Népújság, 1984. december (35. évfolyam, 282-306. szám)

1984-12-06 / 286. szám

NÉPÚJSÁG, 1984. december 6., csütörtök 3« KÖZLEMÉNY a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1984. december 4-i üléséről I. A Központi Bizottság áttekintette a nefn- zetközi helyzet alakulását, a párt- és ál­lami szervek nemzetközi tevékenységét, és megállapította: 1. A Szovjetunió, a szocialista közösség országai folytatják erőfeszítéseiket a fegy­verkezési verseny korlátozását szolgáló tár­gyalások feltételeinek megteremtése, a nemzetközi feszültség csökkentése érdeké­ben. A Központi Bizottság nagy fontossá­gú fejleménynek minősítette és üdvözöLtea szovjet—amerikai külügyminiszteri talál­kozó bejelentését. Kifejezte reményét, hogy a találkozó megnyitja az utat a világ­űr mi li ta ni zá lásá nak megakadályozásáról, a hadászati és a közepes hatótávolságú nukleáris fegyverek korlátozásáról folyó érdemi tárgyalások előtt, löhetővé teszi a katonai és politikai feszültség enyhítését. 2. Nemzetközi tevékenységünkkel tovább erősítettük hazánk és a szocialista orszá­gok kapcsolatait. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Taná­csának Havannában megtartott XXXIX. ülésszaka jól szolgálta a júniusi moszkvai felső szintű találkozón közösen elhatáro­zott irányvonal megvalósítását, a szocialis­ta gazdasági integráció előnyeinek minél teljesebb körű kihasználását. A Központi Bizottság megerősítette, hogy hazánk tevékenyen részt vállal az együtt­működés további tökéletesítését célzó dön­tések végrehajtásában. Wojciech Jaruzelski elvtárs budapesti lá­togatása, Kádár János elvtárssal folytatott tárgyalása tovább erősítette a magyar— lengyel kapcsolatokat, a két nép hagyomá­nyos barátságát, közös harcát a békéért, az enyhülésért. A megbeszéléseken megállapí­tották, hagy a két ország és a két párt együttműködése az élet minden területén eredményesen fejlődik. Ismételten kifeje­zésre jutott: pártunk, népünk támögatjaa Lengyel Egyesült Munkáspárt, a lengyel hazafiak erőfeszítéseit a szocialista kibon­takozás folytatódásáért. Gustáv Husák elvtárs budapesti látogatá­sa jól szolgálta a Magyar Szocialista Mun­káspárt és Csehszlovákia Kommunista Pártja, hazánk és a Csehszlovák Szocialis­ta Köztársaság sokrétű együttműködésének fejlesztését. Kádár János elvtárs és Gustáv Husák elvtárs tárgyalásaikon érintették a nemzetközi helyzet és a kétoldalú kapcso­latok legfontosabb kérdéseit. Ennek során is kifejezésre jutott az álláspontok teljes azonossága a nemzetközi politika fő kérdé­seiben. Megerősítették, hogy kölcsönös a törekvés a politikai, gazdasági, műszaki- tudományos, kulturális és más kapcsolatok további bővítésére, a két szomszédos szo­cialista ország1 népei közötti barátság mé­lyítésére. A magyar—szovjet kapcsolatok fontos eseménye volt a kormány elnökének moszk­vai látogatása. Lázár György és Nyikolaj Tyihonov elvtárs eredményes tárgyalást folytatott a soron következő középtávú népgazdasági tervék összehangolásáról, a gazdasági együttműködés továbbfejlesztésé­ről. A Központi Bizottság nagyra értékel­te a találkozó eredményeit, amelyek hoz­zájárultak a magyar—szovjet kapcsolatok, barátságunk további erősítéséhez. Küldöttségünk részvétele a Román Kom­munista Párt XIII. kongresszusán, pár­tunknak a kongresszushoz intézett üzene­te megerősítette készségüket, hogy a két or­szág népeinek javára minden területen előrelépjünk a kapcsolatok fejlesztésében, o A Losonczi Pál elvtárs által vezetett párt- és államj küldöttségünk látogatása előmozdította baráti kapcsolataink erősíté­sét, együttműködésünk fejlesztését Viet­nammal, Laosszal és Kambodzsával. Az új magvar—vietnami barátsági és együttmű­ködési szerződés aláírása a két ország kö­zötti kapcsolatok fejlődésének jelentős ese­ménye. 