Népújság, 1984. december (35. évfolyam, 282-306. szám)
1984-12-08 / 288. szám
NÉPÚJSÁG, 1984. december 8., szombat 3 Gyorsuló növekedés Újabb baráti kapcsolat Heves megyei szövetkezetiek Targovistében Immár hagyománya a Központi Bizottságnak, hogy az esztendő utolsó heteiben értékeli a gazdaság előmenetelét, életkörülményeink alakulását, és mérleget von teendőinkről. Most is így történt, ez olvasható ki az MSZMP december 4-i üléséről kiadott közleményéből. Az olvasó természetesen leginkább arra kíváncsi, hogy számára — a magánembernek, s az állampolgárnak — mit hozott ez az év, mire számíthat 1985-ben? Nos, az, aki a gazdaság folyamatait rendszeresen értékeli, legelőször azt állapíthatja meg, hogy 1979-től, a tudatosan vállalt visszafogás évei után, most, először mutat a gazdaság gyorsuló növekedést. A Központi Bizottság által nyilvánosságra hozott tények ezt így fogalmazzák meg: „A nemzeti jövedelem az előirányzott 1,5 —2 százalék helyett 2—2,5 százalékkal emelkedik. A költségvetés hiánya a tervezettnek megfelelően mérséklődik. Az ipari termelés az előirányzott 1,5—2 százalék helyett 2,5—3 százalékkal nőtt. Bővült az ipari termékek kivitele, a belföldi értékesítés. A mezőgazdasági termelés mintegy 5 százalékkal nőtt, a gaDonaterme- lés a tervezett 15 milliót meghaladja, az állatállomány magas, a takarmányellátás kielégítő. A lakosság egy főre jutó reáljövedelme és fogyasztása 1 százalékkal nőtt. Mindez azt jelenti, hogy az ország erőt gyűjtött, s ha nem is gyorsan, de immár képes arra, hogy megalapozza a reális ütemnövekedést, a nagyobb fejlődési dinamizmust. Figyelemre méltó: bár az idei év sem volt könnyű az ellátás szempontjából — hiszen változatlanul az export lehetséges növelése, az importtal való takarékosság határozta meg teendőinek — az áruellátás nem romlott — sőt, bizonyos területeken tovább javult, illetve megőrizte már ismert erényeit. Élelmiszerekből kiegyensúlyozott kínálatot nyújtottak az üzletek, az áruellátás hibái, feszültségei — így az építő- és tüzelőanyag, egyes tartós fogyasztási cikkek időszakos hiánya — ellenére az állampolgárok pénzüket arra költ- hették, amire szükségük volt. Bonyolult megoldásokat, új módszereket is alkalmazott a kereskedelem, ennek révén a választék az egyes területeken tovább bővült. A kedvező jelenségek mellett — persze — továbbra is akadtak makacsul kitartó gondok. Így például az, hogy egyes ipari alágazatokban (gépipar) nem emelkedett, hanem csökkent az export, másutt, a könnyűiparban a miSzerelvény vizsgáló állomást: építenek és szerelnek fel — 30 millió forintos költséggel — az Ipari Szerelvény- és Gépgyárban. 1985-re tervezett elkészülte után helyben, a gyár területén végezhetik el a szerelvények műszaki fejlesztésével, az új konstrukciók kialakításával kapcsolatos ösz- szes vizsgálatokat. E munkák zömét eddig a Veszprémi Vegyipari Egyetemre bízták. Az új állomáson elsőként a szerelvények áram- 1 ás tech nikai tu lajd onságait modellezik. Többek között azt is tisztázni akarják, mekkora az egyes konstrukciók energia-, illetve áramnőségi hibák zavarták a tőkés, mind pedig a szocialista országokba jutó kivitelt. Nem volt kedvező az idén a külpiaci helyzet sem, például az élelmiszerárak tartósan alacsonyan alakultak. Ennek hatásai kellemetlenül érték