Népújság, 1984. december (35. évfolyam, 282-306. szám)
1984-12-07 / 287. szám
1. NÉPÚJSÁG, 1984. december 7., péntek Felmentések, kinevezések, kitüntetések A Hazafias Népfront Országos Tanácsa Elnökségének ülése A Hazafias Népfront Országos Tanácsának Elnöksége Kállai Gyulának, a HNF elnökének elnökletével december 6-án ülést tartott. Meghallgatta Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának tájékoztatóját az MSZMP KB december 4-i üléséről. Az elnökség megvitatta, elfogadta és támogatta az MSZMP Központi Bizottságának ajánlásait személyi kérdésekben. Az Elnöki Tanács ülése Az Elnöki Tanács csütörtöki ülésén a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa Elnökségének javaslatára személyi kérdésekben határozott: Borbándi Jánost, a Minisztertanács elnökhelyettesét — érdemei elismerése mellett. nyugállományba vonulására tekintettel — e tisztségéből felmentette. Maróthy Lászlót és Cse- hák Juditot a Minisztertanács elnökihelyetteseivé megválasztotta. Czinege Lajos hadsereg- tábornokot. honvédelmi minisztert e tisztségéből felmentette, egyidejűleg a Minisztertanács elnökhelyettesévé választotta meg. Schultheisz Emil egészség- ügyi minisztert — érdemei elismerése mellett, nyugállományba vonulására tekintettel — felmentette tisztségéből. Medve László egészség- ügyi minisztériumi államtitkárt e tisztségéből felmentette, egyidejűleg egészségügyi miniszterré választotta. meg. Oláh István vezérezredest honvédelmi miniszterré választotta meg. Csémi Károly vezérezredest, honvédelmi minisztériumi államtitkárt — érdemei elismerése mellett, nyugállományba vonulására tekintettel — tisztségéből felmentette, egyidejűleg Mórocz Lajos altábornagyot honvédelmi minisztériumi államtitkárrá választotta meg. Hutás Imrét egészségügyi minisztériumi államtitkárrá választotta meg. A kormány új tagjainak eskütétele Csütörtökön az Országház Nándorfehérvári termében Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke előtt Maróthy László, Czinege Lajos, Cse- hák Judit, Medve László és Oláh István letette a hivatali esküt. Az eskütételen jelen volt Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke. Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke és Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára. Borbándi János, Schultheisz Emil és Csémi Károly kitüntetése A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Borbándi Jánosnak, a Minisztertanács elnökhelyettesének a munkásmozgalomban, a szocialista társadalom építésében kifejtett több évtizedes eredményes munkássága elismeréseként, nyugállományba vonulása alkalmából a Magyar Népköztársaság Érdemrendje; Schultheisz Emil egészségügyi miniszternek az egészségügy fejlesztése érdekében kifejtett munkássága elismeréseként, nyugállományba vonulása alkalmából a Magyar Népköztársaság Babérkoszorúval Ékesített Zászlórendje; Csémi Károly vezérezredesnek, honvédelmi minisztériumi államtitkárnak a honvédelem erősítésében, a néphadsereg fejlesztésében, a Varsói Szerződés hadseregei közötti együttműködés. barátság elmélyítésében szerzett érdemei elismeréseként, nyugállományba vonulása alkalmából a Magyar Népköztársaság Zászlórendje kitüntetést adományozta. A kitüntetéseket az Országházban Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke adta át. Jelen volt Kádár János, az MSZMP KB első titkára és Lázár György, a Minisztertanács elnöke. A budapesti pártbizottság ülése A Magyar Szocialista Munkáspárt Budapesti Bizottsága december 6-án ülést tártott, amelyen meghallgatta Maróthy Lászlónak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a budapesti pártbizottság első tikárának tájékoztatóját az MSZMP Központi Bizottságának 1984. december 4-i üléséről. A pártbizottság Maróthy Lászlót érdemeinek elismerése mellett — más, fontos megbízatása miatt — felmentette a budapesti párt- bizottság első titkári tisztségéből, és Grósz Károlyt, a Központi Bizottság tagját megválasztotta a pártbizottság első titkárának. Az ülésen részt vett és felszólalt Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. (MTI) Maróthy László életrajza Dr. Maróthy László, a Minisztertanács elnökhelyettese 1942- ben született Szeghalom községben, A Gödöllői Agrártudományi Egyeten>en szerzett diplomát, majd doktori címet. 