Népújság, 1985. január (36. évfolyam, 1-25. szám)
1985-01-31 / 25. szám
NÉPÚJSÁG, 1985. ianuár 31., csütörtök 3. Forintért vett csend Már 1504-ben voit természetvédelmi törvény Más és más pápaszemen ált nézve ugyanaz, örült az üdülőtelek tulajdonosa, mert birtokától nem messze közutat építettek, vége tehát a kocsit gyötrő bukdácsolásnak. Később azután férjhez ment az egy szem gyermek, vevőt várt a gonddal kezelt kert, a szerény hétvégi ház. A vevő jött és — fitymált. Nem valami jó hely ez. Itt az út. Forgalmas, zajos... ő csendet keres. Csend. Kezd értéke lenni. A legrégibb hazai .^természetvédelmi törvény”, az 1504. évi XVIII. törvénycikk, — mely a vadászatról rendelkezett — már bemerészkedett a hangok világába is ; daloló barátainkat, a madarakat is megóvandónak tartja. Tíz esztendő alatt. 1975 óta a két és félszeresére nőttek a környezetvédelmi beruházások, a kiadott ősz- szeg döntő részét azonban „a vizek tisztán tartása” hivatalos elnevezésű teendőkor emésztette fel, a zajártalom elleni védekezésre a teljes ráfordításoknak az öt-hét százaléka jutott, jut csupán. Bizonyos, hogy többre lesz majd szükség. Repülőgépeik sugárhajtóművének dübörgése, ilégkalapácsok vad böm- bölése. feltorlódott gépkocsik motorjainak hörgése, a betonba hatoló fúró sikoltozása ... környezeti ártalmaink legjelentősebbjeinek egyike a zaj és a vibráció. A szakemberek különösen „a közúti. forgalmi eredetű zajterhelés gyors növekedéséről” beszélnek, a magunk szerény, laikus tapasztalatai pedig azt mutatják, mind ritkább a csendes pillanat, a zajokat megszűrő, azokat távol tartó környezet, hely, mert már az erdők -mélyének mélyén is négykerekű, lemeztestű vaddisznók csörtetnek nyomtatott áraimkörök jelei erősödnék fel bömböléssé a hangszórókban. Az országnak csupán a városaiban 15,5 ezer kilométer a belterületi utak hosz- szúsága. Ebből rendszeresen 50 millió négyzetméternyi útfelületet tisztítanak, ami eredmény. Az eredmény teremtette gond: az úttisztítás — mert már döntő részben gépek dolga ez — egyre nagyobb zajjal jár. A lakosság tiltakozik esti, éjszakai nyugalmának háborgatása miatt, javasolja, járjanak nappal ezek a szuszogó, harákoló. a csendet durván szilánkokra hasító masinák. Járhatnak nappal, de a felét sem végzik el, minit éjszaka, mert számukra akadály a forgalom, amint lassú mozgásukkal, nagy testükkel maguk számítanak elefántoknak a versenylovak menetébe keveredve. Hol. kinél az igazság, hogy most nappal vagy éjjel... ? Kicsiny, köznapian közönséges példái ja annak, mi minden keveredik — akárcsak sok másban — zajok és csendek birkózáséban, s bár az utóbbi gyakrabban legyőzött. mint győztes a közönség fokozatosan rájön, nem lehet puszta szemlék). Ezer módon tudunk zajt kelteni. A vasút, a gépjárművek, a légi forgalom — így bizony, a vegyszert szóró kétfedelű meg a helikopter is ide tartozik! —, az ipari berendezések mind-mind zajforrások, amint — a szakma nyelvén — egyre erőteljesebb szerep jut a lakossági csend- szennyezésnek is. A kedves szomszédinak, aki vasárnap délelőtt a lakótelep kellős közepén szereli és tű ráz tatja gépkocsija motorját, az ismeretlennek. aki szombaton reggel hatkor kezdi el a parkettcsiszolást. a bömbölő rádióknak, tv-készülékék- nek, magnetofonoknak, a daloló borisszáknak, minden rendű és rangú zajongóknak, akik azt hiszik, mert a csend köztulajdon, akkor közpréda is léhet. S mintha tényleg közpréda lenne ... Igaz, bár ezer módon tudunk zajt kelteni, ezer módon már a védekezésre is képessé tesszük magunkat. Adminisztratív eszközökkel például, így csendivédelmi övezetek