Népújság, 1985. január (36. évfolyam, 1-25. szám)
1985-01-17 / 13. szám
NÉPÚJSÁG, 1985. január 17., csütörtök 3. Távlatok és a ma realitásai Most vagy majd... E két szócska dialektikus egysége vitathatatlan. Bölcs ■mondásokban gazdag anyanyelvűnk sokféleképpen megfogalmazta már ezt az ösz- szefüggést. Jobb későn, mint soha! Ami késik, nem múlik! — az egyik oldalon. — Jobb ma egy veréb, mint holnap egy túzok! — Amit ma megtehetsz, ne halászd holnapra! Inkább előíbb, mint utóbb, — a másik oldalon. Némi igazságot mindegyik mondás tartalmaz. Ha azonban a manapság annyira aktuális ifjúsági probléma szemszögéből vizsgáljuk a „most vagy majd” dialektikáját, okvetlenül a mostra kell helyeznünk a hangsúlyt. Nem szorul különösebb bizonyításra, hogy a most, a rögtön, a mielőbb a fiatalok szóhasználatában gyakoribb a majd-ot, a későbbet viszont az idősebbek használják előszeretettel. Ez így természetes. Ki ne szeretne most, azonnal, gyors sikereket elérni: jól vizsgázni, jövedelmező szakmát választani, komoly beosztást kapni, sikert, anyagi, erkölcsi elismerést kivívni. Ezzel szemben sok felnőtt a lassan a testtel, a mindent a maga idejében elvét vallja, egzisztenciáját, anyagi érdekeit félti a feltörekvő ifjú nemzedékektől. A nemzedéki szembenállást, érdek- ellentéteket nem szabad fetisizálnunk, de tagadásuk is céltalan, mert vannak, hatnak, nem kis gondot okozhatnak. Az ifjúság a történelem minden szakaszában reményekkel és aggodalmakkal terhes problémát jelentett. A minden eddiginél gyorsabb testi és szellemi acce- leritás huszadik századában pedig a legjelentősebb társadalmi kérdések egyikévé vált. Ezt valamennyiünknek tudomásul kell venni'. Hogy miért? Az ifjúság számát, fontosságát tekintve a társadalom jelentős része. Komoly hiba lenne őket csak a jövő szempontjából értékelni. Igaz ugyan, hogy a fiatalok jelentős hányada még csak készül az életre, tehát iskolában, tanműhelyben tanul, de a többi, hasonlóképpen nagy létszámú hányad már most is hasznosítja magát, a termelésben, a laboratóriumokban, a nevelői katedrák mellett, a politikai appa rá tusokban. A ma ifjúsága a nemzet jövőjét, a haza védelmezőjét, a holnap felnőttjeit jelenti. A felnőtteknek a jövő oldaláról célszerű közelíteni az ifjúság ügyeihez, a fiatalok viszont helyesen teszik, ha a most, a jelen realitásai alapján ítélik meg helyzetüket. Például abból, hogy társadalmunk egésze elsősorban az ő érdekükben fáradozik. Formálódó iskola- rendszerünk. a fiatalok érdekeit messzemenően védő és biztosító jogszabályaink, az ifjúságnak nyújtott kulturális lehetőségek, szociális kedvezmények — mind megannyi bizonyítéka annak, hogy a felnőtt-(Magyarország sem szűkkeblű a fiatalok iránt. Azt teszi, amit kell, amit egy szülő gyermekének adhat, és adnia érdemes. Ez a magyarázata annak, hogy az ifjúság közérzete áltálában egészségesnek, kedvezőnek mondható, bár nem mentes gondoktól, viszolygásoktól. Az a bizonyos tét, amely a tudatot meghatározza, számukra a családi. iskolai, tanműhelyi, nevelőotthoni, kollégiumi, KISZ-szervezeti gyakorlatot jelenti. Egy isten háta megettd falu fiatal pedagógusa — jóllehet tudja, hogy a fiatal értelmiségre ragyogó jövő vár, — mégiscsak abból ítél, azt tartja fontosnak, hogy legalább egy önálló szobát tudjon elfogadható áron bérelni, Jiogy a helyi tsz kedvezményes üzemi étkezést biztosítson számára. Ez a minimum, de sok helyen még ezt sem kapják meg. Aztán, ha már „kulturmisz- saiót” teljesít —, mert ugye minden KISZ-gyűlésen ezt bálija, és valóban annak is érzi vállalt feladatát —, joggal elvárhatná, hogy jövedelme a prózaibb foglalkozásúak — például a maszek italboltosok, butikosok, nepperek jövedelmét valahogyan megközelítse. Erre akkor is fel kéül fiigyeim, ha tudjuk, hogy éppen a termelőszövetkezetek, helyi tanácsok, vidékre telepített új üzemek gyakran jelentős áldozatokat hoznak fiatal értelmiségiek, szakmunkások