Népújság, 1985. január (36. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-11 / 8. szám

NÉPÚJSÁG, 1985. január 11., péntek 3. Ml LEGYEN A VESZTESÉGESEKKEL? Csődszabályok és vállalatok Ki gondolta volna, hogy egy állami gazdálkodó szervezet temetésénél a magánvállal­kozók zokognak majd a leg­jobban. Amint ugyanis az új­ságok részletesen megírták, a múlt évben felszámolt Pest megyei Tanácsi Építőipari Vállalat esetében az utolsó pillanatig úgy tűnt: az ér­vényben lévő csődszabályok szerint a magánvállalkozók húzzák a rövidebbet. A fel- számolási rendelet 13. parag­rafusa alapján ugyanis a bu­kott cég vagyonából először teljes egészében ki kell fizet­ni az adókat és a bankhite­leket, majd a hitelező álla­mi vállalatokat, s csak őket követően reménykedhetnek a magánszemélyek. Ez csupán az egyetlen pontja az érvényben lévő, és az utóbbi időszakban so­kat ostorozott csődszahá- lyoknak. Sokak szerint ma­ga a szabályozás is csődben van. Ami például az említett paragrafust illeti, a szakér­tők egy része amellett vok­sol, hogy felszámolás esetén se a költségvetésnek, se a bankoknak, se a vállalatok­nak. se a magánvállalkozók­nak nem szabad a többiek­nél nagyobb garanciát adni követelésük kiegyenlítésé­hez. Mások indokoltnak tartják a kicsik elsőbbségét, mondván, hogy a banknak és áz állami szerveknek in­kább van rálátása a gazdál­kodó tevékenységére, mint a szállító partnernek vagy a magánvállalkozóknak. Mindenesetre az tény, hogy a Pétév magáncégek­kel szembeni adósságait — a kormány elnökének döntése alapján — végül is méltá­nyossági alapon kiegyenlí­tették a költségvetésből, és hogy a később felszámolt Irodagépipari és Finom- mechanikai Vállalat vala­mennyi hitelezőjének egy­aránt 60—60 százalékot fi­zetnek. Ez arra enged kö­vetkeztetni, hogy a gyakor­lat nem a jogszabályt, ha­nem a Magyarországon és másutt is kialakult igazsá­gosabb hagyományt követi. Jogszabályra várva Kár lenne a szót veszte­getni, ha csupán két válla­lat ügye lenne a tartós vesz­teség vagy a csőd. Csak­hogy: tavaly a nem mező­gazdasági ágazatokban 62 százalékkal emelkedett a veszteséges gazdálkodók szá­ma és ennek csaknem há­romszorosa — 173 százalékos — volt a veszteség összegé­nek növekedése. Miután a magyar gazdaságirányítás régóta hangoztatott elve, hogy a tartósan veszteséges és alacsony hatékonysággal működő vállalatokat meg kell szüntetni, fel kell szá­molni, a csődeljárás szabá­lyai is megértek az újra­gondolásra. Gondot okoz például, hogy az érvényben lévő szabá­lyok lehetőséget adnak a vállalatok halódásának el­húzódására és ezáltal az egész társadalom érdekeit veszélyeztetik. Miről is van szó? Jelenleg a felszámolás elrendelésére — pénzügymi­niszteri egyetértéssel — ki­zárólag az alapító szervnek van joga. Ez. legalábbis az eddigi esetek erre utalnak, csak késlelteti a döntést. A korábbi gyakorlat szerint a hitelezők is indítványozhat­ták a csődeljárást. Hasonló szisztémát alkalmaznak a fejlett ipari államokban is. Az eljárás lépcsőfokai le­hetőséget adnak arra. hogy elkerüljék az azonnal fel­számolást, és haladékot ad­janak a kátyúba jutott vál­lalatnak. Az NSZK-beli AEG Telefunken esetében például a hitelezők maguk mondtak le