Népújság, 1985. február (36. évfolyam, 26-49. szám)
1985-02-19 / 41. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVI. évfolyam 41. szám ÁRA: 1985. február 19., kedd 1.80 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Katonadal Az idei télhez hasonlóan — máig is emlékszem rá —. zord idők jártak Zalaegerszegen. amikor katona voltam. A szolgálati helyen mínusz 24—26 fokot is mértünk egy-egy hajnalon, napközben pedig nem győztük „söpörni” a város fő útjait: óráról órára befútta a hó... Tudom, ha a baráti társaságom tagjai olvassák e sorokat, azon nyomban idézik a közös mondásunkat: „Egy nőt soha ne kérdezz a divatról, vagy a barátnőjéről, egy férfit pedig a katonaidejéről, mert órákig elcseveg róla!" Mindez arról jutott az eszembe, hogy leszerelő fiatalokat láttam az utcán. Igaz, néha túl jókedvűeket is, de hát ilyenkor az ember hajlamos megbocsátani az emelkedett hangulatot. Hajlandó, mert arra gondol, hogy ezek az emberré, komoly felnőtté nevelődött és érett „fiúk” néhány héttel, nappal ezelőtt még vasutat építettek, ott voltak a hóekék vívta csatában, a földből kinövő lakótelepeknél, s mindezt úgy oldották meg, hogy többségükben kiváló minősítést értek el a honvédelmi felkészülésben. Tulajdonképpen ez a képzettség — túl a korábbi szakmai ismereteken — tette alkalmassá őket arra, hogy minden körülmények között helytálljanak, teljesítsék a parancsot, megfeleljenek a velük szemben támasztott követelményeknek. Magam is láttam, amint „jéggé” fagyott szenet fejtettek a vi- sontai külszínen, amikor a modern fegyverrel felszerelt terepjáróval szülő anyát vittek a távoli kórházba, s miként igazították útba a forgalomirányítók az eltévedt külföldieket. Kemény munka, szolgálat után szólhat hát a katonadal. Az egyenruha le- vetése csupán jelkép, hiszen a megedzett fiatalok teendője folytatódik tovább. Csak egy másik egyenöltözékben : a karbantartók ruhájában, a vasutasok, a gázszerelők, a portások, s ki tudná felsorolni, hogy mennyi más szakma felelősségteljesen viselt, immár formatervezett és modem overálljá- ban. És, ami a lényeg: zömükben azzal a fegyelemmel. amelyet a katonaéletben szoktak meg. A leszerelési ünnepség kapcsán jó érzés látni, amint az „öregek” átadják a fegyvert a bevonuló társaiknak. Legutóbb egy egri testvérpár találkozott a sorkötelesek eseményén : a szülők, a résztvevők, s az éppen beöltöző ifjak voltak tanúi, amint az öccs ígéretet tett, hogy méltóképpen követi testvére példamutató útját. Teljesíti szolgálatát, mindemellett pedig ott lesz az úgynevezett „népgazdasági munkán”: épít, patronál, segít mindig és mindenkor, amikor — és ahol — naponta szükség lesz rá. Hogy, amikor ő is leszerel, emelt fővel énekelhesse el a régi katonadalt. s ha szóba kerül a tizennyolc hónap, élvezettel mesélhesse a „seregben” átélt eseményeket. Szilvás István Ismét támad a tél, újra előtérben: A TIGÖZ, az ÉMÁSZ, a hőközpont Pontosan kell jegyezni, regisztrálni a kőközpontban a műszerek minden rezdülését, így végzi munkáját Orosz Mihály kazánkezelő (Fotó: Perl Márton) Igen, sajnos, ismét támad a tél. Mi több, támadásának kereszttüzében állunk, s éppen jelen napokban vészeljük át a legzordabb napokat, éjszakákat. Mindenekelőtt saját bőrünkön tapasztaljuk, hogy a kivételesen hideg januárt kis enyhülés után hasonlóan hideg február követte. Elmúlt