Népújság, 1984. december (35. évfolyam, 282-306. szám)
1984-12-07 / 287. szám
3 NÉPÚJSÁG, 1984. december 7., péntek EGYSZERŰBB ESZKÖZÖKKEL Hogyan változik az árrendszer? A napákban láttak napvilágot a gazdaságirányítási rendszer korszerűsítéséről szóló minisztertanácsi rendeletek. Érthető módon a bér- és keresetszabályozás nellett az árrendszer 1985- ől érvényes szabályait kiéri megkülönböztetett figye- em. Hiszen az árak nemcsak mindennapi életünkben játszanak fontos szerepet, hanem alapvetően meghatározzák a vállalatok gazdálkodását, annak közvetlen mércéjeként szolgálnak. Hosszú távú koncepció A január elseje után érvénybe lépő változásokat csak akkor értékelhetjük reálisan, ha ismerjük a hosszú távú elképzeléseket. A mostani változás nem fordulónapos reform, hanem egy éveken keresztül húzódó fo- jyamat kezdeti szakasza, ennek hatásait lemérve hoz újabb intézkedéseket a kormány. Hosszú távon a cél már egyértelműen megfogalmazódott. A piac, a verseny erősítése a gazdasági hatékonyság emelésének eszköze, s ehhez olyan ármechanizmust kell kialakítani, amely összeméri az ithon eladott, árut a külföldivel, s lehetetlenné teszi, hogy ver- senykéotelen, túlságosan drága árut is el lehessen adni. . Ám az árrendszer másik Í upkciója, hogy gátat szabóé a túlságosan gyors üte- nű árnövekedésnek — magyarán. érvényt kell szerezni a kormány antiinflációs politikájának is. Éppen ezért érvényben maradnak még a korábbi évekbpn bevezetett stabilizáló eszközök, például a hatósági árak aránya egyelőre nejn csökken. (Ebbe a kategóriába tartoznak az ipari alapanyagok, alapvető fogyasztási cikkek stb.) Az áremelést fékező tényezők közé tartozik a tisztességtelen árról szóló minisztertanácsi rendelet is, amely csak kiegészíti a tisztességtelen gazdasági tevékenység tilalmát rögzítő törvényt. Az árellenőrzés szigorodása, a súlyos szankciók alkalmazása — a szabályozók megsértőivel szemben — arra készteti majd a gazdálkodókat, hogy ne a költségek automatikus áthárításával. monopolhelyzetük kihasználásával. hanem jobb. hatékonyabb munkával „próbálják bevételeiket növelni. Az egyik legfontosabb módosulás a kompetitiv, a külkereskedelmi árakhoz igazodó mechanizmusban következett be. Ebben a körben a korábbi években számtalan adminisztratív korlát gátolta az árak mozgását, amely nem a valós piaci viszonyokat, hanem egy imitált piac mozgását tükrözte. Már ebben az évben feloldották ezeket a korlátokat a gazdálkodók 15 százalékánál, jövőre újabb 20—25 százalék kerül át a versenyár-kategóriába. Ennek viszont feltétele, hogy itthon már működő piac értékelje az adott gazdálkodók teljesítményét, s a keresletkínálati viszonyok is viszonylag kiegyensúlyozottak legyenek. A vállalatok pályázat útján kérhetik az „átminősítésüket”. Az árak a vámmal növelt import és az exportban élért árak kettős korlátja között mozoghatnak majd szabadon. Az építőiparban megmarad a hatósági árak viszonylag tág köre, de egyre nagyobb teret kell kapnia a versenytárgyalási rendszernek, ahol a vállalatok közvetlenül mérhetik össze teljesítményüket, s a megrendelő a számára, legkedvezőbb árat ajánlónak adhatja a megrendelést. Természetesen a piaci verseny ebben az ágazatban is csak akkor erősödhet meg, ha sikerül visszaszorítani szervezeti intézkedésekkel a nagy cégek monopolhelyzetét. Az ipari ágazatok mellett a mezőgazdaságban sem marad változatlanul az árak