Népújság, 1984. december (35. évfolyam, 282-306. szám)
1984-12-22 / 300. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXV. évfolyam, 300. szám Ara: 1984. december 22., szombat 1,40 FORINT ÜNNEPSÉG DEBRECENBEN Negyven éve alakult meg az Ideiglenes Nemzetgyűlés Negyven esztendeje, 1944. december 21-én alakult meg az új, demokratikus államhatalmat megtestesítő, a magyar nép haladó, antifasiszta és forradalmi erőinek választott képviselőit tömörítő Ideiglenes Nemzetgyűlés. Az évforduló alkalmából a demokratikus átalakulás kimagasló eseményének akkor otthont adó Debrecenben pénteken ünnepi megemlékezést tartottak. A fellobogózott debreceni főpályaudvarra délelőtt fél tizenegykor gördült be a vendégek különvonata. Az érkezőket: Kádár Jánost, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkárát, Losonczi Pált, az Elnöki Tanács elnökét, Lázár Györgyöt, a Minisztertanács elnökét, Sarlós Istvánt, az országgyűlés elnökét, és Gáspár Sándort, a Szakszervezetek Országos Tanácsának elnökét, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjait, valamint társadalmi, gazdasági és kulturális életünk jeles személyiségeit a megye és a város vezetői fogadták. Közöttük volt Sikula György, az MSZMP Hajdú-Bihar megyei Bizottságának első titkára, Szabó Imre, a megyei tanács elnöke, Postás Sándor, az MSZMP Debreceni Városi Bizottságának első titkára, Ács István, a városi tanács elnöke, Kolozsvári Lajos, a Hazafias Népfront megyei bizottságának elnöke és Varga Pálné, a népfront városi bizottságának elnöke. Az érkezést követően ko- szorúzási ünnepséget rendeztek a Vörös Hadsereg útján lévő felszabadulási emlékműnél. Az emlékművel szemben csapatzászlóval felsorakozott a Magyar Néphadsereg díszszázada. A díszelgő egység parancsnoka jelentést tett Losonczi Pálnak, majd az Elnöki Tanács elnöke Oláh István vezérezredes, honvédelmi miniszter társaságában ellépett az alakulat előtt. A magyar és a szovjet zászlóval/, s a nemzetközi munkásmozgalom vörös lobogójával díszített városközpontban —, ahol a debreceniek ezrei kísérték figyelemmel az eseményt — felcsendült a magyar és a szovjet himnusz. Ezután a hazánk szabadságáért életüket áldozó hősök emlékének tisztelegve koszorúkat helyeztek el az emlékmű talapzatán : az Elnöki Tanács nevében Losonczi Pál és Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, a Magyar Szocialista Munkáspárt képviseletében Kádár János és Sikula György, a Minisztertanács részéről Lázár György és Kőpeczi Béla művelődési miniszter, az országgyűlés nevében Sarlós István és Cservenka Ferencné, az országgyűlés alelnöke koszorúzott. Az európai szocialista országok nagykövetségeinek képviseletében Vlagyimir Bazovszkij, a Szovjetunió, Boncso Mitev, a Bolgár Nép- köztársaság, Nicolae Veres, a Román Szocialista Köztársaság nagykövete, valamint a szovjet, bolgár, jugoszláv és román nagykövet- 1 ségek katonai és légügyi, attaséi helyezték el a megemlékezés koszorúit. A társadalmi és tömegszervezetek képviseletében Pozsgay Imre, a Hazafias Népfront Országios Tanácsának főtitkára, Gáspár Sándor, Hámori Csaba, a KISZ KB első titkára, Padányi Mihály, a Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetségének elnöke és Apró Antal, az MSZBT elnöke koszorúzott. A Magyar Népköztársaság fegyveres erőinek nevében Oláh István vezérezredes. Horváth István belügyminiszter és Borbély Sándor. a munkásőrség országos parancsnoka helyezte el a koszorút. Az ideiglenesen hazánkban állomásozó Szovjet Déli Hadseregcsoport részéről Konsztantyin Kocsetov vezérezredes, a Déli Hadseregcsoport parancsnoka és Ana- tolij Makunyin vezérőrnagy, a Déli Hadseregcsoport katonai tanácsának tagja koszorúzott. Fejet hajtottak az emlékműnél a megye és a város vezetői, s elhelyezték virágaikat a debreceni üzemek és intézmények dolgozói, a fiatalok képviselői is. A koszorúzási ünnepség az Internacionálé hangjaival ért véget. Pontban 12 órakor meg- kondult a református nagytemplom