Népújság, 1985. február (36. évfolyam, 26-49. szám)
1985-02-18 / 40. szám
NÉPÚJSÁG, 1985. február 18., hétfő 3* A pártértekezletekről jelentjük Tudatosabb, tervszerűbb helyi politika Hatékonyabbá vált az alapszervezetek Hevesen és körzetében munkája Füzesabonyban és környékén Hevesen — többek között — Balogh János villanyszerelő, tarnamérai küldött szólt a pártértekezlet résztvevőihez (Fotó: Kőhidi Imre) (Folytatás az 1. oldalról) Amikor Heves és körzetének több, mint 2500 párttagja képviseletében 116 küldött szombaton megkezdte munkáját a városi pártértekezleten, valamennyiük számára nyilvánvaló volt: egy régi és ugyanakkor új időszak politikai életéről vetnek számot. Ebbe éppúgy beletartozik a 16 település elmúlt öt esztendei társadalmi-gazdasági fejlődésének összegzése, akár Heves várossá válásának folyamata. A tanácskozáson Sári József üléselnök ennek szellemében köszöntötte a megjelenteket, köztük Gulyás Sándort, az MSZMP Központi Bizottságának tagját, a Hevesi Rákóczi Tsz elnökét, Úszta Gyulát, a párt Központi Ellenőrző Bizottságának, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának tagját, a térség országgyűlési képviselőjét és Kiss Sándort, az MSZMP Heves megyei Bizottságának titkárát. Az írásban kiadott, a terület társadalmi-gazdasági életének fejlődését érzékletesen bemutató, a gondokat önkritikusan feltáró beszámolóhoz Juhász Lajos, az MSZMP .Heves városi Bizottságának első. titkára fűzött szóbeli kiegészítést. Mint beszéde elején említette : amikor az idő friss nekilendülést hirdet az országot és a szocializmust építő munkánkban, s készülünk a párt XIII. kongresszusára, értékelnünk kell az eddig elvégzetteket, meg kell határoznunk a soron következő tennivalókat — a realitás alapján, de a jövőbe vetett bizalommal! A továbbiakban az előadó beszélt a pártalapszerveze- tekben folytatott előkészítő munkáról. Megállapította, a beszámoló taggyűléseket, a kongresszusi irányelvek vitáját mindenütt az őszinte, kritikus hangnem jellemezte. Ez pedig annak bizonyítéka, hogy a helyi politika alakítása tudatosabb, tervszerűbb lett. Emellett szólt az egyes helyeken tapasztalt hibákról is: a konkrét elemzés, az új telad átok kimunkálásának hiányáról. Figyelemre méltó része volt a szóbeli kiegészítésnek a vezetői tevékenységgel kapcsolatos negatív jelenségek részletezése. Esetenként a hatalom megszédíti az egyébként értékes embereket is — hangsúlyozta Juhász Lajos —, a veszély különösképp azokat fenyegeti, akik a siker mámorában köny- nyen elvesztik önkontrollju- kat, szívesebben hallgatják a hízelgő, mint a bíráló hangot. Sajnálatos tények tanúskodnak arról, hogy területünkön a vezetők egy- némelyike nem tudott, vagy nem volt képes ez ellen védekezni ... A közvélemény gyakran egyes vezetők magatartása alapján mond értékítéletet, von le általánosító következtetéseket. Ezért velük szemben sokkal szigorúbbak az erkölcsi követelmények, mint az „átlagemberrel” szemben! A következőkben a térség gazdasági életét meghatározó mezőgazdaság termelési sikereit taglalta. Néhány jellemző adat: tíz gazdaság közül hat tavaly az országos átlagnál jobb eredményt ért el, s az intenzív gabonaprogramhoz csatlakozás révén például 1984-ben az eddigi legnagyobb termést takarították be őszi búzából. A termelési érték évenként több, mint 5 százalékkal növekedett. Az ipari üzemeket dicséri, hogy fél évtized alatt egymálliárd forint értéket termeltek exportra. A további előrelépés zálogaként ^ Vil I I 1 a munkafegyelemmel kapcsolatos problémákat elemezte, nem feledkezve meg a hibák