Népújság, 1985. február (36. évfolyam, 26-49. szám)
1985-02-18 / 40. szám
4. NÉPÚJSÁG, 1985. február 18„ hétfő Egy hét... A KÉPERNYŐ ELŐTT Recept a javából A Forró szél című tízrészes jugoszláv tévéíi ! msorozat meglehetősen vontatottan indult. Az első blokkokat fintorogva figyeltük, kifogásolva a lassú tempót, a. jellegtelennek tűnő cseiek- menyvezetést, a kezdetben szürkének látszó karaktereket. Később aztán magunkat vizsgáltuk önkritikusan, hiszen menet közben felfedeztük az eleinte rejtett erényeket. A jellemek mindinkább körvonalazódtak, egyre markánsabbá tisztultak. Rájöttünk, hogy a főhős életből metszett figura, akinek számos változatával nap mint nap találkozunk. Sinisa Pavic ilyenné mintázta a mind rokonszenvesebbé rajzolódó mellékalakokat is. Mindinkább tetszett aszer- ző ironikus, őszinte valóság- abrázolasa, egyént ízű, máséval össze nem téveszthető humora. Olyannyira, hogy vártuk a folytatásokat, joggal reménykedve a tartalmas kikapcsolódásban Nem is csalódtunk egyetlen alkalommal sem. Ez nemcsak az ötletes, a jó szemű, a szakma fortélyait bravúrosam elsajátító író érdeme, hanem a müvét megjelenítő stáb valamennyi tagjáé. Aleksandar Djordjevic nem törekedett látványos rendezői attrakciókra, „mindössze" az őt is megbűvölő értékeket óhajtotta hiánytalanul felvillantani. Jó értelemben vett szolgálatot teljesített Djorje Nikolic operatőr is, aki a korrekt képi megfogalmazás terén jeleskedett. Vojkan Borisavljevic zeneszerzőként igazolta, hogy minden penzum szárnyakat adhat annak, aki ráérez a lényegre, s ennek megragadására állítja hadrendbe kétségtelen tehetségének gazdag •eszköztárát. A Surdát képernyőre varázsló Ljubisa Samaradzic hasonló hangoltságtól vezérelve tevékenykedett. Mellőzött minden harsány szint, épp ezért dicséretes igényességgel nyújtotta azt. amit tőle vártak. Akárcsak partnerei. Ezzel a hibátlan összmunkával magyarázható, hogy nem kérjük számon az izgalmas történetbonyolítást, az izzó konfliktusokat, hogy kissé szomorkásán búcsúztunk ettől a figyelemre méltó vállalkozástól. Borongásunk oka az, hogy honi alkotóink eddig egyetlen alkalommal sem rukkoltak ilyen szintű produkcióval. Meghökkentő, garantáltan kudarcra ítélt kísérletekkel ugyan találkoztunk, s ezek felbukkannak majd később is. Épp ezért időztünk el a sajátos siker összetevőinél. „Gyógymód" ugyanis létezik, a bevált recept hasznosítható. Méghozzá: mindenütt. . Pécsi István A Hajdú-jelenség Sokan csodálkoztak az elején .Hajdú János megjelenésén, gesztusain. Szokatlan volt a hangütés, ahogy megszólította a nézőket, ahogy kérdezett, ahogy elemezte a világ titkait Többen ..kenet- teljesnek” ítélték, merevnek, szertartásosnak. Am egyre inkább kibontakozott sajátos televíziós stílusa, amely vasárnaponként a képernyők elé csalta a nézők millióit. Ahhoz szokatta hozzá az őt figyelőket, hogy felnőtt emberekként, felelős, érett személyiségekként szemléljék a világ eseményeit, s elkötelezetten. sok nézőpontból vizsgálva reagáljanak a történésekre. Nem hasonlított ez a fajta magatartás az eddig megszokottakhoz. Találkozhattunk már a tömegkommunikáció csatornáin vállveregető, kedélyes vagy éppen tudálékos magyarázatokkal, de talán senki sem vetett számot ilyen sokszínűén az eseményekkel, mint ő. Fegyelmezettsége, komolysága ugyan az első időben feszélyezhette is a