Népújság, 1985. január (36. évfolyam, 1-25. szám)
1985-01-22 / 17. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVI. évfolyam, 17. szám ÁRA: 1985. január 22., kedd 1,80 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA • • Üres szobák Megszépült, de legalábbis megfiatalodott a magyar falvak képe. Utcáikon kőlábazatos, nagyablakos házak sorakoznak, alapterületük legalább száz-száz- húsz négyzetméter. Mindegyiknek története van. Legtöbbjük hosszú esztendők alatt épült, rokonok, komák hagyták rajtuk kezük nyomát, s az építkezés lelket ölő időszakánál csak az erőgyűjtés, a kuporga- tás évei voltak hosszabbak, nehezebbek. öreg barátom is végigjárta ezt az utat. Fiatalon még az ínség jutott osztályrészéül. Mikor asszonyt talált magának, nem volt hová menniük, hát beköltöztek a szülők roskadozó, szoba-konyhás, vályogból vert házába. Jöttek a gyerekek, egyre szűkebb lett a hely, s egyre tolakodóbban tört elő az álom két- ablakos, sátortetős kockaház képében. Gyűlt a pénz, elkészült a terv, s egy napon hozzáfogtak az alapok kiásásához. Mikorra csillárok világították be a négy szobát, a gazda haja már fehér volt. Fia a városban, a szakmunkásképzőben tanult, asszonylánya utolsó évét végezte a főiskolán. Mindketten városlakók, albérlők és lakásigénylők lettek. Nem jönnek haza. Ha megtennék sem szívesen laknának az öregekkel. Hiá- bá áll a ház, hiába a négy szoba, a gazda és a felesége csak egyet fűt belőle. Többnyire a konyhában töltik napjaikat. Nem egyedi az eset Hiába, csökken a falvakból elvándorlók száma, ezrével sorolhatnánk hasonló példákat. Életek munkája, lemondása testesül meg a kihasználatlan falakban. Szociológusok kutatják az új családmodell jellemzőit és sorra jutnak ugyanarra a következtetésre: véget ért a több generáció együttélésének, a nagycsaládoknak a korszaka. De ki törődik a szociológusokkal? A sokszobás, milliós értékű házak megállíthatatlanul nőnek ki a földből. Tulajdonosai, kik életük nagy részét másfajta körülmények között tengették, képtelenek „belakni” az új helyiségeket. Üres szobák sorakoznak, mint meddő vágyak szimbólumai. Végül is örülhetnénk, hogy nem ínségből, hanem bőségből fakadnak e gondok. Az életszínvonal emelkedésének cáfolhatatlan bizonyítékai ezek. De nem vagyunk még annyira gazdagok, hogy természetesnek tartsuk ezt a „pazarlást”. A városokban fiatalok tízezrei várnak pénztelenül, reményt vesztve lakáskiutalásokra. Sokuk hiába. Mindnyájunknak szembe kell nézni a társadalmi változásokkal, belenyugodva a családmodell törvényszerű átalakulásába is. Pedig az üres szobák gazdái is fiaik, lányaik boldogulásáért cselekedtek. .. Szabó Péter Hó alatt a vetés — Vizsgálják a szőlőrügyeket — Kevesebb a szegfű II hideggel küzdenek tsz-eink Nehéz lenne jelzőket találni az idei januári időjárásra. Már csak azért is, mert az utóbbi egy-két évbén elszoktunk a mínusz húsz-huszonöt fokos hidegektől, és már a fagypont körüli hőmérsékletet is fogvacogtatónak, dermesztőnek tituláltuk. A mostanira leginkább a csikorgó, az energiaemésztő illik. Ezt igazolják a mezőgazdasági nagyüzemekben tapasztaltak is. Az Egri Csillagok Termelőszövetkezetben például kétszer annyi tüzelőt használtak fel, mint az enyhébb telek idején. Gacsó László elnökhelyettes szavai szerint különösen a baromfitelepen — ahol húszezer tyúkot tartanak — és