Népújság, 1985. január (36. évfolyam, 1-25. szám)
1985-01-25 / 20. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVI. évolyam, 20. szám ARA: 1985. január 25., péntek 1,80 FORINT Elvek és példák Tanácskozásra voltam nemrégiben; hivatalos. A tárgyalóasztal körül csupa ifjú ember. Illett hozzájuk a téma: miként lehetne legfrappánsabban lebonyolítani egy nagyszabású vetélkedőt néhány hónap múlva. Jöttek a jobbnál jobb ötletek, mind világosabban kirajzolódott a majdani jeles esemény mikéntje. Ám váratlanul elakadt a már- már befejezéséhez közeledő tervegyeztetés. „Védnököt kellene választani a jövendőbeli résztvevőknek” — szögezték le. Majd kiderült, van is alkalmas személy, el is vállalná, de a nagy kérdés az, hogyan lehetne megszavaztatni spontán és demokratikusan. Nézegetem a fiatal arcokat: a fiúkat, a lányokat, akik alig-alig kilépve az iskolapadból, már ily „öregesen” gondolkodnak. Mert ha ők lettek volna azok, akik a hajdani végtelen értekezleteket végig ülték, ahol ugyan mindenki jegyzőkönyvbe mondhatta véleményét, ám e demokratikus vita után, a tervektől függetlenül született meg a pecsétet is kiérdemlő döntés. De ezek a fiúk és lányok még nem voltak ott! Talán a kisugárzását érezték. Idegeikbe ivódtak a példák, amelyekről esetleg csak este hallottak félálomban, valamilyen szülői suttogást, vagy... Vajon hol kezdődött? Tényleg a szülői házban, ahol — hiába, hogy önálló személyiség — mégis „hallgass” volt a gyerek neve? Az óvodában, ahol tiltották azt a szót, akarom? A gyökereiben tekintélyelvű iskolákban? Volt biztosan egy őrsi gyűlés, amelyen vezetőinek az ellenszenvest, a színjelest jelölte a tanító néni. Vagy volt egy olyan társadalmi munkaakció, amelynek ellenértékét „demokratikusan” kellett az osztálypénztárba „bedobni”. Lehet, tanúi voltak ezek a gyerekek annak, hogy miként üvöltözött beosztottjára az elveiről híres igazgató. És mennyi látszólag nevetségesen apró eset lehetett még... A felnőttek társadalmá- • oak tagjai immár évek óta gyakorolják a tiszteletre méltó görög szó kifejezte Eormát: a demokráciát valódi tartalommal megtölteni. Egyre több helyütt és egyre többeknek sikerül nemcsak látszólagos, de valódi közösségi döntéseket hozniuk. Az eddigi eredményekkel azonban — a bevezető példa is bizonyítja — még korántsem lehetünk elégedettek. Majd talán akkor, ha már az idősebb generációktól átvett helyes elveket követve, a fiataloknak sem jut eszükbe társaikkal elhitetni, hogy igaz — ami hamis. Németi Zsuzsa AZ EGRI VÁR REKONSTRUKCIÓJA flz ezredfordulóra helyreállítják az ősi falakat Félmilliárdot költenek a helyreállításra Az egri vár falainak és belső létesítményeinek állapota az utóbbi időben nagyon leromlott. Emiatt az élet- és balesetveszély elhárítása, a további állagromlás megakadályozása halaszthatatlanná vált. Az erődítmény egy része — a rossz minőségű építőanyagok, a fagyot kevésbé tűrő kövek miatt — állandó fenyegetést jelent az alatta húzódó mintegy ötven ház lakóira, de a belső épületek és a látogatók sincsenek teljes biztonságban. Mindezeket a Dobó bástya egy részének 1976-ban történt váratlan leomlása is igazolja. A belső terület rendezetlensége, a csapadékvíz- és szennyvízhálózat avultsága alapvetően hozzájárult a jelenlegi helyzet kialakulásához. A villamosenergia-ellá- tást biztosító transzformátorállomás és a vezetékrendszer is elavult, további terhelésnövelést már nem bír el. Mindezek tények. Ahogyan az is, hogy a műemlék megmentésére Heves megye Tanácsa irányításával — a Mélyépítési Tervező Vállalat és az Országos Műemléki Felügyelőség közreműködésével — egy hosszú távú rekonstrukciós programot dol- dozott ki. — A korábbiakban elsősorban a pillatnatnyi hibák megszüntetését, a keletkezett omlások foltozását végezték el — mondta Molnár Miklósné, a