követelésük egy részéről, remélve, hogy en- ne|< révén és a korszerűsí­tési programok segítségével nagyobb garanciával jutnak a maradék összegekhez. Vészjelző szerepkör A beavatkozás ezek sze­rint nem a gazdálkodó szer­vezet sorsának végső meg- pecsételése, hanem olyas­fajta vészjelző, ami vegetá­lás és agonizálás helyett fel­épülésre — új vezetés, új termelési programok vagy a meglévő eszközök egy ré­szének értékesítése révén — talpraállításra kényszeríti a gazdálkodót. Átalakuló, új alapokon felépülő gazdaságirányítási rendszerünkkel is jobban harmonizálna egy olyan — felszámolást elkerülő — veszteségrendezési folyamat, amely elsősorban az adósok és hitelezők alkujának te­kintené a vállalat megmen­tését. Hiszen az ő pénzük is kockán forog. Az más kér­dés, hogy társadalmi, gazda­sági rendszerünkben tovább­ra is lesznek olyan vállala­tok, amelyek működéséhez, létéhez — ha még vesztesé­ges is — társadalmi-politikai érdek fűződik. Mi sem ter­mészetesebb, minthogy ezek­ben az esetekben a központi szerveké, az államé legyen a döntés joga. Egyébként pedig minden bizonnyal megelőző vészjel­zőként szolgálhatna a hite­lezők figyelmeztetése. Már- csak azért is, mert legin­kább így van esély annak el­kerülésére, hogy néhány veszteséges vállalat másokat is adóssá tegyen. Molnár Patrícia LAMP AGY ÁRTÖ AUTOMATA NAGYKANIZSÁN. Teljes­sé lett a Tungsram RT Fényforrás Gyára nagykanizsai üze­mében a lámpagyártó automata gépsor az ellenőrzést szol­gáló úgynevezett hevertetötorony és a csomagolólánc mun­kába állításával. Az óránként 2600 égőt készítő gépsort mindössze hat embdr kezeli, irányítja (MTI fotó: Czika László) TECHNIKUSKÉPZÉS A SZAKKÖZÉPISKOLÁKBAN Pályaválasztás — érettebb fejjel Már az 1970-es évek vé­gétől nyilvánvalóvá vált: gazdaságunk és társadal­munk érdeke azt kívánja, hogy a technikusokat ismét az iskolarendszer keretei között képezzük. Az is egy­értelműen megfogalmazódott, hogy ezt csak a korszerű igényeknek megfelelő, meg­újított, tényleges erőt kép­viselő szakmai tartalom ki­dolgozásával lehet és kell megoldani, s egyidejűleg a korábbinál nagyobb hang­súlyt kell helyezni az általá­nos műveltség megszerzésé­re. Évekig tartó előkészítés után a Minisztertanács ha­tározatban mondta ki, hogy a technikusképzést a nappa­li tagozaton az 1985—86. tanévtől fokozatosan kell be­vezetni. Az egri Gép- és Műszeripari Szakközépisko­la megyénk egyik olyan in­tézménye, ahol ’85 szeptem­berétől már a gyakorlatban is megvalósulnak az emlí­tett elképzelések. Az új for­mák előnyeiről, a kínálkozó lehetőségekről beszélgetünk Szabó Péter igazgatóval. — örülünk, hogy ránk esett a választás, s hogy a mi iskolánk falai között is tanulhatnak a leendő tech­nikusok. A döntésben per­sze szerepet játszott: nálunk megtalálhatók azok a sze­mélyi és tárgyi feltételek, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a ránk váró feladató­Fiatal vezetők Fiatal középszintű gazda­sági vezetők egyéves iskolá­ja kezdődik az Országos Ve­zetőképző Központban. A hármadlzbén meghirdetett tanfolyam célja, hogy a fel­sőfokú végzettséggel és leg­alább ötéves gyakorlattal rendelkező, negyvenévesnél fiatalabb vezetőket felké­szítse a felsőszintű vezetői