kijelölésével, gyógyintézmények. iskolák környékén, üdülőhelyeken. Az új építkezéseknél védősávok kialstótásával, a passzív védekezés sokféle eszközének — növényzet, falak, épületek, földrézsük — alkalmazásával, továbbá településrendezési, forgalomszervezési intézkedésekkel mérsékelve a zajjal megterhelt népesség arányát. A védekezés tárházába tartozik az a zajvédelmi számító- gépes adatbázis, amelynek létrehozásán most dolgozik az Országos Környezet és Zajvédelmi Intézet, amint ide s o- irolódnak olyasmik is, mint az egyirányú útvonalak kijelölése, az átkelőhelyek, a kereszteződések, a csomópontok felülvizsgálata. a nyomvonal- korrekciók, a kényszerű megállások és indítások szánnának a csökkentése, a gépjárművek zaj emissziójának (zajkibocsátásának) folyamatos ellenőrzése a szervizeikben éppúgy, mint az országutakon ... hosszú a sor, szerencsére. Szerencsére, de sajnos, sok pénz kell hozzá. Mert már forintért vehetjük csak meg a csendet, a csend társát, a nyugalmat a nyugalom adta pihenést. Sok pénz kelj tehát hozzá, átm a sok forintnál is több figyelem, tapintat, mások iránti tisztelet, az együttélés szabályainak betartása, aziaz viselkedési kultúra, s ráadásul mindez ingyen lenne. Ha lenne. (M. O.) Tőzeg az őslápból tnota és Nádasladány között az őslápból havi 6—8 ezer tonna tőzeget termelnek ki, amit az erősen kötött talajok javítására, a kertészetekben és a gomba- tenyészetekben használnak tel (MTI fotó — Kabáczy Szilárd felvétele — KS) ELŐMELEGÍTETT TÁNYÉR — TÖBB VÁSÁRLÁSI AKCIÓ — NAGYOBB VÁLASZTÉK Bevált a jövedelemérdekeltségű rendszer A kereskedelemben robbanásszerű változásoknak lehettünk szemtanúi az elmúlt évek során. Gombamód szaporodtak a szerződéses üzletek, a nagyobb ABC-k, éttermek, áruházak egy része pedig áttért az úgynevezett jövedelemérdekeltségű rendszerre. Hogy mit takar ez a kifejezés? Leegyszerűsítve annyit, hogy a vezetők az üzletpolitikában szabad kezet kaptak, nagyobb az önállóság, de ezzel arányban megnőtt a felelősség iis. A forgalmi jutalékuk, illetve az éves prémiumkeretük 20—25 százalékát — ami 5—10 ezer forint lehet — a vállalat visz- szatartja, s csak akkor fizeti k.i. ha sikeres, egyszóval a tervekben foglalt nyereséges évét zárnak. A gyakorlatról, a tapasztalatokról azonban szóljanak a leginkább érdekeltek. Zöldé Imre. az egri áfész Skála-Duett áruházának igazgatója: — Másfél esztendeje dolgozunk ebben az üzemelési formában. Mind a beszerzés, mind az értékesítés terén megfontoltabb gazdálkodásra serkenti a közvetlenül érintett 17 vezető beosztású munkatársat. Megtanít bennünket a szó szoros értelembe véve kereskedni, igyekszünk mindig a legszínvonalasabb választékot nyújtani. A kötelező szezon végi kiárusítások mellett saját akciókat is rendezünk. Ár- meg álllapító jogkörrel rendelkezünk. Például a cipőosztályon a bébi topánkák kivételével a lábbelik, szabadáras termékek. A magasabb árat az exkluzív termékeknél használjuk, főként azoknál, amelyek kisebb vásárlóréteget érintenek. Ezt a többletbevételt azonban visszaadjuk az akcióink során, amikor nem. ritka a 30 —50 százalékos engedmény sem. Ez számunkra azért is kedvező, mert a raktárkészlet állandóan forog és így a lakosságnak mindig a legújabbal, a divatosat tudjuk nyújtani. Köztudott, hogy ezzel lehet a vevőket becsalogatni. A terv teljesítése természetesen nemcsak a már említett 17 embernek az érdeke, hanem a teljes kollektívának. Ha jól dolgozunk, akkor azt valamennyi eladónk pénztárcája megérzi. Csuhái Albert, az egri Ráckapu téri ABC vezetője: — Két dolgot kell állandóan szem előtt tartanunk; a