Népújság, 1985. január (36. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-28 / 22. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVI. évfolyam, ZZ. sióm 1985. Január 28., hétfő ARA: 1,80 FORINT GYÖNGYÖS ÉS HEVES ÁRUELLÁTÁSÁRÓL AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA A számok mögött Hogyan éltünk, hogyan dolgoztunk? Milyen ered menyeket ért el a népgaz daság és mennyire fejlő­dött a társadalom 1984- ben? Ezekre kapott pon­tos választ az ország, kö­zöttük Heves megye lakos­sága a Központi Statiszti kai Hivatal által a hét vé­gén közzétett jelentésből. A sokféle adat mögött szá­mos összefüggést találha­tunk. Noha ezekről már korábban is értesülhettünk, hiszen az MSZMP Köz ponti Bizottságának múlt évi decemberi üléséről ki­adott közlemény, majd az országgyűlés téli üléssza kán a pénzügyminiszter be számolója is foglalkozott 1984 eredményeivel. A most közzétett jelentés viszont a végleges eredményeket tar­talmazza. Azt örömmel állapíthat­juk meg, hogy a múlt év­ben a népgazdaság fejlő­dése összességében megfe­lelt az éves tervben fog­lalt célkitűzéseknek. Ebben tükröződött a párt Köz­ponti Bizottsága 1978 de­cemberi határozatának fo­lyamatos megvalósítása. Ennek szellemében tavaly tovább javult a népgazda­ság egyensúlyi helyzete és megszilárdult nemzetközi fizetőképességünk. Noha a külkereskedelmi kivitel fo­kozódott, és az aktívum is több az előző évinél, a terv­ben előirányzottat azonban még így sem érte el. Elis­merésre méltó viszont, hogy néhány év után a nem­zeti jövedelem nagyobb arányban nőtt, miután 2,8 —3 százalékkal haladta meg az 1984. évit. Jóval túlszárnyalta az ipari termelés az elkép­zeléseket, miután 3 szá­zalékkal növekedett és a korábbi évekhez képest számottevően fokozta ex­portját. Különösen figye­lemre méltóak a vegy-, a könnyű- és a gépipar ered­ményei. A mezőgazdasági üzemek az ország történe­tében először termeltek 15,7 millió tonna gabonát, valamint 2,4 millió tonna húst. A külgazdasági egyen­súly javítását a növekvő idegenforgalom is segítet­te 1984-ben. A lakosság fo­gyasztása 1 százalékkal emelkedett. A társadalmi, gazdasági programokban kiemelt infrastrukturális fejlesztések ugyanakkor hozzájárultak az életkörül­mények javításához. így tovább bővült a lakásállo­mány és korszerűbb ott­honokat teremtettek. Több lett a kórházi ágyak szá­ma, és modernebb az egész­ségügyi intézmények mű­szerparkja. Amikoir számottevő ered­ményekről beszélünk, nem szabad elfeledkeznünk az idei népgazdasági tervben megfogalmazott feladatok­ról sem. Természetesen mindezek alapja a jobb, az eddiginél szervezettebb és fegyelmezettebb munka. Noha 1985 fő feladata a népgazdaság egyensúlyi helyzetének további javí­tása, a tervcélok lehetővé teszik a következő évek nagyobb arányú kibonta­kozásának fokozatos meg­alapozását is. Ezt kell te­hát szem előtt tartanunk valamennyiünknek. Mentusz Károly ÉRTÉKELÉS, ELISMERÉS Szocialista brigádvezetők tanácskozása az egri MEZŐGÉP-nél Az 1984. évi munkaver­senyt értékelték és az idei tervfeladatakat határozták meg az egri MEZÖGÉP-nél a szocialista brigádvezetők tanácskozásán. A 28 kiskol- léktíva szép eredményeket mondhat magáénak a telje­sítések alapján. A brigádok 1984-ben több mint 10 ezer óra társadalmi munkát vé­geztek, amelyből a patro­nált egri városi intézmé­nyeknél 1637 órát folytat­tak különböző átalakítási, karbantartási munkákkal. A brigádok lelkiismeretes tevékenységének tudhatok be azok az eredmények, amelyek 1984-ben is meg­mutatkoztak. A gyár terme' lése 8,5 százalékkal növeke' , dett. ezen belül a tőkés ex­port 21,8 százalékkal volt több az előző, az 1983. évi­nél. Figyelemre méltó vál­lalásokat tettek a szocialis­ta brigádok hazánk felsza­badulásának 40. évforduló­ja és az MSZMP XIII. kongresszusa tiszteletére. Ezek közül kiemelkedik, hogy 8 millió forinttal túl­teljesítették a tőkés expor­tot. továbbá több mint 600 óra többlet társadalmi munkát végeztek. A tanácskozáson döntöt­tek a különböző brigádcí­mek odaítéléséről is. Ennek alapján tizenhárom arany, tizenkettő ezüst, és egy bri~ gád pedig bronz fokozatot kapott. Kettőt magasabb el­ismerésre terjesztettek fel. A brigádvezetők az idei feladatokról szólva hangsú­lyozták, hogy a vállalások a gyár éves feladatainak maradéktalan teljesítésére, a minőség javítására, vala­mint a szállítási fegyelem megszilárdítására irányul­nak. Tovább folytatódik a felszabadulási és a kong­resszusi munkaversenyben való aktív közreműködésük Vasárnap is dolgoztak a Thorez- bányában A Mátraalji Szénbányák Thorez Bányaüzemében va­sárnap is teljes ütemben folyt