megyei tanács tervosztályának vezetője. — Az állagon azonban ez keveset segített. A munkák nem tartottak lépést az elöregedéssel. A nemrég elkészült átfogó program révén •felgyorsult az egyes feladatok, részmunkák műszaki előkészítése. A tervkészítéssel egyidőben, már az elmúlt négy évben elkezdődött a Dobó utcai támfalak helyreállítása, a Török bástya megerősítése, s immáron a végéhez közeledik a Dobó bástya újjáépítése. Hozzáláttak a belső terület rekonstrukciójához is. így helyrehozták a Setétkapu feletti területet, s rendbe tették a Gárdonyi sír környékét. A Kaszárnya-termek és a Gergely bástya is megújultak. Az eltelt néhány esztendő legjelentősebb eredménye: 13 millió forintos költséggel elkészült a déli vizesfolyosó, amely biztosítja a felszíni és a felszín alatti vizek elvezetését. Mint megtudtuk, az idén folytatják a munkát. A Dobó bástya után a környéken levő Körbástyán a sor. Emellett a nyugati oldal támfalainak rendbetételéhez látnak hozzá. Elkezdik a villamos- energia-hálózat megújítását, korszerűsítését, s a keleti vizesfolyosó kialakítását. — Tévedés lenne azt hinni, hogy az eredeti állapotnak megfelelően szeretnénk visszaállítani mindent — mondta Molnár Miklósné. — A célunk az, hogy az életveszélyt megszüntessük, a pusztulást megállítsuk, s a meglevő falakat, épületeket konzerváljuk, megőrizzük a jövőnek. Tervprogramunkat az Állami Tervbizottság néhány hete tárgyalta, s döntése számunkra előnyös. A VII. ötéves tervi sürgős munkálatokra is biztosítja számunkra a szükséges állami támogatást. így 1990-ig tervezzük a közművek korszerűsítését, a Szép bástyának és környékének rendbetételét. valamint a Sándor bástya és a Zárkándi bástya rekonstrukcióját. Kiderült: az illetékesek megállapodtak az OMF-fel, hogy a régészeti kutatásokat már csak szűk helyen végzik, s a kiásott lyukakat újra betemetik. Ugyanis, ezek a gödrök is komoly gondot okoztak mindeddig, mert a csapadékot összegyűjtötték. Ez viszont akadályozta a víz elvezetését. — Ezután a turistáknak is vonzóbb, esztétikusabb látványt tudunk majd nyújtani — magyarázta. — Egyébként az értékesebb romokra védőtetőket is szeretnénk elhelyeztetni, azokat az épületeket pedig, amelyek nem értékesek, nem műemlékek, lebontatjuk. Számolnunk kell váratlan feladatokkal is, így például egy esetleges falomlást, pincebeszakadást soron kívül kell kijavítani. Mindezek mellett most már nem feledkezhetünk el az eddig megszépített részek folyamatos karbantartásáról sem. Egyébként a hosszú távú helyreállítási program szerint a rekonstrukciós költségek elérik az 500 millió forintot. A munkákat az ezredfordulóra szeretnék befejezni. Homa János A megújult kőtár (Fotó: Szántó •yörgy) Benke Valéria és Sarlós István látogatása budapesti kerületekben Benke Valéria, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Társadalmi Szemle szerkesztő bizottságának elnöke csütörtökön a főváros XIV. kerületébe látogatott. A vendéget a kerületi párt- bizottság székházában Szko- kán Ferenc első titkár és Holl József tanácselnök fogadta, s tájékoztatta Zugló politikai, gazdasági és társadalmi életéről. Benke Valéria ezt követően a Gépipari Technológiai Intézet tevékenységével ismerkedett. Ezután a kerület tudományos intézményeinek igazgatóival, párttitkáraival, kutatóival a tudománypolitika időszerű kérdéseiről cserélt véleményt, majd részt vett a Gépipari Technológiai Intézet kommunistáinak a kongresszusi irányelveket tárgyaló és vezetőség választó taggyűlésén. Ugyancsak tegnap tett látogatást Budapest egyik kerületében Sarlós István. A Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagját, az országgyűlés elnökét a XX. kerületi pártbizottság székházában Csillik András első titkár fogadta, s tájékoztatta a kerületi pártszervezetek kongresszusi felkészüléséről, A