Rákóczi-harangja, s „Basahalmától—öspéterfá- ig” hirdette Debrecenben népi demokratikus államhatalmunk születésére emléTisztelt ünnepi gyűlés! Kedves elvtársak, honfitársaim! Nemzeti történelmünk nagy eseményéré emlékezünk ma, december 21-én. távolodva tőle időben, immár negyvenedik évfordulóján, — de közeledve hozzá jelentőségének és tanulságainak mind pontosabb felismerésében. Népünk minden évben tisztelettel hajt fejet a felszabadítók emléke előtt, és megindultan tekint vissza a felszabadulásra, a nemzeti felemelkedés e kiindulópontkeznek. Megteltek a református kollégium 'oratóriumának padsorai, majd a Himnusz elhangzása után — Sarlós István nyitotta meg az országgyűlés, a kormány és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa rendezte ünnepi megemlékezést. Köszöntötte Kádár Jánost, Losonczi Pált, Lázár Györgyöt és Gáspár Sándort, továbbá a Központi Bizottság tagjait, az Elnöki Tanács és a kormány jelenlévő tagjait, az országgyűlési képviselőket, a helyi párt-, állami és társadalmi szervek, az egyházak, az üzemiek és intézmények küldötteit, s — nem utolsósorban — az ideiglenes nemzetgyűlés egykori tagjait. Külön is üdvözölte az európai szocialista országok budapesti nagykövetségeinek vezetőit, tagjait. jára. Ezért vált április negyediké hazánk legnagyobb nemzeti ünnepévé. Történelmünket kutatva, róla elmé- lyülten gondolkodva azonban egyre világosabban kirajzolódik a négy évtizeddel ezelőtti események egész láncolata, teljesebb összefüggése. A felszabadulás ünnepnapjával együvé sorakoznak más jeles napok is: szeptember 23., a magyarországi felszabadító harcok kezdete; december 3., a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front megszületése; december 21., az Ideiglenes Nemzetgyűlés — Az ideiglenes nemzet- gyűlés — hangsúlyozta az országgyűlés elnöke — végérvényesen szakított az ellenforradalmi rendszer politikájával, amely végveszélybe sodorta a nemzetet, s kinyilvánította, hogy a magyar nép csatlakozik a fasizmus és az embertelenség ellen küzdők táborához. Az ideiglenes nemzetgyűlés olyan kormányt adott az országnak, amely bírta a nép bizalmát, s amelynek elhatározott szándéka volt, hogy „a néppel a népért” gondolat jegyében munkálkodik. Itt, Debrecenben születtek meg a megújhodást jelző döntések a legkirívóbb társadalmi igazságtalanságok azonnali felszámolásáról, s arról, hogy a föld azoké legyen, akik megművelik. Ezzel igazságot tettek a föld birtoklásáért folyó évszázados küzdelemben. — Minden okunk megvan rá, hogy tisztelettel emlékezzünk azokra a tettekre, amelyekkel elindultunk nemzeti felemelkedésünk útján. Ebben az ünnepélyes órában is, soha el nem múló hálával gondolunk a Szovjetunióra, a szovjet népre, amely áldozatos küzdelemmel, a fasizmus felett aratott történelmi jelentőségű győzelmével felszabadította hazánkat. Ezáltal vált lehetővé, hogy népünk éljen a szabadság adta lehetőséggel és hozzákezdhessen a szocialista társadalom építéséhez — mondotta Sarlós István, majd felkérte az Elnöki Tanács elnökét, tartsa meg ünnepi beszédét. alakuló ülése és az Ideiglenes Nemzeti Kormány létrejötte; február 13., a főváros felszabadulása. Ha méltóan emlékezünk az április negyedikéhez vezető út fontos állomásaira, ez nemhogy halványítaná a nagy nap tiszta fényét, hanem még inkább felragyogtatja azt. Negyven éve itt, ebben a teremben jött létre a demokratikus magyar államhatalom, itt alakult meg az Ideiglenes Nemzetgyűlés, amely arra volt hivatva, hogy ér(Folytatás a 2. oldalon.) Az ünnepségre Debrecenbe érkezett párt- és állami vezetők: Kádár János. Losonczi Pál. Lázár György, Gáspár Sándor és Sarlós István (Népújság telefotó — MTI Balogh P. László felv. — KS) Losonczi Pál ünnepi beszéde Napirenden: a jövő évi tervek Ülést tartott a megyei tanács Beszámolót hallgatnak a tanácskozók (Fotó: Perl Márton) Ülést ’tartott Heves megye Tanácsa pénteken. A testület Markovics Ferenc elnök javaslatára — mindenekelőtt néma tisztelet- adással