Népújság, 1985. január (36. évfolyam, 1-25. szám)
1985-01-11 / 8. szám
2. NÉPÚJSÁG, 1985. január 11., péntek Az SZKP KB Politikai Bizottsága meghallgatta Andrej Gromiko jelentését Szigorúan érvényesíteni kell az elért megállapodást Reagan a genfi találkozóról Ronald Reagan amerikai elnök sajtótájékoztatót tartott a Fehér Házban (Telefoto — AP—MTI—KS) Babrak Karmai ünnepi beszéde Az Afganisztáni Népi Demokratikus Pánt és az egész afgán nép legfontosabb feladata ez idő szerint az ellenforradalom és a külső intervenció elleni banc, a győzelem kivívása a rákény- szerített hadüzenet nélküli háborúban, — mondotta csütörtökön Kabulban Babrak Karmai, az ANDP Központi Bizottságának főtitkára, államfő. Az afgán államfő azon az ünnepségen mondott három és fél órás beszédet, amelyet a párt fennállásának húszéves jubileuma alkalmából tartottak Kabulban. A főváros műszaki egyetemének nagytermében rendezett ünnepségen mintegy másfél ezer ember vett részt, köztük a párt tartományi alapszervezeteinek küldöttei, a hadsereg képviselői, a nemzetiségek és törzsek küldöttei, a testvéri és hará- ti pártok küldöttei. Borbély Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a munkásőrség országos parancsnoka az ünnepség elnökségében foglalt helyet. Karmai új típusú pártként, a proletariátus és az összes dolgozók pártjaként, a hazafias érzelmű katonák pártjaként, forradalmi pártként jellemezte az 1965-ben létrejött ANDP-t. A megalakulása. óta eltelt években.az ANDP fokozatosan vált elszigetelt és számszerűen jelentéktelen csoportokból a munkásosztály és a nép sokezer képviselőjét egyesítő társadalmi élcsapattá.. Karmai hangsúlyozta, hogy a forradalom ellenségeivel való szembenállás ma a párt legfontosabb feladata. A párttagok hatvan százaléka a hadseregben szolgál. Az adott körülmények között Afganisztán minden szükséges intézkedést megtesz védelmére, s megismétli, hogy a szovjet csapatok akkor vonulnak ki az országból, amikor az afgán kormány egyetértésével ezt megtelhetik, ha megszűnik az intervenció és beavatkozás Afganisztán ellen, s az ország biztosítékot kap annak megismétlődése ellen, mondotta az afgán államfő. Az afgán államfő ismételten szerződés megkötését ajánlotta fel Pakisztánnak és Iránnak a kapcsolatok rendezésére, a korlátozott szovjet csapatkontingens kivonása lehetővé válik, s kijelentette, hogy egy ilyen .megoldás felé a legfontosabb lépést a demokratikus Afganisztán és az érintett országok közötti közvetlen tárgyalások jelentenék. Az SZKP Központi Bizottságának Politikai Bizottsága meghallgatta Andrej Gromiko jelentését George Shultz amerikai külügyminiszterrel történt január 7— 8-i genfi találkozójáról. A testület egyöntetűen leszögezte: a genfi találkozó fontos eredménye, hogy megállapodás született a kozmikus és a nukleáris fegyverekkel kapcsolatos szovjet— amerikai tárgyalások tárgyáról és céljairól, s arról, hogy a kérdéseket egymással ösz- szefüggésben vizsgálják és oldják meg. A PB-ülésen külön hangsúlyozták, hogy a fegyverkezési hajsza beszüntetésében, a nukleáris háború veszélyének elhárításában és vég$ő soron a nukleáris fegyverek felszámolásában csakis akkor lehet reálisan előbbre jutni, ha az elkövetkező tárgyalásokon minden részletében szigorúan érvényesítik az elért megállapodást. A világ népeinek érdeke ezt követeli s ez a Szovjetunió elvi és konstruktív hozzáállása a tárgyalásokhoz. Ugyanezt a magatartást várja az Egyesült Államoktól is — szögezte le a Politikai Bizottság. Az ülésen ezután Konsz- tantyin Csemyenko javaslatára áttekintették és jóváhagyták azoknak a főbb