Népújság, 1985. január (36. évfolyam, 1-25. szám)
1985-01-05 / 3. szám
2. NÉPÚJSÁG, 1985. ionuár 5., szombat Színtévesztés A HÉTEN TÖRTÉNT Politikai „színtévesztőkre” számit a nyugati propaganda, amikor az utóbbi időben elszaporodott kisebb-na- gyobb merényletek, terrorcselekmények kapcsán előszeretettel ír az olaszországi Vörös Brigádokról vagy az NSZK-beli „Vörös Hadsereg Frakcióról”. Az olyan elnevezések sűrű emlegetése, amelyekben benne van a „vörös” jelző, azt szolgálja, hogy az oda nem figyelő egyszerű ember tudatában az rögzüljön: „Nahát ezek a vörösök!” Egyszer-másszor bebizonyosodott már, amit józan ésszel mindig is ki lehetett következtetni: éppenséggel azok a titkosszolgálatok állottak az ilyen gyanús akciók mögött, amelyek a terroristák elleni harc- iá mu^űi,iiva lettek. „Kinek használ?" — az ókorból máig megmaradt bölcsesség alapján is el lehetett jutni idáig. Ha az NSZK-ban amerikai katonai raktárakat próbálnak rob- bantgatni — tegyük hozzá, vajmi kevés eredménnyel! —, ha a brüsszeli NATO-ülés előtt a NATO olajvezetékeit gyújtják meg egyszerre több helyen (ráadásul a „harcoló kommunista sejtek”, ezek a soha se látott, soha el nem kapott terrorista csoportok, amelyeknek valaki „kommunista" nevet adott érthető célokból... ) — nos, alapos a gyanúnk, hogy itt „a tolvaj kiált tolvajt!” Szemfényvesztőén megtévesztés ez a javából. Persze, annyiszor ismétlődik, hogy a végén talán mégsem lesz annyi „színtévesztő”, aki az ilyen bér-vörösöket” valóban vörösnek látná. P. J. VASÁRNAP: Az Indiai választásokon óriási, négyötödös többséget szerzett a kongresszus párt — Amerikai sajtójelentések szerint az USA nem hajlandó a moratóriumra az űrfegyverkezésben HÉTFŐ: Andrej Gromiko és George Shultz nyilatkozata az egyik legnagyobb japán lapban, az Aszahi Simbunban — Harcok az iraki—iráni fronton — Elhunyt Chan Sy kambodzsai miniszterelnök KEDD: Tüntetések a palesztin ellenállási mozgalom 20. évfordulóján — Radzsiv Gandhi és átszervezett új kormányának tagjai letették a hivatali esküt — Bulgária és Egyiptom felújította diplomáciai kapcsolatait SZERDA: Decemberre összehívták a Kubai Kommunista Párt kongresszusát — Az amerikai kormány feloldott néhány korlátozást a személyi számítógépek szocialista országokba irányuló exportjában — Lemondott William Clark amerikai belügyminiszter CSÜTÖRTÖK: A Reagan—Nakaszone találkozó a két ország közti gazdasági ellentétek megvitatásán túl a kelet-nyugati viszony elemzésére is alkalmat adott — Arafat Husszein királynál járt a PFSZ ammani ülése után — Vietnam egyhónapos tűzszünetet javasol Kínának a holdújév alkalmából PÉNTEK: Az SZKP Politikai Bizottsága jóváhagyta a Gromiko által Genfben képviselendő szovjet álláspontot — Indiai kormánybizottság alakult a szikh probléma megoldására — Andreotti olasz külügyminiszter tárgyalása Amman- ban — Honduras kilátásba helyezte a nicara- guai ellenforradalmároknak nyújtott támogatás megszüntetését Az Egyesült Államokban tárgyalt Japán miniszterelnöke. A képen: Nakaszone Reagan amerikai elnökkel tanácskozik Los Angelesben. Indiában elsöprő választási győzelmet aratott a Nemzeti Kongresszus Párt. A képen: Radzsiv Gandhi miniszterelnök, a párt vezére látható hívei körében Jordánia izraeli megszállás alatt levő, nyugati részén, Hebronban, a rendőrök szerdán könnygázzal oszlatták szét a tüntető palesztinokat, akik a város egykori polgár- mestere tiszteletére vonultak fel. A politikus Ammanban merénylet áldozata lett. (Fotók: AP—MTI—KS) Ki a