Népújság, 1985. január (36. évfolyam, 1-25. szám)
1985-01-12 / 9. szám
IRODALOM ÉS MŰVÉSZET NÉPÚJSÁG, 1985. január 12.. szombat A leningrádi Kirov balett — Nyitó gálaműsor — A régi nyár Stílusgyakorlat — Bubus Ezt kínálja az egri Gárdonyi Géza Január 24-én érkezik a világhírű leningrádi Kirov balett. Szerte a földkerekségen, a táncművészet világában fogalom és mérce. Fogalom, mert több mint kétszáz esztendős múltjával, tradíciójával az akadémikus balett első számú fellegvára, s mérce is, mivel századunk folyamán a legnagyobb balettművészek több generációja Pétervárról, majd Le- ningrádból rajzott ki. Emellett a balettművészet koreográfiái megújítása ugyancsak a hajdani Marinszkij, 1934 óta a Kirovról elnevezett Akadémiai Opera és Balett Színház falai között indult el, megtermékenyítve Nyu- gat-Európa és az Egyesült Államok táncművészetét is. A társulat kisebb csoport- ! ja hazánkban a századfordu. lón vendégszerepeit először, a teljes együttes pedig 1958- ban, illetve 1983-ban lépett fel, hagyományos és új művekkel, maradandó élményt nyújtva a nagyközönségnek és a szakembereknek egy- ' aránt. A műsor alkalmas, hogy a társulat igen széles körű repertoárja változatos stílusrétegeiből ízelítőt adjon. ★ Január 26-án nyitó gálaműsorra kerül sor. Az ösz- szeállítás címe: Színház a színházért. Szereplői meghívott vendégművészek, akik valamilyen formában kötődnek Heves megyéhez, Egerhez. láthatjuk a többi között Marczis Demetert. Voith Ágit, Psota Irént. Cseh Tamást, Fonyó Istvánt, Kézdi Györgyöt, Szabadi Józsefet, Vargha Gyulát, Csapó Jánost. Az összeállítást Kalmár András és a színház művészeti igazgatója. Szikora János rendezi. Ez utóbbi a következőket mondta el erről a bemutatóról: — Nemcsak Eger életére, de az egész ország színházi világára hatással van ez a mostani nyitány. Fontos pillanat ez, ezért is jelképes az a gesztus, amelyet ez a gálaműsor jelent. Azért szerveztük meg, hogy ne csak egy „egyszerű" indulás legyen ez, hanem hirdetője a kollegiális összefogásnak, amely egyre fontosabb. A korszakban, amelyben élünk, mind jelentősebbé válik az összetartozás ápolása. Akik itt fellépnek, azt nyilvánítják ki, hogy ellene vannak a klikkeknek, amelyek sajnos jelen vannak művészeti életünkben. Hitet teszünk az új Nemzeti Színház megépítése mellett, a bevételt ezért felajánljuk erre a nemes célra. ★ Február 2-án. szombaton délután 3 és este 7 órakor Nagy érdeklődés előzte meg az egri Gárdonyi Géza Színház önállósulását. Mint ismeretes, 1985. január 1-től a felújított épületben társulat nélküli bemutatószínház kezdte meg működését, amelynek báb- és nyári tagozata is van. A művészeti ág barátai izgalommal várják, hogy milyen előadásokat hívnak meg, mit lehet majd látni januárban és februárban Thália egri hajlékában. A következőkben összeállítást közlünk a várható bemutatókról. a budapesti József Attila Színház vendégjátékaként kerül színre Lajtai Lajos— Békeffi István: A régi nyár című zenés játéka. Az előadás főszereplői: Töröcsik Mari Kossuth-díjas, kiváló művész, Szerencsi Éva, Káló Flórián és Rátóti Zoltán. Rendező: Iglódi István. Az évad legjobb női alakításáért járó díjat kapta Törő. esik Mari ezért a teljesítményéért 1983-ban. Budai Katalin így ír erről az előadásról a Színház című folyóirat 1983/6-os számában: „Kitűnő ötlet volt a népszerű dallamok egyik legkiválóbb szerzőjétől. Lajtai Lajostól műsorra tűzni fiatal éveinek egyik legkiválóbb sikerét, A régi nyárt, melynek ősbemutatója 1928- ban volt a Budai Színkör, ben. (...) Ez a darab Lajtai Lajos, a „pesti svéd” (ahogy Kellér Andor remek kis karcolatéban jellemezte a felszabadulás után svédországi emigrációjából már évente hazalátogató zeneszerzőt) és a sziporkázó ötletességű Békeffi szerencsés munkája. Minden benne van. ami az akkori — és úgy tűnik, a mostani — szórakoztatáshoz keli. (...) És persze a muzsika. Ez akkor is élni fog, ha már az általa idealizált kisvilágnak hírmondója sem marad, ha már értelmező szótárral a kezünkben fülelünk a sokszor emlegetett szeparé, konf- lis, mezaliansz, zsúr, és egyéb hasonló