Népújság, 1985. február (36. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-19 / 41. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVI. évfolyam 41. szám ÁRA: 1985. február 19., kedd 1.80 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Katonadal Az idei télhez hasonlóan — máig is emlékszem rá —. zord idők jártak Zala­egerszegen. amikor katona voltam. A szolgálati helyen mínusz 24—26 fokot is mértünk egy-egy hajnalon, napközben pedig nem győztük „söpörni” a város fő útjait: óráról órára be­fútta a hó... Tudom, ha a baráti társaságom tagjai olvassák e sorokat, azon nyomban idézik a közös mondásunkat: „Egy nőt soha ne kérdezz a divat­ról, vagy a barátnőjéről, egy férfit pedig a katona­idejéről, mert órákig el­cseveg róla!" Mindez arról jutott az eszembe, hogy leszerelő fiatalokat láttam az ut­cán. Igaz, néha túl jóked­vűeket is, de hát ilyenkor az ember hajlamos meg­bocsátani az emelkedett hangulatot. Hajlandó, mert arra gondol, hogy ezek az emberré, komoly felnőtté nevelődött és érett „fiúk” néhány héttel, nappal ez­előtt még vasutat építet­tek, ott voltak a hóekék vívta csatában, a földből kinövő lakótelepeknél, s mindezt úgy oldották meg, hogy többségükben kiváló minősítést értek el a hon­védelmi felkészülésben. Tulajdonképpen ez a kép­zettség — túl a korábbi szakmai ismereteken — tette alkalmassá őket ar­ra, hogy minden körülmé­nyek között helytálljanak, teljesítsék a parancsot, megfeleljenek a velük szemben támasztott köve­telményeknek. Magam is láttam, amint „jéggé” fa­gyott szenet fejtettek a vi- sontai külszínen, amikor a modern fegyverrel felsze­relt terepjáróval szülő anyát vittek a távoli kór­házba, s miként igazítot­ták útba a forgalomirányí­tók az eltévedt külföldie­ket. Kemény munka, szolgá­lat után szólhat hát a ka­tonadal. Az egyenruha le- vetése csupán jelkép, hi­szen a megedzett fiatalok teendője folytatódik to­vább. Csak egy másik egyenöltözékben : a kar­bantartók ruhájában, a vasutasok, a gázszerelők, a portások, s ki tudná fel­sorolni, hogy mennyi más szakma felelősségteljesen viselt, immár formaterve­zett és modem overálljá- ban. És, ami a lényeg: zö­mükben azzal a fegyelem­mel. amelyet a katonaélet­ben szoktak meg. A leszerelési ünnepség kapcsán jó érzés látni, amint az „öregek” átadják a fegyvert a bevonuló tár­saiknak. Legutóbb egy eg­ri testvérpár találkozott a sorkötelesek eseményén : a szülők, a résztvevők, s az éppen beöltöző ifjak vol­tak tanúi, amint az öccs ígéretet tett, hogy méltó­képpen követi testvére példamutató útját. Teljesí­ti szolgálatát, mindemellett pedig ott lesz az úgyneve­zett „népgazdasági mun­kán”: épít, patronál, se­gít mindig és mindenkor, amikor — és ahol — na­ponta szükség lesz rá. Hogy, amikor ő is lesze­rel, emelt fővel énekelhes­se el a régi katonadalt. s ha szóba kerül a tizen­nyolc hónap, élvezettel me­sélhesse a „seregben” átélt eseményeket. Szilvás István Ismét támad a tél, újra előtérben: A TIGÖZ, az ÉMÁSZ, a hőközpont Pontosan kell jegyezni, regisztrálni a kőközpontban a mű­szerek minden rezdülését, így végzi munkáját Orosz Mihály kazánkezelő (Fotó: Perl Márton) Igen, sajnos, ismét támad a tél. Mi több, támadásának kereszttüzében állunk, s ép­pen jelen napokban vészel­jük át a legzordabb napo­kat, éjszakákat. Mindenek­előtt saját bőrünkön tapasz­taljuk, hogy a kivételesen hideg januárt kis enyhülés után hasonlóan hideg feb­ruár