képzése. Ahogy az egész népgazdaságban, úgy itt is elsőrendű feladat a támogatások arányának csökkentése. A következő években ennek megfelelően fokozatosan megszűnik a holtmunka-rá- fordításokhoz adott állami támogatás magyarán a műtrágya és egyéb kemikáliák vásárlása az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek költségvetését terheli majd teljes egészében. Ezzel -párhuzamosan leépítik, illetve a minimálisra csökkentik az élelmiszeripari és mezőgazdasági termékek vásárlásához nyújtott állami támogatást, s csak néhány alapvető cikk árához járul majd hozzá a költségvetés. A harmadik lényeges eleme az új szabályozásnak, hogy egyre nagyobb teret kapnak a hatósági árak rovására a szabadárak. Új forgalmi adókulcsok A termelői ármechanizmus- változása csak akkor hozhatja meg a kívánt hatást, ha a fogyasztói árképzés sem marad változatlanul. E két árnak együtt kell mozognia, hiszen csak így érzékelhetjük a valós ráfordítások növekedését vagy éppen csökkenését. Az utóbbi években végbement változások kedvező alapot teremtenek arra, hogy ez megvalósuljon. De ehhez szükség lesz arra is, hogy a két ár % közé beépült támogatási mechanizmus mind kisébb területre szoruljon vissza. A tervek szerint néhány év alatt a mostani szint felére csökken majd az ily módon adott állami támogatás. A preferencia eszköze pedig a két ár között lévő forgalmi adó lesz. A korábbi bonyolult szisztémát egy egyszerűbb, mindössze négy adókulccsal számoló rendszer váltja föl. Az első 0-százalékos körbe tartoznak majd -'az alapvető élelmiszerek, a gyermekáruk. az iskolaszerek, egyes kulturális szolgáltatások, termékek stb. vagyis a fogyasztás szempontjából fontos cikkek. A következő 11 százalékos csoportba többek között a felnőtt ruházati cikkek kerülnek, s 22 százalékot — ez a harmadik kulcs — fizetnek majd az iparcikkek vásárlói. A legmagasabb adókulcs a luxuscikkeknek minősülő termékekre vonatkozik, például a külföldi kozmetikumokra, autókra. Mint köztudott, már eddig is jelentős forgalmi adót kellett fizetni az ilyen cikkek vásárlásakor, többet, mint most. A különbséget fogyasztási adóként vetik ki ezekre a termékekre, tehát emiatt árváltozás nem lesz. Hosszú oldalakon lehetne még sorolni az új intézkedéseket. De néhány fontosabb terület kiragadásával is pontos képet kaphattunk e rendeletek szelleméről. A gazdasági szabályozás a Piaci kontroll szerepét növeli a kötöttségek feloldásával, és az ezt kísérő tudatos piacépítő munkával. A változások zöld utat adták a termelői és fogyasztói érdekek közvetlen ütközésének is, hiszen csak így kényszeríthetők a vállalatok arra, hogy kihasználják a gazdálkodásban rejlő tartalékaikat. s ne csak az árak emelésével növeljék nyereségüket. A szabályozott piac hatókörének bővülése a gazdasági fejlődés, a hatékonyság fokozásának hajtóereje lehet a következő esztendőkben. L. M. '; I A beszámoló taggyűlésekről jelentjük A kommunisták feladata a közművelődésben A Heves megyei Tanács közművelődési pártalap- szervezete tulajdonképpen fiatal közösségnek számít. Mivel az MSZMP XII. kongresszusa idejében ebben a formában még nem létezett. — a megalakulása óta eltelt időről, illetve az azóta végzett munkáról hallhattak beszámolót az alap- szervezet tagjai az elmúlt napokban. A három éve megalakult alapszervezetnek igen széles körben kell érvényesíteni a pártirányitást. Nem véletlen, hiszen hat munkahely. két, szakszervezeti bizottság; négy szakszervezeti bizalmi csoport és egy KISZ-alapszervezet tartozik a hatáskörükbe. 