legszebb Franciaországban? A „Franciaország szépe” címre pályázóknak nemcsak gyönyörűnek kell lenniük, de tudniuk kell azt is, melyik versenyen induljanak. Három egymástól független szervezet állítja magáról ugyanis, hogy ő és csakis ő jogosult a cím odaítélésére. A 92 éves <Suy Rinaldo vezette „Miss Franciaország- bizottság” legutóbb egy szerdán este a 18 éves Isabelle Chaudieu-t ítélte a legszebbnek. Igen ám, de csütörtökön egy másik „Miss Franciaországot” is megkoronáztak, mégpedig a Genevieve de Fontaney nevű matróna vezette bizottság előtt, amely — a hölgy szerint — az egyetlen illetékes testület. De Fontaney asszony ugyanis már 1954 óta rendez ilyen versenyeket. Az itteni nyertes képviseli Francia- országot a „Miss Európa”, a „Miss World” és a „Miss Universum” címért kiírt viadalokon. Am a „Miss Globe” titulusért folyó versenyen egy harmadik, szombat este megrendezendő szépség- verseny nyertese képviseli a francia színeket. Mindez világos, csak az a kérdés: mégis ki a legszebb Franciaországban? Kié lesz Sándor király vagyona? Királyi perpatvar ‘85-ben? Nagy-Britannia jövendő királyi párja, Károly herceg és Diana hercegnő 1985- ben fog először a nyilvánosság előtt összeveszni — jövendölte egy csillagjósnő. A legnagyobb számban elkelő angol bulvárlap, a Sun pénteki számában June Baker-Howard ezenkívül azt is megjósolta, hogy Károly herceg egyik fivérének, Eduárdnak „vad szerelmi kalandja lesz egy semmiképpen sem hozzáillő hölggyel’’, míg a másik fivér, András herceg továbbra is a róla kialakult playboy-képnek megfelelően él majd. A jósnő tavaly állítólag napra előre megmondta, mikor fog megszületni a trónörökös második fia. Még íél millimétert sem dőlt tovább a pisai ferde torony A híres pisai ferde torony örvendetesen csekély mértékben dőlt tovább 1984-ben. A torony állapotát ellenőrző testület hivatalos jelentése szerint a múlt esztendőben — felső -pereménél mérve — mindössze 0.448 milliméterrel ferdült tovább. 1983-ban 1,28 milliméter, s általában az elmúlt években évente minimum egy milliméteres volt a dőlés. A torony építését 1173-ban kezdték meg, s már az első emelet felhúzása után elkezdett az építmény egyik oldala süllyedni. Ezért csak jóval később — már a helyreállítási munkák után — 1372-ben folytatták az építkezést. Jelenleg a torony északi oldala 54,75 méter, déli oldala pedig 55,65 méter magas. Mekkora lehet? Hol van? Kit illet meg? A fél évszázada halott Sándor jugoszláv király vagyonára vonatkozó legfontosabb kérdésekre még nincs válasz, a titok felfejtése azonban megkezdődött. Jugoszlávia hivatalos megkereséssel fordult Svájchoz és együttműködést ajánlott fel a „Karagyorgyevics-dosz- szié” tisztázásához. Lépését két megfontolás diktálta: részint az a megalapozottnak tűnő feltevés, hogy az uralkodó svájci bankokban helyezte el vagyonát, vagy annak jelentős részét, részint pedig az a svájci banktörvény, amelynek értelmében a titkos széfeket a tulajdonos halála után ötven évvel — ha nem hagyott hátra végrendeletet — felnyitják. A jugoszláv sajtóban közölt írások nem hagynak kétséget Belgrad álláspontja felől, amely szerint az örökös csakis a jugoszláv nép lehet. Mekkora vagyonról lehet szó? Az egykori feljegyzések, ma is élő kortársak elbeszélései szerint I. (és egyben utolsó) Sándor király nagyon gazdag volt — és nagyon zsugori. Állami apanázsa csaknem évi hatvanmillió dinárt tett ki, ami az akkori árfolyam szerint körülbelül egymillió amerikai dollárt ért. Az önmagában is tekintélyes