feladatok ellátására. Nagy súlyt fektetnek a hallgatók számítógépes képzésére is : a BASIC programnyelv ok­kat maradéktalanul elláthas­suk. — Tegyük fel, hogy egy tanuló az önök iskolájába iratkozik be. Hogyan ala­kul ezután a sorsa? — Mindenféleképpen ha­tárkő lesz az első két esz­tendő. Ez idő alatt ugyanis a gyerekek olyan tanterv szerint szerzik meg az isme­reteket, amely az eddigiek­nél lényegesen jobban ha­sonlít a gimnáziumok anya­gára. Magyarán, az általá­nos műveltség megszerzésé­re kedvezőbb keretek között nyílik lehetőség. Korábban gyakran érte az a vád a szakközépiskolákat és a szak­munkásképzőket, hogy erre nem fordítanak megfelelő fi­gyelmet. Talán ez a gond most megszűnik. Hogy csak egy-két példával igazoljam az új törekvést: kötelező lesz még egy idegen nyelv fel­vétele és a magyar, matema­tika, fizika, valamint a ké­mia óraszáma is megnövek­szik. — Elröppent a két esz­tendő. Mik a további lehe­tőségek? — Háromféle út is a fiúk és lányok rendelkezésére áll. Amennyiben az derülne ki, hogy a tanuló inkább hu­mán érdeklődésű és képes­ségének kibontakozását a gimnázium szolgálná inkább, akkor különbözeti vizsga után semmi akadálya az „át- nyergelésnek”. A következő továbbképzése tatása mellett, laboratóriu­mi foglalkozásokon, külön­böző vezetői problémák számítógépes megoldására nyílik módjuk a hallgatók­nak. Az iskola, amely több he­tes időszakokra elosztva ösz- szesen 90 nap bentlakásos foglalkozásból, valamint irá­nyított önképzésből és felső­fokú vezetők mellett folyta­tott egyhónapos nyári szak­mai gyakorlatból áll, állam­vizsgával zárul. vonal az, hogy az ifjak a technikusi pályát választják. Ez még további három év tanulmányi időt jelent, s a felvételhez egy alapvizsgán is át kell esniük. Végezetül a szakmunkás ágon is to­vább lehet tanulni, s ekkor még két évet kell elvégezni. — Mik az előnyei ennek az új rendszernek? — Mindenekelőtt az, hogy a pályaválasztás határait ki­tolja. A nyolcadik osztályt elvégzők ugyanis, csak szak­irányt választanak, azaz ké­sőbb módosíthatják az eset­legesen elhamarkodott dön­tést. Természetes, hogy 16 éves fejjel már reálisabb terveket lehet szőni. Azt is látnunk kell, hogy a tanul­mányi eredményeknek fon­tosabb szerepe lesz, hiszen ha valaki technikus akar lenni, akkor nem mindegy, hogy milyen intenzitással ké­szül fel, tehát nem lehet csak úgy átbukdácsolni egyik osztályból a másikba. — Ügy tudom, ha a tech­nikusi szakot vizsgáljuk, ak­kor bőséges választékra ta­lálunk. — Valóban. Országosan mintegy 69 ilyen ágazatot kü­löníthetünk el, s ezeket nyolc ' szakcsoportba tömörítették. A GMSZ-ben mechanikai és villamos szakcsoportot indí­tunk. Aki az előbbit része­síti előnyben, az az elkövet­kező időszak folyamán har­minckét féle technikussá BRIGÁDVÁLLALASBAN Hulladékból ­(Tudósítónktól) : A MÁV Hatvan—füzesabo­nyi Pályafenntartási Főnök­ség kál-kápolnai VII, mozgó gépesített szakaszának Dó­zsa, Petőfi ésKossuth szocia­lista brigádjaiban dolgozó iparosok érdekes vállalkozás­sal hívták fel magukra a fi­gyelmet. Félredobott eszkö­zökből, anyagokból — hulla­dékból — olyan tárgyakat válhat, például gépgyártás­technológussá, gép- és ké- szülékszerikesztővé, építőgé­pésszé, stb. Ha