közönséget, de egyre inkább megértették a nézők: itt a tisztelet kifejeződéséről van szó. Méghaj- ’ lásával, hangsúlyos megfogalmazásaival éppenhogy szolgálja a képernyők előtt helyet foglaló sok-sok embert. Az elmúlt héten a Hét különkiadásaként Lakás, lakóhely, közérzet címmel jelentkezett egy esti műsorban. Mintegy megkoronázta ez az adás azt a sorozatot, amelyben a Hét az életszínvonalunkat. mindennapjainkat annyira meghatározó lakáshelyzetről készített. Az eddigi műsorok föltárták a jelenségeket, ez a mostani pedig tág horizontot vázolt fel az eddig látottak mögé Somogyi László építésügyi és városfejlesztési miniszter mellett meghívott Hajdú János egy szociológust és egy statisztikust is, hogy sokoldalúan ábrázolhassák a jelenlegi helyzetet. A beszélgetés kerek volt és sokatmondó: kiderülhetett, hogy itt nemcsak az építőipar problémáiról lehet szó, hanem társadalmunk más ;folyamatai is okozói a lakásmizériának, így emlegették a többi között a település- fejlesztés ellentmondásait, azt, hogy a községek kevéssé tartják meg lakóikat. Elemezték a lépcsőzetes lakáshoz jutás ellentmondásait, a fizetőképes kereslet és az árak közötti feszültséget. Minderről nyíltan, kertelés nélkül szóltak: Hajdú János sajátos, „tüskés” módján nem hagyta, hogy bármiről is „szőrmentén” essen szó. Nyilvánvalóan látszik, hogy mer rögtönözni is: bizonyára egy-egv ilyen beszélgetést előzőleg körvonalaznak a szereplők, az már a műsorvezető talpraesettségén múlik, hogy a vita logikájából kiindulva mer-e „letérni a sírnői’*. Éppen ezért hat olyan élőnek, izgalmasnak egy-egy általa vezetett vita. Gábor László Felvétel, színész szakra A Színház- és Filmművészeti Főiskola felvételt hirdet az 1985—86-os tanévre színész szakra. A felvételre érettségizett vagy az 1984— 85-ös tanévben érettségiző, 18—22 éves fiatalok jelentkezhetnek. (A művészeti főiskolákra jelentkezők az érvényes rendelkezések értelmében egyidejűleg egy másik felsőoktatási intézménybe is jelentkezhetnek.) A jelentkezés írásban történik, amelyhez mellékelni kell a jelentkezési lapot két példányban, az iskolai végzettséget igazoló bizonyítványt, önéletrajzot, 150 forint eljárási díj befizetéséről szóló átutalási postautalvány feladóvevényét, három darab, saját címre megcímzett és felibélyegzett postai borítékot. A felvételre jelentkezés határideje: 1985. március 15. Cím: Színház- és Filmművészeti Főiskola, tanulmányi osztály, 1088 Budapest. Vas utca 2/c. (Jelentkezési lap és az eljárási díj befizetéséhez szükséges postai utalvány a felvételi egységcsomagban a postán beszerezhető.) Halasi csipke A csipke, mint az öltözködés dísze ma is él, szívesen alkalmazzák a hölgyek ruhainak díszítésére is. A Kiskunhalasi Csipkeházban élénk munka folyik, együtt dolgoznak idős csipkevarrók fiatal tanítványaikkal. A bonyolult művészi munkát hajszálnál is vékonyabb, erősen sodrott lenfonallal, varrótű segítségével végzik. A halasi csipke az európai nemes csipkék között rangos helyet foglal el, igen keresett bel- és külföldi piacokon. Képeinken: jellegzetes halasi csipke. Fiú-leány motívum, illetve a csipkekészítés. (MTI fotó: Tóth István Csaba — KS) Film a felszabadításról „Magyarország felszabadítása" című háromrészes dokumentum, film munkálatai fejeződnek be a közeljövőben a MAFILM Katonai Filmstúliójá'ban. Alkotói felhasználták