kérdéseknek a ‘listáját, amelyeket a jövőben tárgyal a Politikai Bizottság. A Politikai Bizottság ezenkívül több bel- és külpolitikai kérdést tekintett át, amelyekkel kapcsolatban határozatokat fogadott el. ★ Reagan amerikai elnök a nagy televíziós és rádiótársaságok által csúcsidőben, egyenes közvetítésben továbbított sajtókonferenciájának jelentős részét a genfi külügyminiszteri találkozónak, az új leszerelési tárgyalások megkezdéséről létrejött szovjet—amerikai megállapodásnak, és ezzel ösz- szefüggő kérdéseknek szentelte. Azt mondotta, hogy az Egyesült Államok „rugalmas, türelmes és célratörő” magatartást fog tanúsítani a leszerelési kérdések megtárgyalása során. Reagan mindamellett utalt arra, hogy a tárgyalások nehezek lesznek, mert olyan kérdéseket érintenek majd, amelyek az Egyesült Államok, valamint szövetségesei és az egész világ békéje és biztonsága szempontjából központi fontosságúak. Azt mondotta, a Szovjetuniótól várják el, hogy „új életet és pozitív eredményeket adjon a párbeszéd folyamatának” és azt is kijelentette, hogy bár a két ország ellentétei „széles körűek és mélyrehatóak”, az Egyesült Államoknak együtt kell működni a Szovjetunióval „mindazokon a területeken, ahol lehetséges a béke megszilárdítása”. Reagan nem volt hajlandó ismertetni, milyen javaslatokat kíván tenni az Egye. sült Államok az eljövendő tárgyalásokon. Elismerte azonban, hogy a jövőben nagyobb mértékben kell figyelembe venni az egyes államok nukleáris erejének sajátosságait, összetételét akkor, amikor az ilyen fegyverek korlátozásáról van szó. Az űrfegyverkezési programról szólva az elnök ismét arra hivatkozott, hogy az még csupán a tervezés szakaszában, kísérleti stádiumban van, s így szerinte nem ellentétes a SALT I. szerződéssel, s nem is lehet alku tárgya. Egyúttal azonban Reagan azt mondotta, hogy az űrfegyverek általános kérdéseit a sorra kerülő leszerelési tárgyalásokon külön megvitatják. A SALT II. szerződés előírásaival kapcsolatban az elnök azt hangoztatta, hogy bár az Egyesült Államok nem ratifikálta a szerződést, megtartja az abban megjelölt korlátokat, s amikor például új. Trident típusú rakétákkal felszerelt tengeralattjárókat állít hadrendbe, leszerel más, elavult nukleáris eszközöket. Egy szovjet—amerikai csúcstalálkozó lehetőségéről szólva Reagan úgy vélekedett, hogy annak akkor van értelme, ha elősegítheti egy- egy kérdés megoldását, s azt jól előkészítik. Józanul, az elért eredmények felnagyításától tartózkodva értékeli a szovjet sajtó Andrej Gromiko és George Shultz kétnapos genfi találkozóját. Mint a Pravda különtudósítója megállapítja, az amerikai küldöttség kétnapos intenzív tárgyalások után helyezkedett olyan álláspontra, amely lehetővé teszi a tárgyalásokat a Szovjetunió és az Egyesült Államok között, módot ad annak a párbeszédnek a megkezdésére, amely az egyenlőség és az egyenlő biztonság elveinek tiszteletben tartásán kell. hogy alapuljon. Az Izvesztyija tudósítói felidézik, hogy a genfi találkozó előtt alapvető elvi különbségek voltak a két fél álláspontjában. A svájci városban folytatott kétnapos nehéz viták során azonban felülkerekedett az új tárgyalások megkezdésének kölcsönös szándéka. Arra azonban csak a . jövő derít majd igazán fényt, hogy az Egyesült Államok képviselői miért is fogadták el a találkozóról kiadott közös nyilatkozatnak azokat a megfogalmazásait, amelyek ellentmondanak az ő korábban hangoztatott álláspontjuknak. Ami a jövőt illeti, a Pravda megfogalmazása szerint nagyon fontos, hogy a tárgyalások előkészítése és folytatása idején a felek szigorúan