érdekében. Lakás, klub, könyvtár várja őket sok helyen. Persze elszomorító adatokat is olvashat az ember például arról, hogy a képesítés nélküli nevelők is otthagyják munkahelyüket, mert a kevés fizetés mellett igazán nem tudják elviselni a létfenntartási, élelmezési és lakáskörülményeket. Hatalmas összegeket fordít az állam az egyetemek, főiskolák, tudományos kutatóintézetek — zömükben fiatal dolgozói helyzetének javítására, de még mindig nagy az elmaradás és nagyok az aránytalanságok. És ne csak anyagjaikról beszéljünk! A különböző tudományos fokozatok, a kutatómunka hierarchiájában elfoglalt helyek, beosztások szempontjából is hátrányos a fiatal értelmiségiek helyzete. Nagyon sok múlik azon is, hogy lakásügyeikben menynyit tudunk előrelépni. Ha elfogadjuk a mos! és a majd dialektikáját, akkor is valóban a mostra és a közeljövőre kellene a hangsúlyt helyezni. A párt kongresszusi irányelvei nagyon határozottan fogalmazzák meg a társadalom ez irányú feladatait: a családalapító fiatalok lakáshoz jutását meg kell könnyíteni. Ha most a népgazdaság teherbírásával érvelne valaki, nem tudnám elfogadni — legalábbis akkor nem, ha a rendelkezésre álló anyagi erők elosztásának jelenlegi arányaira gondolok. A népgazdaság valóban csak x összegű támogatást tud nyújtani a lakásépítkezésekhez, de, hogy ebből mennyi az az y hányad, amelyet a fiatalok kaphatnak meg, azt egyre inkább a fiatalok javára kell eldönteni mindenkor és mindenhol. Egy biztos. A cipő jelenleg a lakáshoz jutás körül szorít a legjobban. Ez szervesen összefügg a fiatalok mókájával, politikai aktivitásával, közéleti felelősségvállalásával. Mindenképpen arra kell törekednünk, hogy a most és a majd dialektikus egységében az előnyt a politikai, társadalma vonatkozásokon túl gazdasági, anyagi tekintetben is a most és a közeljövő kapja. A távlatokat mindig a jelen realitása teszi vonzóvá és biztatóvá. Graboplast terménytárolók A Graboplast Győri Pamutszövő és Mübőrgyár fejlesztői a nedves termények tárolására alkalmas tárolók újabb típusait dolgozzák ki az idén. Négy 50 köbméteres, úgynevezett félüzemi méretű tároló már áll Szombathelyen, s Celldömölkön elkészült a mintegy 850 tonna gabonát befogadó, 1000 köbméteres, kúpalakú tároló prototípusa, amelyet a keszthelyi Agrártudományi Egyetemmel és a Vas megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalattal együttműködve fejlesztett ki a győri gyár. A kúpalakú építményt középei! fém árbóccső tartja, oldalfalait kétrétegű szintetikus ponyvaanyag alkotja. A külső és a belső héj között 10 centiméteres vastagságú habréteg szolgálja a hőszigetelést. A kúpszög a gabona természetes rézsűszögéhez illeszkedik, ez teszi lehetővé a jó térkitöltést. A gabonát a betárolás után széndioxiddal árasztják el, amely megakadályozza a beltartalmi értékeket károsító mikrobiológiai folyamatok megindulását. A tárolóban lévő mérőfejek óránként mérik a szükségles adatokat, s ha a hőmérséklet emelkedik, ismét széndioxidot vezetnek a belső térbe, amely lehűti a rendszert. A celldömölki tapasztalatok kedvezőek, a hőszigetelt térben sikerült megakadályozni a nedvesség vándorlását és kicsapódását, amely a rothadási folyamat tulajdonképpeni megindítója. A bíztató eredményekre alapozva a Graboplastban elkészítik a gazdaságok által optimálisnak tartott, mintegy 100 tonna befogadóképességű 1300 köbméteres .tároló tervdokumentációját, illetve több 1000 köbméteres tárolóból álló komplett telep kiviteli terveit. Foglalkoznak a gabonánál romlásra még érzékenyebb zöldség és gyümölcs tárolóinak tervezésével, s várhatóan egy 50 köbméteres, gyümölcs- illetve zöldségtárolót fel is építenek az év folyamán. A gra- boplast-építmények — amelyeknek 1 tonna terményre jutó beruházási költsége a hagyományos tárolókénak csupán egyhar- mada — egy hónap alatt felállíthatok. Új nemzeti park A hortobágyi, a kiskunsági és a bükki után