Népújság, 1985. február (36. évfolyam, 26-49. szám)
1985-02-16 / 39. szám
8. IRODALOM ÉS MŰVÉSZET NÉPÚJSÁG, 1985. február 16., szombat Március 2-án, szombaton délelőtt 10 és 12, illetve délután 2 órakor Halász Judit és a Bojtorján együttes szerepel Helikoffer című műsorával. Az eddig megjelent nagylemezeiről ad válogatást a színésznő, aki elsősorban gyermekversek megzenésítésével, éneklésével ért el országos sikert. Nem kell bemutatni őt a közönségnek: a legkisebbek nagy örömmel és várakozással fogadják mindig, mert otthon van sajátos világukban, jól tudja, hogy mi a játék lényege, milyen különös, mégis egyszerű észjárás szerint gondolkodnak a legkisebbek. Halász Judit föl „tüskéit”, hogy ujja köré csavarja a szívtiprót. Így alakul ki a cselekmény, egy kellemes, mulatságos, zenés színházi este formálódik az évődésből. ★ Március 29-én, pénteken este 7 órakor mutatják be azt a darabot, amely az egri Gárdonyi Géza Színház első önálló jelentkezése új korszakának kezdete óta. Zsámbéki Gábor meghívott művészekkel itt rendezi meg ezt a premiert, amelyet Luigi Pirandello Az ember, az állat és az erény című művéből állít színpadra. Szerepel Benedek Miklós, Csonka Ibolya, Újlaki Dénes, Hollósi Frigyes, Szacs- vay László, 'Csomós Mari, Vajdai Vilmos, Bal József, Erdős Bálint, Bodnár Erika és Lengyel Ferenc. A művet 30-án, 31-én is játszók még a hónapban. Nemeskürty István így ír a szerzőről: „Pirandellóról Magyarországon többet beszéltek s írtak, mint játszották vagy olvasták. Prózai munkái nálunk kettő kivételével általában harminc évvel később jelentek meg, mint Olaszországban. S nem is a megírás, hanem a könyv alakbani kiadás dátumát vesszük alapul. Vagyis tulajdonképpen csak az 1934-es Nöbel-d'íj után ébredt iránta némi érdeklődés; tehát a Vrózaíró Pirandello csak halála után jutott el a magyar közönséghez. Egy kivételével ugyan valameny- nyi regénye megjelent magyarul, de 426 novellájából mindössze 41 jelent meg könyv alakban. Meglepően alcsony szám. Jószerintmég a tájékozódásra sem alkalmas. Közvetlenebb élményt jelentettek a magyar irodalmi közvélemény számára Pirandello színdarabjai. Ezek közül a legfontosabbakat sókkal hamarabb megismerte a magyar néző, mint a prózai írásokat. Az első Pirandello-előadás Budapesten — 1925-ben — Az ember, az állat és az erény (L'uomo, la bestia e la vir- tú) volt Heltai Jenő fordításában, Titkos Ilona, Gellert Lajos, Somlay Artúr főszereplésével a Belvárosi Színházban.” Létay Vera így ír a komédiáról: „Ahogyan a vígjáték címe is jelzi, a három főszereplő nem más, mint három magatartás jelképe. De igazán ember-e az „ember”, „állat”-e valóban a vadállat, és vajon erényes-e az „erény”? Ez a komédia alapkérdése, és mi más feleletet is adhatna Pirandello, minthogy végül is minden szerep önmaga ellentétébe fordul, önmagát csúfolja meg. Az erényes Perel- láné, a szűzies és szemérmes fiatalasszony kínos helyzetbe kerül : állapotos lesz fiacskája magántanárjától. A helyzet kínosságát fokozza, hogy Perella hajóskapitány több mint három év óta felelőtlenül megtantóz- tatja magát a hitvesi ágy törvényes örömeitől, és házon kívül hódol állatias szenvedélyének. Az erkölcsös és puritán magántanár számára, aki magasrendű elveket vall tisztességről, őszinteségről, erkölcsökről nem marad más hátra, mint hogy kerítővé váljék és a vacsorái tortába belesütött óriási adag izgatószerrel serkentse az elfajzott hajóskapitányt férji és állampolgári kötelességének teljesítésére. Vállalkozása sikerrel jár — talán az áhítottnál nagyobb sikerrel is —, és reggelre a férj elgyengülve, az erény pedig megerősödve lépi át a hitvesi hálószóba küszöbét: az erkölcs diadalmaskodott. A szerepcsere teljes. Az idealista tanárember úgy viselkedett, mint a vadállat, a vadállat férj visszatalált elfeledett emberi szerepébe, az erény pedig egy tapasztalattal és egy idézőjellel gazdagabban visszatért a tisztesség biztos kikötőjébe." „A groteszk egy valószínűtlenség valószínűsítése” — jelenet Örkény Tóték című darabjából Fellépését ismét egy zenei érdekesség követi : március 7-én, este 7 órakor az Országos Filharmónia 5. bérleti hangversenyét rendezik meg a színházban. ★ Március 16-án, szombaton és 17-én, vasárnap este 7 órakor a Miskolci Nemzeti Színház vendégjátékát tekinthetik meg az érdeklődők. Örkény István Tóték című tragikomédiáját mutatja