nyereséget és a 10 százalékos árrésszint tartását. Évente mintegy 68 milliós forgalmat bonyolítunk le. A legapróbb részletekre is költségvetést dolgoztunk ki. Meghatároztuk a víz. az elektromos áram díját, a munkabért, s még sorolhatnám tovább. A szállítási költség tervezésébe például hiilba csúszott, két hónap elteltével már 22 ezer forintnál tartunk, holott erre az esztendőre összesen 50 ezret szántunk. Egy ilyen apró hiba felboríthatja az egész kalkulációt. A vásárló természetesen arra kíváncsi, hogy ô mit nyer ezen a változáson. A szabadáras cikkeiket — például a vodkát, az Otthon ikávét. a pilótakekszet — drágábban adjuk ugyan, de nem múlik el hét, hogy ne kapnának egy-két áruféleséget olcsóbban a környékbeliek. Legutóbb például néhány borfajta és konzerv árcéduláját írtuk át ily módon. Törekszünk arra, hogy az alapvető élelmiszerek egy pillanatra se hiányozzanak a pultokról. A hozzánk betérőknek azt is tapasztalniuk kellene, hogy megbecsülik őket, törődnek velük. Sajnos, ezen a téren azért nem sikerült előrébb lépnünk, mert a létszámgazdálkodás megköti a kezünket. Ha egy-ikét elárusítóval több lenne, akkor erre is kiterjedhetne a figyelmünk. A pazarlás megszűnt, hiszen a 0,2 százalékos kockázati alap mellett kétszer is meggondoljuk, hogy dobáljuk-e a zöldségesládákat, törékeny árukat miből menynyit rendeljünk. Marján János, az egri Belvárosi Étterem vezetője: — A jövedelemérdekeltség rejtett tartalékokat szabadított fel. Ennek eredménye nálunk a borkóstoló 'kialakítása. Saját erőből nem ment volna, ezért olyan partnereket kerestünk, akik az itt elhelyezett reklámok, termékek fejében készek voltak anyagi segítséget nyújtani. A legfontosabb mozgatórugó szerintem az, hogy évente csak egyszer kell elszámolni az anyavállalatnak, nem pedig kéthavonta, mint régen. Ez biztosítja az önállóságot, mert lehet, hogy az üzlet érdekében, télen csak 35 százalékos haszonkulccsal dolgozunk, de ezt a lemaradást az idegen- forgalmi szezonban be tudják hoznii. Minden vendég: nek örülünk, s ha már valaki asztal mellé ült nálunk, azt szeretnénk, hogy kellemes benyomásokkal távozzon tőlünk. Megszerkesztettük az étterem „tízparancsolatát”, aminek betartását minden kollégától elvárjuk. Neon lenne kötelező, de mi előmelegített tányérokban szolgáljuk fel az ételeket. Az áremeléssel szemben megmaradtunk a régi tarifáknál. Igyekszünk minél olcsóbban beszerezni az alapanyagokat. Most mér nem mindegy, hogy a piacon .mennyibe kerül a zöldség. Három éve még 42 fővel, jelenleg pedig 27 fővel tartunk nyitva két műszakban. A megtakarított munkabér egy részén a vállalattal közösen osztozunk. Nyáron, ha kell, mi vezetők is heállunk a felszolgálók vagy a szakácsok közé. Sajátunknak érezzük az éttermet, csak így lehetett a tavalyi nyereséget 1,1 millió forinttal túlszárnyalni. A tapasztalatok azt igazolják, hogy sikeres ez a kezdeményezés. Ennek nemcsak az eladók, hanem összességében a vásárlók is hasznát látják. Budai Ferenc NÉVJEGY HELYETT Vonat a tisztássá Első látásra inkább érettségiző diáklánynak. mintsem egy nagyvállalat osztályvezetőjének nézi az ember. Mosolygós arca az ifjúkort idézi, törékeny termete sem utal arra, hogy két gyermek édesanyja. Antal György né, a gyöngyösi Mikroelektronikai Vállalat szervezési osztály- vezetője másfél esztendeje, alig több mint 32 évesen került vezető beosztásba. Közvetlen munkatársai sem idősebbek, talán ezért talált könnyen közös nevezőre beosztottaival. Szabó Sándor Sorsa sokban rokon pályatársaiéval, szorgalma, kitartása azonban eltér az átlagostól. Amint a fordulópontokat, élete