élelmiszer-gazdaságunkat: jelentősen nőtt ugyan exportja, bevételei viszont alig emelkedtek. Ugyancsak figyelmeztető a lakásépítésben — kivált a fővárosban — mutatkozó két kedvezőtlen vonás. Az építőipar elmaradt a kívánt mennyiségű lakások átadásával, mindemellett az építési költségek, a lakásárak az elfogadhatónál is magasabbra szöktek. A Központi Bizottság mégis joggal állapította meg, hogy a gazdaság összességében a főbb gazdasági céloknak megfelelően fejlődik. Ez az idei teljesítmény megalapozza a jövő évi munkát, lehetővé teszi, hogy a kedvező folyamatokat kiterjesz- szük, a gazdaság fejlődése tovább gyorsuljon. Mindez a jövő évi tervhez készült javaslatban így szerepel: a nemzeti jövedelem 2,3—2,8 százalékkal, a belföldi fel- használás 1—1,5 százalékkal— az ipari termelés 3 százalékkal, a lakossági fogyasztás 1—1,5, és az egy lakosra jutó jövedelem 1,5—2 százalékkal emelkedik. Mi jellemzi ezt a feladatot? Mindenekelőtt az, hogy tovább kell folytatni erőfeszítéseinket a külső egyensúly javításáért, megőrzéséért, valamint a gazdaság értéknövelő képességének, teljesítményének emeléséért. Ennek révén — s a belső egyensúly konszolidálásával — s a teljesítmények gyors javításával — meg kell állítani a reálbérek csökkenésének folyamatát, tovább szilárdítva a szociális biztonságot. Lényegében folytatódik tehát az a munka, az a gazdaságpolitikai irányvonal, amelyet 1979 óta vall magáénak az ország. Nincs abban se különbség, hogy a gazdaságpolitikai eszköz- rendszer tovább korszerűsödik. Az 1985. január elsejével életbe lépő új szabályzók feltehetően újabb lendületet adnak az önálló vállalkozó szellemű magatartásnak. A Központi Bizottság közleménye mindezen túl — ismét csak hagyományosan — azt is tudatta a társadalommal, hogy a vállalt programunk végrehajtásának megvannak a garanciái. Nehéz, sokszor feszültséggel teli időszakokon túljutva sikerült elérkezni ahhoz a ponthoz, amikor erőfeszítéseink eredményei az értékelhetőbb előrelépésben is megmutatkoznak. Tudatta, hogy ez a program érdemes az egész társadalom bizalmára. lási vesztesége. A jövőben ugyanis ezek lényeges csökkentésére törekszenek. Az új állomáson ellenőrzik majd, hogyan reagálnak az ipari szerelvények a hőre, s deformálódásuik veszélyét, lehetőségét is. Itt, a tervezett müködésvizsgálatoík során kapnak majd választ arra a fontos kérdésre, hányszor lehet a különféle szerelvényeket nyitni és zárni, mekkora a zárásbiztonságuk. A későbbiekben olyan műszereket is vásárolnak, vagy bérelnek, amelyekkel a szerelvények működés közbeni zajszintjét, és kopásállóságát is modellezhetik. Az MSZMP Hevei megyei Bizottságának kezdeményezésére a közelmúltban a termelőszövetkezetek területi szövetségének háromfős delegációja — Tóth Mihály elnök, Sramkó László titkár, valamint Szabó Istvánná elnökségi tag — a bulgáriai Targoviste megyében járt. Felkeresték az ottani agráripari szövetséget, hogy baráti kapcsolatot teremtsenek. A delegáció tapasztalatairól Sramkó Lászlótól, a Heves megyei TESZÖV titkárától kértünk értékelést. — Küldöttségünket fogadta az ottani megyei pártbizottság mezőgazdasággal és élelmiszeriparral foglalkozó titkára. Elismerően beszélt a magyar élelmiszer- gazdaság és a szövetkezeti mozgalom eredményeiről, sikereiről, továbbá Heves és