Népújság, 1985. január (36. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-22 / 17. szám

2. NÉPÚJSÁG, 1985. január 22., kedd Budapest- napok a szovjet fővárosban (Folytatás az 1. oldalról) alapvető, meghatározó té­nyezőijének tekintjük inter­nacionalista kötelezettsége­ink teljesítését. Grósz Károly végezetül szólt arról, hogy hazai éle­tünk legfontosabb eseménye jelenleg, pártunk közelgő XIII. kongresszusa. Ma ha­zánkban szilárd a munkás- osztály, a nép hatalma, erős szocialista társadalmi rend­szerünk. Beszédet mondott a nagy­gyűlésen Viktor Grisin is. Hangsúvozt.a. hogy a szovjet emberek hálával emlékeznek a magyar nép hű fiaira, akik a Nagy Október zászlaja alá állottak, s az orosz proleta­riátust követve kikiáltották a Magyar Tanácsköztársasá­got. A szovjet emberek jól tudják azt is, milyen féltve őrzi a magyar nép annak a sok ezer szovjet katonának az emlékét, akik vérüket hul­latták Magyarország fasiszta iga alóli felszabadításáért. A továbbiakban Viktor Grisin kitért a Szojetunió belső életének időszerű kér­déseire is, megállapítva, hogy az ország az SZKP XXVII. kongresszusa közvetlen elő­készítésének időszakába lé­pett. A kongresszusi készülő­désnek különös légkört köl­csönöz az a tény, hogy az utóbbi két évben kedvező változások mentek végbe a szovjet népgazdaság vala­mennyi ágazatának munká­jában. Ezek a változások kedvezően befolyásolták a szovjet emberek életszínvo­nalának alakulását. Alkotó munkájukat a szo­cialista országoknak rend­kívül kiélezetté vált nem­zetközi helyzetben kell vé­gezniük — mutatott rá Vik­tor Grisin. Veszélyesen meg­nőtt a nemzetközi feszültség, s ennek oka az imperializ­mus. mindenekelőtt az ame­rikai imperializmus agresz- szív köreinek konfrontációs politikája, az a törekvésük, hogy az első csapás megtéte­lére alkalmas rakéták te-- lepítésével, az űrfegyverek kifejlesztésével, erőpolitiká­jukkal és szuverén államok belügyeibe való beavatkozá­sukkal katonai fölényt vív­janak ki a szocialista közös­séggel szemben. A Szovjet­unió és más testvéri szocia­lista országok békepolitiká­jukat állítják szembe ezzel az irányvonallal. A Szovjet­unió becsületes párbeszédet, komoly tárgyalásokat kíván annak érdekében, hogy meg­oldhatók legyenek azok a kérdések, amelyektől az emberiség jövője függ. Az idő mutatja majd meg. hogy kész-e az Egyesült Államok is megtenni az út reá eső ré­szét. Az imperializmus minden eszközt felhasznál arra, hogy gyengítse a szocialista ál­lamok közösségét. Az úgy­nevezett differenciált meg­közelítéssel alá akarja ásni azt a közös akaratukat, hogy együtt építsék és fejlesszék az új társadalmat, közösen védelmezzék meg biztonsá­gukat és az egyetemes béke ügyét. A szocialista közös­séggel szemben azonban nincs semmi esélye ennek a politikának — mutatott rá végezetül Viktor Grisin. Az ünnepi beszédek el­hangzása után magyar és szovjet művészek nap’' si­kerű közös koncertjével foly­tatódott a megnyitó ünnep­ség. A Miskolci Nemzeti Szín­ház főrendezője — Csiszár Imre által rendezett prog­ramban szovjet részről töb- ibek között a világhírű orosz Jurlov kórus, a Moszkvai Állami Kórus, Valentyina Scserbinyina és Ljudmila Semcsuk érdemes művész­nők léptek színpadra. Ma­gyar irészről1 a gála szereplői között volt az Állami Ope­raiház gyermekkórusa, az Ál­lami Népi Együttes, Dévai Nagy Kamilla, Melis György, Kertész Péter. MEGVÁLTOZOTT PROGRAM SZERINT Beiktatták hivatalába Ronald Reagant és alelnökét George Bush-t Megváltozott program szerint tartották meg hétfőn Washingtonban Ronald Reagan