követte. Elmúlt heti ülésén a Minisztertanács is egyértelműen reagált a rendkívüli helyzetre, meg­állapítva, hogy a visszatérően kemény téli időjárás és az energiaimport korlátái miatt fokozott takarékosságra van szükség. Nincs ez másként nálunk. Heves megyében sem, an­nál is inkább, mert mi ab­ba a zónába tartozunk, ahol az átlagosnál szinte min­dig mélyebbre süllyed, ki­sebbre húzódik össze a hő­mérő higanyszála. Különö­sen nehéz, mondhatni kriti­kus volt a február 12-i helyzet. Ekkor — országos rendelkezés értelmében — részleges korlátozásokat kel­lett bevezetni az energia­szolgáltatásban. Mint Sza­bó István, az ÉMÁSZ igaz­gatója elmondta, kisebb mértékben erre megyénkben is sor került néhány üze­münkben. Ez volt az „ára” annak, hogy a fogyasztókat sikerült megkímélni, őket eddig lényegében nem érin­tették az áramelvonások. Az elmúlt hét egyébként ÉMÁSZ-szempontból szin­te megszokottnak tekint­hető, a hibákat ugyanis a korábbi szélviharok kihoz­ták, a szakemberek pedig megjavították az elszakadt vezetékeket, kicserélték a törött szigeteléseket. Ezek­re elsősorban alföldi része­inken, Heves, Poroszló, Fü­zesabony térségében volt szükség. A TIGÁZ vezetője. Mol­nár Ferenc, hasonló helyzet­ről számolhatott be. Mint elmondotta. legfontosabb­nak azt tartják, hogy az ismét támadó, szokatlanul nagy hideg nem okozott fennakadást a lakossági gáz­szolgáltatásban, de az el­múlt hét közepén, sajnos, megyénk több üzemében részkorlátozást kellett beve­zetni. Nem saját „hibánk­ból”, hanem mert az orszá­gos energiahelyzet így kí­vánta meg. Két lehetőség közt kellett választani: egyik oldalon az említett termelő egységek. másikon a különböző intéz­mények, köztük bölcsődék, óvodák, iskolák és éttermek szerepeltek. Minden bizony­nyal csak hélyeselhető a döntés, melynek értelmében ez utóbbiakat egyetlen perc­re sem hagyták gázellátás nélkül. Hasonlóképpen elégedet­tek lehetünk azzal, hogy a TIGÁZ szerelői, szakembe­rei sikerrel látták el az ilyenkor sokkal nehezebb javítási, szerelési feladatokat is. Más kérdés, hogy a gáz- fogyasztás ugrásszerűen meg­növekedett ebben a nagy hidegben, másfélszerese az ilyenkor egyébként megszo­kottnak. Nem alakult másként a helyzet a hőszolgáltatással sem. Például vasárnap dél­előtt is — _gzintén igen ke­mény hidegben — valósá­gos nagyüzem volt az egri hőközpontban. Ennek, mint Tóth Simon üzemvezető el­mondotta, elsősorban k'b. négyezer Csebokszári-lakó- telepi, 255 belvárosi, vala­mint 183 bélapátfalvi lakás fűtéséről, megfelelő hőmér­sékletének biztosításáról kel- lett.és kell gondoskodnia- Jelen időben mínusz 15 fo­kos hőmérséklettel számol­nak, és ahogyan csökken a hőmérséklet, természetesen úgy növekszik a gázfogyasz­tásuk. Esetükben, és érde­mes odafigyelni: 0—1 °C-ra 161 köbméter plusz gázfo­gyasztás jut. Szintén kézenfekvő, hogy munkájuk ilyenkor sokkal nagyobb körültekintést igé­nyel. Így egy szervizkocsi­juk állandóan készenlétben áll, a másik pedig három tartalék szakemberrel — akik otthon tartózkodnak — készenlétet tart. Az itt dol­gozók számára egyébként úgyszólván egy perc kikap­csolódási lehetőség sincs, a hét kazán állandó oda­figyelést, ellenőrzést igényel. Érdemes megjegyezni még, hogy február 12-én. amikor —13,8 °C volt az átlaghőmér­séklet, 81 472 köbméter gázt használtak fűtésre, ami 379 660 forintba került. Va­sárnapig ez negatív csúcs­nak számított, és