Népújság, 1985. január (36. évfolyam, 1-25. szám)
1985-01-11 / 8. szám
NÉPÚJSÁG, 1985. január 11., péntek 3. Ml LEGYEN A VESZTESÉGESEKKEL? Csődszabályok és vállalatok Ki gondolta volna, hogy egy állami gazdálkodó szervezet temetésénél a magánvállalkozók zokognak majd a legjobban. Amint ugyanis az újságok részletesen megírták, a múlt évben felszámolt Pest megyei Tanácsi Építőipari Vállalat esetében az utolsó pillanatig úgy tűnt: az érvényben lévő csődszabályok szerint a magánvállalkozók húzzák a rövidebbet. A fel- számolási rendelet 13. paragrafusa alapján ugyanis a bukott cég vagyonából először teljes egészében ki kell fizetni az adókat és a bankhiteleket, majd a hitelező állami vállalatokat, s csak őket követően reménykedhetnek a magánszemélyek. Ez csupán az egyetlen pontja az érvényben lévő, és az utóbbi időszakban sokat ostorozott csődszahá- lyoknak. Sokak szerint maga a szabályozás is csődben van. Ami például az említett paragrafust illeti, a szakértők egy része amellett voksol, hogy felszámolás esetén se a költségvetésnek, se a bankoknak, se a vállalatoknak. se a magánvállalkozóknak nem szabad a többieknél nagyobb garanciát adni követelésük kiegyenlítéséhez. Mások indokoltnak tartják a kicsik elsőbbségét, mondván, hogy a banknak és áz állami szerveknek inkább van rálátása a gazdálkodó tevékenységére, mint a szállító partnernek vagy a magánvállalkozóknak. Mindenesetre az tény, hogy a Pétév magáncégekkel szembeni adósságait — a kormány elnökének döntése alapján — végül is méltányossági alapon kiegyenlítették a költségvetésből, és hogy a később felszámolt Irodagépipari és Finom- mechanikai Vállalat valamennyi hitelezőjének egyaránt 60—60 százalékot fizetnek. Ez arra enged következtetni, hogy a gyakorlat nem a jogszabályt, hanem a Magyarországon és másutt is kialakult igazságosabb hagyományt követi. Jogszabályra várva Kár lenne a szót vesztegetni, ha csupán két vállalat ügye lenne a tartós veszteség vagy a csőd. Csakhogy: tavaly a nem mezőgazdasági ágazatokban 62 százalékkal emelkedett a veszteséges gazdálkodók száma és ennek csaknem háromszorosa — 173 százalékos — volt a veszteség összegének növekedése. Miután a magyar gazdaságirányítás régóta hangoztatott elve, hogy a tartósan veszteséges és alacsony hatékonysággal működő vállalatokat meg kell szüntetni, fel kell számolni, a csődeljárás szabályai is megértek az újragondolásra. Gondot okoz például, hogy az érvényben lévő szabályok lehetőséget adnak a vállalatok halódásának elhúzódására és ezáltal az egész társadalom érdekeit veszélyeztetik. Miről is van szó? Jelenleg a felszámolás elrendelésére — pénzügyminiszteri egyetértéssel — kizárólag az alapító szervnek van joga. Ez. legalábbis az eddigi esetek erre utalnak, csak késlelteti a döntést. A korábbi gyakorlat szerint a hitelezők is indítványozhatták a csődeljárást. Hasonló szisztémát alkalmaznak a fejlett ipari államokban is. Az eljárás lépcsőfokai lehetőséget adnak arra. hogy elkerüljék az azonnal felszámolást, és haladékot adjanak a kátyúba jutott vállalatnak. Az NSZK-beli AEG Telefunken esetében például a hitelezők maguk mondtak le követelésük egy részéről, remélve, hogy en- ne|< révén és a korszerűsítési programok segítségével nagyobb garanciával jutnak a maradék összegekhez. Vészjelző szerepkör A beavatkozás ezek szerint nem a gazdálkodó szervezet sorsának végső meg- pecsételése, hanem olyasfajta vészjelző, ami vegetálás és agonizálás helyett felépülésre — új vezetés, új termelési programok vagy a meglévő eszközök egy részének értékesítése révén — talpraállításra kényszeríti a gazdálkodót. Átalakuló, új alapokon felépülő gazdaságirányítási rendszerünkkel is jobban harmonizálna egy olyan — felszámolást elkerülő — veszteségrendezési folyamat, amely elsősorban az adósok és hitelezők alkujának tekintené a vállalat megmentését. Hiszen az ő pénzük is kockán forog. Az más kérdés, hogy társadalmi, gazdasági