Népújság, 1985. február (36. évfolyam, 26-49. szám)
1985-02-16 / 39. szám
NÉPÚJSÁG, 1985. február 16., szombat REDL EZREDES A hatalom és az egyén viszonya Kulcsosok Hogy legelőször melyik szülő akasztotta a gyereke nyakába a lakáskulcsot — pusztán praktikus okból, hogy el ne veszítse —, nehéz lenne kitalálni. Mindenesetre évekkel ezelőtt országos jelenséggé vált, olyannyira, hogy hovatovább szimbólummá lett. Jellemzi pedig azokat, — számuk nem is kevés —, akik a városi lakótelepeken délutánonként csellengenek, játszanak. S ha még tudnak, a szülők távollétében, az csak jó. Mert ez azt jelenti, van hol. Am ismervén városunkat, az ilyen lehetőség bizony kevés. A tény tudomásulvétele még nem viszi előbbre az ügyet. Feltárni az okokat, megkeresni a magyarázatot, már segít valamit. De a változás csak akkor születik meg, ha a megoldás szándékát a cselekvés követi. Hogy a téma ma is mennyire élő, mennyire foglalkoztatja társadalmunkat, nem szükséges különösképp bizonygatni. Elég csak egyetlen adatot meg jegyezni: az országban minden hatodik ember lakótelepen él. Egy hazai prognózis szerint néhány év múlva a lakosság felével kell számolni. (Nem kétséges, ez az építkezés városfejlesztésünk jelenlegi egyetlen útja.) Számos előnye mellett — mint kiderült — még ma is ellentmondásokkal terhes. Igaz, a beruházások ritmusát megyénkben már nem sínylik meg az óvodák, iskolák. A napközi otthonos ellátás is sokat javult, s ha a hatodikosok, hetedikesek némely iskolában nem is részesülnek ebben, igényelhetik a tanulószobát. Es azok, akik nem járnak napközibe, tanszobára? Ma még mindig azt állíthatjuk: túl ideális beszélni szabadidő- központokról, játszóházakról, hiszen elegendő terük sincs a kicsiknek. Sokszor és sokan hiányoltak már a betonrengetegben egy szemernyi zöld területet, de nem egy példát tudunk arra is: ott, ahol lehetőség volt, maguk o szülők alakítottak ki játszóteret a házerdöben. Tulajdonképpen az az ötlet is Kolumbusz tojása, hogy a házak kihasználatlan szárítóhelyiségeit, mosókonyháit be lehetne rendezni. Miért ne működhetnének itt gyermekklubok? A kérdés mellé viszont rögtön egy másik kívánkozik: igen, de ki vigyázzon a csemetékre? Nos, néhány éve hallottunk már olyanról, hogy a nyugdíjas lakók, gyesen lévő kismamák szívesen vállalták egy-két órára a felügyeletet. Csak a kezdeti lelkesedés valahogy ellankadt... Tulajdonképpen az még önmagában nem baj, hogy a szülő a gyereke nyakába akasztja a kulcsot. Sokkal inkább az, ha iskolás cselleng, csavarog. Ha sikerülne olyan klubokat létrehozni, ahol a felnőttek szívesen foglalkoznának a hat—tíz évesekkel, talán a lakótelepi közösségi szemlélet is jobb irányba változna ... M. M. Levelező ismeretterjesztés MINDENNAPI NYELVÜNK Idegen szavak — halmozva Közleményünk címe arra a nyelvhasználati jelenségre és gyakorlatra utal, hogy főleg a napi sajtó hasábjain, olyan cikkek is megjelennek, amelyekben az idegen szavak már halmozva, szó- kapcsolatokban és szószerkezeti tagokként jelentkeznek. Az olvasók szélesebb rétegeinek szánt írásokban éppen azzal okoznak zavart, hogy a halmozva jelentkező idegen kifejezések a felesleges szaktudományoskodás révén a közérthetőséget is veszélyeztetik, s a céltalan szakszerűsködés bonyolultabb megfogalmazást, körülményeskedést is eredményez. Mintha a szakmai rátar- tiság is ludas lenne abban, hogy az idegen szavak gyakran öncélúan úgy halmozódnak egy-egy szövegrészletben, ahogyan példatárunk bizonykodik róla: „Vidám elégedettséggel töltött el a színházi területen is tapasztalható, egészségesen szelektív decentralizáció” (Magyar Nemzet, 1984. dec. 30.). — „Vegetálás és agonizálás helyett felépülésre kényszeríti a gazdálkodót” Népújság, 1985. jan. 11.). — „A családok szocializáló funkciójában támadt zavar” (Nép- szabadság, 1985. jan. 12.). — „A bíróságok a házassági bontóperekben a konfliktusok eszkalációja ellen tehetnek sokat” (Népszabadság. 