reméljük, egyelőre nem lesz szükség a megdöntésére. Érdeklődtünk a gyöngyö­si hőközpont helyzetéről is. Piltilitzki János fűtő itt arról tájékoztatott, hogy a hét vége gondmentes volt, 88 °C-os kimenő vizet tud­tak biztosítani, a visszatérő pedig 66 fokkal érkezett. Legnagyobb fogyasztójuk, a Mérges utcai lakótelep nap­pali fogyasztása 8317, éj­szakai fogyasztása pedig 7996 köbméter volt. Utolsó kérdésünkre, hogy további kemény hidegek ese­tén mi várható, így vála­szoltak: — Mi felkészültünk, csak egy a fontos, áramki­maradás ne legyen. Mi is ezt reméljük. B. Kun Tibor Kisebb javításra szorul a kazán. Aki elvégzi: Németh János el ektroműszerész Felelős posztban a kazánrendszer előtt. Most min­den mozdulat fontos — olvashatjuk le Molnár Já­nos arcáról Nemzetközi tanácskozás a számítástechnikai kutatásokról A szocialista országok tudományos akadémiáinak képviselői kezdtek tanács­kozást hétfőn Budapesten a számítástechnikai kutatá­sok helyzetéről, a számítás- technikai együttműködés további lehetőségeiről. A nemzetközi tanácskozást — amelyen tíz ország: Bul­gária, Csehszlovákia, a Ko­reai Népi Demokratikus Köztársaság, Kuba, Len­gyelország. Magyarország. Mongólia, a Német Demok­ratikus Köztársaság, a Szov­jetunió és Vietnam tudósai vesznek részt — Polinszky Károly, a Magyar Tudomá­nyos Akadémia alelnöke nyi­totta meg. Elmondotta: a mikroelektronika, a számí­tástechnika a szocialista or­szágokban mind több terü­leten nyer tért. s fontos, hogy a növekvő igényekkel lépést tartsanak a tudósok, a kutatók. Ezt felismerve, két évvel ezelőtt úgy hatá­roztak a szocialista orszá­gok tudományos akadémiái­nak vezetői, hogy szorosabb együttműködést alakítanak ki a számítástechnikai ku­tatásban és a műszaki fej­lesztésben. Azóta több tudo­mányos programjavaslat is született. A háromnapos bu­dapesti tanácskozáson eze­ket a javaslatokat, illetve az egyes nemzeti programokat vitatják meg a tíz ország akadémiáinak tudósai. A KISZ Ifjúsági Környezetvédelmi Tanács ülése A KISZ Ifjúsági Környe­zetvédelmi Tanácsa hétfőn megvitatta a környezetvéde­lem VII. ötéves tervi fej­lesztési tervezetét. Az ülésen részt vett Abrahám Kálmán államtitkár, az Országos Környezet- és Természetvé­delmi Hivatal elnöke, vala­mint Szórádi Sándor, a KISZ KB titkára. A tanács — az ifjúság és a jövő érdekében — támo­gatta azt a célkitűzést, hogy megállítsák a környezet mi­nőségének további romlását, és számos területen a hatá­rozottabb intézkedések, gyorsabb előrelépés szüksé­gességét szorgalmazta. Fel­hívta a figyelmet a jogsza­bályok következetesebb be­tartására, a közvélemény pontosabb tájékoztatásának fontosságára. NÉPI ELLENŐRÖK VIZSGÁLTÁK Előrelépés a szociális ellátottság terén A Heves megyei Népi Ellenőrző Bizottság a Szakszervezetek Heves me­gyei Tanácsával együtte­sen nemrégiben harminc gazdálkodó egységre kiterje­dő vizsgálatot folytatott ar­ról, hogy 1981—85 között hogyan valósultak meg aszo­ciális tervek. Mert ugye nem mindegy, hogy a dolgozók­nak mindennapi munkájuk­hoz milyen körülményeket teremtenek az egyes munka­helyek. Általánosságban ör­vendetes, hogy e középtávú terv végrehajtását vizsgálva azt állapíthatták meg az ellenőrzésben részt vevők, hogy a munkaadók igyekez­nek megteremteni, s meg is teremtik azokat a feltéte­leket, amelyek kielégítik a megnövekedett igényeket is. Ezek után joggal kérhető számon a munkavállalótól, hogy pontos