Népújság, 1985. január (36. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-14 / 10. szám

2. NÉPÚJSÁG, 1985. január 14., hétfő GROMIKO SAJTÓÉRTEKEZLETE Bonyolult, de célratörő megbeszélés folyt Genfben George Shultz amerikai külügyminiszterrel Géni­ben megtartott találkozójá­ról. az új szovjet-amerikai tárgyalások témáiról és ki­látásairól nyilatkozott veze­tő szovjet külpolitikai új­ságíróknak a szovjet televí­zióban vasárnap Andrej Gro- máiko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szov­jetunió Minisztertanácsa el­nökének első helyettese, kül­ügyminiszter. Kérdésekre válaszolva Gro- miko elmondta, hogy hosz- szú és nehéz előkészítő mun­ka után került sor a genfi találkozóra. Az álláspontok előzetes egyeztetésének sza­kaszában az Egyesült Álla­mok hosszát időn át arra tö­rekedett, hogy a kozmikus fegyverek kéTdése ne kerül­jön be a megbeszélés témái közé. Végül azonban ameri­kai részről is kénytelenek voltak elfogadni azt a tényt, hogy az űrfegyverkezés fi­gyelmen kívül hagyásával a hadászati és a közepes ható- távolságú nukleáris fegy­verzet kérdése sem vizsgál­ható. A genfi megbeszéléseket Gromiko egyáltalán nem könnyűeknek, sőt néha na­gyon bonyolultaknak és fe­szülteknek. ugyanakkor eél- raitörőeknek, komolyaknak és nyíltaknak minősítette. Egészében kedvező értéke­lést adott a találkozóról, rá­mutatva, hogy a közös nyi­latkozat önmagáért beszél. Sikerült megállapodni az új tárgyalások tárgyáról és cél­járól, s ez nagyon fontos. Gromiko leszögezte, hogy a tárgyalásokon szovjet rész­ről maradéktalanul figyelem­be veszik a szövetségesek, a testvéri szocialista orszá­gok biztonsági érdekeit. A Szovjetunió a nyugati orszá­gokkal és az Egyesült Álla­mokkal tárgyalva nemcsak a saját, hanem szövetségesei nevében is beszél. A szocia­lista országok külpolitikájá­nak erejét éppen az adja meg, hogy az egységies, elvi poli­tika. Az ezzel kapcsolatos kérdéseket időről-időre megvitatják a Varsói Szer­ződés tagállamai, politikai tanácskozó testületének ülé­sein és a Varsói Szer­ződés más szerveiben. Az új tárgyalások egymás­sal szorosan összefüggő té­maköreiről szólva, Gromiko részletesen kitért a kozmi­kus fegyverkezési haszja kérdéseire. Leszögezte, hogy az űrfegyverkezés megaka­dályozása esetén sokkal kedvezőbbé válnának a fel­tételek a hadászati fegyver­zet korlátozásában való elő­relépésre. A Szovjetunió kész lenne jelentős mértékben csökkenteni hadászati fegy­verzetének szintjét, termé­szetesen az egyenlőség és az egyenlő biztonság elvének szigorú tiszteletben tartásá­val. Ám, ha nem lesz elő­relépés az űrfegyverzet kér­désében, akkor a hadászati fegyverzet csökkentéséről beszélni is felesleges. A szovjet külügyminiszter kijelentette, hogy ha az Egyesült Államok végrehaj­taná űrfegyverkezési elkép­zeléseit, akkor a tárgyalá­sok megszakadnának. Gromiko kitért arra is, hogy tarthatatlanok azok az amerikai állítások, amelyek szerint az Egyesült Államok által tervbe vett és űreszkö­zöket is magába foglaló ra­kétarendszer úgymond kizá­rólag védelmi célokat szol­gál. E sajátos pajzs mögött ott lennének a támadó hadá­szati nukleáris rakéták. Leszögezte, hogy a Szov­jetunió már csak azért is az agresszió eszközének te­kinti az űrfegyvereket, mert a rakétatámadás tényleges végrehajtása nélkül is lehe­tőséget adnak az Egyesült Államoknak arra, hogy zsa­rolásra használja fel azokat a Szovjetunió ellen. Gromiko leszögezte, hogy a genfi megállapodás alapján kezdődő szovjet—amerikai tárgyalások nem a korábbi, a hadászati és a közepes hatótávolságú nukleáris esz­közök kérdéséről folytatott szovjet—amerikai megbeszé­lések folytatását