heti ülésén a Minisztertanács is egyértelműen reagált a rendkívüli helyzetre, megállapítva, hogy a visszatérően kemény téli időjárás és az energiaimport korlátái miatt fokozott takarékosságra van szükség. Nincs ez másként nálunk. Heves megyében sem, annál is inkább, mert mi abba a zónába tartozunk, ahol az átlagosnál szinte mindig mélyebbre süllyed, kisebbre húzódik össze a hőmérő higanyszála. Különösen nehéz, mondhatni kritikus volt a február 12-i helyzet. Ekkor — országos rendelkezés értelmében — részleges korlátozásokat kellett bevezetni az energiaszolgáltatásban. Mint Szabó István, az ÉMÁSZ igazgatója elmondta, kisebb mértékben erre megyénkben is sor került néhány üzemünkben. Ez volt az „ára” annak, hogy a fogyasztókat sikerült megkímélni, őket eddig lényegében nem érintették az áramelvonások. Az elmúlt hét egyébként ÉMÁSZ-szempontból szinte megszokottnak tekinthető, a hibákat ugyanis a korábbi szélviharok kihozták, a szakemberek pedig megjavították az elszakadt vezetékeket, kicserélték a törött szigeteléseket. Ezekre elsősorban alföldi részeinken, Heves, Poroszló, Füzesabony térségében volt szükség. A TIGÁZ vezetője. Molnár Ferenc, hasonló helyzetről számolhatott be. Mint elmondotta. legfontosabbnak azt tartják, hogy az ismét támadó, szokatlanul nagy hideg nem okozott fennakadást a lakossági gázszolgáltatásban, de az elmúlt hét közepén, sajnos, megyénk több üzemében részkorlátozást kellett bevezetni. Nem saját „hibánkból”, hanem mert az országos energiahelyzet így kívánta meg. Két lehetőség közt kellett választani: egyik oldalon az említett termelő egységek. másikon a különböző intézmények, köztük bölcsődék, óvodák, iskolák és éttermek szerepeltek. Minden bizonynyal csak hélyeselhető a döntés, melynek értelmében ez utóbbiakat egyetlen percre sem hagyták gázellátás nélkül. Hasonlóképpen elégedettek lehetünk azzal, hogy a TIGÁZ szerelői, szakemberei sikerrel látták el az ilyenkor sokkal nehezebb javítási, szerelési feladatokat is. Más kérdés, hogy a gáz- fogyasztás ugrásszerűen megnövekedett ebben a nagy hidegben, másfélszerese az ilyenkor egyébként megszokottnak. Nem alakult másként a helyzet a hőszolgáltatással sem. Például vasárnap délelőtt is — _gzintén igen kemény hidegben — valóságos nagyüzem volt az egri hőközpontban. Ennek, mint Tóth Simon üzemvezető elmondotta, elsősorban k'b. négyezer Csebokszári-lakó- telepi, 255 belvárosi, valamint 183 bélapátfalvi lakás fűtéséről, megfelelő hőmérsékletének biztosításáról kel- lett.és kell gondoskodnia- Jelen időben mínusz 15 fokos hőmérséklettel számolnak, és ahogyan csökken a hőmérséklet, természetesen úgy növekszik a gázfogyasztásuk. Esetükben, és érdemes odafigyelni: 0—1 °C-ra 161 köbméter plusz gázfogyasztás jut. Szintén kézenfekvő, hogy munkájuk ilyenkor sokkal nagyobb körültekintést igényel. Így egy szervizkocsijuk állandóan készenlétben áll, a másik pedig három tartalék szakemberrel — akik otthon tartózkodnak — készenlétet tart. Az itt dolgozók számára egyébként úgyszólván egy perc kikapcsolódási lehetőség sincs, a hét kazán állandó odafigyelést, ellenőrzést igényel. Érdemes megjegyezni még, hogy február 12-én. amikor —13,8 °C volt az átlaghőmérséklet, 81 472 köbméter gázt használtak fűtésre, ami 379 660 forintba került. Vasárnapig ez negatív csúcsnak számított, és reméljük, egyelőre