rendszerünkben továbbra is lesznek olyan vállalatok, amelyek működéséhez, létéhez — ha még veszteséges is — társadalmi-politikai érdek fűződik. Mi sem természetesebb, minthogy ezekben az esetekben a központi szerveké, az államé legyen a döntés joga. Egyébként pedig minden bizonnyal megelőző vészjelzőként szolgálhatna a hitelezők figyelmeztetése. Már- csak azért is, mert leginkább így van esély annak elkerülésére, hogy néhány veszteséges vállalat másokat is adóssá tegyen. Molnár Patrícia LAMP AGY ÁRTÖ AUTOMATA NAGYKANIZSÁN. Teljessé lett a Tungsram RT Fényforrás Gyára nagykanizsai üzemében a lámpagyártó automata gépsor az ellenőrzést szolgáló úgynevezett hevertetötorony és a csomagolólánc munkába állításával. Az óránként 2600 égőt készítő gépsort mindössze hat embdr kezeli, irányítja (MTI fotó: Czika László) TECHNIKUSKÉPZÉS A SZAKKÖZÉPISKOLÁKBAN Pályaválasztás — érettebb fejjel Már az 1970-es évek végétől nyilvánvalóvá vált: gazdaságunk és társadalmunk érdeke azt kívánja, hogy a technikusokat ismét az iskolarendszer keretei között képezzük. Az is egyértelműen megfogalmazódott, hogy ezt csak a korszerű igényeknek megfelelő, megújított, tényleges erőt képviselő szakmai tartalom kidolgozásával lehet és kell megoldani, s egyidejűleg a korábbinál nagyobb hangsúlyt kell helyezni az általános műveltség megszerzésére. Évekig tartó előkészítés után a Minisztertanács határozatban mondta ki, hogy a technikusképzést a nappali tagozaton az 1985—86. tanévtől fokozatosan kell bevezetni. Az egri Gép- és Műszeripari Szakközépiskola megyénk egyik olyan intézménye, ahol ’85 szeptemberétől már a gyakorlatban is megvalósulnak az említett elképzelések. Az új formák előnyeiről, a kínálkozó lehetőségekről beszélgetünk Szabó Péter igazgatóval. — örülünk, hogy ránk esett a választás, s hogy a mi iskolánk falai között is tanulhatnak a leendő technikusok. A döntésben persze szerepet játszott: nálunk megtalálhatók azok a személyi és tárgyi feltételek, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a ránk váró feladatóFiatal vezetők Fiatal középszintű gazdasági vezetők egyéves iskolája kezdődik az Országos Vezetőképző Központban. A hármadlzbén meghirdetett tanfolyam célja, hogy a felsőfokú végzettséggel és legalább ötéves gyakorlattal rendelkező, negyvenévesnél fiatalabb vezetőket felkészítse a felsőszintű vezetői feladatok ellátására. Nagy súlyt fektetnek a hallgatók számítógépes képzésére is : a BASIC programnyelv okkat maradéktalanul elláthassuk. — Tegyük fel, hogy egy tanuló az önök iskolájába iratkozik be. Hogyan alakul ezután a sorsa? — Mindenféleképpen határkő lesz az első két esztendő. Ez idő alatt ugyanis a gyerekek olyan tanterv szerint szerzik meg az ismereteket, amely az eddigieknél lényegesen jobban hasonlít a gimnáziumok anyagára. Magyarán, az általános műveltség megszerzésére kedvezőbb keretek között nyílik lehetőség. Korábban gyakran érte az a vád a szakközépiskolákat és a szakmunkásképzőket, hogy erre nem fordítanak megfelelő figyelmet. Talán ez a gond most megszűnik. Hogy csak egy-két példával igazoljam az új törekvést: kötelező lesz még egy idegen nyelv felvétele és a magyar, matematika, fizika, valamint a kémia óraszáma is megnövekszik. — Elröppent a két esztendő. Mik a további lehetőségek? — Háromféle út is a fiúk és lányok rendelkezésére áll. Amennyiben az derülne ki, hogy a tanuló inkább humán érdeklődésű és képességének kibontakozását a gimnázium szolgálná inkább, akkor különbözeti vizsga után semmi akadálya az „át- nyergelésnek”. A következő továbbképzése tatása mellett, laboratóriumi foglalkozásokon, különböző vezetői problémák számítógépes megoldására nyílik módjuk a hallgatóknak. Az iskola, amely több hetes időszakokra elosztva ösz- szesen 90 nap bentlakásos foglalkozásból, valamint irányított önképzésből és felsőfokú vezetők mellett folytatott egyhónapos nyári szakmai gyakorlatból áll, államvizsgával zárul. vonal