jelentik. Tö­kéletesen új tárgyalásokról van szó. Az űrfegyverek, a hadászati és a közepes ha­tótávolságú nukleáris esz­közök kérdései ugyanis szo­rosan összefüggnek egymás­sal. Andrej Gromiko végezetül a jelenlegi nemzetközi hely­zetet nagyon bonyolultnak, s néha veszélyesnek nevez­te. Ez készteti a Szovjetuniót arra, hogy állandóan készen­létben legyen, ne veszítse el éberségét. A Szovjetunió számára azonban a legfon­tosabb, minden körülmé­nyek között szem előtt tar­tandó célt a béke védelme jelenti, s ennek érdekében mozgósítja erőit, tartalékait. Babrak Karmai fogadta Borbély Sándort Babrak Karmai, az Afga­nisztáni Népi Demokratikus Párt Központi Bizottságá­nak főtitkára szombaton fo­gadta az AiNDP huszadik év­fordulója alkalmából Ka­bulba érkezett magyar párt­küldöttséget, élén Borbély Sándorral a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Központi Bizottságának tagjával, a Munkásőrség országos pa­rancsnokával. A találkozón jelen volt Südy Zoltán. az MSZMP Központi Bizottsá­gának munkatársa és Varga György kabuli magyar nagy­követ. A szívélyes, elvtársi lég­körű találkozón Babrak Karmai, az afganisztáni for­radalom jelenlegi szakaszá­ról, az afgán népnek a nem­zetközi imperializmus és az ellenforradalmi erők elleni küzdelméről beszélt, kifejezte háláját a Szovjetunió és a szocialista országok, köztük Magyarország internaciona­lista segítségéért. Borbély Sándor tolmácsol­ta a magyar párt- és állami vezetők üdvözletét az ANDP évfordulója alkalmából, tá­jékoztatta Babrak Karmait az MSZMP XIII. kongresz- szusának előkészületeiről. A pártévforduló tapasztalatai­ról szólva Borbély Sándor kijelentette: a kabuli ünnep­ségek, az ott elhangzott be­szédek választ adtak arra a kérdésre, hol tart az afgán forradalom, melynek céljai­val a magyar dolgozók vál­tozatlanul szolidaritást vál­lalnak. M agya r—n o r vég kapcsolatok Növekvő feszültség Portugáliában Jól fejlődnek politikai kapcsolataink a Norvég Ki­rálysággal; az együttműkö­désünkben zavaró tényezők nincsenek. A két, különböző szövetségi rendszerhez tar­tozó állam fontosnak tartja a párbeszéd fenntartását. Kaare Willoch norvég mi­niszterelnök látogatására — amellyel Lázár György mi­niszterelnök meghívásának tesz eleget — ennek jegyé­ben kerül sor. A magyar—norvég kap­csolatok fejlődéséhez nagy­mértékben hozzájárulnak a két ország vezetőinek talál­kozói. Fontos állomás volt 1974-ben Trygve Bratteli, ak­kori kormányfő magyaror­szági látogatása, amelyet Lá­zár György három évvel ké­sőbb vlszonzott. Rendszeres a véleménycsere a két tör­vényhozó testület, valamint a szakminisztériumok és or­szágos hatáskörű szervek ve­zetői között is. Veress Péter külkereskedelmi miniszter múlt év végi oslói megbe­szélései idején magyar—nor­vég kormányközi, hosszú le­járatú kereskedelmi megálla­podást írtak alá; Ugyancsak egyezmény rögzíti a kettős adóztatás elkerülését. Gazdasági, kereskedelmi kapcsolataink — sem az áru­forgalom, sem a termelési együttműködés terén — nem alakultak kedvezően az utóbbi években. A közel­múltban kötött kereskedel­mi egyezmény azonban — amely a GATT szabályainak megfelelően tartalmazza a diszkriminációmentesség . el­vét — várhatóan hozzájá­rul majd a kapcsolatok bő­vítéséhez. Jelenleg Ma­gyarországról elsősorban nyersanyagokat, félkész ter­mékeket, gépeket, berende­zéseket és fogyasztási cikke­ket szállítanak az északi or­szágba; a magyar népgazda­ság norvég ferromangánt, ónozott lemezt és hallisztet használ fel. Ipari és mű­szaki együttműködésünket — a vegyipar, a gépipar és a könnyűipar területén — hat kooperációs megállapodás fémjelzi. Támogatjuk a har­madik