nem lesz szükség a megdöntésére. Érdeklődtünk a gyöngyösi hőközpont helyzetéről is. Piltilitzki János fűtő itt arról tájékoztatott, hogy a hét vége gondmentes volt, 88 °C-os kimenő vizet tudtak biztosítani, a visszatérő pedig 66 fokkal érkezett. Legnagyobb fogyasztójuk, a Mérges utcai lakótelep nappali fogyasztása 8317, éjszakai fogyasztása pedig 7996 köbméter volt. Utolsó kérdésünkre, hogy további kemény hidegek esetén mi várható, így válaszoltak: — Mi felkészültünk, csak egy a fontos, áramkimaradás ne legyen. Mi is ezt reméljük. B. Kun Tibor Kisebb javításra szorul a kazán. Aki elvégzi: Németh János el ektroműszerész Felelős posztban a kazánrendszer előtt. Most minden mozdulat fontos — olvashatjuk le Molnár János arcáról Nemzetközi tanácskozás a számítástechnikai kutatásokról A szocialista országok tudományos akadémiáinak képviselői kezdtek tanácskozást hétfőn Budapesten a számítástechnikai kutatások helyzetéről, a számítás- technikai együttműködés további lehetőségeiről. A nemzetközi tanácskozást — amelyen tíz ország: Bulgária, Csehszlovákia, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság, Kuba, Lengyelország. Magyarország. Mongólia, a Német Demokratikus Köztársaság, a Szovjetunió és Vietnam tudósai vesznek részt — Polinszky Károly, a Magyar Tudományos Akadémia alelnöke nyitotta meg. Elmondotta: a mikroelektronika, a számítástechnika a szocialista országokban mind több területen nyer tért. s fontos, hogy a növekvő igényekkel lépést tartsanak a tudósok, a kutatók. Ezt felismerve, két évvel ezelőtt úgy határoztak a szocialista országok tudományos akadémiáinak vezetői, hogy szorosabb együttműködést alakítanak ki a számítástechnikai kutatásban és a műszaki fejlesztésben. Azóta több tudományos programjavaslat is született. A háromnapos budapesti tanácskozáson ezeket a javaslatokat, illetve az egyes nemzeti programokat vitatják meg a tíz ország akadémiáinak tudósai. A KISZ Ifjúsági Környezetvédelmi Tanács ülése A KISZ Ifjúsági Környezetvédelmi Tanácsa hétfőn megvitatta a környezetvédelem VII. ötéves tervi fejlesztési tervezetét. Az ülésen részt vett Abrahám Kálmán államtitkár, az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal elnöke, valamint Szórádi Sándor, a KISZ KB titkára. A tanács — az ifjúság és a jövő érdekében — támogatta azt a célkitűzést, hogy megállítsák a környezet minőségének további romlását, és számos területen a határozottabb intézkedések, gyorsabb előrelépés szükségességét szorgalmazta. Felhívta a figyelmet a jogszabályok következetesebb betartására, a közvélemény pontosabb tájékoztatásának fontosságára. NÉPI ELLENŐRÖK VIZSGÁLTÁK Előrelépés a szociális ellátottság terén A Heves megyei Népi Ellenőrző Bizottság a Szakszervezetek Heves megyei Tanácsával együttesen nemrégiben harminc gazdálkodó egységre kiterjedő vizsgálatot folytatott arról, hogy 1981—85 között hogyan valósultak meg aszociális tervek. Mert ugye nem mindegy, hogy a dolgozóknak mindennapi munkájukhoz milyen körülményeket teremtenek az egyes munkahelyek. Általánosságban örvendetes, hogy e középtávú terv végrehajtását vizsgálva azt állapíthatták meg az ellenőrzésben részt vevők, hogy a munkaadók igyekeznek megteremteni, s meg is teremtik azokat a feltételeket, amelyek kielégítik a megnövekedett igényeket is. Ezek után joggal kérhető számon