megalakult az ország negyedik nemzeti parkja: Aggtelek. Az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal kezelésében működő nemzeti park területe a korábbi, mintegy 20 ezer hektáros tájvédelmi körzetével azonos, az aggteleki karsztvidéket és a hozzá szorosan kapcsolódó tájegységet foglalja magába. Értékeinek megóvása, őrzése, fenntartása és helyreállítása érdekében létrehozzák az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóságot, amelynek feladata lesz a tájegység és a barlangok féltett kincseinek gondozása. r Értelmes célokat A társadalmi munkamozgalom tapasztalatai Egerben A közelmúltban értékelték az Egerben tavaly végzett társadalmi munkát. Molnár István, a városi tanács terv- és munkaügyi osztályának vezetőjét, az önkéntes akciók egyik gazdáját, erről kérdeztük. — Mindenképpen eredményes évet tudhatunk magunk mögött. 1984-ben 22 milliós érték volt a cél, de már az első hat hónapban elértük a 30 milliót, s bár a végleges összesítés még nem készült el, vitathatatlanul sikeres időszakot zártunk. — Felsorolna néhányat a munkákból? — A szociális és oktatási intézményekben elsősorban felújítási és karbantartási feladatokat végeztek. Például a Gép- és Műszeripari Szakközépiskola diákjai, tanárai együtt készítettek el egy átjárófolyosót, amely . az iskola és a kollégium épületét köti össze. Üj felszereléssel gyarapodott a városi lőtér, és társadalmi munkában tervezték meg a stadion lelátójának bővítését. Az öntöde lámpaoszlopokat gyártott, amelyek állnak is a tanárképző főiskola előtti téren. Említhetek részben lakossági segítséggel megvalósult munkákat is: ilyen a Zúgó utcában megépíte’tt szennyvízcsatorna, amihez a városi tanács egymillió forint hozzájárulást adott. — Változtattak-e azon a sokak által rossznak minősített gyakorlaton, hogy például, a Lajosvárosban élők a Csebokszári-lakótelepen tevékenykednek és megfordítva? — Igen .. . Korábban ugyanis tanúja voltam magam is egy furcsa „közjátéknak”. A város más részéből Csebokszáriban serénykedtem sok más társammal együtt. Az ott lakók némelyike, kikönyökölve ablakán, gúnyos megjegyzésekkel illetett minket és nevetgélt is rajtunk. Csak egy páran voltak szolidárisak velünk : lehoztak egy-egy pohár vizet vagy beálltak ők is egy kicsit segíteni. Okulva a negatív tapasztalatokon, ma már sokkal tudatosabban tervezünk. Mert az a természetes, ha mindenki a saját „portája" környékét szépíti, gondozza. A HNF-kör- zeteken keresztül készítjük elő akcióinkat és az ottani bizottságok irányítják a munkát is. Ily módon végeztük el a parkosításokat, és így készült el a város négy új játszótere is. — Mit terveznek 1985-re? — Folytatjuk a felsőtár- kányi úttörőtábor építését, s ide az idén is jelentős erőket összpontosítottunk. Jövőre pedig belevágunk a következő nagy vállalkozásunkba : tanmedencét szeretnénk létesíteni, hogy ezzel is segítsük a város úszósportját. — Sok év eltelt már azóta, hogy annak idején Szov- jet-Oroszországban megszervezték az első kommunista vasárnapokat. Akkor ezeknek a munkáknak életbevágó jelentőségük volt. Hogyan látja ön ma a társadalmi munka szerepét és becsületét nálunk? — E tevékenységi forma a közösségi lét és a közösségi érzés egyik legszebb megnyilvánulása. Voltak évek, amikor az egész dolog öncélúvá vált és csak üres jelszavak hangoztatására szolgált. Ez nyilvánvalóan a mozgalom lejáratásához vezetett. Hiba lenne azonban azt hinni, hogy ezek a gondok mindenkorra és egyszeriben eltűntek. Hadd említsek ismét egy személyes példát. Egyszer salakot szórtunk egy sportpályán, csatárláncot alkottunk és adogattuk egymásnak a vödröket. A sorban volt a bulldózer kezelője is, akinek gépe ott állt tőlünk öt méterre. A gép körülbelül 10 perc alatt elvégezte volna az egész munkát. No, de az — ugye? — nem lett volna ilyen látványos... Az ilyen esetek azonban kevésbé használnak az ügynek és joggal ér minket értük kritika. És