elnök és George Bush alelnök nyilvános be­iktatásának ünnepségeit: az erős hideg miatt az ün­nepséget nem a szokott he­lyen, a Capitolium nyugati frontján, hanem az épület központi csarnokában tar­tották a kongresszus tag­jainak és kisszámú meg­hívottnak a jelenlétében. Beiktatási beszédében Reagan „Amerika megúj­hodását" ígérte és nevezte meg kormányzata céljául. Külpolitikai elképzelései­ről kijelentette: „komoly erőfeszítéseket kell tenni a fegyverzet érdemi korláto­zásáért, egyúttal védelmi képességünket és gazdasá­gunkat újjáépítve, új tech­nológiákat kifejlesztve kell megszilárdítani helyzetün­ket és segítenünk a mai zavaros világ békéjének megőrzését.” Az elnök azt ígérte, hogy a kormány folytatja a gaz­daság fejlesztésére, a mun­kanélküliség csökkentésé­re, az infláció megfékezésére, az adók csökkentésére irá­nyuló programját. Alapve­tő feladatnak nevezte a költségvetési egyensúly megteremtését, megismé­telve azt a követelést, hogy ezt a programot iktassák törvénybe. Az amerikai külpolitika feladatairól szólva az elnök közölte: folytatni kívánják az Egyesült Államok fegy­verkezési programját, s ezt azzal indokolta, hogy „a Szovjetunió az emberiség tör­ténetének legnagyobb fegy­verkezési programját hajtot­ta végre". A katonai kiadá­sok csökkentése szerinte csak akkor lesz végrehajitha- tó, ha tárgyalások útján le­szerelési megállapodás jön létre. „Ezt a Szovjetunióval foly­tatott tárgyalások útján akar­juk megvalósítani Nemcsak azt akarjuk a tárgyalásokon elérni, hogy megvitassuk a nukleáris fegyverek száma továhbi növekedésének kor­látozását. Ehelyett ezek csök­kentését kívánjuk, azt ke­ressük, hogyan lehet egy na­pon minden nukleáris fegy­vert eltüntetni a föld színé­ről” — mondotta, ám azon­nal hozzátette, hogy folytat­ni kívánja az űrfegyverke­zési program megvalósítását. Beszédétjen közvetve azt is jelezte, hogy Washington to­vábbra is támogatni kíván­ja a neki tetsző rendszere­ket és ellenforradalmi cso­portokat. Szovjet—nyugatnémet megbeszélések Szovjet—nyugatnémet gazdasági megbeszélések kezdődtek az NSZK-ban. A képen: a szovjet küldöttség vezetőjét, Alekszej Antonov miniszterelnök-helyettest megérkezésekor dr. Martin Bangemann nyugatnémet gazdasági miniszter üdvözli (Népújság telefotó — DPA—MTI—KS) ÖTVENKÉT HÓNAPJA TART Irak és Irán háborúja Az immár ötvenkét hó­napja tartó iraki—iráni há­ború mielőbbi befejezése cél­jából diplomáciai erőfeszíté­sei fokozását határozta el Bagdadban az úgynevezett hetek bizottsága. A testület­ben Irak, Kuvait, Jordánia, Marokkó, a Jemeni Arab Köztársaság, Szaúd-Arábia külügyminiszterei, Tunéziá­nak az Arab Ligában tevé­kenykedő képviselője, illet­ve Sedli Klibi a Liga főtit­kára foglal helyet. A bizott­ságot még 1984. márciusában állították fel Bagdadban, az arab külügyminiszterek rend­kívüli tanácskozásán. A vasárnapi ülés után Kli­bi újságírókkal közölte: a bizottság tagjai több országot felkeresnek, hogy „felhív­ják a figyelmet a folytatódó iraki—iráni háború veszélyes következményeire". Klibi nem közölte, hogy mely or­szágokról van szó. A bizott­ság hétfőn folytatja munká­ját. Vasárnap az iraki főváros­ba érkezett Jasszer Arafat, a PFSZ VB elnöke. Bagdadban hivatalosan közölték, hogy Arafat „a térség helyzetéről és kölcsönös érdeklődésre számot tartó kérdésekről tár­gyal iraki illetékesekkel”. Arafat tagja az Iszlám Kon­ferencia Szervezete által ki­jelölt békéltető bizottságnak, amely az iraki—iráni konf­liktusban közvetít. Eredménytelen tárgyalások — Ciprusról Eredménytelenül értek vé­get