summát tovább fiaztatta, vagyonának sokféle úton történő gyarapítására is volt gondja uralkodása mellett. Pénzt fektetett a párizsi metró bővítésébe, a kaliforniai vasútvonal építésébe és az angol hajógyártásba — a részvények egyike-másika állítólag még ma is hoz a családtag-örökösök konyhájára. Sándor nem vetette meg a kisebb bevételi lehetőségeket sem. Testőrségéből tucatnyian minden ősszel parasztruhával váltották fel az uniformist és a belgrádi piacokon árulták a bácska-topolyai családi birtokról a fővárosba fuvarozott szőlőt. A- király gyanakvó, bizalmatlan természetű volt, még legszűkebb családtagjaival szemben is. Trónját is ingatagnak tarthatta és az esetleges zordabb napokra gondolva állítólag havonta mintegy 60 ezer svájci frankot utalt át titkos bankszámláira. A vélhetően aranyrudákat, ékszereket, értékpapírokat, részvényeket, esetleg fontos dokumentumokat őrző széfje valószínűleg egy genfi bankban van. A várost még gyerekkorából jól ismerte, ott végezte iskoláit. A páncélszekrényt nyitó „kulcsot” — a számok vagy betűk sorából álló, esetleg értelmes szót, netán közmondást tartalmazó rejtjelet — senkivel sem közölte, lenem írta, hanem fejben tartotta. Mivel végrendeletet sem hagyott, a titkot magával vitte a sírba, amikor 1934. október 9-én, 47 évesen Mair- seille-ben merénylet áldozata lett. Nem sokkal halála után, 1935-ben Belgrádban hagyatéki tárgyaláson rendezték jugoszláViai öröksége sorsát, a külföldön elhelyezett vagyonról azonban nem tudtak intézkedni. Eredménytelenül próbálkoztak á svájci értékek megszerzésével családtagjai is : özvegye, Marija királyné és három fia, Petar, Tornisz- lav és Andii ja. Petar 1970- ben meghalt, de fia (az amerikai, hadsereg tisztje) most éppúgy a svájci örökségre pályázik, mint két nagybátyja — és természetesén Jugoszlávia. A jogi kérdésekben Belgrádban egy csaknem százéves dokumentumra hivatkoznak. Az akkori Szerb Királyság és Svájc 1888ban konvenciót kötött arról, hogy kölcsönösen elismerik a bírósági végzéseket. A megállapodás ma is érvényben van, mivel azt a szocialista Jugoszlávia elfogadta. Így aztán a belgrádi kerületi bíróság az 1935-ös hagyatéki tárgyalás alapján (amelynek dokumentumait a háború után megtalálták) ez év nyarán egy jugoszláv állampolgárt kinevezett a királyi örökség gondnokának. (Nevét titokban tartják, elsősorban saját biztonsága érdekében). A királygyilkosság után pontosan ötven évvel, október 9-én ő nyújtott, be keresetet az ismeretlen rejtjelü széf felnyitására a genfi ikanto- nális bíróságon. A jugoszláv sajtó nem tér kil Sándör király családtagjainak már esetleg megtett, vagy tervezett hasonló lépéseire. Utalnak viszont a nemzetközi magánjog ilyen esetekben alkalmazható paragrafusaira, amelynek alapján a vér szerinti örökösök nem sok jóban reménykedhetnek. Ha ugyanis sikerül bebizonyítani, hogy a vagyont tulajdonosa nem megengedhető módon szerezte (például a Szerb Királyság nemzeti bankjának arany- rúd'jait juttatta törvénytelen úton külföldre), akkor a páncélszekrény tartalma azt illeti meg, akié: a jugoszláv államot és népet. Igaz ugyan, hogy a svájci bankok gyakorlata nem sok derűlátásra ad okot ezt a lehetőséget illetően sem A jugoszláv lapok friss példaként emlékeztetnek például Haile Szelasszie svájci bankokban lévő vagyonára, amelyet a császár halála óta eltelt több, mint tíz év után sem juttattak yisz- sza az etióp népnek. Pedig az etiópiai kormány nemcsak a kincsek pontos helyét ismeri, hanem a széf rejtjelét is.