még valamit: tudomásul kell venni, hogy napjainkban, a nehezebb körülmények, pluszmunkára késztetik és kényszerítik a dolgozókat. A megnövekedett szabad időt a különféle gmk-k- ban és másodállásokban töltik el. Egyéb tevékenységre: művelődésre vagy éppen társadalmi munkára kevesebb jut. Ám, mindezek ellenére, ha értelmes és látható célokat tűzünk ki az emberek elé, többségük kész eleget tenni a nagyobb közösség érdekeinek is. Havas András A lakossági jövedelmek adóztatása Megkezdődött a lakosság múlt évi adóköteles jövedelmeinek összesítése, s a Pénzügyminisztérium Számítás- technikai Központjában hozzáláttak az adatok feldolgozásához. A lakossági adójogszabályok — mint ismeretes — tavaly módosultak. A korábban tevékenységenként különböző adókulcsok egységessé váltak, s összességében 5—10 százalékponttal csökkent a befizetendő adók mértéke. Az adókulcsok egységesítésével megszűnt az a korábbi helytelen gyakorlat: ha valakinek többféle tevékenységből tevődött össze a jövedelme, a külön-külön történő adózás miatt előnyösebb helyzetbe került, mint az, akinek összes jövedelme csupán egyetlen tevékenységből származott. Az 1984. január 1-ig érvényben volt rendszerben külön-külön adókulcs rendszer szerint adóztak a kisiparosok és a magánkereskedők, a lakó- és üdülőhelyiséget bérbe adók. a fuvarból jövedelmet élvezők, a melléktermékeket gyűjtők és feldolgozók, az ügyvédi munkaközösségek tagjai, a magántevékenységet folytató orvosok és állatorvosok, az író és újságírók, a képző- és iparművészek. Az egységesítéssel a Pénzügyminisztérium érvényesíteni kívánja azt az elvet, hogy azonos nagyságú adóköteles jövedelmet — annak forrásától függetlenül — azonos mértékű adó terheljen. Ezzel kedvező feltételeket kíván teremteni a minden állampolgárra kiterjedő arányos közteherviselés érvényesítéséhez. A lakossági jövedelmek adóztatásának módosított jogszabálya 6—800 ezer állampolgárt érint. Adataik összesítésével megállapítható, hogy a különböző forrásból származó jövedelmeik után év közben együttvéve elegendő adót fizettek-e. Ha nem, s az adókülönbözet meghaladja a kétezer forintot. akkor ezt értesítés alapján be kell fizetniük az illetékes adóhatóságnak. Azok az állampolgárok számíthatnak erre, akik töhb különböző forrásból összesen mintegy 55—60 ezer forintnál nagyobb évi jövedelemre tettek szert 1984-ben. Az új egységes adórendszer bevezetése során a szakembereknek biztosítaniuk kell. hogy. az igazgatási munka során minden területen érvényesüljön a jövedelmek egységes elvek szerinti adóztatása. A Pénzügyminisztérium illetékesei tájértekezleteken készítették fel a végrehajtásban részt vevő szakembereket. Az elmúlt időszakban elkészítették a feldolgozáshoz szükséges számítógépes programokat, és sikeresen ki is próbálták azokat. Az eredményes munka fontos feltétele, hogy az adat- szolgáltató gazdasági egységek — vállalatok, szövetkezetek, költségvetési intézmények — jogszabályi kötelezettségeiknek pontosan és idejében tegyenek eleget. A feldolgozást előreláthatólag a nyár elején fejezik be. Az adójogszabályok módosítása és alkalmazása része az adórendszer hosszú távú fejlesztésének. A minden állampolgárra kiterjedő, arányos közteherviselés érvényesítésének feltétele ugyanis, hogy a lakosság jövedelmeinek adóztatása teljes körűvé és egységessé váljék. Az egységes személyi jövedelemadó-rendszer létrehozásán már dolgoznak a szakemberek. A munkához felhasználják a jövedelemadózás módosításának je ■ lenlegi tapasztalatait is. Barlangkórház Tapolcán Három új teremmel és egyéb helyiségekkel bővült a a tapolcai kórház barlangterápiás részlege. A Bakonyi Bauxitbánya Vállalat segítségével végrehajtott beruházás megteremtette a lehetőségét annak, hogy a későbbiek során a jelenleginél is nagyobb számban fogadhassák a légzőszervi betegségben szenvedőket. Képünkön: torna a barlangban (MTI fotó — Arany Gábor t'elv.) V. F.