1985. jan. 12.). — „Igen fontos a józan ész és a realizmus koalíciójának a megteremtése (Magyar Hírlap. 1985. jan. 12.). — „A fiatalságnak is értékorientációs paradigmaként szolgálnak” (Magyar Hírlap, 1985. jan. 12.). — „Ez a színiszöveg még lehetne zagyván illusztratív, primitíven egzotikus" (Magyar Hírlap, 1985. jan. 12.). A lényeges közölnivalót megnevező idegen szóösszetételek is egyre gyakrabban feltűnnek, az újságok hasábjain, s ha ilyen szöveg- részlet állítja meg az olvasót, hogy „végbement a tárgyak presztízspolarizációja” (M. Nemzet, 1985. jan. 10.), akkor értetlenül áll meg a szöveg olvasásában, s az átlagolvasónak el is megy a kedve attól, hogy rendszeres újságolvasóvá váljék. A példatárunkban idézett szövegösszefüggésekben felhalmozódó idegen szavaknak jó magyar megfelelőik vannak, s ha ezekből válogattak volna a szövegek megalkotói, árnyaltabban és egyértelműbben közvetítették volna a lényeges mondanivalót. Vannak megfelelő magyar szakszavak is, ezek nem zavarják annyira meg az átlagolvasót, mint az erőszakolt, idegen eredetű szak- kifejezések. A szaktudományok elterjedése és a tudományos gondolkodás behatolása mindennapi életünkbe és nyelvhasználatunkba sem járhat azzal, hogy ed- értelmetlenítsük a magyar olvasóknak szánt mondanivalónkat. Teljesen felesleges pl. az Autósélet olvasóinak szánt szövegekben felhalmozni ezeket az idegen szavakat: motorizáció, diagnosztika. rekultiváció, prognosztizál stb. (Autósélet, 1984. 7. sz.). Erőszakoltszak- szerűsködésnek ítéljük az ilyen szövegformálást is: „A regionális rendezési terv 330 ezerre prognosztizálja a lakónépességet”. Vajon érti-e az olvasók nagyobbik része ezeket a szövegrészieteket: „Kedvelik a doktrinerek az extrapolálódik" (M. Nemzet, 1. sz.). — „Ez az ottitűdnem extrapolálódik” (M. Nemzet, 1985. jan. 11.). Szivesen vennénk, ha olvasóink felelnének kérdéseinkre. Dr. Bakos Jósáét A magyar játékfilmszem- le nagydíját a közelmúltban, Szabó István Redl ezredes című alkotása nyerte el. A rendező hű maradt önmagához: ismét díjat aratott, ám bizonyos fokig szakított is elképzeléseivel: eddigi életművéhez képest más stílust teremtett. Tudatosan vállalta fel e másságot, még akkor is, ha esetleg fennállt a veszély, hogy értetlenséggel találkozik. Nem így történt. A szakma és a közönség teljes mértékben elfogadta ezen új Szabó-stílust, még rácsodálkozni sem volt ideje lenyűgözöttségé- ben. A magyar—osztrák—NSZK koprodukcióban készült film az első világháború előtti időket eleveníti fel, ám mondandója egyfajta üzenet is, amely feloldja a mindenkori időhöz kötöttséget. Minden bizonnyal ezért is választotta Szabó István és forgatókönyvíró társa, Dobai Péter a szigorú kronológiai rendet, az események és következmények egyenes, megszakítás nélküli ívelését. Mert ez a film a hatalom túlhajtásának természetrajza: az erőszakszerPécs nevezetes múzeumutcája új látványossággal gazdagodik: ott állítják fel Schaár Erzsébet sziobrász- művész Utca című kompozícióját. Valóságos utcáról van szó,, amelyen a járókelő végighaladhat, kétoldalt házakat jelképező ajtó- és ablakkeretek, s életnagyságú emberi alakok állnak — összesen 27 figura. Az utcát az úgynevezett tükörterem zárja le, ahonnan: a látogató visszapillanthat az egész