a hajtatóházban került csillagászati összegbe a fűtés. Egyébként az utóbbi helyen hiába működtek kifogástalanul az au- tomaita berendezések, napfény nélkül lelassult a 65 ezer tő szegfű virágképződése. Általában eddig naponta ezer-ezerötszáz bimbó nyílt ki, most viszont csak a fele kerülhetett piacra. A határszemlék után megállapítható, hogy a 700 hektár őszi gabonát vastagon védi a hótakaró. Az ezerhektárnyi szőlőt viszont feltehetően megviselte a fagy. A rügyeket láboratóriumokban vizsgálják, s azt követően derül ki. hogy milyen mértékű a károsodás. Gyöngyösön, a Máira Kin- cse Termelőszövetkezet állattenyésztőinek is feladta a leckét a cudar idő. A sertéstelepen mostanában gyakran elfagyott a vízvezeték, szerencsére a hibákat mindeddig sikerült kijavítani, s így biztosítani tudták a nyolcezer négylábúnak az éltető folyadékot. Visontai László elnök azt is elmondta, hogy az építőipari részleg dolgozóinak foglalkoztatása sem gond nélküli, hiszen azokon a helyeken, ahöl mostanában tevékenykednek. fűteni kell az épületeket. s ez többletköltséget jelent. A szántóföldeken itt is az egrihez hasonló a helyzet. Az előzetes becslések szerint a szölöriigyeket károsodás érte, melynek mértéke területenként változó. A hatvani Lenin Tsz-ben elsősorban a tüzelőanyag megszerzése okozott fejtörést, mivel sem szénből, sem olajból nem tudták megvásárolni a szükséges mennyiséget, s így nehéz helyzetbe kerültek. A rendelkezésükre álló tüzelőolajat a baromfitelep melegítésére kellett használniuk, emiatt viszont hét üzemrészlegüknek nem tudták biztosítani a kályhábavalót ezért jó néhány dolgozójukat szabadságra küldték. Azokon a helyeken is hasonlóak voltak a nehézségek, ahol szénnel fűtenek, mivel csak kevéshez jutattak hozzá. Amint Vágó József elnöktől megtudtuk: attól is tartanak, hogy a hó alatti jég meggátolja az őszi vetések fejlődését, s ez komoly károkat okozhat. A hevesi Rákóczi Termelőszövetkezetben is jóval több energiát fogyasztottak ezekben a napokban a szokásosnál. Kiss József elnök- helyettes arról is beszámolt, hogy 1300 hektár búzát és 600 hektár árpát vetettek el ősszel, s nagyon féltik valamennyit ettől a kemény hidegtől. leginkább pedig c fagypont alatti hőmérsékletet nehezebben tűrő 800 hektárnyi káposztarepcét. A vágy tehát: most már jöhetnének a melegebb napok ... A * ». w* • I • Az építőipar idei tervei Megyénkben 2400 lakás készül Az idei népgazdasági terv szerint az építőiparnak országosan a múlt évinél egy-két százalékkal több feladatot kell teljesítenie. A beruházási vásárlóerő alapján ugyanis valószínű, hogy az építési igények évek óta tartó csökkenése az idén megáll. Előreláthatólag a népgazdaságban az összes beruházás egy százalék körüli mértékben, ezen belül a lakossági építkezéseké hatnyolc százalékkal emelkedik. Az építőkre vár az idén a folyamatban lévő tizenkét állami' nagyberuházás tervezett ütemű kivitelezése, s négy nagy építkezés: a márkushegyi és a nagyegyházi bányaüzem, a fenyőfői bauxitbánya, valamint az Arpád-híd és a Flórián-tér rendezésében még hátralévő munkálatok teljes befejezése. Az idén megkezdődik a Nemzeti Színház építése is. Ebben az évben is kiemelt feladat a népgazdasági tervekben előirányzott 74—75 ezer lakás, ebből állami erőforrásból 11 ezer, magánerőből 63—64 ezer új otthon felépítése. Az állami építőipari