Népújság, 1985. január (36. évfolyam, 1-25. szám)
1985-01-28 / 22. szám
NÉPÚJSÁG, 1985. január 28., hétfő Energia csúcs nélkül Hó, hó, jég és hó mindenütt. Messziről úgy tűnik, alszik a táj, csendesen nyugszik a kisikörei víztározó hatalmas felülete, mozdulatlan a folyó. Szunnyadoznak a téli kikötőben szorosan egymáshoz bújó, kisebb-na- gyobb vízi járművek. Csikorgó lépteinkre legfeljebb egy- egy varjúcsapat lebben fel, jelezve: azért van itt élet. Azaz... hisz utunk első célpontja éppen az erőmű, amelynek turbinái monoton dohogással, megállás nélkül kavarják a vizet mínuszok és pluszok idején egyaránt. Madarak, halak a fagyban A panaszkodás, úgy látszik nemcsak az itt dolgozó negyven embernek nem kenyere, de azoknak a halászoknak sem, akikkel a mes... elszakad minden kötél... A jó másfél centi átmérőjű acélsodrony úgy pattan szét három ágra bomolva, mint ahogy a gyenge cérna- szál szakad kicsit is meghúzva. Az imbolygó jégtörőről a matróz újabbat hajít ki a szomszéd vontatóra, de ennek a fagyban lemerevedett „drótnak” sincs kegyelem. A kapitánynak szeme sem rebben, akkora hidegben mindennapos az efféle baleset. — Lusta megemelni a fiú a vastagabbat — hunyorít ránk. S tényleg, a nagyobb méretűvel sikerül az összekapcsolódás. Harmadszorra ... Hiába, tél van a Tiszán. Berényi József, a fiatal telepvezető megértő. Leültet a jó meleg irodájában, s biztosít róla, úgy fog magyarázni, hogy a dolgok veleje a nem szakemberek számára is világos legyen. Kérdésére válaszolva, az a lényeg: a mi konkrét munkánkat nem zavarja a hideg. Ugyanazok a feladataink télen is, nyáron is. Különbség legfeljebb annyi van: hiába, hogy ilyenkor kellene az országnak a legtöbb energia, mi csak kis teljesítménnyel tudjuk a csúcsfogyasztást enyhíteni. Száraz ugyanis a víztározó, a medencében levő víz pedig kevés energiát ad. Két turbinánk megy a négy helyett most is. — Egyébként? — Karbantartunk, szerelünk, megpróbáljuk a jég okozta károkat kivédeni.. . No, ez egy kicsit kellemetlenebb a szabad ég alatt. De, mindez rövid idő alatt lezajlik, nem szoktunk panaszkodni. lesoványodva a jégtörő nyitotta vízen. Síkos, csúszós a hozzájuk vezető út, de az ■invitálás a tiszteletre méltó Jégvirág nevű hajóra annál barátságosabb. Megérkezésünkkor a kormányfülkében idilli kép fogad. A négytagú legénység a kolbászos bablevest kanalazza. Az asztallal szemben fő helyet foglal el a tévé, mellette a magnó. Látszólag semmi teendő. Pedig: — Huszonnégy órás készültségben vagyunk állandóan — mondja Szarvas László hajóvezető, aki ides' tova kilencedik esztendeje őrködik ezen a szakaszon. — A legfontosabb, hogy azonnal startolni tudjunk mi is, ha megindul a jég. A zajlás rettenetes károkat okozhat... A vendégek kedvéért tartanak egy kis bemutatót. Egy perc alatt eltűnik az ebédlő, aztán földübörögnek a kétszáz lóerős turbós Rá- ba-motorok, s a két, hatton- nás óriáskalapács a 20 centi vastag jégtáblákba harap. — Reggeltől késő délutánig vizsgáljuk a különböző műszereket, gépeket, nehogy valami használhatatlanná fagyjon. Elég egy-két órás kihagyás és máris megtörténhet a baj. Éjszaka is föl kell kelnünk meg-megbrum- mogtatni a motorokat. Kilehet bírni, mert csak öt napig tart egyhuzamban a szolgálat. Szarvas Lászlót Tisza- püspökibe várják haza. Míg le nem telik, itt próbálnak otthonias légkört teremteJégtörők romantikája A hattyúk most épp távolabb vannak. Leköltöztek a Tiszára, ott ringatóznak Apróra törnek a hatalmas táblák terséges tavak környékén találkozunk. Pedig lenne okuk rá: az idei év gyenge volt ebben az ágazatban. Ami időjárás jó a búzára, az rossz a pontyoknak, keszegeknek, süllőknek. A halak a hűvös nyári napokon éppen csak vegetálnak. Jól beásták magúkat most is a hideg ellen a fenékre. Teendő azonban így is van velük bőven. S nemcsak az időnkénti megritkításuk ad komoly feladatokat, de az is, hogy legyen elegendő oxigén medencéinkben. Toporgunk a lékek mellett, s természetesen itt is feltesszük a kérdést, hogyan bírják a szabadban a munkát a csikorgó időben. Lukács Ákos ágazatvezető a kezében