szem előtt tartsák azokat a célokat, amelyekről a Genfben kiadott közös nyilatkozat szól. ALGÉRIA: H folytonosság jegyében — A mezőgazdaság fejlesztése, az élelmiszerekből való önellátás, a decentralizáció folytatása az ipariban. az 'infrastruktúra terén való előrelépés: ezek Algéria 1985—1989-re szóló, most megkezdett újabb ötéves tervének fő célkitűzései. Az előző után a mostani tervnek is a Nemzeti FeL- szabadítási Front az FLN kongresszusa adta meg az alaphangját. S ha az 1979- es kongresszus programját és az ezen alapuló tervet a „Jobb életért” jelszóval hirdették meg, a mostanit a folytonosság tervének nevezhetjük. Az észak-afrikai Maghreb-térség leggyorsabban fejlődő országának gazdaságfejlesztési programja ugyanis a Bendzsedid Sadli elnök által elkezdett gazdaságátalakító program továbbvitelének tekinthető. . A kormány által jóváhagyott s a megvalósítás útjára lépő terv a nemzeti termelés 7,5 százalékos. a beruházások 7,3 százalékos és a fogyasztás 5,8 százalékos növekedésével számol. A teljes tervezett kiadás, az 550 milliárd dinár elosztása pedig azt jelzi, hogy folytatódik azoknak a torzulásoknak a kiigazítása, amelyeket a korábbi korszak egyoldalúan csak az ipart előnyben részesítő beruházási politikája okozott. A sokáig „mostohagyermekként” kezelt mezőgazdaság jelentősen több pénzt kap. mint korábban. (Az összberuházások 47 százalékát, ami még az előző tervhez képest is nyolcszázalékos növekedést jelent.) A fő elgondolás e téren az, hogy tovább fejlesszék a mezőgazdasági termelést az Atlasz-hegység és a parti övezet közötti magasföldön. Hosszú távon ez lehetővé tenné, hogy másfél millió embert telepítsenek át ide a túlnépesedett tengerparti vidékekről. A létalapot számukra az itt létesülő ipari vállalatok, de mindenekelőtt a létrejövő mezőgazdasági üzemek jelentenék. A mezőgazdaság fejlesztéséhez kapcsolódva a terv különös figyelmet szentel a vízgazdálkodásnak, a földek öntözéssel való termővé tételének és a hozamok növelésének. Az iparra az összberuházások 31,6 százaléka jut. A célok között pedig az új munkahelyek termetése. az önálló, saját lábán megállni tudó könnyűipar létrehozása és az importhelyettesítés szerepel, vagyis elsősorban a fogyasztók szolgálata, lehetőleg hazai termékkel. A terv ebben fontos szerepet szán a magánszektoroknak, a kis- és közepes magánvállalkozásoknak. természetesen az állami szektor uralkodó szerepének fenntartása mellett, öt év alatt 1 millió új munkahelyet akarnak létrehozni. Ez különösen időszerű, hiszen a mezőgazdasági szektort leszámítva, az aktív népesség tizennégy százalékának nincs állandó megélhetési forrása. A másik fő feladat az export tízszázalékos növelése és ezzel egyidőben sokoldalúbbá tétele. Jelenleg Algéria kivitelének 98 százaléka földgáz és kőolaj. Az olaj utáni korszakra való felkészülést az is indokolja, hogy húsz éven belül a szaharai olajkészletek gyakorlatilag kimerülnek. A terv az 1979. tői bevezetett új szénhidrogén-politika továbbvitelét ígéri: a kőolajexport tudatos csökkentését a készletek megőrzése érdekében, és a nagyszabású, költséges olajipari beruházások visszafogását. Az export alakulása lét- fontosságú, mivel abból kell előteremteni a bár csökkenő, de még mindig tekintélyes élelmiszer-behozatalt. —•( Külpolitikai kommentárunk Új korszak Nicaraguában ÜNNEPI ÜLÉST TARTOTT szerdán a nicaraguai parlament, amelyben a mandátumok többsége a Sandinista Nemzeti Felszabadítási Fronté, a novemberi választások eredményeinek megfelelően. Csütörtökön pedig — újabb állami aktusként — beiktatták az ország új