piaci közös fellépést a gázturbina-, daru-, transz­formátor-, hírközlési és erő­átviteli kábelgyártásban, a software-készités, a gyógy­szerek, vegyipari anyagok és intermedierek előállításában. A fejlesztési eredmények kölcsönös cseréjére, az együttműködési lehetőségek szélesítésére jó alkalmat kí­nálnak a már rendszeressé vált nemzeti műszaki napok, amelyeket az összevont ke­reskedelmi és kooperációs vegyes bizottság üléseivel párhuzamosan rendeznek meg. A kapcsolatok fejlő­désében jelentősek a TOT és a SZÖVOSZ kontaktusai, norvég partnereivel. Kulturális kapcsolataink — ezeket egyébként egyez­mény szabályozza — ki­egyensúlyozottak. Népszerű­ek a skandináv országban a magyar művészeti élet kép­viselői. Zenei téren különö­sen a Kodály-módszer iránt nyilvánul meg érdeklődés. A hazai táncművészet Róna Viktor révén lett elismert: közreműködésével szervezték meg az Oslói Opera balett­iskoláját. Kedvezően alakul­nak irodalmi kapcsolataink is: Petőfi, Illyés, Weöres, József Attila költészete nem ismeretlen a norvég olvasók előtt, itthon pedig Ibsen mű­vei rendszeresen szerepelnek a színházak repertoárján; az Európa Könyvkiadó norvég költészeti és novellaantoló­giát jelentetett meg, s nagy sikert arattak hazánkban Thor Heyerdahl kötetei. Évek óta kölcsönösen ren­dezünk filmheteket. A ma­gyar filmművészet sikerét bizonyitja, hogy évente 6—8 játékfilmünk szerepel a nor­vég televizióban, s a magyar produkciókkal megismerked­hetnek a mozilátogatók is. A tervek szerint idén ismét bemutatják Magyarországon legfrissebb termésüket a nor­vég filmművészek. Antonio Ramalho Eanes portugál államelnök a kor­mánynak szánt szombati „végső figyelmeztetése” za­vart okozott a hatalmi gépe­zetben. Az államfő a Sema- nario de Lisboa című lissza­boni hetilapnak adott nyi­latkozatában leszögezte, hogy amennyiben a kabinet záros határidőn, belül nem képes politikájának gyöke­res megváltoztatására, fel­oszlatja a parlamentet és új választásokat ír ki. Egyiben leszögezte, hogy a gazdaság jelenlegi stagnálása a kor­mány politikai konzervatiz- musára vezethető vissza. Mario Soares pártjának, a szocialista pártnak a veze­tősége szombat esti rendkí­vüli üléséről vasárnap köz­zétett nyilatkozat visszauta­sítja az elnöknek a kabinet kormányzásképtelenségére utaló kijelentéseit. Egyben „értelmetlen közbeavatko­zással” vádolja az államfőt. Az elnök, valamint a kor­mányzó szocialista—szociál­demokrata koalíció közötti feszültség lényegi oka: a Soa- res-kabinet eltávolodott az 1974-es áprilisi eszméktől, az akkor elindult folyamat visz- szafordlítására. az alkotmányt következetesen védelmező államelnök jogköreinek megnyirbálására törekszik. Ezt a politikai gyakorlatot nem csupán fentről, hanem lentről is éles támadások érik. A legnagyobb szakszer­vezeti központ, az Intersin- dical, valamint a Portugál Demokratikus Nőszövetség vasárnapi nyilatkozata el­ítéli a szombaton bejelentett drasztikus áremeléseket. A szakszervezet „A méltóbb életért” című dokumentu­ma leszögezi, hogy a kor­mány napról napra veszít tömegbázisából és lassan már politikai légüres térben mozog. SZÉPSÉGÁPOLÁS FELSŐFOKON Intenzív bőrápolásra: FABUUSSIMO VHALIZÁLÓ KORA FABUUSSIMO HIDROAKTÍV KÚRA A 6-6 ampulla tart almái KÜLSŐLEG Lali az arc és nyak bőrébe masszírozni ! Mindennapi használatra: FABUUSSIMO V1TAUZALÓ KRÉM FABUUSSIMO HIDROAKTÍV KRÉM A kozmetikai tudomány mai állása szerinti leghatásosabb — kizárólag természetes eredetű — anyagokból készülnek. fiatalítják, regenerálják a bőrt. elsimítják a ráncokat —( Külpolitikai kommentárunk )— Belga bonyodalmak NEHÉZ NAPJA LESZ ma Wilfried Martens belga