a 40 éve készített, s eldig még sehol sem vetített, a moszkvai filmarchívumban őrzött filmdokumentumokat is. A felszabadító csapatokkal együtt mozgó szovjet filmoperatőrök a többi között a főváros ostromának legjelentősebb mozzanatait és a dunántúli harcok sok eseményét vették filmszalagra A nagyszabású dokumentumfilm első két része: a „Battonyától Budapestig” és ,.A budapesti csata” már elkészült. „A dunántúli hadműveletek” című harmadik rész vágási munkálatai még folynak, de a film márciusban elkészül. A „Magyar- ország felszabadítása” című háromrészes dokumentumfilmet a tervek szerint március végén a Magyar Televízió is műsorra tűzi. Sikerült sikkasztanom egymilliót a vállalatnál. Ezt úgy csináltam, hogy semmiféle ellenőrzés söha nem veszi észre. Egyszerűen művészien csináltam. Most az a problémám, hogy mitévő legyek a pénzzel. Először arra gondoltam, házat építek. Csakhogy a telepparcellázó hivatalnál nagyon sokáig nem kerültem sorra. Több száz kérvényt adtam be, de kevés a beépíthető telek. Kiszámítottam, hogy 85 évig tartana, amíg rám is sor kerülne a parcellázásnál. Mivel pedig a semmire csak légvárakat lehet építeni, lemondtam az építkezésről Azután azt gondoltam, hogy aranyat veszek. Csakhogy megint leküzdhetetlen akadályokba ütköztem. Amikor az arany olcsó volt, tehát nem volt érdemes venni, akkor tele voltak vele az üzletek, amikor viszont felemelkedett az ára a világpiacon, egyszerűen eltűnt. De az aranyvásárlás egyébGabriel Hocman: A millió ként is megfontolandó volt, mert feltűnő lett volna, ha egyszerre sok aranyat veszek. Ha a sikkasztásért nem kaptak el, miért kockáztassak? Tehát úgy döntöttem, hogy inkább bankba teszem a milliómat megfelelő kamatért. Valamelyik régi, meghízható bankot akartam keresni, mint például a Chase Manhattan, amely ráadásul még elég magas kamatot is fizet. Vagy esetleg Svájcban nyissak bankszámlát? Csakhogy ez megint nem sikerült. Megakadályoztak benne a devizaelőírások, a pénzgazdálkodási intézkedések, ezért azt találtam ki, hogy inkább utazni fogok a millióért. De ez sem olyan egyszerű, ugyanis hajlamos vagyok a tengeri betegségre, a repülőgépen pedig félek. Dudinecbe pedig nem érdemes elutazni azért, hogy az ember elköltse a millióját. A többi fürdőhelyen pedig már régen lefoglalták a helyeket a külföldiek, akik egyébként mindenütt előnyben részesülnek. így tehát az utazásról is lemondtam. Még egy lehetőség maradt: veszek egy autót, egy luxuskocsit, bárral színes .televízióval és beépített úszómedencével De ha sikerűi is egy ilyen autót vennem, mit csinálok, ha valami elromlik ibenne, hogy kapok hozzá pótalkatrészt? Biztos, hogy nem tudok szerezni még egy millióértsem! Tehát erről is le kell mondanom. Végül azt találtam ki, hogy ezt a milliót az élvezetekre fordítom. Csakhogy túl sok szeszt sem tudok fogyasztani az epém miatt, és különben is diétáznom kell, mert az utóbbi időben hízásnak indultam. Egyébként, ha sokat költenék az éttermekben, megint csak felfigyelnének rám, ezért inkább erről is lemondok. Végül már nem volt más megoldás, minthogy visszaviszem a milliót, amit sikkasztottam. Csakhogy ez sem olyan egyszerű ám! Hogy csináljam, hogy ne vegjyék észre az ellenőrök? Hiszen ha kiderül, hogy a pénztáriban egymillióval több van, engem úgy lecsuknak, hogy helefek'etedem ! , (Fordította