emlékezett Gyöngyös város közelmúltban váratlan hirtelenséggel elhalt megyei tanácstagjára. Mázán Sándorra, majd a végrehajtó bizottság jelentésében a legutóbbi hónának munkájáról tájékozódott. t Ezt követően Csepelyi Károly, a Heves megyei Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke számolt be tevékenységükről. amelyhez dr. Varjú Vilmos. Szabó Ágoston, dr. Jenes Pál. Maróti Sándor, illetve Almási Endre, a KNEB főosztályvezetője fűztek véleményt. A tanácsi munka továbbfejlesztéséről szóló beszámoló több más mellett megállapította, hogy szélesedett, érzékelhetőbbé vált a feladatvégzés demokratizmusa. nyitottsága; zömében hasznosították az állampolgárok közérdekű javaslatait, kritikai észrevételeit. Növekedett a lakosság befolyása a területi politika alakítására. végrehajtására, az életkörülmények javítására. A téma kapcsán felszólaló Virág Károly, miközben utalt a Debrecenben negyven esztendővel ezelőtt történt nagy jelentőségű eseményre, hangsúlyozta: sikeresen valósul meg az akkor útjára bocsátott eszme, eredményes az állam- hatalmi. államigazgatási — ezen belül a Heves megyei tanácsi — igyekezet is. Egyben pedig a munka nép- képviseleti jellegének további erősítésére biztatott. S ugyancsak az előterjesztéshez kapcsolódott gondolataival Z sídéi Istvánné országgyűlési képviselő és dr. Varga József is. A megye tanácsainak jövő évi költségvetési és fejlesztési alapjára Kántor Imre osztályvezető terjesztett elő javaslatot. Vita után — amelyben dr. Szalmás Lajos és Berecz István kértek szót — a gazdálkodási pénzösszeget együttesen 3,5 milliárd forintban hagyta jóvá a tanácsülés. A megye 1985-ös gazdaságfejlesztési javaslatát Molnár Miklósné osztályvezető ismertette. Kiemelte, hogy a lakásellátás javítására gyorsítják a fiatal házasok és többgyermekes családok érdekében kidolgozott háromévesprogramok megvalósításit. Többi között 26 új általános iskolai tanterem épül, három középfokú oktatási intézmény kivitelezése kezdődik a korábbi hasonló munkák folytatásán túl, véget ér Gyöngyösön a városi kórház rekonstrukció gazdasági, műszaki és területi előkészítése. hat újabb községben, befejezik. háromban pedig megkezdik a közműves vízellátás rendszerének kialakítását. S többi között jelentősebb ütemben folytatják az egri vár állagmegóvását. Sohajda Jánosné. dr. Hóka János, Maróti Sándor és Blahó István felszólalását követően a megyei tanács jövő évi munkatervének elfogadására. végül pedig más indítványokra, javaslatok - ra. Utasi Györgyné interpellációjára került sor. Kovács János személyében beiktatták a testnevelési és sportosztály új vezetőjét, s — egyebek között — értékelték az idei lakóhelyszépítési ás virágosítási versenyt. Gyóni Gyula Garai Róbert tárgyalásai Garai Róbert külügymi- n i szter-helyettes december 13. és 17. között Kairóban megbeszélést folytatott Abdulhalim Badavi egyiptomi külügyminiszter-helyettessel és Oszama el-Bazzal, az elnök külpolitikai tanácsadójával. A magyar külügyminiszter-helyettest fogadta Ahmed Eszmat Abdel-Megid külügyminiszter, Butrosz Gáli külügyi államminiszter. Mohamad Abdillah, a Népi Gyűlés Külügyi Bizottságának elnöke és Musztafa Kamel Asz-Szaid gazdasági és külkereskedelmi miniszter. Egyiptomi tárgyalásainak befejeztével Garai Róbert december 17-én Bejrutba látogatott, és megbeszéléseket tartott Ruad Turk libanoni külügyminisztériumi főigazgatóval. Fogadta Rasid Karami miniszterelnök, külügyminiszter, Victor Kasszir kereskedelmi és ipari miniszter, valamint Szarni Maron a külkereskedelmi fejlesztési tanács elnöke. Garai Robert pénteken hazaérkezett közel- keleti útjáról. Koszorúzás Bajcsy-Zsilinszky Endre ' szülővárosában Szarvason, Bajcsy-Zsilinsz- ky Endre szülővárosában, a politikus halálának 40. évfordulója alkalmából pénteken koszorúzási ünnepséget rendeztek. A város főterén álló mellszobor talapzatán és a szülőházánál a város politikai, társadalmi szervezeteinek képviselői helyezték el a koszorúkat.