Targoviste megye bővülő baráti kapcsolatairól. Ennek eredményeként megállapodást írtunk alá a két szövetség jövőbeni együttműködésére. — Milyen eredmények jellemzik az ottani mező- gazdaságot? — Targoviste Bulgáriában a kis megyék közé tartozik. ahol 130 ezer hektár a szántóterület és a mezőgazdaság ötven százalékkal részesedik a megye termelési értékéből. Kiemelkedő a búza- és a kukoricaterme - lés. valamint az állattenyésztés. Kenyérgabonából ebben az évben hektáran- ként négy, kukoricából egységnyi területről öt tonnát takarítottak be. Országos programot fogadtak el az öntözéses gazdálkodás fejlesztésére. Tervbe vették, hogy ezzel kukoricából hek- táranként tíz tonnás termést takarítanak be. Ehhez meg is van a lehetőségük, hiszen jártunk olyan öntözött kukoricatermő területen, ahol már el is érték ezt a termésmennyiséget. Figyelemre méltó az állattenyésztésük is. A lakosság ellátásában oly fontos tejtermelés növelésére például célprogramot hirdettek meg. amelynek eredményeként az egy tehénre jutó hozamot 2700- ról 3800 literre emelték. A tehénállomány egy része a Csak állunk és nézelődünk. Illetve: csak én ámuldozom kissé, mert Tóth Jánosnak, a gyöngyösi Ingatlankezelő Vállalat igazgatójának már semmi újat nem ad az elé- bünk tárulkozó kép. Tágas téren jól elrendezett együttesekben sorakoznak az épületek. Hatalmas és méretre szerényebb nagyságú lemezajtók zárják a bejáratukat. Műhelyek. Arrébb egy másik létesítmény: a szociális helyiségek találhatók benne. Tehát öltözők, büfé mosdók, konyha és étterem. Tőlünk balra egy földgép motorja zúg. — Ott kispályás labdarúgó-mérkőzéseket tartunk — jegyzi meg az igazgató. — Ha elkészül. Ez a nyitott oldalú építmény pedig a kerékpárok megőrzésére szolgál. Itt minden a „helyén van” ahogy szokás mondani. És ami van, nemcsak a korszerűség követelményének felel meg, hanem esztétikailag is kifogástalan. Üj telephelyet kapott a vállalat. Kapott? Nekivágtak — Amikor megvettük az Egri út 30. alatt levő, eléggé elhanyagolt épületet és a hozzá tartozó telket, négy évvel ezelőtt még csak magunk elé képzeltük, mi lesz itt. Ezután a részleteket is sorolni kezdi Tóth János igazgató. A vásárlás négy és fél milliójukba került. Azt tudták, hogy mit akarnak, tehát a tervezéssel megbízták a szövetkezeti irodát, háztáji gazdaságokban van. Egyébként a bolgár párt politikai bizottsága a Bolgár Tudományos Akadémia, a kutatóintézetek, valamint a termelőüzemek részvételével a mezőgazdaság fejlesztésére kétezerig szóló hosz- szú távú fejlesztési programot dolgozott ki. Ennek megvalósításában a targo- visteiek is aktívan részt vesznek. — Ott-tartózkodásuk során milyen üzemeket Itáo- gattak meg? — Delegációnk több agráripari komplexumban járt. Megtekintettük a po- povói járás X. kongresszusról elnevezett agráripari létesítményeit, amely évek óta kiemelkedő sikerrel gazdálkodik. A kombinátban a 29 ezer százhektáras területből 13 ezer 500 hektáron folytatnak öntözéses termelést. Meghatározó a búza-, az árpa-, a napraforgó-, valamint a szarvasmarha-tenyésztés, amely nyereséges! Hatszáz hektáron foglalkoznak zöldségfélékkel és négyszáz hektáron ültetvényekkel, főleg almával és barackkal. A kombinát konzervgyárat, püréüze- met, hűtőházat, és zöldség- feldolgozót is működtet. Ezenkívül rendelkeznek