vasárnap este a ciprusi kérdés megoldásáról New Yorkban folytatott tárgyalá­sok. Szpirosz Kiprianu elnök és Rauf Denktas, a török kö­zösség vezetője egyaránt a másik felet tette felelőssé a kudarcért. Javier Pérez de Cuellar, az ENSZ főtitkára azonban, akinek kezdemé­nyezésére a két fél összeült az ENSZ által előkészített rendezési tervezet megtár­gyalására, valamivel derűlá­tóbban nyilatkozott: kijelen­tette, hogy talán már febru­ár vége előtt sikerül újabb találkozót tartani a felek kö­zött. Kiprianu és Denktas nyi­latkozataiból az derült ki, hogy a két fél eltérően ér­telmezte a találkozó célját. Denktas szerint New York­ban csupán az lett volna a cél. hogy elfogadják az ENSZ által javasolt keret­megállapodást, a vitás kérdé­seket pedig ezt követően munkabizottságokban tár­gyalják meg. Kiprianu vi­szont azt mondotta, hogy e kérdéseket már a mostani megbeszélésen nagy voná­sokban rendezni kellett vol­na, a török fél azonban sze­rinte nem volt hajlandó az érdemi tárgyalásra. A ciprusi görög delegáció szóvivője hiábavalónak ne­vezte a találkozót. Szerinte Denktas csupán egy olyan keretet lett volna hajlandó aláírni, amely semmiféle döntést sem tartalmaz. Denktas szerint kétséges, Kiprianu viszont kijelentet­te, hogy bármikor kész az újabb találkozóra, ha azon valóban érdemi tárgyalásra kerülhet sor. Külpolitikai kommentárunk Kölcsönhatás ANTONOV MINISZTERELNÖK-HELYETTES VE­ZETÉSÉVEL szovjet gazdasági küldöttség tárgyal a nyugatnémet fővárosban. A tervek szerint Antonov ma találkozik Kohl szövetségi kancellárral és Gen­scher külügyminiszterrel is. Önmagában már ez a tény is egyértelműen jelzi: milyen nagy jelentőséget tulajdonitanaik az NSZK-ban a Szovjetunióhoz fűző­dő gazdasági kapcsolatoknak. Természetesen még korai lenne azt taglalni, mi­lyen eredmények várhatóak a mostani megbeszélé­sektől. A látogatás jelentősége azonban mindenkép­pen túlmutat egy rutinszerű kétoldalú gazdasági tár­gyaláson. Ha figyelembe vesszük, hogy néhány nap­pal ezelőtt fejeződtek te a magas szintű szovjet— amerikai gazdasági tárgyalások is, azt állapíthatjuk meg: a Szovjetunió és a vezető nyugati hatalmak ke­reskedelmi kapcsolatai biztató fejlődési szakasz elé nézhetnek. De hát miért is a feltételes mód? A KELET—NYUGATI gazdasági kapcsolatok az elmúlt években ellenálltak a Washingtoniból érkező hidegháborús széljárásnak, a világpolitikai feszült­ségnek. Érdemes emlékeztetni rá, hogy a nagyon bo­nyolult, egyenesen rossz politikai légkörben olyan megállapodások születtek, mint a Szovjetunió és több nyugat-európai ország (az évszázad egyik nagy üz­letének minősített) gázügylete. Hogy a politikai kap­csolatok alakulása a legközvetlenebbül kihat a gaz­dasági-kereskedelmi együttműködésre, ezt alighanem felesleges lenne bizonygatni. Ebben az értelemben a Genfbien létrejött szovjet—amerikai megállapodás, s még inkább a folytatása jótékony hatással lehet a kü­lönböző társadalmi rendszerű országok gazdasági kapcsolataira. DE EZ A FOLYAMAT nem egyirányú utca, a po­litika és a gazdaság szférája között kölcsönhatás ér­vényesül, s az utóbbiak is visszahatnak az előzőre. És az elmúlt évek arra is szolgáltattak tanulságot, miiként lehet gazdasági zavarkeltéssel rontani a poli­tikai klímát. Akár az Egyesült Államok kudarcot vallott szovjetellenes gabonaembargójára, akár a fej­lett technológia Kelet-Európába ' irányuló exportjára vonatkozó amerikai ihletésű korlátozásokra gondo­lunk, mind egyértelműen olyan lépés, amely gyöke­resen ellentmond a szabadkereskedelem odaát oly