1965 és 1967 között a KISZ Pest megyei Bizottságának titkáraként, majd a Gödöllői Agrártudományi Egyetem csoport- vezető jeként dolgozott. A pártnak i965 óta tagja. 1970-ben megválasztották az MSZMP Szentendrei Városi Bizottsága első titkárának. Ezt követően a KISZ KB első titkára, 1980-tól a Budapesti Párt- bizottság első titkára. Az MSZMP Központi Bizottságának 1973 óta, a Politikai Bizottságnak 1975 márciusától tagja. Budapest 33. választókerületének országgyűlési képviselője. Czinege Lajos életrajza Czinepe Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese 1924-ben született Karcagon. Húszéves korában kapcsolódott be a munkásmozgalomba. 1944 óta a párt tagja. A felszabadulás előtt mező- gazdasági munkás, majd kovácssegéd volt. 1945-ben Karcag város MADISZ-titkárává választották. 1951-ig különböző pártfunkciókat töltött be, majd a Honvédelmi Minisztériumban politikai osztályvezetőként dolgozott. 1957 és i960 között az MSZMP Szolnok megyei Bizottságának első titkáraként dolgozott. 1960- ban honvédelmi miniszterré nevezték ki. 1959 óta az MSZMP Központi Bizottságának tagja. A Munka Vörös Zászló Érdemrend és több más kitüntetés birtokosa. Csehók Judit életrajza Dr. Csehák Judit, a Miniszter- tanács elnökhelyettese 1940-ben született Szekszárdion. A Budapesti Orvostudományi Egyetemen szerzett diplomát. 1965-ig a Tolna megyei Tanács kórházában segédorvosként, majd Fadd nagyközség körzeti orvosaként dolgozott. Ezt követően a Szekszárdi Városi Tanács osztályvezető főorvosa lett. 1975 és i978 között az Orvosegészségügyi Dolgozók Szak- szervezete Központi Vezetőségének a titkára volt, majd megválasztották a Szakszervezetek Országos Tanácsának . titkárává. Fiatalon bekapcsolódott az ifjúsági mozgalomba. A pártnak 1967 óta tagja. Munkásságáért 1984-ben a Munka Érdemrend arany fokozatával tüntették ki. Medve László életrajza Dr. Medve László egészség- ügyi miniszter 1928-ban vámos- györkön született. A Budapesti Orvostudományi -Egyetemen szerzett diplomát. 1952 és 1954, között a lengyeltóti kórház segédorvosa volt. majd 1963-ig az Egészségügyi Minisztériumban dolgozott főelőadóként. Ezt követően a minisztérium tudományos tanácsának osztályvezetője volt, 1967-ben a minisztérium pártbizottságának titkára lett. 1970 és 1974 között az MSZMP KB alosztályvezetőjeként tevékenykedett. 1974-ben egészség- ügyi miniszterhelyettessé, 1981- ben minisztériumi államtitkárrá nevezték ki. 1945 óta a párt tagja. Munkásságát 1973-ban és 1978-ban a Munka Érdemrend arany fokozatával ismerték el. Oláh István életrajza Oláh István vezérezredes, honvédelmi miniszter 1926-ban született Nádudvaron. 1945-ben önként jelentkezett az új magyar hadseregbe. MADISZ. titkárként az ifjúsági mozgalomban is szerepet vállalt. 1949- ben elvégezte a Kossuth Lajos Katonai Akadémiát, majd a Zrínyi Miklós Katonai Akadémiát, 1964-ben pedig a Szovjetunió Vezérkari Akadémiáját. 1945 óta tagja a pártnak. 1966-ban nevezték ki vhonvédelmi miniszterhelyettesnek. Hét évvel később a Magyar Néphadsereg vezérkari főnöke lett. 1975 óta tagja az MSZMP Központi Bizottságának. A Szocialista Magyarországért Érdemrenddel 1977-ben tüntették ki. Az Elnöki Tanács ülése (Folytatás az 1. oldalról) kon a nemzetközi kérdések áttekintése során különös figyelmet szenteltek a délkelet-ázsiai térség időszerű problémáinak. Egyetértettek abban, hogy a térség megoldásra váró kérdéseit tárgyalások útján, a kialakult realitások, az érintett államok szuverenitásának, az egyenjogúság és az egymás jogos