takarmánykeverővel. valamint malommal is. A nagyüzemnek 3200 dolgozója van. Az irányításban 69 egyetemet, illetve főiskolát végzett szakember dolgozik és a brigádvezetők is felsőfokú képesítéssel rendelkeznek. Küldöttségünk megtekintette az Apokan sertéskomplexumot is, amelyet 1979-ben hoztak: létre, miután korábban termelőszövetkezet volt. A targovistei szövetség vezetői elvittek bennünket a popovói seramely a fővárosban székel. Ez a munka 1981-ben kezdődött el. A rajzasztalon kialakult az egész telep képe. — Éveken át gyűjtöttük a fejlesztési alapunkat. Mintegy tizenkétmillió forinttal rendelkeztünk. Ez, bizony, nem lett volna elég:. Pályázattal fordultunk a minisztériumhoz. Sikerült huszonegymilliót kapnunk, de ezt nem egyszerre és nem is egyenlő részletben vehettük át. Nekivágtak az építkezésnek. A megyei állami építők vállalták a tennivalókat. Tavaly nyáron már a raktárak és a műhelyek készen várták a szakembereket. Az öltözők és az étterem azonban csak most vehetők birtokba. Egy kis „házi ünnepséget” is rendeztek ebből az alkalomból. Már csak azért is, mert éppen harminc éve annak, hogy az állami tulajdonú házak kezelésére létrehozták az ingatlankezelőt. Szervezettebben Szerintem kissé irigylésre méltóak ezek a körülmények, A valamikori kis „sufnik” világa egy csapásra megszűnt. Modern középüzem lett a hajdanvolt műhelyecs- kékből. Most már minden szükséges géppel rendelkeznek ahhoz, hogy a házak felújítására vállalkozhassanak. Nem téskombinátba, ahol évente 3300 tonna húst termelnek. Elismerésre méltó. hogy sokoldalú kísérleteket folytatnak a napi súlygyarapodás növelésére. Bolgár barátaink lehetőséget biztosítottak arra is. hogy megtekintsük a megyei húskombinátot. Itt dolgozzák fel a Targovistében termelt összes húst. sőt máshonnan is szállítanak nyersanyagot. Részt vesznek Szófia, Várna és más városok ellátásában is. Évente 4500 tonna a termelésük és foglakoznak virsli, kolbászfélék, füstöltáruk előállításával. Termékeik egy részét a Szovjetunióba, Olaszországba, Franciaországba és néhány arab országba exportálják. Kubába viszont zsírt szállítanak. A termelő üzemekben tett látogatás a targovistei borkombinátban fejeződött be. Ez 1976-ban alakult, ahol a szőlő területe eléri a 3200 hektárat. Foglalkoznak oltványtermeléssel és az ott dolgozó kutatók új szőlőfajtákat is állítanak elő. A kombinát öt község határát fogja át. Tevékenységükben a termelés, a feldolgozás teljesen gépesített. Amellett, hogy pezsgőt is készítenek, jó minőségű boraikat ismerik az Egyesült Államokban. Japánban. Hollandiában, Ausztriában, a Német Demokratikus Köztársaságban és a Szovjetunióban, — Hogyan összegezné a tapasztalatokat? — Láttuk, hogy a megyei agráripari szövetség irányításával a kombinátok eredményes gazdálkodást folytatnak. Adottságaikat és lehetőségeiket. amelyek a Heves megyeinél mostohábbak, jól hasznosítják. A hazai üzemeinknél gyengébb műkell „könyörögniük” egy másik cégnek például azért, hogy gyártson nekik huszon- valahány olyan ablakot, amilyet már a TÜZÉP-nél nem lehet kapni. De megszűnik az a „régi jó világ” is. amikor a munkások reggel elvonultak a munkalappal és... nem is mindig lehetett őket ott megtalálni, ahová elindultak. Még az ebédet is „szabályozták”. Ezentúl az autóbusz déltájban