Lipcsey Júlia) Hangverseny a Gárdonyi Géza Színházban Gabos Gábor és az Egri Szimfonikus Zenekar Az Országos Filharmónia egri hangverseny-sorozatának negyedik estjén, csütörtökön, a Gárdonyi Géza Színházban az Egri Szimfonikus Zenekar adott műsort. Az est szólistájaként Gabos Gábor zongoraművész lépett fel. Az egri közönség megkülönböztetett érdeklődéssel fogadta a „hazai pályán” szereplő együttest. Maga a műsor, nemkevésbé a vendégművész teljes joggal rászolgált erre a fogadtatásra, és ha egyeseket meg is lepett a pótszékes ház, a siker önmagáért beszél A műsort Muszorgszkijnak, az Egy éj a kopár hegyen című hangverseny-fantáziája nyitotta meg. A zenetörténet szerint Gogol drámája ihlette a muzsikust ennek a súlyos, felkavaró látomásokat megidéző darabnak a megírására. Nekünk mégis inkább Dosztojevszkij jutott eszünkbe, az ő hősei, az ő tépett idegzetű alakjai. S ha a boszorkányszombatra rá is kondul a falusi harangszó, a csendes hajnali béke, azért az éjszaka, a látomás, a sötétség riasztó szellemei nem halványulnak el a darab végére. Schumann IV. szimfóniája, a d-moll (op. 120.) ugyancsak romantikus, de egészen más felhangokkal Ebben a nagy lélegzetű alkotásban, már-már szimfonikus költeményben benne lobog az ereje és boldogsága teljében élő művész, aki perben-ha- ragban áll az egész világgal, amelyet maradinak, hitványul önronek tud és érez, amelyet feltétlenül meg kell változtatnia! Mint minden szellem, aki érti kora és lehetősége korlátáit, türelmetlen Schumann is, és boldogsága esztendejében, 1841- ben ezeket a lázadó gondolatokat nyújtja át mintegy nászajándékul darának, féleségének. A két mű között szólalt meg Beethoven III. zongoraversenye, az op. 37-tel jelölt c-moll. A két romantikus műhöz képest szigorúan, zártan fegyelmezett. Egy mindvégig lebilincselő iram- lás tartja fogva a hallgatóságot. A hangnem- és hangulatváltás a darabban, a zongora és a zenekar párbeszéde viszi a közönséget az élmény felé; de a hatás akkor jut a legmagasabbra, amikor a drámai dikciók és a vissza-visszatérő zenei mondatok a zongorán futnak végig. Az Egri Szimfonikus Zenekart Farkas István dirigálta. Az együttes nagy becsvággyal készült erre az estre, annál is inkább, mert egyelőre „otthontalanul”, próbaterem és az elmélyült munkához szükséges nyugalom nélkül, zaklatottan él. A két romantikus műben ennek a — reméljük, átmeneti — nyugtalanító helyzetnek a szorítása nem volt felfedezhető. A zenekar „hozita” a tőle elvárt teljesítményt. A Muszorgszkij - fantázia viharzását jól dolgozta fel a karmester. A Schumann-szimfóniában, az anyaggal a lázadó szellemmel való „együttélésben”'sikerült észrevennie és kibontania a lelkületet és hevületet. Beethoven c-moll zongoraversenyében is társa tudott lenni a dirigens, a zenekar is a szólistának. Sajnáljuk, hogy éppen a hangulatos kádenciánál és éppen a karmesternél fi- gyelmi rövidzárlat okozott némi zavart. Keddi előzetesünkben szóltunk Gabos Gábor élet- útjáról, sikereiről, karrierjének eddigi állomásairól. Nagyszerű technikai felkészültség birtokában, a megszólaltatott mű teljes átélésével és érett értelmezésével, az önfeledt játék örömével szerzett értékes perceket közönségének. A zenetörténeti bevezetőket Pándi Marianne mondotta el. Hangulatkeltő, felkészítő mondatait hálásan fogadta az egri közönség. Farkas András