az, hogy az ifjak a technikusi pályát választják. Ez még további három év tanulmányi időt jelent, s a felvételhez egy alapvizsgán is át kell esniük. Végezetül a szakmunkás ágon is tovább lehet tanulni, s ekkor még két évet kell elvégezni. — Mik az előnyei ennek az új rendszernek? — Mindenekelőtt az, hogy a pályaválasztás határait kitolja. A nyolcadik osztályt elvégzők ugyanis, csak szakirányt választanak, azaz később módosíthatják az esetlegesen elhamarkodott döntést. Természetes, hogy 16 éves fejjel már reálisabb terveket lehet szőni. Azt is látnunk kell, hogy a tanulmányi eredményeknek fontosabb szerepe lesz, hiszen ha valaki technikus akar lenni, akkor nem mindegy, hogy milyen intenzitással készül fel, tehát nem lehet csak úgy átbukdácsolni egyik osztályból a másikba. — Ügy tudom, ha a technikusi szakot vizsgáljuk, akkor bőséges választékra találunk. — Valóban. Országosan mintegy 69 ilyen ágazatot különíthetünk el, s ezeket nyolc ' szakcsoportba tömörítették. A GMSZ-ben mechanikai és villamos szakcsoportot indítunk. Aki az előbbit részesíti előnyben, az az elkövetkező időszak folyamán harminckét féle technikussá BRIGÁDVÁLLALASBAN Hulladékból (Tudósítónktól) : A MÁV Hatvan—füzesabonyi Pályafenntartási Főnökség kál-kápolnai VII, mozgó gépesített szakaszának Dózsa, Petőfi ésKossuth szocialista brigádjaiban dolgozó iparosok érdekes vállalkozással hívták fel magukra a figyelmet. Félredobott eszközökből, anyagokból — hulladékból — olyan tárgyakat válhat, például gépgyártástechnológussá, gép- és ké- szülékszerikesztővé, építőgépésszé, stb. Ha ugyanebből a csoportból a szakmunkásképző ágon halad valaki tovább, azt húsz szakma is várja, így a vasúti-járműszerelői, a mechanikai műszerészi, a nyomdaipari. Mondanom sem kell, hogy ez a széles skála óriási előnyöket rejt magában. — Nem kell-e attól tartanunk, hogy túlságosan sok ilyen szakembert bocsátunk majd útnak? — Nem. A népgazdaságnak évi tizenkét-tizenhárom ezer technikusra van szüksége, úgyhogy nyugodtak lehetünk. Azt sem titkoljuk, mindnyájan reménykedünk abban, hogy talán jobb képességű, jobban tanuló, igyekvőbb gyerekek jönnek majd hozzánk, így magasabb szintet tűzhetünk magunk elé. Még egy gondolat: ha valakiben ezek után is maradtak tisztázatlan kérdések, az keressen fel minket, és mi szívesen fogadjuk és részletes felvilágosítást is adunk. Azt, hogy a célkitűzések helyesek és ígéretesek, aligha vitathatjuk. De azt, hogy a tervek mennyire voltak megalapozottak, illetve átgondoltak, majd csak jó néhány év múltán dönthetjük el... Sárhegyi István- hasznosat készítenek, amelyeket utóbb az oktatásban vagy más módon újra hasznosíthatnak. Számtalan remek született már így a kezük alatt, többüket nemrégiben látványos kiállításon is bemutatták. Munkáikat az idén másutt is láthatják majd a vasutasok, hogy a példát esetleg újabb helyeken kövessék Sz. F. Otthonaink tűzvédelme A lakóházakban is évről évre nő a korszerű energia- hordozók — gáz, fűtőolaj, elektromos áram — felhasználása, s mind gyakoribb a különféle háztartási vegyi termékek alkalmazása. Ez egyrészt örvendetes, másrészt fokozottabb óvatosságra is int, mert újabb veszélyforrásokat jelent. Heves megyében az elmúlt évben 171 lakástűz történt, s mintegy 7 millió forint értékű kár keletkezett. Ennél fájdalmasabb azonban, hogy a lángok között, illetve füstmérgezés következtében hatan meghaltak, 28-an megsérültek. A tragédiák elgondolkodtatok! Sok ember ma még nem érzékeli, vagy nem hajlandó tudomásul venni, hogy a különféle háztartási gépek, illetve a tüzelőberendezések szabálytalan üzemeltetésével milyen bajok okozói lehetnek. A jelentősebb, illetve a tanulságos tűzesetekről szóló híradások, sajnos, csak ideig-óráig gondolkodtatják el a lakosságot, s később megfeledkeznek arról, hogy a bemutatott szabálytalanságok elkövetésekor náluk is bekövetkezhet tűzeset. A lakóházi tűzesetek közül a három fő keletkezési