a széntermelés. Az or­szág legnagyobb külszíni bá­nyájában ezúttal a sűrű eső nehezítette a munkát, rá­adásul a „nyugati” bányá­ban üzemzavart is el kellett hárítaniuk. Több órás mun' kával helyreállították az elszakadt szállítószalagot és délben már itt is folytató' dott a termelés. A visontai bányászok a kellemetlen idő és a meg­növekedett karbantartási munkák ellenére vasárnap is zavartalanul ellátták fű­tőanyaggal a szomszédos Gagarin Hőerőművet. A leg­utóbbi huszonnégy órában ugyanis több mint huszon­egyezer tonna szenet ter­meltek Visontán. Ez a tel' jesitmény jóval meghalad­ta a januári nagy átlagot. így a korábbi nagy hideg miatt előállt lemaradást is pótolták mostanáig. A Gagarin Hőerőműben is zavartalanul folyt a vil­lám osen e rgi a-term elés va­sárnap. Ezen a napon ötszáz, megawatt teljesítménnyel dolgoztak, hogy eleget te­gyenek az ország elvárásai­nak. A mennyiség mellett a választék is lényeges A VI. ötéves tervidőszak (ontos társadalompolitikai célkitű­zése a lakosság életszínvonalának megőrzése, az életkörül­mények folyamatos javítása. A feladat megoldásának egyik lényeges eleme az áruellátás szinten tartása, kiegyensúlyozott kínálat biztosítása. A népi ellenőrök folyamatosan figyelem­mel kísérik a témát, gyűjtik, értékelik a tapasztalatokat. Legutóbb Gyöngyösön, Hevesen, megyénk legfiatalabb vá­rosának környékén vizsgálták az áruellátás helyzetét. Gyöngyös alapvető élel­miszerekkel való ellátása ki­elégíthetőnek mondható: a kenyér és a péksütemény mennyisége és választéka jó, bár minőségi kifogások adódnak, amelyek oka első­sorban a nem megfelelő szállításban keresendő. A tőkehús kínálatában javulás tapasztalható, de egyes ké­szítményekből hiányos a vá­laszték, s kevés az olcsó ba­romfiaprólék. A tej és tej­termékek közül leginkább a dobozos sajt és a tartós tej hiányzott. A zöldség- és gyü­mölcsellátást segítette a ma- gánkereskedői engedélyek ki­adása. A maszekok elsősor­ban a perem terű letek ellá­tását javították. Mátraházán és Galyatetőn a ZÖLDÉRT nyitott új boltokat. A vegyesipari cikkeken be­lül választékhiány volt fo­lyékony mosó- és mosogató-, valamint tisztítószerekből, egyes területeken pedig hiá­ba keresték a növényvédő szereket. Sajnos, nem volt zavartalan az építőanyag- ellátás sem, bár a kialakult helyzeten valamit javítottak a szocialista importból ér­kezett cikkek. Hevesen, illetve a környék­beli községekben az áruel­látást alapvetően a Heves, il­letve o Tárnáméra és Vidé­ke Afész biztosítja, a vá­lasztékot a kiskereskedői há­lózat színesíti. Az áfészek újabb szállítópartnerekkel kötöttek szerződéseket : így például szlovák téglát aSal- gó SZÖVKER, szlovák szili- kátot a Skála SZÖVKER, mázas metlachit a győri SZÖVKER szállított. Az alapvető élelmiszerel­látás folyamatos volt ugyan, de a kínálat többször eltért a kereslettől. Az árintézke­dések hatására például hús­ból és húskészítményekből 16 százalékkal kevesebb fo­gyott. Ugyanakkor sokszor hiába kutattak az emberek az üzletek polcain bors, fű- szerpaprika, különféle likő­rök után. Nem volt folya­matos az ellátás téli- és csí­pős szalámikból, valamint csabai kolbászból sem. He­vesen és környékén is kevés­nek bizonyult az olcsó ba­romfihús, s azt is felvetették, hogy a városban „elkelne" már egy baromfibolt is. Ruházati cikkekből az áru­alap elegendőnek bizonyult, de a választékkal — első­sorban a férfiöltönyök, a gyermeknadrágok. a fiú- és lányka télikabátok frontján — gondok adódtak. A népi ellenőrök rendsze­resen figyelemmel kísérik megyénk áruellátásának helyzetét. A vizsgálatok so­rán' feltárt hiányosságok megszüntetését a későbbiek­ben ellenőrzik is. Tapaszta­lataik tehát irányt mutat­nak, megoldásra váró fel­adatokat jeleznek. Tűt sem lehetett leejteni szombaton este az egri Gárdonyi Géza Színház nézőterén, amikor az ün­nepi gálaesttel új korszak kezdődött az egri szín­játszás történetében. Az ünneplés nemcsak az ese­ménynek szólt: az est közreműködői tartalmas, gördülékeny és a jó hagyományokat felidéző mű­sort adtak — bevételét az új Nemzeti Színház építésére ajánlva fel. A szólószámok legsikeresebb előadói: Pászthy Júlia opera­énekes, Fonyó István, aki most sanzont „formált meg”, és Kézdy György, Karinthy Frigyes Barabbásának előadója A legjobb csapatmunka: a Harlekin bábegyüttesé És játszanak ismét: Csapó János és Varga Gyula Ketten a régiek közül: Szilágyi János kérdéseire idézték tel emlékeiket... Voith Agi (Kőhidi Imre képriportja) Az egykori egri színház diszletmunkása, Sándor György humoratista és nélkülözhetet­len szereplői: a közönség

Next

/
Thumbnails
Contents