államfőjét, a sandinista Daniel Ortegát. Ezzel vitathatatlanul új korszak kezdődött a középamerikai ország történetében. Majd hat esztendővel a rettegett szélsőjobboldali Somoza-diktatúra megdöntése után immár a nicaraguai nép szabad választása szerinti államhatalom irányítja az országot. ÜJ ÜTŐN HALAD Nicaragua, s ez nyilvánvalóan baloldali eszmerendszerben rajzoltatott ki. A sandinisták, akik az Amerika-barát rezsim elleni felszabadító harcot irányították, az elmúlt években hatalmas munkával láttak a nicaraguai társadalom és gazdaság arculatának átformálásához. Tudvalevő, hogy igen súlyos körülmények között. A Washingtonnak nagyon nem tetsző rendszert már több mint két éve nyíltan támadják az ellenforradalom jól felfegyverzett, s az amerikai kormány nem is titkolt támogatása révén élet- és harcképes osztagai. A népi rendszer ellen viselnek háborút a régi rend kívülről ösztönzött hívei — éppen ezért messzehangzó politikai diadal volt az őszi választási eredmény az új Nicaragua és irányítói számára. Bebizonyította, hogy az ország népének többsége — az amerikai állításokra rácáfolva — a szocialista irányzatú fejlődésre szavaz, és a sandinistákat tekinti az új irány legmegfelelőbb szavatolóinak. Most, január elején ez az össznépi döntés öltött végleges jogi és államrendi formát. A jelenlegi parlament alkotmányozó feladattal tölti ki 1987-ig terjedő mandátumát: meg kell alkotnia Nicaragua új alaptörvényét, amelynek jellege immár stabilizálódott politikai-hatalmi viszonyok között aligha lehet kétséges. A közép-amerikai ország ezzel kétségkívül jelentős lépést tett a jobboldali diktatúrák, az Amerika-barát, nyílt terrorral uralkodó letűnt rendszerek korától egy új, valóban össznépi érdekeket képviselő társadalmi rend megszilárdítása felé. NICARAGUA ÜJ KORSZAKA azonban csak igen nehéz küzdelemben hozhatja meg a remélt eredményeket. Ma még erősek az ellenforradalmi próbálkozások, s ha a népi hatalmat megingatni nem is tudják, arra alkalmasak, hogy a szükséges és sürgető gazdasági reformokat lassítsák, akadályozzák. Az ország és a sandinista irányítású hatalom azonban már sokszorosan bebizonyította erejét és elszántságát. Az alkotmányos, parlamenti rendszer megszilárdulása, az első alapkövek lerakása újabb munícióval szolgál az országalakitó harchoz. Avar Károly SPANYOLORSZÁG Gibraltári tárgyalások A spanyol, valamint a gibraltári hatóságok képviselői csütörtökön tárgyalásokat kezdtek a határ február 5-re tervezett megnyitásával kapcsolatos közös teendőkről. A 30 ezer lakosú brit koronagyarmatot Franco diktátor 1969-ben ráccsal zárta el Spanyolországtól, s egyben megszüntette a légi, a tengeri járatokat. meg- szakíttatta a telefonkapcsolatot. A múlt év novemberében a brit és a spanyol külügyminiszter megállapodást írt alá arról, hogy februárban újból megnyitják a ha. tárt és a spanyolok ismét vállalhatnak munkát Gibraltárban. Az intézkedést az is sürgette, hogy az ibériai ország a Közös Piac kapuja előtt topog, és a tízek között — az alapszabály érteimé, ben — nem lehetnek lezárt határok. HFV Autószerviz Leányvállalata felvételre keres egri szervizébe ÜZEMVEZETŐT. Követelmény: közlekedési üzemmérnöki vagy technikusi végzettség, 5—10 éves vezetői gyakorlat. Jelentkezés: a vállalat főmérnökénél, EGER, Faiskola út 5. Telefon: 10-022, valamint szakirányú végzettséggel rendelkező gepkocsielöadOt. Jelentkezés: a kereskedelmi osztályvezetőnél. Telefon: 10-344 Számviteli osztályra: érettségizett nőt BÍZÓNVLATELLEN0RI (adatrögzítő) munkakörbe. Jelentkezés: a számviteli osztályvezetőnél. Telefon: 10-344