behozza a dolgozókat a központi telepre. Itt megebédelnek, majd irány vissza az autóbusszal a munkahelyre. Az öltözők pedig arra valók, hogy használják azokat. A fürdővel együtt. Akkora helyiségek ezek, hogy kényelmesen elférnek benne mindannyian. — Azt hiszem, hogy ezek a körülmények bizonyos szelekciót is kiváltanak — jegyezte meg az igazgató. — A rendetlen, semmivel sem törődő emberek nem érzik jól magukat ilyen körülmények között. De van még egy hatása. Azok akik elmentek tőlük a „sufni-korszak” idején, most jönnek vissza. Versenyképesek lettek. Így is mondhatnánk. önelszámolásra Megkapták a pénzt, megkapták a feladatokat és szaki háttérrel is szervezett, szorgalmas munkát végeznek. A szakosodásban jóval megelőztek bennünket. Aktívan közreműködnek a megyei ellátás javításában, és az élelmiszerkivitelben. A kombinátok rendelkeznek hosszú, közép- és rövidtávú tervekkel, célprogramokkal. Kiemelkedőek az öntözéses gazdálkodás megteremtésére irányuló erőfeszítéseik. Az agráripari komplexumok elnökeit, az elnök- helyetteseket, valamint az elnökség tagjait titkosan, három évre választják. Hasonlóan a megyei agráripari szövetség elnökét, tisztségviselőit és testületi tagjait is. A szövetkezeti demokrácia tehát jól érvényesül. Az üzemi irányítók között az itthoniakhoz hasonlóan megtalálhatók a főmezőgazdászok, a főállatte- nyésztők, a főkönyvelők, de a napi munkaszervezést a brigádok végzik. Tehát nincs ágazati, illetve kerületi irányítás, mint nálunk. A brigádok önállóak és anyagilag érdekeltek a tervek teljesítésében. A dolgozókról minden kombinátban gondoskodnak és a lakásépítéshez is jelentős segítséget nyújtanak, összességében gazdag és hasznosítható tapasztalatokkal tértünk haza. Az együttműködési megállapodás, amelyet kötöttünk. jó lehetőséget biztosít a Heves és Targoviste megyék testvéri kapcsolatainak további elmélyítéséhez. Hazánk felszabadulásának közelgő 40. évfordulója alkalmából. meghívást adtunk át az ottani agráripari szövetség vezetőinek, akik elfogadták azt és 1985-ben ellátogatnak Heves megyébe. Mentusz Károly csak azzal kellett elszámolniuk. A költségeket nem nagyon figyelték. Spórolniuk sem igen kellett. A lényeg az volt, hogy „ne szórják” a forintokat. Bizonyos százalékát a költségvetésnek prémiumra használták. — Ezentúl önelszámoló egység leszünk — tudom meg. — Mérjük tehát a költ" ségeket is. A belső ellenőrzés a munka elvégzését és a minőségét is megnézi. Prémiumot csak kifogástalan teljesítményért lehet felvenni. Tehát szigorodnak a feltételek. Érthető ez azért is, mivel évente 43 millió forintot használnak fel a lakások felújítására. A Mát- ravidéki Építő- és Szakipari Szövetkezet 15 milliót vállalt ebből. A kapcsolatuk régi és nemcsak folyamatos, hanem korrekt is. Jól dolgoznak a szövetkezetiek, ismerik el készséggel, az ingatlankezelők. Az új központi telephely tehát lényegesen megváltoztatja a munkakörülményeket. De aligha várható, hogy ezentúl minden bérlő, minden megrendelő mindig tökéletesen elégedett lesz a végzett munkával. Any- nyi embernek a kedvére tenni . . .? Kétségtelen azonban, hogy az igyekezetben nincs hiány. G: Molnár Ferenc Szerelvényvizsgáló állomás létesül SPÓROLTAK RÁ Korszerű körülmények között Műhelyek és raktárak egy helyen (Fotó: Szabó Sándor) í'<- "Ms //