kormányfőnek. Ronald Reagan amerikai el­nökkel tárgyal majd Washingtonban, s várhatóan igencsak megizzad, mire igent, vagy nemet mond a Fehér Ház kéréseire. Tavasszal ugyanis esedékessé válik az amerikai manőverező robotrepülőgépek bel­giumi telepítése, de a Benelux országok közül Hol­landia és Belgium még nem mondta ki a végső szót. A NATO emlékezetes, 1979-es „kettős határoza­ta” elvileg nem adott biankócsekket az amerikaiak­nak: a szovjet—amerikai tárgyalások kimenetelétől tette függővé a közepes hatótávolságú nukleáris fegyverek nyugat-európai telepítését. Hága és Brüsz- szel most éppen azzal érvel, hogy a legújabb genfi megállapodás, a további tárgyalások lehetőségének fényében elhamarkodottnak tűnne a 48—48 szárnyas rakéta elhelyezésének megkezdése. CSAKHOGY NAGY-BRITANNIA és Olaszország területén már ott vannak a szárnyas rakéták, az NSZK-ban pedig a Pershing—2-esek is. Ezek az or­szágok most „árulásnak” érzik a belga és holland halogatást és az egyenlő kockázatvállalást kérik szá­mon a szövetségeseken. Amerikai részről pedig a szerződéses kötelezettség megsértésének, a NATO- egység megbontásának értelmezik a kis országok húzódozását. A két Benelux állam döntése csakis egybehangzó lehet: vagy mindketten igent monda­nak és „beállnak a sorba”, vagy mindketten megta­gadják a telepítést, és ezzel Washington számára na­gyon veszélyes precedenst teremtenek. Az utóbbi lehetőség új helyzetet teremtene a NATO-ban és egész Európában. A nyolcvanas évek elejének hatalmasra duzzadó békemozgalma, a többség harcosan kinyilvánított véleménye annyit mindenesetre elért, hogy a poli­tikai pártok — még Martens flamand keresztényszo­cialista pártja is — komolyan elgondolkozzanak a telepítés célszerűsége és a következő választásokon a szavazópolgárokra gyakorolt hatása fölött. . MARTENS TEHÄT MOST két tűz közé szorulva tárgyal: egyrészt a NATO-szövetségesek és főként az Egyesült Államok részéről gyakorolnak rá fokozódó erejű politikai nyomást, másrészt a hazai politikai közvélemény várja el tőle a saját pozíciók harcos védelmezését. Még nem ismeretes, miben állapodik meg végül is a két fél. A belgák — és a hollandok — számára már valamiféle kompromisszum is sikert jelentene. Horváth Gábor A svéd külügyminiszter Hanoiban Szombaton, a vietnami fő­városban, megkezdte hiva­talos tárgyalásait Lennart Bodström svéd külügymi­niszter. Nguyen Co Thach vietnami külügyminiszterrel folytatott megbeszélései el­ső napján véleményt cserélt Stockholm és Hanoi kapcso­latainak továbbfejlesztéséről illetve néhány, közös érdek­lődésre számot tartó nem­zetközi kérdésről. Vietnami források a megbeszéléseket igen baráti légkörűnek jel­lemezték, ami módot ad az együttműködés elmélyítésé­re. Hanoi megfigyelők emlé­keztetnek : Svédország és Vietnam kapcsolatai az utób­bi két évtizedben hagyomá­nyosan barátiak. Stockholm annak idején következetesen fellépett az Egyesült Álla­mok indokínai agressziója ellen, 1975 óta pedig jelen­tős támogatást nyújt Viet­namnak az újjáépítéshez. (A most véget érő pénzügyi évben Svédország körülbelül 47 millió dollár segélyt adott Vietnamnak.) A svéd külügyminiszter hanoi láto­gatása ezenfelül azt is elő­segítheti, hogy a nyugat-eu­rópai kormányok jobban megismerjék a vietnami ál­láspontot, nemzetközi kérdé­sekben. r : c A Heves megyei Tanács Egyesített Csecsemőotthona és Egészségügyi Gyermekotthona EGER, Petőfi S. u. 26/b. azonnali hatállyal felvételt hirdet az alábbi munkakörökbe: csecsemő- és gyermekgondozónő, konyhai kisegítő, takarítónő. JELENTKEZÉS: Csecsemőotthon, EGER, Petőfi S. u. 26/b. Munkaügy I--------1 C=1 J

Next

/
Thumbnails
Contents