program a hazai festékigények mintegy 60 százalékát előállító Budalakk III—a számú gyárában folytatódott. Itt Ihász Sándomé párttitkár és Matura Mihály gyárvezető főmérnök számolt be az üzem munkájáról. Sarlós István végül részt vett a gyár kommunistáinak a kongresszusi irányelveket tárgyaló és vezetőségválasztó taggyűlésén. A KÉT ország együttműködéséről A kubai miniszterelnökhelyettes megbeszélései Lázár György, a Minisztertanács elnöke csütörtökön a Parlamentben fogadta José Ramón Fernández mi- niszerelnök-helyettest, a magyar—kubai gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési bizottság kubai társelnökét A nap folyamán Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára ugyancsak fogadta a kubai miniszterelnök-helyettest. A baráti légkörű megbeszéléseken részt vett Marjai József miniszterelnök-helyettes, a bizottság magyar tagozatának elnöke. Jelen volt Euclides Vázquez Candela, a Kubai Köztársaság budapesti nagykövete. TALÁLKOZÓ SZÖDLIGETEN Az ifjúság a békéért A hét végén a Pest megyei Sződligeten háromnapos találkozót tartott az Országos Béketanács Ifjúsági Bizottsága. Bárd András, az OBT elnökhelyettese, az ifjúsági békebizottság elnöke az MTI munkatársának elmondta, hogy a tanácskozás hasznos és eredményes volt: az utóbbi időben egyre több békeközösség alakul, amely azt bizonyítja, hogy a fiatalokat erősen foglalkoztatják a béke kérdései. Az ifjúsági békebizottság feladata a különböző mozgalmi szervek, egyesületek, békecsoportok és klubok békemozgalmi munkájának koordinálása, a közös akciók szervezése és kezdeményezése. Mozgalmunkban helye van minden olyan ifjúsági közösségi kezdeményezésnek, amely a békéért folytatott tevékenységét a társadalmi haladás, a szocializmus, az internacionalizmus és az antiimperialista szolidaritás értékeivel összhangban végzi. A vita során többen felvetették, hogy a jövőben határozottabban közvetítsük a békemozgalom egészének az ifjúság véleményét és javaslatait. Bizottságunk nyitott mindenki előtt, aki dolgozni akar valamilyen területen. Mind emellett maguk is kezdeményezhetik ilyen közösségek alapítását az iskolákban kollégiumokban, üzemekben vagy a művelődési házakban. A közösségek segítése, a munka orientálása, támogatása és összehangolása, a vélemények tük- röztetése az ifjúsági békebizottság alapvető feladatai közé tartozik — hangsúlyozta az OBT elnökhelyettese. FEBRUÁR: A mezőgazdasági könyvek hónapja A 28. Mezőgazdasági Könyvhónapot február 1-én Mezőhegyesen nyitják meg. Az eseménysorozat előkészületeiről csütörtökön sajtótájékoztatót tartott a szervező bizottság Budapesten. Amint elmondták, a könyvhónap alkalmából a tavalyihoz hasonlóan 49 mű jelenik meg, a példányszám azonban elmaradt az elmúlt évekétől. Ennek oka, hogy a tapasztalat szerint az igények nem növekednek a kiadványok iránt, sokan ugyanis még mindig nem ismerik fel, hogy a szakkönyv a szó szoros értelmében munkaeszköz, a belőle merített ismeretek bőségesen kamatoznak a gyakorlatban. A tavalyi könyvhónapra szánt kiadványok középpontjában a kistermelők munkája állt, most a nagyüzemekben dolgozó szakembereknek készült könyvek vannak többségben. A kiadványokból megismerhetik az érdeklődők a legkorszerűbb ökonómiai elméleteket, s ezek hasznosítási lehetőségeit az állami gazdaságok, termelőszövetkezetek irányításában. Az állattenyésztési szakirodalom a sertéstenyésztőknek kiadott hasznos kézikönyvvel bővül, s igen figyelemre méltó az Újabb genetikai és biotechnikai módszerek az ál lattenyésztésben című kiadvány, amely az e szakterületen rejlő tartalékokkal ismerteti meg a szakembereket. A kertészeti könyvkiadás várható slágere, a Téli zöldségek című kiadvány a hazánkban is nagy biztonsággal termeszthető növények kezelését, feldolgozását és tárolását mutatja be