1983-ban a Művelődési Minisztérium megvizsgálta Heves megye közművelődésének helyzetét, és elismeréssel nyugtázta az intéz<■ mények működését. A beszámoló taggyűlésen kiderült: munkatervük szerint 1985 februárjában tárgyalják meg a megyei tanács művelődési osztálya által kidolgozott rövid távú intézkedési tervet. Mind a pártcsoportok, mind a taggyűlés pozitívan értékelték az alapszervezet leválasztását a korábbi — még több ágú — szervezetről. Hangsúlyt kapott az is. hogy növekedett a tagság politikai, cselekvési egysége, a különböző munkahelyek kommunistái közelebb kerültek egymáshoz. Nőtt az aktivitás, sok konkrét javaslat érkezett a munkatervek összeállításához. A közművelődési intézmények fontosnak tartották a nemzetközi kapcsolatok kiépítését, az ifjúsággal való foglalkozást. a dolgozók anyagi és erkölcsi' megbecsülését. A párta la pszervezet tagjai javasolták a taggyűlési napirendek még gondosabb előkészítését, valamint azt, hogy a jövőben a vezetőség több segítséget kérjen a pártcsoportoktól. A Megyei Könyvtárban dolgozó párttagok javasolták, hogy az elkövetkezendőkben tartsanak kötetlenebb pártrendezvényt, valamint szabad pártnapot, amely az intézmények párton kívüli dolgozóinak is tájékoztatást nyújtana. Természetesen szóba kerültek az élet- és munka- körülmények is. Egyöntetű vélemény szerint a közművelődésben dolgozók életkörülményei nem javultak, inkább romlottak. Különösen a fiatalok vannak nehéz helyzetben, akiknek nincs lakásuk és kevés a fizetésük. A városi pártvégrehajtóbizottsága szerint a jövőben tovább kell fokozni az ideológiai munkát. Végül szóba került, hogy a jövőben nagyobb gondot kell fordítani a pártépítési munkára. A miskolci ALPINTECHNIKA Gmk hivatásos alpinistái a Cement- és Mészművek Bél. apátfalvi Gyárának kilencven méter magasan lévő ciklonos hőcserélő rendszerén a 2400 milliméteres csövek felújításán dolgoznak. A gyár műszaki szakemberei által kidolgozott terv szerint négyzetméterenként övlemezeket hegesztenek a már öt éve üzemelő hőcserélő csöveinek peremkötéseire. így az úgynevezett „hamis” levegő beáramlásának megszüntetésével jelentős energiamegtakaritás érhető el. Az állványzat nélkül, kötéllétrákon függve, és egyéb nem mindennapi módon végzett munkát a miskolciak január 15-re szeretnék befejezni (Fotó: Sólymos László) Értékóvás — saját okon Emlékszem, elsős elemista voltam, amikor természet- járó kirándulásunkból az iskolába visszafelé menet aranysárga-rozsdabarna színváltós levelet bízott rám a tanító néni. Különösen jól illettek a közös gyűjteménybe. Megérkezésünk után azonban hiába kérte tőlem őket, egy sem volt már meg a még mindig összeszorított ujjaim között. Hamar kiderült — bambaságomat kihasználva —, egyik osztálytársam csente el mindet, hogy azután jót mulassanak ügyefogyottságomon. Ekkor fogadtam meg, bármi kerüljön is a kezem ügyébe, arra a lehető legnagyobb gonddal vigyázok. Nem túlzás, ez a kisgyermekkori élmény (?) tanított meg igazán arra, miként óvjam az értékeimet. Hasonló szituációba életük során bizonyára sosem jutottak korábban azok, akik — amint azt az adatok mutatják — figyelmetlenségük folytán számtalanszor pórul járták már, s végső mentsvárként keresték, keresik fel a rend őreit, őket egyébként már egyáltalán