be a társulat. Csiszár Imre rendezésében. Az őrnagy szerepében Blaskó Pétert, Tótéban Polgár Gézát láthatjuk. A többi figurát Tímár Éva, Práter Kata, Szirtes Gábor, Simon György. Fehér Ildikó, Szőke István és Matus György személyesíti meg. A darab tartalmáról talán már felesleges is írni, inkább idézzük fel, hogyan vall Örkény groteszk látásmódjáról: „A groteszk egy valószínűtlenség valószínűsítése. Alapvető élményem a háború volt, és azok számára, akik a háborút megélték, a puszta tény, hogy a derült égből lecsaphat valami, ami robban és öl és gyilkol, olyan paradoxon, ami minden emberi realitással ellenkezik. Testi-lelki felépítettsé- gembőd következik, hogy az élet abszurd jelenségeiből nem azt a következtetést vonom le, hogy az élet abszurd, reménytelen és kibírhatatlan. Meglehetősen sok abszurd helyzetben voltam A két főhős évődése A kaktusz virágából Máricus 23-án. szombaton délután fél 5 és este 8 órakor kerül színre a szolnoki Szigligeti Színház előadásában P. Barillet és J. Pierre Grédy A kaktusz virága című zenés vígjátéka. A darabot Koós Olga rendezte. Főbb szerepekben: Nagy Sándor Tamás, Egri Kati, Fazekas Zsuzsanna és Jeney István. A játék főszereplője Julien, a párizsi fogorvos, aki nem ér rá mesterségével törődni, mert lekötik szerelmi ügyei. A végén maga sem tudja, hogy hányadán áll: kaktusz, netán lány, akinek hevesen teszi a szépet. Egy ügyes, okos lány, arra nasználja .......a derült é gből lecsaphat valami...” — Tímár Éva és Polgár Géza jelenete a Tótékból Már második összeállításunkat tesszük közzé, amely az egri Gárdonyi Géza Színház kínálatáról szól: az első bemutatókat nagy érdeklődés követte. Kritikáinkban sikerről számolhattunk be, majd minden előadás beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Most már a márciusi játékokról adunk hírt. már, de mindig megtalálom azt a parányi fénysugarat, amiért tovább érdemes élni. A grotesz látásmódban van valami gyermeki. És akár egy gyermek, akár egy író szemével nézem a világot, úgy vélem, hogy egy hajszállal jobban megközelítem azt az igazságot, amelyet egy groteszk szemvillanás néha jobban meglát, mint a világ legerősebb nagyítója.” Március 20-án. szerdán és 21-én csütörtökön este 7 órakor a székesfehérvári Vörösmarty Színház mutatja be Bertolt Brecht Arturo Ui című zenés gengsztertörténetét két részben. Rendezője: Verebes István. A szín padra állítás érdekessége, hogy csak női szereplők játszanak ebben a változatban. Így láthatjuk Kútvölgyi Erzsébetet, Tábori Nórát, Schubert Évát, Meszléry Juditot, Margittal Agit és másokat. A hitleri klikk uralomra kerüléséről szóló gyilkos szatíra egyaránt tanúskodik Brecht pontos társadalmi analíziséről és káprázatos drámaírói leleményéről. A chicagói gengszterek és a helyi karfioltröszt között érdekvédelmi bűnszövetkezet alakul ki, és ez a folyamat minden egyes fázisa a hitleri fasizmus és a német kizsákmányoló osztályok együttműködésének egy-egy. azóta közismertté vált szakaszát tükrözi és egyben parodizálja. A groteszk kis- szerűségében is hátborzongató és minden mozzanatában igaz játékban külön szín a nagy klasszikus jelenetek parafrázisa: Mefisztó, Faust, Margit és Márta négyes jelenetére rímel a négyes séta Givola—Göbbels virágüzletében, Ui—Hitler udvarlása Fullfeet—Dollfuss özvegyének pedig III. Richárd és Lady Anna híres párjelenetét parodizálja. Helikoffer — Örkényi István: Tóték — Bertolt Brecht: Arturo Ui — Pierre Barillet—Jean-Pierre Grédy: A kaktusz virága — Luigi Pirandello: Az ember, az állat és az erény ígér a Gárdonyi Géza Színház? ORSOVAI El I Lehet egy isten több, m Harcol a véső, míg az a: Elgondolom, nagy kő, n Most kell, szobrász, hog SARKADI IMRE: Szegye Ügy mondom el, ahogy történt néhány éve. — Az agronómus az istállóban megipofozta az egyik kocsist. Tóth Jóskát, a baromi erejű félbolondot, aki persze nem mert visszaütni, mert ha visszaüt, az agronómus halott. Fegyelmi indult az agronómus ellen, a fegyelmi ítélet száz forint pénzbüntetésre szólt. Miért pofozta meg? Kora tavaszon az agronómus kiküldött két szekeret a víztárolóihoz, hogy hozzák be a levágott nádat Az egyik szekéren Tóth Jóska volt a kocsis. Melléjük beosztott két asszonyt. Az együk. Vajinai Teréz, vonakodott menni. Azt mondta, hogy ő Tóth Jóskával nem megy. Az agronómus nem értette a vonakodást. — Miért nem megy? — Mert