érdekeinek tiszteletben tartása alapján, minden külső beavatkozás nélkül mielőbb rendezni kell. A látogatás megerősítette a Magyar Népköztársaság és az indokínai országok közötti barátságot és szolidaritást. E tekintetben kiemelkedő jelentősége van a Vietnami Szocialista Köztársasággal kötött barátsági és együttműködési szerződés aláírásának. Az indokínai országokkal a szolidaritás és a kölcsönös előnyök alapján megállapodások megkötésére került sor, amelyeknek célja a kapcsolatok sokoldalú bővítése, szélesítése. A tájékoztatót az Elnöki Tanács egyetértőleg tudomásul vette. Megállapította, hogy a látogatások jól szolgálták a Magyar Népköztársaság külpolitikai céljait és hozzájárultak ahhoz, hogy az érintett országokkal kapcsolataink tovább fejlődjenek. Az Elnöki Tanács módosította a vízgazdálkodási társulatokról szóló 1977. évi 28. számú törvényerejű rendelet egyes rendelkezéseit. Bővítette a vízi közműtársu- latok körét, és a vízműtársulat, valamint a csatornamű-társulat mellett létrehozta a belterületi vízelvezető társulat jogintézményét. Ennek célja, hogy a belterületi vlzkárveszély hatékony leküzdésében a lakossági érdekek érvényesítésének új szervezeti lehetőséget teremtsenek. A testület határozott községek alakításáról, egyesítéséről, községi tanács és közös tanácsok szervezéséről. Az Elnöki Tanács személyi ügyekben döntött, bírákat mentett fel és választott meg. —( Külpolitikai kommentárunk )Helsinki szellemében A TÁRGYALÁSOK EREDMÉNYRE VEZETTEK. Ez volt a tegnapelőtt éjszaka véget ért budapesti kulturális tanácskozáson részt vevő magyar küldöttség vezetőjének rövid, zárás utáni értékelésében a lényeg. Nem keveset takar a négy szó, még ha elcsépeltnek hangzik is. Az elmúlt esztendők megtanították világunkat arra, hogy a tárgyalások bizony nem mindig eredményesek. Azaz nem érik el a résztvevők azt, amit szerettek volna, amikor leültek tárgyalni, mert képtelenek összeegyeztetni a különböző véleményeket. Márpedig anélkül valóban eredménytelen egy tanácskozás, ha nem is haszontalan. Jövőre lesz a tizedik évfordulója a világpolitika — és bátran mondhatjuk: a történelem — nagy eseményének, a helsinki találkozónak. 1375 nyarán az öreg kontinens harminchárom és Észak-Amerika két nagy államának vezetői együtt ültek a finn fővárosban, s együtt határoztak egy jobb, békés világ megteremtéséről. Példátlan esemény volt, példátlan jelentőséggel — nemcsak e kontinens, hanem az egész világ számára. Helsinki szelleme azonban az elmúlt években egy kicsit elfelejtődni látszott a világpolitikában. Ezért örülünk, ha visszaidéződik különböző társadalmi rendszerű, politikai felfogású államok sikeres tárgyalásaival. Budapesten most Helsinki egyik kései utóda aratott sikert. Az 1975-ös értekezlet második folytatásán, tavaly Madridban határozták el a részt vevő államok, hogy az európai és a világhelyzet javítása érdekében kulturális fórumot rendeznek 1985 őszén, Budapesten. A kultúra és általában a kulturális értékek cseréje Európában — ez a kitűzött téma. Harmincöt ország — a helsinkiek — véleményét, törekvéseit, érdekeit kell itt összeegyeztetni, érthető, hogy ez a bonyolult feladat komoly előkészületeket követel. Ennek fontos eseménye volt a most véget ért találkozó a magyar fővárosban. S érthető, hogy „az eredményes tárgyalások” fogalmazás ebben az előkészítő munkában a legnagyobb elérhető eredményt jelzi. Mint a magyar küldöttségvezető mondta: Helsinki óta alapelv a teljes egyetértés, a konszenzus, s ezt sikerült ezúttal elérni. Nehéz, nagy munkában rajzolódott ki az egyetértés a jövő évi kulturális fórum napirendjében, lebonyolítási részleteinek szabályaiban. Viták, nézeteltérések is voltak nyilvánvalóan, de a lényeg a végeredmény: a sikeres befejezés, a megegyezés. NEM LEHET NEM GONDOLNUNK itt arra, hogy a nyolcvanas években feszültté vált világhelyzetben milyen nagy szó egy ilyen megegyezés. Reményt