nem lepi meg a tény: az utóbbi években sajnos, mind jobban növekszik a személyi tulajdont károsító bűncselekmények száma. Túl azon, hogy a múltban is voltak és ma is jó páran vannak, akiket csábít a lehetőség, hogy munka nélkül, könnyen jussanak hozzá a meg nem érdemelt forintokhoz, nagyon sok esetben maguk a meglopottak sem nehezítik meg a dolgukat. Nemtörődömségükkel szinte tálcán kínálják az alkalmat! A rendőrkaptitányságokon jegyzőkönyvek tömkelegé tanúsíthatja: az emberek jó része nem fordít kellő figyelmet vagyontárgyainak, javainak őrzésére. Gondoljunk csak arra, hogy a rozsdás lakatú, vagy sokszor lezáratlan öltözőszekrények, a csak néhány percre elhagyott hivatali szobák — amelyekben gyakran találni asztalokon felejtett pénztárcákat — valóságos paradicsomot jelentenek a munkahelyi tolvajoknak. Persze, a személygépkocsikkal közlekedők — s napjainkban mind több van belőlük — is kitűnő alanyai lehetnek a zsákmányra várakozóknak. Miként az a gondatlan hölgy is, aki lélekszakadva rohant az egri kapitányságra panaszolván, hogy meglopták! Rövidesen fény derült a dologra: a Belvárosi ABC mellett parkírozott autójával. Hirtelen elhatározással beugrott az üzletbe. Alig töltött pár percet ott. visszatérése után már nem lelte sehol a több ezer forintot tartalmazó bukszáját. A kocsi ajtaját ugyanis sietségében nem zárta be. .. Egy másik esetben az Ady utcában járta meg alaposan a pletykálni.szerető nő: amíg ismerősével a legújabb érdekes hírekről társalogtak, addig a nyitott gépkocsijából jó néhány ezer forintot fújt meg az „élelmes szarka”. Egy további ügyből csak azért nem lett eljárás, mert történetesen véletlenül a rend őréi is a helyszínen tartózkodtak. Ebben az esetben az asszonyka kosarában hozta ki a boltból a vásárolt cikkeket. Azokat szépen beöntötte autója hátsó üléseire, majd a vastag pénztárcát a tetejükre, s ment visszaadni a kosarat. Ha akkor nem lett volna a közelben egyenruhás, valószínű.- leg pillanatok alatt gazdát cserélt volna a tárca, benne tízezer forinttal, hiszen két fiatalember már ott körözött, lesve az alkalmat... Kétségtelen persze, hogy a hölgynek ezúttal szerencséje volt. Az is igaz viszont, hogy — érthető okoknál fogva — valamennyi feledé- kenységre hajlamos embertársunk mellé nem állítható rendőr. Miként akkor sem lehetnek folytpn a helyszínen, amikor falhoz támasztott, lezáratlan biciklik, segédmotorkerékpárok tűnnek ei. Akkor sem, amikor háziasszonyok óvatlanul tömött szatyruk tetejére helyezik kistáskájukat, s csak a piaci forgatagból kiérve veszik észre, valaki elcsente tőlük. De igazuk van a helyszínelőknek akkor is, ha megfeddik a bejelentőt, a panaszost, mert a ő • felelőtlensége is kellett hozzá, hogy a besurranó tolvaj elvihesse a lakásból az értékes holmikat: nyitva hagyta a földszinti ablakot, vagy éppenséggel a bejárati ajtót! Az esetek gyakorisága miatt igazán nem panaszkod. hatnak munkátlanságra rendőreink. Az ő érdemük, hogy a megyeszékhelyen, de tulajdonképpen az egész megyében jó eredményességgel működnek közre a lopások elkövetőinek felderítésében. Arról azonban nem szabad elfeledkezni, saját figyelmetlenségünk — aminek következtében adódhat lehetősége a tolvajnak — egy sor kényelmetlenség, idegesség okozójává válhat. Amennyi, re szükségünk van értékeinkre, vagy kegyeletes tárgyainkra, legalább annyival kevésbé a rossz percekre, órákra... Szalay Zoltán