műre. Korszakunk ma11/2. — Tessék — Int a madárfejű. Itt legalább elplanírozzák a gödröket. Itt persze csak lapáton múlik. — ö is itt volt — mondja. és gyufát cserél. — Nem volt hová mennie. Volt egy háza valahol lent, de Romániához csatolták, és nagyon elhúzódott a kártalanítás. Egyre inkább tisztelem az itt dolgozókat. ° Béres Attila elbeszélése második dijat nyert novella kategóriában a KOaponti Sajtószolgálat UM. éti pályázatán. vezet és az egyén viszonyát bontja ki. Másrészt történelmi erővel is bír, a hitelességet az okok kutatásának szolgálatába állítva. A főhős. Alfred Redl ösz- szetett egyéniség. A sokgyermekes, szegény galíciai vasutascsalád fiaként, tehetsége és szorgalma révén kerül az Osztrák—Magyar Monarchia katonaiskolájába, ám a ranglétra megmászásában már nemcsak adottságai segítik. Késztető, sőt kényszerítő körülmények játszanak szerepet ebben, egészen addig, amíg a csúcsra felérvén, buknia kell. A történelem sodrásából egy emberi sors bontakozik ki, egyéniségvonásaival, jellemfejlődésével együtt. Redl törtető, kemény, számító, ugyanakkor kitűnő katona, hatalmas energiája van. Feltétlen császárhű. amelyért a trónörökös és köre ellene fordul. Elbukásához segíti gyengesége, ho- moszexualitása is. Baráthoz, ellenséghez kapcsolódó érzéseit kiaknázza, mindent maga hasznára fordít. Szabó István nagy súlyt fektet a mesére, a cselekményre. Világos vonalat vázol fel, mintha csak egy törgyar szobrászaténak egyedülálló remeke lel végleges és méltó otthonra Pécsett. Schaár Erzsébetet sok szál fűzte Pécshez, az utcát is mecsekalji városba szánta: műemléki-múzeumi környezetbe. Baranya megye és Pécs város Tanácsa megvásárolta a művet, illetve mintegy fele részben az örökös nagyvonalú adománya juttatta az alkotást a Janus Pannonius Múzeum tulajdonába. Most döntés — Meló után- meg majd vállalók maszekokat, az az időt is elveszi, és pénzem is lesz, ez az egy nadrágom van. össze kell szedni magam. .. — Hol álljak meg? — Ott a főépület mellett. Akkor a főorvosnőnek megmondjuk! — Mielőtt kiszáll, megszorítja a vállamat. Szemében könny. — öcsi, bízzál bennem. Egyszer kölcsönkérte életem első karóráját. Anyám vásárolta vissza négyszáz forintért. Amióta ketten maradtak apával, lassan kiürül a lakás. Először az olténelmi film peregne a szemünk előtt. De a történések mögött erősen átsüt a más síkúság, az elvontat beülteti a konkrétba. Korábbi operatőrtársával, Koltai Lajossal dolgozott együtt, óriási szerepet szánva neki. A fényképezés egyik fő értéke a filmnek. Az alkotók nem félnek „a széptől”, a remekmű-kompozíciótól, a látványtól. Szinte mindvégig Strauss muzsikája szól, a báljelenetekben a pompa, az elegancia, a szín érvényesül. Ezt a könnyedséget azonban átszövi a belső harc, a sötét intrika. Ismét telitalálat a szerep- osztás. A már korábbi filmből megismert Klaus Maria Brandauer félelmetes ábrázolókészséggel formálja meg Redl alakját. Halála előtti percei filmtörténeti értékűek. A női főszerepet Gud- run Landgrebe alakítja, nagyszerűen poentírozva a szerető megértő mivoltát, ugyanakkor keserű próbálkozását. Az epizódszerepekben sztárokat vonultat fel a rendező, de a legemlékezetesebb Eperjes Károly és Gálffy László játéka. Mikes Márta született anról, hogy a Káptalan utcában — egy egyik múzeumi épület udvarán — helyezik el. Körülbelül 35 méter hosszú épületet emelnek, amely óvja majd a különleges szoboregyüttest az az időjárás viszontagságaitól. Az utcát a művész halálának 10. évfordulója alkalmából kezdik el építeni és 1986-ban nyitják meg a közönség előtt. cső nippek a vitrinből, aztán a