ok:' a dohányzás; tüzelő-, fűtőberendezés, illetve az elektromos áram. A dohányzás — még ha az egészségre is káros — végső soron magánügy. Az viszont már nem, hogy mi ég el a hanyagul eldobott, el nem oltott cigarettától, gyufától., A cigaretta parazsa csaknem 800 °C hőmérsékletű, így képes bármilyen éghető anyag meggyújtására. A lakóépületekben ugyan nem tilos a dohányzás, de miatta legtöbbször olyan helyen keletkezik tűz, ahol nem lenne szabad dohányozni. A hamutartóba helyezett, de ottfelejtett, vagy az ágyban dohányzó kezéből kieső égő cigaretta okozza a legtöbb kárt, bajt. A tüzelőberendezések közül az olajkályha és a pb-gázzal üzemelő berendezés a legfőbb tűzokozó. Az olajkályha kényelmes fűtést biztosít, de a felhasznált tűzveszélyes folyadék miatt fokozott figyelmet igényel. Begyújtása előtt mindig meg kell győződni az olajfelfogó tálca tisztaságáról. Az elcsepegett, elfolyt olajat, szennyeződést el kell távolítani. Ha a kályha működése közben rendellenességet észlelünk, azonnal hívjunk szerelőt. Ne barkácsoljon, ne próbálja megjavítani senki az olajkályha adagolóját, mert csak jobban elrontja ! A pb-tüzelő és fűtőberendezések szabálytalan használata legtöbbször robbanáshoz vezet. Ez akkor következhet be, ha a berendezésnél gázszivárgás, vagy gázömlés van. A szivárgást megakadályozhatjuk, ha az elhasznált tömítéseket haladéktalanul kicseréljük és a berendezést rendszeresen (5 évenként) ellenőriztetjük szakvállalattal. A pb-palack használatakor bizonyos távolságokat is be kell tartani: a gáztüzelésű berendezésektől 30 centiméter, más hőfejlesztő berendezéstől pedig 1,5 méter távolságon kívül kell a palackot elhelyezni. Különösen nagy veszélyhelyzetet teremt a pb-gáz nyomáscsökkentő nélküli felhasználása, például sertéspörzsöléskor. A nagy gázelvétel miatt a palack szelepe elfagy, és ezt nyílt lánggal felmelegíteni tilos! A palack lehűlését, a szelep elfolyását szükség esetén 50—60 °C-os meleg víz fel- használásával lehet megakadályozni. Ma már elképzelhetetlen lenne életünk az elektromos készülékek, villamos berendezések nélkül. A vasaló, centrifuga, porszívó, villany- tűzhely és más készülékek mindennapi munkánkat könnyítik, de figyelmetlen használatukkal könnyen tűz okozóivá válhatnak. Kábeleik meghibásodhatnak, a vezetékek felmelegedhetnek, lángra lobbanthatják a környezetükben levő éghető anyagokat. Tudjuk, az emberi figye- . lem nem terjedhet ki mindenre. De ha már befejeztük a munkát a vasalóval, centrifugával, nincs szükség a hősugárzóra, hajszárítóra, minden esetben kapcsoljuk ki a készülékeket, így nem fogyasztja feleslegesen a villamos energiát és — ez a legfontosabb! — nem melegszik fel a gép környezete, nem kelethezhet tűz. A gépek kapcsolója is elromolhat, ezért biztosabb, ha nemcsak kikapcsoljuk, hanem a hálózati csatlakozókat is kihúzzuk a konnektorból Mindennapos dolog, hogy tönkremegy egy biztosíték Sajnos, szokássá vált, hogy ilyenkor „megtalpalják’’. A túlbiztosítás nagyon veszélyes, mert műszaki hiba miatt a leolvadás helyett káros felmelegedés jön létre. Ha gondatlanságból, vagy műszaki meghibásodás miatt mégis tűz keletkezne lakóépületünkben, lehetőleg pánikmentesen kell megkísérelni a tűz eloltását. Ez nagyon sok eszközzel elvégezhető: legcélszerűbb kézi tűz- oltókészülékkel, de eredményes lehet egy vödör víz, vizes pokróc, homok, vagy föld igénybevétele is. Ám nagyon fontos szabály: feszültség alatt álló berendezések füzeit tilos vízzel oltani a lákás áramtalanításá- ig! A bekövetkezett tűzesetekről azonban — még ha sikerült is eloltani — minden esetben értesíteni kell az állami tűzoltóságot. Egy lakás és berendezése hosszú évek munkája, pihenésünket, alapvető szükségleteinket szolgálja, ezért ne kockáztassuk elvesztését egy meggondolatlan, figyelmetlen cselekedettel. Kérjük, fogadják meg tanácsainkat, hiszen elsősorban a saját érdek diktálja ezt. Heves megyei Tűzoltóparancsnokság