ugyanebből a csoportból a szakmunkáskép­ző ágon halad valaki tovább, azt húsz szakma is várja, így a vasúti-járműszerelői, a mechanikai műszerészi, a nyomdaipari. Mondanom sem kell, hogy ez a széles skála óriási előnyöket rejt magában. — Nem kell-e attól tarta­nunk, hogy túlságosan sok ilyen szakembert bocsátunk majd útnak? — Nem. A népgazdaság­nak évi tizenkét-tizenhárom ezer technikusra van szük­sége, úgyhogy nyugodtak le­hetünk. Azt sem titkoljuk, mindnyájan reménykedünk abban, hogy talán jobb ké­pességű, jobban tanuló, igyekvőbb gyerekek jönnek majd hozzánk, így magasabb szintet tűzhetünk magunk elé. Még egy gondolat: ha valakiben ezek után is ma­radtak tisztázatlan kérdések, az keressen fel minket, és mi szívesen fogadjuk és részletes felvilágosítást is adunk. Azt, hogy a célkitűzések helyesek és ígéretesek, alig­ha vitathatjuk. De azt, hogy a tervek mennyire voltak megalapozottak, illetve át­gondoltak, majd csak jó né­hány év múltán dönthetjük el... Sárhegyi István- hasznosat készítenek, amelyeket utóbb az oktatásban vagy más mó­don újra hasznosíthatnak. Számtalan remek született már így a kezük alatt, többüket nemrégiben látvá­nyos kiállításon is bemutat­ták. Munkáikat az idén má­sutt is láthatják majd a vas­utasok, hogy a példát eset­leg újabb helyeken kövessék Sz. F. Otthonaink tűzvédelme A lakóházakban is évről évre nő a korszerű energia- hordozók — gáz, fűtőolaj, elektromos áram — felhasz­nálása, s mind gyakoribb a különféle háztartási vegyi termékek alkalmazása. Ez egyrészt örvendetes, más­részt fokozottabb óvatosság­ra is int, mert újabb ve­szélyforrásokat jelent. Heves megyében az elmúlt évben 171 lakástűz történt, s mint­egy 7 millió forint értékű kár keletkezett. Ennél fáj­dalmasabb azonban, hogy a lángok között, illetve füst­mérgezés következtében ha­tan meghaltak, 28-an megsé­rültek. A tragédiák elgon­dolkodtatok! Sok ember ma még nem érzékeli, vagy nem hajlan­dó tudomásul venni, hogy a különféle háztartási gépek, illetve a tüzelőberendezések szabálytalan üzemeltetésével milyen bajok okozói lehet­nek. A jelentősebb, illetve a tanulságos tűzesetekről szó­ló híradások, sajnos, csak ideig-óráig gondolkodtatják el a lakosságot, s később megfeledkeznek arról, hogy a bemutatott szabálytalan­ságok elkövetésekor náluk is bekövetkezhet tűzeset. A lakóházi tűzesetek közül a három fő keletkezési ok:' a dohányzás; tüzelő-, fűtőbe­rendezés, illetve az elektro­mos áram. A dohányzás — még ha az egészségre is ká­ros — végső soron magán­ügy. Az viszont már nem, hogy mi ég el a hanyagul el­dobott, el nem oltott ciga­rettától, gyufától., A cigaret­ta parazsa csaknem 800 °C hőmérsékletű, így képes bár­milyen éghető anyag meg­gyújtására. A lakóépületek­ben ugyan nem tilos a do­hányzás, de miatta legtöbb­ször olyan helyen keletkezik tűz, ahol nem lenne szabad dohányozni. A hamutartóba helyezett, de ottfelejtett, vagy az ágyban dohányzó kezé­ből kieső égő cigaretta okoz­za a legtöbb kárt, bajt. A tüzelőberendezések közül az olajkályha és a pb-gázzal üzemelő berendezés a leg­főbb tűzokozó. Az olajkályha kényelmes fűtést biztosít, de a felhasz­nált tűzveszélyes folyadék miatt fokozott figyelmet igé­nyel. Begyújtása