vállalatok 33—34 ezer, a szövetkezetek mintegy három és fél ezer lakás átadását tervezik. A lakosság saját kivitelezésben, részben a kispiarosok közreműködésével várhatóan 35 ezer 500 új otthont alakít ki, Heves megyében mintegy 2400 lakás megépítésével számolnak, s ez a jelek szerint teljesül is, így megvalósul a VI. ötéves tervi cél, átadják a 11 ezer új otthont. Zámbori Ferenc- től, a megyei tanács építési osztályvezetőjétől azt is megtudtuk, hogy a lakások 88 százaléka magánerőből, a többi pedig tanácsi és állami beruházásban készül. Nagy figyelmet fordítanak a régi épületállományra, így az idén 353 lakást újítanak fel. Budapest-napok a szovjet fővárosban Transzparensek hirdetik a Budapest-napok rendezvényeit a szovjet fővárosban (Népújság teleíotó — TASZSZ—MTI—KS) A moszkvaiak képviselőinek. s a nagy létszámú budapesti delegációnak a részvételével megtartott ünnepi gyűlésen nyitották meg hétfőn, Moszkvában, a Rosszija Szálló koncerttermében a január 25-ig tartó Budapest- napokait. A gyűlés elnökségében foglalt helyet az a küldöttség, amely Grósz Kárólynak. a Budapesti Pártbizottság első titkárának vezetésével hétfőn délben érkezett Moszkvába. Jelen voltak a szovjet főváros párt- és tanácsi vezetői is, élükön Viktor Grisinnel, az SZKP KB Politikai Bizottsága tagjával, a moszkvai iVáirosi pártbizottság első titkárával. A gyűlésen Grósz Károly ünnepi beszédet mondott. Moszkva minden lakójának tolmácsolta a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságai és budapesti bizottsága, fővárosunk dolgozó népe, munkásosztálya, a több mint 200 ezer budapesti kommunista forró testvéri üdvözletét. Emlékeztetett rá, hogy a két fővárosiban kölcsönösen rendezett napok sorozata a negyvenesztendős testvéri együttműködés, talaján születhetett meg, s válhatott hagyománnyá. Magyarország jelenlegi helyzetéről szólva a továbbiakban megállapította, hogy az elmúlt négy évtizedben forradalmi változásokat hajtottunk végre hazánkban Hazánk szocialista ipari-agrár országgá vált. a Magyar Népköztársaság elkötelezett, hű tagja a szocialista országok testvéri közösségének, a Varsói Szerződés szervezetének. a KGST-nek. s az lesz a jövőben is. Életünk (folytatás a 2. oldalon) Várkonyi Péter Bukarestben Magyar—román külügyminiszteri tárgyalások Bukarestben. A képen (balra) a magyar küldöttség, Várkonyi Péter vezetésével, és a román Stefan Andrei külügyminiszterrel az élen (Népújság telefotó — AGERPRES—MTI—KS) Csepelnek, I kar úsznak Egerből... Tiba Béla meózza A korszerű gépek nagy szakértelmet vetelnek köBaumann József úgynevezett „vállasperselyt” készít A Csepel Autó 3. számú Gyára Egerben immár tíz éve gyárt sebességváltó-alkatrészeket és részegységeket a Csepel teherautókhoz, az Ikaruszokhoz. Az elmúlt időszak alatt 150 százalékkal növekedett a termelés. Évente több mint 16 ezer váltóberendezést készítenek a dolgozók NSZK-licenc alapján. Az MSZMP XIII. kongresszusa, hazánk fel- szabadulásának 40. évfordulója tiszteletére a kollek♦íirn irâllalfo • »VI un!» ni a sebességváltó-főtengelyeket (Fotó: Szabó Sándor) szervezik, hogy a lehető legkisebb legyen a veszteség az anyagfelhasználásnál. A selejt csökkentésével törekednek arra is, hogy még gazdaságosabbak, nyereségesebbek legyenek az itt készült alkatrészek, öregbítve ezzel a hazai járműipar jó hírnevét.