megszüntetésének módjairól sem. Előadása befejező részében a településfejlesztés célkitűzéseinek valóra váltásáról, az elkövetkező teendőkről adott tájékoztatást. Az ezt követő vitában huszonnégyen kértek szót. Az erdőtelki tsz küldötte. Fekete Pál a gazdasági változások és a politikai irányítás rendszerének, módszereinek összhangját tartotta a jövő hangsúlyos kérdésének. A tarnamérai Balogh János a munka nélküli túlzott jövedelemhez jutás politikai hangulatot is befolyásoló káros hatásáról szólt. Úszta Gyula a Központi Bizottság nevében köszöntötte az értekezlet résztvevőit, s hangsúlyozta — mint országgyűlési képviselő is — dolgos, a párt politikáját tettekkel támogató embereket ismert meg a Hevesen és környékén élőkben. A továbblépés elengedhetetlen feltételeként említette a folytonos képzést, az önálló gondolkodás szükségességét, a szocialista erkölcsnek megfelelő életmód kialakítását. Jó példáról szerezhettek tudomást a jelenlevők Szécsi Ernőtől. A Metalloglobus tarnaszent- miiklósi üzemének küldötte elmondta, egységükben jelentős eredményt értek el a párttaggá nevelésben, s az alapszervezet kinevelte saját agitátorait, propagandistáit. A tiszanánai Forgács István a pártélet lenini normáinak érvényesülését taglalta, javaslatokat is téve konkrét példákon keresztül. A tenki Török Margit a pedagógusok társadalmi megítélésével, helyzetével összefüggő kérdésekről ejtett szót. Külön kiemelte, ezen a pályán személyiségekre van szükség. Kontra Gyula, Heves város tanácselnöke felszólalásában a várossá válás folyamatáról, a tanácsi testületek és a szakigazgatási szervek tevékenységéről adott tájékoztatást. A pélyi tsz párttagjainak képviseletében Ari János a gabonatermelésben elért eredményeket, illetve a felmerült gondokat sorolta. A további hozzászólásokban szó esett még a gazdaságpolitika gyakorlati megvalósításának helyi sajátosságairól, az ifjúság helyzetéről, valamint a közrend és köz- biztonság mai állásáról is; A tanácskozáson felszólalt Kiss Sándor, a megyei pártbizottság titkára is. A kongresszusi felkészülés utolsó szakaszához étkeztünk el — mondotta —, s ez rendben, fegyelmezetten ment végbe megyénkben. Nyílt, őszinte, kritikai hangnem jellemezte a vitákat, s külön említésre méltó, hogy azokba bevontuk a párton kívülieket is. Szólt arról is, hogy nehéz feltételek között készülünk a XIII. kongresz- szusra, s ez minlenekelőtt a feszült nemzetközi viszonyokból fakad. A mi jó munkánk is fontos része annak, hogy ne váljék még súlyosabbá a világpolitikai helyzet. Belső dolgainkkal kapcsolatban kiemelte, égető szükség volt a januári ár- intézkedésekre, s tisztességesebb, hogy a párt a kongresszus előtt járult hozzá ehhez, mintha utána tette volna. Felhívta a figyelmet: nem szabad megfeledkezni az eddig elért eredményekről sem, miszerint hazánk a közepesnél jobban fejlett ipari országgá vált, mezőgazdaságával pedig világszerte hírnevet vívott ki. Ezt követően ismertette a megyei pártbizottság értékelését a hevesi körzet kommunistáinak munkájáról. A vitában elhangzottakat Juhász Lajos foglalta ösz- sze, majd a küldöttek egyhangúan elfogadták és jóváhagyták az értekezlet dokumentumait. Ezután a küldöttek megválasztották a 47 tagú párt- bizottságot, s bizalmat szavaztak annak a 31 küldöttnek, akik a megyei pártértekezleten képviselik majd a térség kommunistáit. Az új városi pártbizottság tagjai — alakuló ülésen — ismét az MSZMP Heves városi Bizottságának első titkárává választották meg Juhász Lajost, titkárává pedig Sári Józsefet. Szalay Zoltán Kedves ünnepséggel