előtt min­dig meg kell győződni az olajfelfogó tálca tisztaságá­ról. Az elcsepegett, elfolyt olajat, szennyeződést el kell távolítani. Ha a kályha mű­ködése közben rendellenes­séget észlelünk, azonnal hív­junk szerelőt. Ne barkácsol­jon, ne próbálja megjavíta­ni senki az olajkályha ada­golóját, mert csak jobban elrontja ! A pb-tüzelő és fűtőberen­dezések szabálytalan haszná­lata legtöbbször robbanáshoz vezet. Ez akkor következhet be, ha a berendezésnél gáz­szivárgás, vagy gázömlés van. A szivárgást megakadá­lyozhatjuk, ha az elhasznált tömítéseket haladéktalanul kicseréljük és a berendezést rendszeresen (5 évenként) el­lenőriztetjük szakvállalattal. A pb-palack használatakor bizonyos távolságokat is be kell tartani: a gáztüzelésű berendezésektől 30 centimé­ter, más hőfejlesztő beren­dezéstől pedig 1,5 méter tá­volságon kívül kell a pa­lackot elhelyezni. Különösen nagy veszélyhelyzetet teremt a pb-gáz nyomáscsökkentő nélküli felhasználása, példá­ul sertéspörzsöléskor. A nagy gázelvétel miatt a palack szelepe elfagy, és ezt nyílt lánggal felmelegíteni tilos! A palack lehűlését, a szelep elfolyását szükség esetén 50—60 °C-os meleg víz fel- használásával lehet meg­akadályozni. Ma már elképzelhetetlen lenne életünk az elektromos készülékek, villamos beren­dezések nélkül. A vasaló, centrifuga, porszívó, villany- tűzhely és más készülékek mindennapi munkánkat könnyítik, de figyelmetlen használatukkal könnyen tűz okozóivá válhatnak. Kábele­ik meghibásodhatnak, a ve­zetékek felmelegedhetnek, lángra lobbanthatják a kör­nyezetükben levő éghető anyagokat. Tudjuk, az emberi figye- . lem nem terjedhet ki min­denre. De ha már befejez­tük a munkát a vasalóval, centrifugával, nincs szük­ség a hősugárzóra, hajszárí­tóra, minden esetben kap­csoljuk ki a készülékeket, így nem fogyasztja felesle­gesen a villamos energiát és — ez a legfontosabb! — nem melegszik fel a gép kör­nyezete, nem kelethezhet tűz. A gépek kapcsolója is elro­molhat, ezért biztosabb, ha nemcsak kikapcsoljuk, ha­nem a hálózati csatlakozókat is kihúzzuk a konnektorból Mindennapos dolog, hogy tönkremegy egy biztosíték Sajnos, szokássá vált, hogy ilyenkor „megtalpalják’’. A túlbiztosítás nagyon veszé­lyes, mert műszaki hiba mi­att a leolvadás helyett ká­ros felmelegedés jön létre. Ha gondatlanságból, vagy műszaki meghibásodás miatt mégis tűz keletkezne lakó­épületünkben, lehetőleg pá­nikmentesen kell megkísérel­ni a tűz eloltását. Ez na­gyon sok eszközzel elvégez­hető: legcélszerűbb kézi tűz- oltókészülékkel, de eredmé­nyes lehet egy vödör víz, vizes pokróc, homok, vagy föld igénybevétele is. Ám nagyon fontos szabály: fe­szültség alatt álló berende­zések füzeit tilos vízzel ol­tani a lákás áramtalanításá- ig! A bekövetkezett tűzese­tekről azonban — még ha sikerült is eloltani — min­den esetben értesíteni kell az állami tűzoltóságot. Egy lakás és berendezése hosszú évek munkája, pihe­nésünket, alapvető szükség­leteinket szolgálja, ezért ne kockáztassuk elvesztését egy meggondolatlan, figyelmetlen cselekedettel. Kérjük, fo­gadják meg tanácsainkat, hi­szen elsősorban a saját ér­dek diktálja ezt. Heves megyei Tűzoltóparancsnokság

Next

/
Thumbnails
Contents