munkájával já­ruljon hozzá a gazdasági ter­vek megvalósulásához. Mert nézzük csak részletei­ben. hogy mi mindenre vol­tak kíváncsiak a népi ellen­őrök. A mai gyakorlat szerint — ami mindenképpen előre­lépést jelent az előző évek- ' hez képest —, az az általá­nos érvényű gyakorlat, hogy a gazdálkodó egységek az előző időszakok elemzése alapján fogalmazzák meg a feladatokat. Megvizsgálják a balesetek alakulását, a fog­lalkoztatás okozta megbete­gedéseket. Így kitűnik, hogy hol vannak még azok a bi­zonyos fehér foltok. A vizs­gálati anyagban úgy fogal­maztak. hogy mindez kellő biztosítékul szolgál a dolgo­zók testi épség.nek, egészsé­gének védelmében, munka- képességük megóvásában. Felismert kérdés, hogy a munkafeltételek, munkakö­rülmények Javítása nem csupán az előírások, dolgo­zói igények teljesítését je­lenti, hanem munkaerő ol­dalról a gazdálkodó egység fennmaradásának elenged­hetetlenül feltétele is. Ezt igazolják vissza a középtávú tervben előirányzott ráfordí­tások mintegy 30 százalékos túlteljesítése. Ezen belül is kiemelt súlyt kapnak a biz­tonságtechnikára. környezet- védelemre és munkakörül­mények javítására szolgáló anyagi befektetések. A Mát- ravidéki Fémműveknél, a Volán 4-es számú Vállalat­nál, s a Heves megyei Air latforgalmi és Húsipari Vál­lalatnál, még az előre be­tervezett összegeken felül is költöttek a munkakörülmé­nyek javítására., A gazdálkodó egységek többségénél kifogásolták a munka- és védőruha minő­ségét. Ugyanakkor öröm, hogy az elmúlt öt évben öt­ven százalékkal csökkent azoknak a száma, akik egész­ségre ártalmas munkakörö­ket látnak el. Ha nem is szervesen, de a munkavédelem témájához tartozik az üzemegészség­ügy. A vizsgálat megállapít­ja, hogy a különböző mun­kahelyeken a tervezettnél er­re is többet költött*”'' még­hozzá huszonöt százalékkal. Űj orvosi rendelőt létesítet­tek a Heves megyéi Állat- forgalmi és Húsipari-, vala­mint a gyöngyösi Ingatlan- kezelő Vállalat telepein. Je­lentősen bővült az üzemor­vosi hálózat is. Külön em­lítést érdemel, hogy a mun­kahelyek hetven százaléká-, nál dolgozik rehabilitációs bizottság, s segítik a csök­kent munkaképességűek fog­lalkoztatását Általában kiemelt hang­súlyt kapnak a szakmai to­vábbképzések. A vállalatok elsősorban a kettős, esetleg ennél több szakma megszer­vezését támogatják. A He­ves megyei Sütő- és Édes­ipari-, valamint a gyöngyö­si Mikroelektronikai Vál­lalatnál minderre mindezt anyagi módon, fizetésemelé­sekkel is ösztönzik a dolgo­zókat. Az elmúlt három év­ben emelkedett azon mun­kások száma is, akik közép, vagy felsőfokú képzéseken gyarapítják tudásukat. A vállalatok többségénél működik közművelődési bi­zottság. Ebben a kérdésben már teljesen eltérő a kép. Van ahol gazdag programok­ról adhattak számot, s van ahol mindez rendkívül sze­génynek bizonyult. A gyön­gyösi munkahelyeknek élő kapcsolatuk van a helyi mű­velődési házzal, míg ez Eger­ben nem jellemző. A tömegsportra fordított összegek is emelkedtek. Meg­állapították azonban, hogy még közel sem elegendő mértékben. A témához tar­tozik azonban, hogy a dol­gozók részéről sem jelent­kezik rendszeres igény. Ügy gondoljuk,, hogy a ki­sebb hiányosságok ellenére olyan vizsgálatot végezhet­tek ezúttal a népi elleni- őrök, a szakszervezeti dol­gozókkal egyetemben, amely mindenképpen előrelépést állapíthatott meg a szociá­lis ellátottság terén.

Next

/
Thumbnails
Contents