egyes állomásait vesszük sorra, egyre többször jut eszembe a szólás: „Kicsi a bors, de erős!” Hasonló vonásokat a többi diplomással például abban látni, hogy manapság a pályakezdő értelmiségiek jó része kényszerül elhagyni a szülővárosát azért, mert máshol nemcsak munkahelyet, de belátható időn belül lakást is kaphat. Azt azonban kevesek vállalják, hogy tősgyökeres fővárosiak lévén vidéken telepedjenek le. — A közgazdasági egyetem elvégzése után az Egyesült Izzónál helyezkedtem el — meséli. — Itt négy-öt év után kaphattam volna la kast, a tanácsnál még eny- nyire sem biztattak. Gyöngyösön kínálkozott mindkettőnknek álláslehetőség. Férjem villamosmérnök, az ÉMÁSZ-nál dolgozik. én pedig mindjárt ide, a szervezésre kerültem előadónak, majd évekig csoportvezető voltam. Amikor megalakult az osztály, megbíztak a vezetésével. Először albérletben, majd o Gagarin vendégszobáinak egyikében laktunk, de nemsokára beköltözhettünk egy kétszobás lakásba. A gyerekekkel mindössze két évet volt otthon, mégis úgy érezte, ez sok kiesés a szakmájában. A családi tanács úgy döntött, hogy a fiatal asszony továbbtanul. Az egyetem szervezésvezető szakán szerzett 1981-ben szak- közgazdász képesítést. — Nem a készülés, a körülmények okozták a legtöbb gondot. Éjszakánként lapoztam a jegyzeteket, sokszor a gyerekekkel ültem vonatra, ők anyuéknál vártak, amíg levizsgázom. Persze a férjem segítsége nélkül biztosan nem sikerült volna... Nemcsak a munkahelyén, a tanulásban és a családjában állt helyt. Dolgozott a KISZ megyebizottságában, ami nemcsak tapasztalatait, látókörét bővítette, hanem sok új ismeretség forrása is volt. Képessé tette saját munkahelyét összehasonlítani más gyárakkal, rangsorolni ott, mi a jó, mit érdemes abból hazavinni, meghonosítani, vagy milyen utat nem szabad járni. Jó iskolaként emlegeti a KISZ-munkát. Megtanult tágabb közösségben élni, emberekkel bánni, véleményt mondani, s azért felelősséget vállalni. Kiállni, agitálni. Bizonyítani akart a gazdasági és a társadalmi munkában egyaránt. Erőfeszítéseit Kiváló Dolgozó kitüntetése és kétszer is neki ítélt kiváló közgazdász oklevele tanúsítja. Most álma megvalósulni lászik. Íróasztala mellett ott áll már egy berendezés. Nemsokára átveszi agyáraztaTPA 1148- as számítógépet, amelyen elsősorban a számviteli jellegű feldolgozásokat készítik, a későbbiekben pedig a termelést segítő programozásokat végzik. Antal Györgynét elfogadták, bizalmat szavaztak neki: 1983 óta a gyár egyik pártalapszervezetének titkára, s tisztségében most újra megerősítették. — Nem szabad halmozni a funkciókat, mert az ember kifullad, képtelen mindenütt tudása legjavát adni. Ezért — bár fájó szívvel —, de megváltam a KISZ megyebizottsági tagságomtól. Több törődést igényelnek a gyerekek is, és újra dédelgetem magamban a tanulás tervét. Szeretnék beiratkozni a SZÁMALK másfél éves rendszerszervezői szakára. Talán kicsit önző vagyok, mert a férjemnek is vannak hasonló ambíciói, de majd eldől a dolog... A napi munka, a háztartás mellett nem jut sok idd a szórakozásra. A kikapcsolódást a családi kirándulások, egy-egy rövidebb lélegzetű szépirodalmi mű, a napi és a szaksajtó, ritkábban a televízió nyújtja. A baráti kör nem túl széles, a ház- beli három-négy család azonban összejár. A kapcsot elsősorban a gyerekek és a közös felnőtt témák jelentik. Mert hasonló korú fiatal házasok, kollégák, diplomások. Antal Györgyné vonata Rákospalotáról indult. Állomáshelye volt a közgazdasági egyetem, megállója. ahol muníciót vett fel az Egyesült Izzó. Most befutott, pi - hen a tisztáson. Fittkas Eszter