szorongatott teás- döbozokra mutat. — Van védőitalunk bőven. Most hozom az utánpótlást. Ballók Bálint, a halászmester kiegészíti. — És van egy kis szórakozásunk is. Három hattyú telepedett meg nálunk. Olyan szelídek, tenyérből esznek. Jó őket nézni. TÉL A TISZÁN Hó, hajósok, halászok, hattyúk... Kiskörei pillanatok Otthoniasan ni. Házikoszton élnek. s szabad idejüket a vontatók, jelzőkirakók legénységével együtt töltik. A bajtársias- ság, a barátság ilyen körülmények kqzött megszeghe- ■ tetten kötelék. — Egymásra vagyunk utalva. Ha hell, a tokajiaknak megyünk segíteni, ha kell a kalapácsok segítségével a vontatókat szakitjük ki jégágyukból... — ... s készen állnak, ha valami baleset történne — egészítem ki a síkos pallókat, csúszós lemezeket nézve. — Ugyan mi történne? Nálunk még a legfiatalabbak is közlekednek akár egy szál kötélen is ... — mosolyog. s egy pillanatra úgy tűnik, nem is folyón vagyunk. Aki előttem ált igazi tengeri medve... A szomszédból most kérés érkezik. Segítsenek megmozgatni a Martfűt, új helyet keresne magának. Mi búcsúzunk, kievickélünk a biztonságos partra. Hátunk mögött pedig hullámozni, habzani kezd á Tisza. Ahol már a nyarat idézik Gépek zakatolása távolabbról is hallatszik. La- bancz Ferenc, a KÖTIVI- ZIG helyette^ vezetője adja meg a magyarázatot a csendtörő hangokra. — A leeresztett tározóban most a területet tisztítjuk, egyengetjük. Sok a munka, mert a hajdani erdők hea kapitány (Fotó: Szántó György) lyén újra és újra megnövekednek, megerősödnek a cserjék, a sarjak. Ezeket kell ilyenkor letaposni, kitermelni. Most már ott tartunk, nemcsak saját embereinket tudjuk tőzeggel, tűz- revalóval ellátni de a falu- bélieknek is adunk. Röpke negyedóra alatt meggyőző előadást tart arról, mennyire alaptalanok azok a vélekedések, hogy itt egy valamikori elmulasztott feladatot kell pótolni. — A bentmaradt tőkék — bár irtjuk azokat is — nem sok gondot okoznak. A víz tisztaságát inkább úgy lehet javítani, hogy megakadályozzuk a pangó pocsolyák kialakulását. Elegyengetjük a terepet, vagy ahol lehet, szigeteket, öblöket alakítunk ki. Szépek az eredményeink. A mérések azt bizonyítják, hogy a folyó, amely elhagyja Kiskörét, jóval tisztább, mint amelyik Borsodból érkezik. — Kis víziparadicsom lesz még itt — bizonygatja — Szezonban elnézegetjük, hogy egyre több nyugati vendég ver a partokon tanyát. De mind népszerűbb a környék a hazaiak előtt is. El is hiszem, Abádsza' lóknál le lehet látni szinte a fenékig. Beszélgetünk nyáridézően. Már csak egy pár hónap addig. Erre gondolva, nem is olyan kellemetlen ismét kilépni a mínusz tízfokos hidegbe . . . Németi Zsuzsa LAKASVASÁRLAS ES -ÉPÍTÉS Több hitel, előnyösebb törlesztés Miután az állami lakásépítés az utóbbi időszakban jelentősen mérséklődött, az otthonra vágyók zöme arra kényszerül, hogy maga vállalkozzon az építkezésre. Az építkezéshez viszont első-, másod-, és harmadsorban, pénzre, sőt mind több pénzre van szükség. A kormány 1984 november eleji, a lakáshelyzettel foglalkozó ülését követően, január elsejétől új, a hitelfelvételt és a törlesztéseket szabályozó rendeletcsomag lépett érvénybe. A hitelek összegét, felső határát és a szociálpolitikai kedvezményt utoljára a két esztendővel ezelőtt hatályba lépett jogszabályokkal határozták meg. Tehát rövid idő telt el bevezetésük óta. Megváltoztatásukra azért volt szükség, mert a lakásárak a vártnál sokkal gyorsabban, évi 10 százalékot meghaladó mértékben emelkedtek. A rászorultság függvényében A lakásár-emelkedés általános. Általánosnak kellene tehát lenniük az új — a korábbinál kedvezőbb — hitel- feltételeknek is. A népgazdaság pénzügyi helyzete azonban egyelőre csak részleges változtatásokra és kedvezményekre ad lehetőséget. A módosításokat részben a rászorultság, részben pedig a. lakáspolitikai célok alapján fogalmazták meg. Az utóbbiak sorába tartozik az az intézkedés, amely növeli a megvásárolt állami bérlakásokhoz kért hitelek törlesztési idejét. Előnyös az is, hogy az ilyen lakás megvásárlását is támogathatja kölcsönnel, vagy vissza nem