kezdődött szombaton reggel Füzesabonyban a Magyar Szocialista Munkáspárt városi jogú nagyközségi bizottságának pártértekezlete. A helyi úttörők virágokkal köszöntötték a résztvevőket, majd társaik nevében is megfogadták; úgy élnek, tanulnak, hogy méltóak legyenek a KISZ-, majd a párttagságra. A küldötteket és a vendégeket — köztük Virág Károlyt, az MSZMP Heves megyei Bizottságának titkárát, valamint Rév Lajost, az MSZMP Központi Bizottságának a tagját —, Antal Lajos, a füzesabonyi városi jogú nagyközségi pártbizottság első titkára üdvözölte. Ezt követően az írásban kiadott beszámolóhoz fűzött szóbeli kiegészítést. Elöljáróban a közigazgatás átszervezésével felmerült gondokról szólt. Elmondta, hogy a gyakorlatban nem érvényesült az az elképzelés, ami szerint az átszervezéssel felszabaduló jól képzett államigazgatási szakemberek a községi tanácsoknál helyezkednek el. Itt lényegében a korábbi összetételű apparátussal kell a megnövekedett feladatok ellátását biztosítani. Kiemelte ugyanakkor, hogy a tanácsok munkájában tapasztalható a fokozódó felelősség, különösen a települések fejlesztésében a tervszerűség, a társadalompolitikai kérdések megtárgyalásában a rendszeresség. Mind a beszámoló, mind a szóbeli kiegészítés hangsúlyozta: nagy jelentőségű tény, hogy a végrehajtott bővítésekkel, korszerűsítésekkel valamennyi településen felveszik az óvodáskorú gyermekeket. Az alsófokú oktatás tárgyi feltételeinek megteremtése, mint kiemelt program Kompolton, Al- debrőn. Poroszlón, Mezősze- merén, Szihalmon, Füzesabonyban befejezett, illetve megkezdett folyamat. Hasonló örömmel szólhatott az egészségügyi és szociális gondoskodás tartalmi, szervezeti bővüléséről is. Jelentősnek ítélte a lakosság kereskedelmi áruellátásában bekövetkezett fejlődést. Aggódva figyelmeztetett ugyanakkor az egyes települések csökkenő létszámára, amit úgy ítélt meg. hogy a lehetőségek, s az igények eltérő volta miatt csökken ezeken a helyeken a népességmegtartó képesség. Felhívta a figyelmet arra. hogy senkit nem menthet fel a kényelmesség. a nyilvánvaló hibák, fogyatékosságok felelőssége alól a gazdasági nehézségekre való hivatkozás. Elemi kötelességnek tartotta az elavult módszerek felszámolását, a fejlődést szolgáló útkeresést, a realitások figyelembevételével. Az ideológiai munkáról szólva többek között azt fejtegette, hogy a területükön élők, párttagok, s párton kívüliek, jelentős hányada helyesen látja és értelmezi a tudományos ideológiánk helyét, szerepét, amely döntő hatást gyakorol az emberek nézeteire. Ezt támasztja alá az, hogy az ideológiai kérdések iránti érdeklődés nőtt. Mindezeken kívül a vitaindítónak is szánt szóbeli kiegészítésében részletesen szólt a terület gazdaságpolitikájáról, ezzel szoros összefüggésben az életszínvonal alakulásáról, majd köszönetét mondott a párttagságnak, a dolgozó kollektívának az elmúlt öt év alatti becsületes helytállásáért, a megyei pártbizottságnak az apparátus munkájához nyújtott segítségért. A szóbeli kiegészítést követő vita során Tóth Miklós, a poroszlói pártbizottság titkára többek között azt fejtegette, hogy a politikai és gazdasági munka területén egyre több fiatal követel helyet magának a vezetők között. Ugyanakkor mindhárom generáció — idős, középkorú, fiatal —, zökkenőmentesen munkálkodik együtt. Kiemelte a nők helytállását, s felhívta a figyelmet arra, hogy az eddigieknél nagyobb törődést, odafigyelést igényelnek, s érdemelnek. Krisztián József, a káli nagyközségi pártbizottság titkára arról szólt, hogy a területi átszervezés óta 528 párttag