kelt a következő évek tanácskozásaira, magára a budapesti fórumra is. A helsinki szellem újjáéledésének szurkol jó ideje a világ jobbik, döntő fele. Budapesten az összgyűltek tettek valamit ezért. Avar Károly Ülést tartóit a Minisztertanács (Folytatás az 1. oldalról) rekedett, hogy tovább erősödjön a megyében a tanácsi szervek munkájában a társadalompolitikai célok megvalósítására irányuló tevékenység. fokozódjék a helyi tanácsok felelőssége, önállósága, ugyanakkor javuljon a központi irányítás hatékonysága. Munkájuk során kiemelten foglalkoztak a lakásgazdálkodás^ az oktatás-közművelődés és a lakossági alapellátás kérdéseivel. A megye tanácsi gazdasága alapvetően a középtávú tervekben elfogadott célkitűzéseknek megfelelően fejlődött. A rendelkezésre álló anyagi lehetőségek ösz- szehangolt felhasználásával, az infrastruktúra-hálózat fejlesztésével tovább javult a lakossági ellátás színvonala, sok új létesítménnyel gazdagodtak a megye települései, javult az intézményhálózat ellátóképessége. A tanácsi tervezőmunka nyitottabbá, a településfejlesztés demokra- tikusabbá vált. A megyében élő lakosság társadalmi munkájával is egyre jelentősebb mértékben járult hozzá szű- kebb környezetének fejlesztéséhez. E téren azonban még további tartalékok rejlenek, amelyeket jobb szervező munkával, a célok közös — a lakosság és a tanácsok egyetértésén alapuló — meghatározásával lehet kiaknázni. A tervidőszak első három évében a beruházási kiadások több mint 60 százaléka a kiemelt társadalompolitikai programokhoz kapcsolódott. A megyében az ötéves időszakra tervezettnek megfelelően 11 ezer lakás épül meg. Ezen belül jelentősen növekedett a magánerőből épülő lakások száma. A kórházi ágyak több mint négyszázzal gyarapodtak; befejeződött a megyei kórház rekonstrukciójának I. és II. üteme s 1986-ban átadnak egy 17 munkahelyes rendelőintézetet, amely a hatvani városi kórház és rendelő • gondjait enyhíti majd. A beszámoló részletesen elemzi az oktatáspolitikai célok megvalósításának helyzetét. Rámutat, hogy a megye közoktatási intézmény- hálózata dinamikusan fejlődött, elsősorban az általános iskolai tantermek száma gyarapodott nagymértékben : ebben a tervidőszakban az előzetesen számított 240 tanterem helyett 364 épül meg. Ennek eredményeként az iskolák zsúfoltsága mérséklődött, csökkent a változó tanítás aránya, bár — a nagy tanulólétszám miatt — az optimálisnál több gyermeket oktatnak egy-egy tanuló- csoportban. Kedvezően változtak a személyi feltételek is. Növekedett a pedagógusok létszáma, mind több állást szaktanár tölt be.'Még mindig gondokat okoz azonban, hogy a fiatal, pályakezdő pedagógusok nem mennek szívesen a községekbe tanítani. Az általános iskolai tantermek növekedése mellett — a fejlesztések ellenére — elmaradt a középfokú oktatási intézmények átalakítása, bővítése. A kö- középiskolákban az egy osztályteremre jutó tanulók száma meghaladja az országos átlagot. E helyzeten javítani a következő tervidőszak jelentős feladata lesz. Miként a kormány megállapította a végrehajtó bizottság a nehezebb gazdasági körülmények ellenére is biztosította a tanácsi munka töretlen fejlődését. Jól oldották meg a járások megszüntetését követően a megyei irányítás megszervezését, az átmenet nem okozott zavarokat a lakosság ügyeinek intézésében. Felhívták a végrehajtó bizottság figyelmét arra, hogy a testületi munkában törekedjen a népképviseleti-önkormányzati jelleg további erősítésére, a lakosság és a tanácsok közötti kapcsolat szélesítésére A gazdaságfejlesztési munkában szorgalmazza a lakás- építési és ellátási ütemtervek betartását, az idegen- forgalmi fogadóképesség növelését. a középiskolai oktatás tárgyi feltételeinek javítását. Fontos feladatként, jelölte meg a Minisztertanács a szociális ellátottság bővítését, a felújítási tevékenységgel kapcsolatban pedig a középületek gyorsabb ütemű megújítását.
