Tíz sérültje van annak az összecsapásnak, amely hét­főn délután történt a rend­őrök és a tüntető munká­sok között a spanyolországi Gijon városában. Több mint húsz személyt letartóztat­tak. A tervezett gyárbezárások ellen az utcára vonuló munkásokra a rendőrök gu­milövedékekkel és könnygáz- gránátokkal támadtak, ami­re a tüntetők kövekkel, sö­rösüvegekkel válaszoltak. Gijonban az incidens nyo­mán megbénult a vasúti közlekedés, a főközlekedési utakat pedig barikádokkal zárták el a tüntetők. A Volán 4. sz. Vállalat igazgatósága gépjárműközlekedési szakos felsőfokú műszaki végzettségű munkaerőt keres belső ellenőri munkakörbe. Jelentkezni lehet: EGER, Lenin út 13., ellenőrzési osztály, telefon: 12-250.

Next

/
Thumbnails
Contents