tartozik a nagyközségi pártbizottsághoz. Gondjaik közül elsősorban azt emelte ki, hogy a régi nevek megosztják a közigazgatásilag már egyesített három falut: Kált, Kompoltot, s Kápolnát. Az itt élők felvetését tolmácsolta, ami szerint egyre sürgetőbbé válik, a tornacsarnok felépítése, s a kor igényeinek megfelelő művelődési ház létesítése. Virág Károly, a megyei pártbizottság minősítését ismertetve kiemelte, hogy a munkabizottságok jól kapcsolódtak a városi jogú nagyközségi pártbizottság munkájához. Az apparátus tagjai jól felkészültek. Munkájukat fegyelmezetten, nagy szorgalommal végzik. A testületi irányító, segítő, ellenőrző munka hatására hatékonyabbá és eredményesebbé vált az alapszervezetekben folyó politikai és pártmunka. Nőtt az alapszervezetek önállósága, erősödött felelősségük a politika következetes helyi végrehajtásáért. A pártbizottság gazdaságpolitikai irányító, ellenőrző, segítő tevékenysége 1980-tól fokozatosan és jelentősen fejlődött. A párttestületek és az alapszervezetek súlyuknak és fontosságuknak megfelelően foglalkoztak gazdaságpolitikai kérdésekkel. A további munka javításának az érdekében felhívta a figyelmet arra, hogy erősíteni kell a tervező munka demokratikus és centrális vonásait, továbbra is arra kell törekedni, hogy a terület legfontosabb, döntésre érett kérdései kerüljenek a testületi ülések napirendjére. A kádermunkában nagyobb következetességet, folyamatosságot, határozottságot kell érvényesíteni. Szükség szerint szélesebb körben biztosítsák, hogy egyes fegyelmi ügyekből a párttagság levonhassa a megfelelő tanulságokat. Bla- hó István, a Mátravidéki Fémművek füzesabonyi gyárának igazgatója az utóbbi évek dinamikus fejlődéséről adhatott számot a pártértekezlet résztvevőinek. Kiemelte azt a tényt, hogy az utóbbi években jelentősen fejlődött munkájuk. A tőkés import helyettesítésére tett törekvéseik sikerrel jártak. Kijelentette, hogy a VI. ötéves tervre előirányzottakat teljesítik, egyes területeken pedig túl is teljesítik. Ma- linovszki István, a káli Károlyi Mihály Termelőszövetkezet elnöke a zöldség-gyümölcs árak utóbbi időszakban tapasztalt emelkedésének okairól beszélt. Tarthatatlannak tartotta azt az állapotot, hogy akár a nagyüzemektől, akár a kistermelőktől felvásárolt termékek a munkásosztály számára már-már megfizethetetlen áron kerülnek értékesítésre, tisztességtelen haszonhoz juttatva ezzel a földdel nem is rendelkező vállalkozókat. Rév Lajos, az MSZMP KB tagja a termelési eszközök minél jobb kihasználására szólította fel a párttagságot. Hozzászólásában nagy szerepet tulajdonított a kisszövetkezeteknek, a gazdasági munkaközösségeknek. Beszélt arról, hogy az elkövetkezendő években mi mindent kell népgazdaságunknak, munkásosztályunknak előteremteni, megoldani. Így többek között az út-vasúthálózat fejlesztésétől, az egészség- ügyi ellátáson, a telefonhálózat bővítéséig, az ipar, a mezőgazdaság, az oktatási rendszer korszerűsítéséig sok mindent. Érdemesnek tartotta ugyanakkor vázolni néhány mondatban azt a fejlődést is, amit negyven év alatt produkált az ország, amire joggal lehetünk büszkék, amellyel nemzetközi elismerést megbecsülést szereztünk. Az elhangzottakat Antal Lajos foglalta össze, választ is adva több kérdésre. Ezt követően a küldöttértekezlet megválasztotta a 45 tagú pártbizottságot, s a megyei pártértekezlet küldötteit. Az újjáalakult pártbizottság első titkárként továbbra is Antal Lajosnak, titkárként Tóth Tibornak szavazott biSzavaznak a füzesabonyi küldöttek zalmat. (Fotó: Szántó György) Kis Szabó Ervin