térítendő összeggel a munkáltató. Az új szabályok szorgalmazzák a tetőtér-beépítéseket és az emeletráépítéseket azáltal, hogy a hitelkondíciók közelítik a lakásépítés, -vásárlás általános feltételéit. A rendelkezés a hitel mértékét a költségek eddigi 50 százaléka helyett 60 százalékban állapítja meg. A beköltözők számától függően emelkednék az — állami bérlakást eredményező — kedvezményes hitelek felső határai is. További változás, hogy az eddigi 50 ezer forint helyett összeghatár nélkül adható ilyen építkezésekhez bankkölcsön. A toldaléképítéshez nyújtható kölcsön felső határa 100 ezerről 150 ezer forintra emelkedik. Az állami építési telkek tartós használatba vételekor a kölcsön kamata az eddigi egységes 6 százalék helyett a kölcsön összegének függvényében változik. Az OTP versenytársai Két esztendővel ezelőtt vezették be — az ugyancsak az OTP-től igényelhető, de a kedvezményes hitelnél jóval magasabb kamatozású — bakkölcsönt. Az építkezők kezdeti tartózkodását követően — a lakásár- emelkedések miatt — drágasága ellenére is olyannyira népszerűvé vált a forma, hogy az OTP adminisztratív eszközökkel korlátozta a bankkölcsönök nyújtását. Ezek helyett azonban célszerűbb azoknak a január elsejétől érvényes pénzpolitikai eszközöknek az alkalmazása, amelyek az igényelt kölcsön összegétől függően differenciáják a kamatokat. Hitelfelvétel szempontjából kedvezményezettnek számítanak, akik maguk is takarékoskodtak. Az ifjúsági betétek után nyújtható kölcsönök felső határát például 70 ezerről 120 ezer forintra emelték az új jogszabályok. Ez azt jelenti, hogy aki például hét esztendőn keresztül havi ezer forinttal takarékoskodik, 84 ezer forint teljes befizetéssel 222 ezer forint „saját erőhöz” jut. Új fejlemény (jóllehet a különböző korábbi közlemények már utaltak rá), hogy az együtt költöző harmadik gyermek után 40 ezerről 80 ezer forintra emelkedik a szociálpolitikai kedvezmény. További változás, hogy a lakásépítéshez és -vásárláshoz nyújtható hitelpiacon eddig egyeduralkodó OTP versenytársakat kapott. A takarékszövetkezetek a felkészülést követően várhatóan a tavasz elejétől élhetnek azzal a felhatalmazással, amely lakásszövetkezetek esetében és családiház-épí- téshez, illetve -vásárláshoz, valamint a felújításhoz és korszerűsítéshez hitelt nyújthatnak. Segíthetnek a tanácsok Attól azonban egyelőre aligha kell tartanunk, hogy a hitelezők futnak a kölcsönfelvevők után. Hiszen a kibocsátható hitelek mértékét a betétek nagysága és a törlesztések visszaáramlása is korlátozza. Az utóbbi gyorsítását szorgalmazza az az új rendelet, amely január elsejétől a kedvezményes kamatozású kölcsönök határidő előtti visszafizetésére, vagy a rendkívüli törlesztésre 40 százalékos engedményt ad. A törlesztés előnyeit jelzi, hogy például tízezer forintos tartozás hatezer forinttal megváltható. Az említett kedvezmény bankkölcsönre és munkáltatói kölcsönre nem adható. Végezetül szólni kell arról a — remélhetőleg, a leg- rászorultabbaknak kedvező — változásról, amely szerint a helyi tanácsok kölcsönnel vagy vissza nem térítendő támogatással javíthatják az otthonteremtők pénzügyi feltételeit. A források bővítése érdekében a tanácsok (a lakossági hitelkeret terhére) hitelt vehetnek fel. A rászoruló családoknak nyújtott kölcsön kamata 3 százalék, törlesztési ideje pedig — három évi türelmi idő után — 15 esztendő. (M. P.) Az emeletráépítés és tetőtér-beépítés kedvezményes hitelei (amennyiben állami bérlakást eredményez) Beköltözők száma 1—2 fő esetén 3—4 fő esetén 5—6 fő esetén 6 fő felett Kedvezményes hitel (ezer forint) 160 220 280 320 Az állami építési telkek tartós használatba vételéhez igénybe vett kölcsönök kamata Az igényelt kölcsön összege 100 ezer forint alatt 100—200 ezer forint között 200—300 ezer forint között 300 ezer forintnál több Évi kamat, százalék 6 8 11 14 Bankkölcsön-kamatok (az eddigi 8 és 10 százalék helyett) Az igényelt kölcsön összege 100 ezer forint alatt 100—200 ezer forint között 200—300 ezer forint között 300 ezer forint fölött Évi kamat, százalék 8 10 12 14