gyakran magasztalt alapelveimek. Győri Sándor Lengyel—amerikai rendszeres légijárat Hamarosan újból lesz rendszeres légi összeköttetés Lengyelország és az Egyesült Államok között — jelentet­ték be hétfőn Varsóban. A LOT lengyel légiforgalmi vállalat sajtóértekezletén' kö­zölték, hogy áprilistól heten­ként kétszer, később, a nyári csúcsforgalom beindulásával heti hét alkalommal indít járatot a LOT Varsó és New York között. Ugyan­ilyen sűrűséggel fognak re­pülni a PANAM amerikai légitársaság gépei is. A rendszeres légi forgalom 1981 vége óta szünetel a két ország között, amikor az Egyesült Államok a lengyel- országi szükségállapot beve­zetése miatt egyoldalúan megszüntette az amerikai gépek lengyelországi repülé­seit, s megtiltotta, hogy len­gyel légi járatok leszállhassa­nak az amerikai reptereken. A légiforgalmi korlátozás megszüntetésével újabb len­gyelellenes „szankció” lett a múlté. A legfontosabb kor­látozó intézkedések, amelyek a legnagyobb károkat okoz­zák Lengyolországnak — mint a legnagyobb kedvez­mény elvének megtagadása, az importhitelek letiltása és a modern technológiát kép­viselő termékek lengyelor­szági kivitelének tilalma — továbbra is érvényben van­nak. SMOG A RUHR-VIDÉKEN Füst és köd, riadó és riadalom Nevadai repiilöszerencsétlenség Hatvannyolc utassal a fe­délzetén lezuhant egy Ga-: laxy 203-as típusú repülő­gép az amerikai Nevada ál­lambeli Reno városa köze­lében. A hírek szerint a sze­rencsétlenségnek mindössze két-három túlélője van, köztük a gép pilótája. Őket súlyos égési sebekkel szál­lították kórházba. A gép helyi idő szerint nem sokkal éjjel egy óra után szállt fel a renoi nem­zetközi repülőtérről. A gép még a külvárosi területek felett repült, amikor a piló­ta az irányítótoronnyal kö­zölte, hogy a gépen vibrá­lást érez és vissza akar térni. Ezt követően a Lock­heed. gyártmányú repülő­gép egy autóútra zuhant, majd lángba borult. A szerencsétlenség áldozatai Minneapollsból a hét végére érkeztek a casinójáról Híres renoi szállodacentrumba. Első fokú smog-riadó, má­sodfokú smog-riadó, har­madfokú smog-riadó — az elmúlt héten csütörtök haj­naltól péntek délutánig egy­re feszültebb „licitálás” ál­dozatának érezték magukat az ötmilliós Ruhr-vidék la­kosai. A rádióállomások negyed­óránként sugározták figyel­meztető felhívásaikat. Euró­pa legnagyobb összefüggő iparvidékének városai időn­ként ostromállapotra emlé­keztettek: az utcákat elárasz­tó rendőrautók hangszórói nemcsak a járókelőkhöz, dé a lakások négy fala közé is eljuttatták az éppen esedé­kes utasításokat. Először csak kérték a ma­gángépkocsik leállítását; a másodfokú riadó keretében már a legtöbb város belvá­rosát lezárták a forgalom elől; majd a legmagasabb, a harmadfokú készültség kere­tében a minden nagyobb ke­reszteződéshez kivonult rend­őri erők leállították az ösz- szes (akár éppen úton levő) gépkocsit. Az utolsó fokozat súlyos következményekkel járó in­tézkedéseket jelent: elren­delték mintegy 130 üzem, erőmű termelésének csök­kentését, vagy teljes leállí­tását is. Bezártak az iskolák, az üzletek pangtak, a légúti megbetegedésben szenvedők napok óta nem hagyták el lakásukat, a járókelők kö­zül sokan száj- és orrvédő• vei közlekedtek. A drasztikus intézkedések és a friss, nyugati szelek vé­gül is sikerre vezettek: hét­főre újra első fokúra mér­sékelték a riadót. Ekkorra ugyanis felszakadt az a me­leg levegőréteg, amely bura­ként vette körül a hideg, földközeli, mérgező anyagok­kal teli, emberi használatra alig alkalmas levegőt.

Next

/
Thumbnails
Contents