szavakra, imigyen tanulmányozva ezt a lakkcipős-pezsgős-mulatos világot. (...) Hozzánk közel álló, elfogadható az egész játék, s ehhez óriási segítség Törő. esik Mari teljesen „laza", mindent vállaló jelenléte. ★ Február 21-ért, csütörtökön este 6 és fél 9, és 22-én pénteken este 6 és fél 9 órai kezdettel kerül sc»r a budapesti Katona József Színház vendégjátékára. Bemutatják: Raymond Queneau: Stílusgyakorlat című művét. Az Színház előadást — amelyet 1983-ban a színikritikusok különdíjá. val tüntettek ki — Bán János,Dörner György és Gáspár Sándor játssza. (Ugyancsak 1983-ban Bán János egy másik alakításáért az évad legjobb férfi-alakítása díjat kapta.) Tervező Lábas Zoltán, az előadást Salamon Suba László rendezte. Mészáros Tamás a Színház című folyóirat 1983/1-es számában a következőket írja a darabról: ,,A Stílusgyakorlat viszont joggal viseli a műsorfüzetben franciásan írt „cabaret” műfaji meghatározását. Kabaré ez a javából; viccei, csattanói nem kimondják, hanem kifejezik világképét.” . És azok a fiatal emberek, akikre az ifjúsági előadások notórius rendbontóiként vagy a színháztól immár el. rugaszkodottakként szokás hivatkozni, most ideális nézőtábort alkotnak. Feltehetően azért, mert ami itt történik, az érdekli őket. Találkozik gondolatvilágukkal. (...) Ennek a produkciónak a sikere alighanem abban rej. lik, hogy a világ totális befogadásának, sokoldalú ér. telmezésének, láthatóságának és láttathatóságának igényét fogalmazza, meg. A némafilmesre, rockosra, Rómeó és Júliásra, szavalókóru- sosra hangszerelt alaptéma diadalmas kaméleonszerűségével megtagad minden uni- formizáltságot.” ★ Február 27-én, szerdán délután 5 és este fél 9 órai kezdettel mutatja be a budapesti Vidám Színpad társulata Vaszary Gábor: Bubus című zenés bohózatát. Főbb szerepekben: Bodrogi Gyula, Géczy Dorottya, Rátonyi Hajnal, Schubert Éva, Csata Zsuzsa, Horváth Gyula. Az előadást Petites György rendezte. Vaszary Gábor könnyed fajsúlyú, vidám regényei — melyeket többnyire maga illusztrált — rendkívül népszerűek voltak a polgári olvasóközönség körében, s több kiadást értek meg a 30-as években és a 40-es évek elején. Ismertebb művei: Mompti, ö. Csak te!, Vigyázz, ha jön a nő, Ketten Párizs ellen, A szőkékkel mindig baj van, Kislány a láthatáron, A nő a pokolban is úr, Az ördög nem alszik. Magyar és külföldi filmek forgatókönyveinek szerzője. Legnagyobb színpadi sikere a Bubus. Kikapós férjek, unatkozó asszonyok, morál és álmorál, mind megtalálható a korabeli zenés családi bohózatában, a Bubusban. Talán én voltam az, aki elkéstem a megértéssel. Ez egy olyan világ, amely váratlanul tárulkozott fel előttem, és még nem vagyok rá felkészülve. Tudom, hogy még nem vagyunk felkészülve. A „Parancsnok is ezt mondta. Ezek a lövészárkok olyanok voltak, mint egy kísérlet, mint egy gyakorlat, mint egy feladat, mint amilyennek kellett is, hogy legyen. Bárcsak ne lett volna az! De az volt, biztosam, valahogyan legyőzött leszek, tudván, hogy mit védek, habár mindent mondanak, hogy végeredményben ez nem is olyan „fontos. De most már tudom. Elena is tudja. Mindig is tudta, a kezdettől fogva. Ezért tar. tott ki mellettem, ezért nem figyelt arra, amit mondok, ezért lépett be a hadseregbe, ezért dolgozott a lövészárkoknál; és nem tudtam eltitkolni azt a büszkeséget, amelyet akkor éreztem, amikor őt ugyanabban az egyenruhában láttam, amiben én voltam. De nem tudom, nem tudom, most a dolgok megváltoztak, most komolyabbak, „most igazán a halál jöhet, és nekem igazán szükségem van a tudatra, hogy ő otthon van, hogy vár engem, hogy a pihenés minden percében megtalálom támogatását és vigasztalását. És ha végül is csak az történik velem, hogy nem láthatom „mozgósított" feleségemet. Most a napok normális mederben folynak, csendesek az utcák a munka. Nem, engedhetem meg azt. Csak én vagyok, aki egyenruhában van, csak én vagyok a katona, csak én vagyok, hogy védjem ezeket a dolgokat, hogy megvédjem őt. Nem tudom, nem tudom, mondja bár nekem, hogy ez abszurdum, hogy fittyet hányok a Parancsnokra, bár haragudjon, sírjon, szedjen