a munkavállalótól, hogy pontos munkájával járuljon hozzá a gazdasági tervek megvalósulásához. Mert nézzük csak részleteiben. hogy mi mindenre voltak kíváncsiak a népi ellenőrök. A mai gyakorlat szerint — ami mindenképpen előrelépést jelent az előző évek- ' hez képest —, az az általános érvényű gyakorlat, hogy a gazdálkodó egységek az előző időszakok elemzése alapján fogalmazzák meg a feladatokat. Megvizsgálják a balesetek alakulását, a foglalkoztatás okozta megbetegedéseket. Így kitűnik, hogy hol vannak még azok a bizonyos fehér foltok. A vizsgálati anyagban úgy fogalmaztak. hogy mindez kellő biztosítékul szolgál a dolgozók testi épség.nek, egészségének védelmében, munka- képességük megóvásában. Felismert kérdés, hogy a munkafeltételek, munkakörülmények Javítása nem csupán az előírások, dolgozói igények teljesítését jelenti, hanem munkaerő oldalról a gazdálkodó egység fennmaradásának elengedhetetlenül feltétele is. Ezt igazolják vissza a középtávú tervben előirányzott ráfordítások mintegy 30 százalékos túlteljesítése. Ezen belül is kiemelt súlyt kapnak a biztonságtechnikára. környezet- védelemre és munkakörülmények javítására szolgáló anyagi befektetések. A Mát- ravidéki Fémműveknél, a Volán 4-es számú Vállalatnál, s a Heves megyei Air latforgalmi és Húsipari Vállalatnál, még az előre betervezett összegeken felül is költöttek a munkakörülmények javítására., A gazdálkodó egységek többségénél kifogásolták a munka- és védőruha minőségét. Ugyanakkor öröm, hogy az elmúlt öt évben ötven százalékkal csökkent azoknak a száma, akik egészségre ártalmas munkaköröket látnak el. Ha nem is szervesen, de a munkavédelem témájához tartozik az üzemegészségügy. A vizsgálat megállapítja, hogy a különböző munkahelyeken a tervezettnél erre is többet költött*”'' méghozzá huszonöt százalékkal. Űj orvosi rendelőt létesítettek a Heves megyéi Állat- forgalmi és Húsipari-, valamint a gyöngyösi Ingatlan- kezelő Vállalat telepein. Jelentősen bővült az üzemorvosi hálózat is. Külön említést érdemel, hogy a munkahelyek hetven százaléká-, nál dolgozik rehabilitációs bizottság, s segítik a csökkent munkaképességűek foglalkoztatását Általában kiemelt hangsúlyt kapnak a szakmai továbbképzések. A vállalatok elsősorban a kettős, esetleg ennél több szakma megszervezését támogatják. A Heves megyei Sütő- és Édesipari-, valamint a gyöngyösi Mikroelektronikai Vállalatnál minderre mindezt anyagi módon, fizetésemelésekkel is ösztönzik a dolgozókat. Az elmúlt három évben emelkedett azon munkások száma is, akik közép, vagy felsőfokú képzéseken gyarapítják tudásukat. A vállalatok többségénél működik közművelődési bizottság. Ebben a kérdésben már teljesen eltérő a kép. Van ahol gazdag programokról adhattak számot, s van ahol mindez rendkívül szegénynek bizonyult. A gyöngyösi munkahelyeknek élő kapcsolatuk van a helyi művelődési házzal, míg ez Egerben nem jellemző. A tömegsportra fordított összegek is emelkedtek. Megállapították azonban, hogy még közel sem elegendő mértékben. A témához tartozik azonban, hogy a dolgozók részéről sem jelentkezik rendszeres igény. Ügy gondoljuk,, hogy a kisebb hiányosságok ellenére olyan vizsgálatot végezhettek ezúttal a népi elleni- őrök, a szakszervezeti dolgozókkal egyetemben, amely mindenképpen előrelépést állapíthatott meg a szociális ellátottság terén.