könyvek, lepedők... A főépület neonfehérben. Fakó fürdőköpenyek és munkás ruhák, elhordott öltönyök, csővázas fotel, régi újsághalom. A reménytelenség pályaudvara. Egy ajtón rács. Nyílik a kezelő ajtaja. Női hang kiált: — Jánosi úr! — Egy alak kiválik a tömegből. Itt mindenki úr. A faliújságon a házirend alatt rajzlapon kék- zöld kavargás. „A tenger mélye.” — Ott jön, az a kontyos! Itt megvárlak. Mondd meg neki, ez most komoly! Mondd meg... Dohányos, negyvenes nő, barna szeme élénk mozgással leplezi, mi mindent látott már. — Parancsoljon. — Míg a kulcsát keresgéli, szorítást érzek a vállamon. — Tanfolyamra is megyek, és új nadrágot veszek.. . ezt is... A főorvosi szoba ablakán egészséges hideg árad be. Rágyújtunk, megigazítja a hamutartót, aztán a szemembe néz. Hazánkban új közművelődési forma, a levelező ismeretterjesztés bevezetésével kísérletezik a Szolnok megyei Művelődési és Ifjúsági Központ, valamint a TIT Szolnok megyei szervezete. A külföldön már elterjedt módszert nálunk a debreceni Kölcsey Művelődési Központ kezdeményezte, s a kísérletbe most a Szolnok megyeiek is bekapcsolódtak. A cél az. hogy a mindennapi életben felmerülő problémákhoz kapcsolódva tudományosan megalapozott és gyakorlati hasznú ismereteket nyújtsanak levelezés útján, mentesítve az érdeklődőket a tanfolyamok, előadások kötöttségeitől. Az első levelező „kurzus” résztvevői lányok és asszonyok. akik a befizetett rész— Főorvosnő, kérem, hogyan értette azt a telefonba, hogy a bátyám menthetetlen ? i —í —5- « h — Az csak félrehallás lehetett, ilyent nem mondhattam, mint orvos... — Három napja telefonáltam, hogy az adaptációs szabadság másnapján tökéletesen berúgott, apámat éjjel kizavarta a folyosóra, kinyitotta a csapokat, két emelet beázott... — Ja, igen... azt mondhattam. hogy akkor nem tudok vele mit kezdeni... már így távolról... — És közelről? — Nézze, Méhes úr, volt már eset... vannak példák, hogy meggyógyulnak.. . a mi eszközeink... a család sokat tehet... mi itt valameddig eljutunk, de azután, visszakerülnek a régi környezetbe. .. önnek magyarázzam? — Hát akkor, köszönöm. — Ne menjen még. Olyan érzékenyek az ilyesmire, mérik az időt, ez nekik fontos. .. jelentősége van... megérti... legalább öt percig. .. vételi díj — 650 forint — ellenében február közepétől kéthetente kis füzeteket kapnak kézhez postán. E füzetek elsősorban az egészséges öltözködéssel, a testápolással, a párválasztással és a betegségek megelőzésével foglalkoznak majd. Áttanulmányozásuk után az érdekeltek egyéni problémáikkal levélben fordulhatnak a szakemberekhez, akik szintén ezen az úton válaszolnak a feltett kérdésekre. A rendszeres levelezés mellett két alkalommal személyes konzultációra is lehetőség nyílik. Az első kísérlet befejezése után a szervezők értékelik a tapasztalatokat, s kedvező fogadtatás esetén szélesebb körben is bevezetik az új módszert. Az íróasztal mögé megy, hirtelen pici lesz. elvész a papírok között. — Megmond tad? — Meg — mondom. — Az öcsém — mutat be valakinek —, tíz percig volt bent! — Vonszol tovább. — Nem kísérlek ki, beszélnem kell azzal a pasival. műanyagos, ha innen kimegyünk, hozzá megyek dolgozni, havi tízest fizet, állati jó fej, meg azzal a másikkal indul a kisállat- tenyésztésben, a görény, öregem, most abban van a nagy pénz... A külső ajtónál megáll. — Tíz percig voltál bent. Állati jó fej vagy. — Átöleli a vállam: — Megmondtad neki, hogy vállalod, hogy hazamegyek, és... — Meg. Hegyről lefelé, sötétben, gödrök között, egyedül. Nem lesz könnyű hazajutnom (Vége) Schaár Erzsébet utcája Pécsett Béres Attila :