rá. hogy visszautasítson, amikor éjszaka kezeim a melleire csúsztatom, és végül, amikor alázatosan kéri a kielégülést, az én kielégülésemet. Nem tudom. Egy férfi minden esetben férfi. És nem lesz , így, de nem tudom, hogyan pótoljam be ezt annyi idő után? Mit fognak mondani? Hogy dolgoz, zon. Ha valóban ez az amit akar, dolgozni. Velem. A gyárban. Legyen. És Elena, mosolyog, megölel, és tapsol, mint egy gyerek. És én komolyan folytatom, de nincs mást tenni, mint szintén mosolyogni. De kedves, mondom neki, tudod, hogy mibe vágsz? És ö azt mondja, nem fontos. És újból megcsókol és a fejét a homlokomnak támasztja és _azt suttogja: most, hogy gyerekünk lesz, szükség lesz a pénzre. A pénzre? — kérdezem csodálkozva. mert még eddig Elenát sohasem hallottam a pénzről beszélni. Világos! Mit gondolsz, miből él az ember? De valami a szemeiben azt sugallja, hogy nem ez az, amire gondol, hogy elfedi a valóságot, hogy megpróbál elbőlondítani, hogy a pénzről beszél. Es ezt meg is mondom neki. És lesüti a szemét: nagyon hiányzik, mondja, és újból a gyereket emlegeti; és én észreveszem, és csodálkozom és megijedek: tényleg lesz? Mondja, a fejét nem mozdítva, és én a kezembe fogom az arcát, és a szemébe nézek, „hogy nem tette-e meg a legszükségesebbeket, és sajnálom, de hogy észre Armando Cristobal Perez: Olya mint afr ne vegye, és Elena sir, és mondja, hogy nem, ha őt nem szeretem, nem kötelez engem erre, és mondja hogy olyan lényegbevágó-e, hogy szükséges megkérdeznem, vajon mire tud ő engem kötelezni, és csúnyán vitatkozunk. Felháborít a gondolat, hogy a feleségem uralkodni akar rajtam, és szörnyű dolgokat mondok, és Elena hallgat és én csak beszélek, és beszélek és beszélek megállás nélkül. És Elena csak hallgat, olyam sokáig, hogy már kifogyok a „lélegzetből és a szavakból, és nézem öt. és én is elhallgatok, és sajnálom és nézem, ekkor Elena beszél úgy hozzám, mint ahogy még soha eddig. Az az ember vagy, akit szeretek, mondja. Senki sem kötelezett rá, hogy szeresselek, az a hülye sem, aki utánam mászkált, sem azt, hogy otthagyjam a munkámat, csak azért tettem, mert szeretlek, mondom, nem az éjszakákért, nem az ágyért, nem azért, hogy a vágyamat ki. töltsem, sem a simogatáso- kért és az ajándékokért, amiket hozol. Nem. Más dolgokért is szeretlek: mert bízom benned, mert a gyárban kezdettől fogva elvakítottál a lényeddel, komolyan, vic. I-------------------------------------------CSANADY JÁNOS: cd p idd aadó Titkod számunkra rejtve marad, akár a búzamezők kenyere, a mag útját ismerjük, vetünk a Nap alatt — de a fény-magok hol indultának, mikből az ember életre fakadt? Honnan jöttek a népek, nemzetünk, miféle földmélyi anyaméh lökött létre a puszták s bástyák között, mik egyre omlanak, I épülnek újra. hogy mindegyre csonka maradjon a Bábel-torony? Miféle hittel hordtad. görbítetted a csúcsra sziszifuszi köveidet? Nekünk nincsenek — mondtad — tornyaink, ezerévesek —. Dunántúl, Alföld, Magyarország népek keresztútja, pusztító, dűlő háborúk járomszögei Aközött .mégis szellem-tornyokat épített, nyögetett ország, verő lópaták sóhajában és dobajában sebek fájdalma nem nyomhatta el Ázsia-mélyről felszűrődő, s a vulkánként feltörő hangokat: életből példaadó mester, kinek ha egy könyve kezembe kerül gyerekkoromban, mondjuk a Puszták népe, vagy az Oroszország, talán más ember vagyok ma, harcosabb: amit szülőfalum adott, megosztom, mint a madárlátta kenyeret a puszták lakóival, s akit lelkemben kézfogása tart, a nép egyre egységesebb anya- nyelvet beszél; rártkzúdított kincseid zuhatagában én csak dadogok, mikor — méltatlan — szólni akarok. de ha a napi munka tíz körmével megragad — szárnyakat nyitok, akár a méhek, s egyenletesen zümmögöm a lángkorona alatt a kék burát betöltő hangokat, s ha szél sodorja gyenge szárnyamat, kinyílt virágaidba kapaszkodom. Előadások — képekben Az egri Gárdonyi Géza Színház által meghívóit előadásokból közlünk most néhány képet. A felvételek a művek mozzanatait igyekeznek megörökíteni. egy-egy arccal, gesztussal kifejezni a hangulatot. Törőcsik Mari a régi nyárban