3. A magyar nép szolidáris a nicaraguai hazafiaknak a függetlenség megvédéséért gazdasági és a társadalmi felemelkedésért vívott harcával. A nicaraguai nép nagy többsége a november elején megtartott de­mokratikus választásokon kifejezte bizal­mát a Sandinista Nemzeti Felszabad!tási Front politikája iránt, és hitet tett a meg­kezdett út folytatása mellett. Népünk határozottan elítéli azokat az imperialista törekvéseket, amelyek az or­szág szuverenitását megsértve, katonai fe­nyegetéssel és nyílt beavatkozással próbál­ják megakadályozni, hogy Nicaragua népe saját akarata szerint építse országát. Kö­veteli a Nicaraguáival szembeni ellenséges akciók haladéktalan beszüntetését, az or­szág függetlenségének és szuverenitásának tiszteletben tartását. 4. Az elmúlt hónapokban is arra töre­kedtünk, hogy feljesszük a kölcsönösen elő­nyös kapcsolatokat a más társadalmi be­rendezkedésű országokkal. Kádár János elvtárs látogatása a Francia Köztársaságban, tárgyalása Francois Mit­terrand elnökkel, valamiftt a politikai és a gazdasági élet más vezető személyiségeivel a magyar—francia kapcsolatok fontos ese­ménye volt. A tárgyalások jó alkalmat ad­tak a kapcsolatok fejlesztésére irányuló kölcsönös szándék megerősítésére és az együttműködést szolgáló további teendők áttekintésére. Eredményesen mozdította elő a kétoldalú kapcsolatok fejlődését Wilfried Martens- nek, a Belga Királyság miniszterelnökének magyaronszági látogatása. 5. Népünk mély részvétét és együttérzé­sét fejezte ki, hogy párt- és állami kül­döttségünk jelen volt, a tragikus körülmé­nyek között elhunyt Indira Gandhi asz- szonynaik, India miniszterelnökének, a nemzetközi politikai élet kiemelkedő sze­mélyiségének gyászszertartásán. A Központi Bizottság hangsúlyozta, hogy az egységes és következetesen el nem kö­telezett politikát folytató baráti India a térség és a világ békéje megőrzésének, a nemzetközi stabilitásnak fontos tényezője. Hazánk és Indonézia kapcsolatainak épí­tését, a kölcsönösen előnyös együttműkö­dés lehetőségeinek feltárását mozdította elő az Elnöki Tanács elnökének az Indo­néz Köztársaságban tett látogatása. Párt- és állami küldöttségünk részvétele az algériai forradalom 30. évfordulójának ünnepségein kifejezte országaink, népeink baráti viszonyát. II. A Központi Bizottság értékelte az 1984. évi gazdasági építőmunka eddigi tapaszta­latait, megvitatta és elfogadta az 1985. évi népgazdasági terv és állami költségvetés irányelveit. A Központi Bizottság megállapította, hogy népünk eredményesen dolgozik, a népgazdaság összességében a fő gazdaság- politikai céloknak megfelelően fejlődik. A termelés és a nemzeti jövedelem a terve­zettet kismértékben meghaladja, a munka termelékenysége emelkedett. A külgazdasági egyensúly tovább javul. A szocialista szektorban a beruházások a terv szerint valósulnak meg. A lakosság fogyasztása valamelyest emelkedik, az élet- körülmények javulnak. 1. Az 1984. évi népgazdasági terv előre­láthatóan az alábbiak szerint teljesül: A nemzeti jövedelem az előirányzott 1,5 —2 százalék helyett 2—2,5 százalékkal emelkedik. A költségvetés hiánya a ter­vezettnek megfelelően mérséklődik. Az ipari termelés az előirányzott 1,5—2 százalék helyett 2,5—3 százalékkal nő. Bő­vül az ipari termékek kivitele és belföldi értékesítése. Az építőipari termelés a számítottnak megfelelően mérséklődik. A beruházási épí­tés csökken, a fenntartási, felújítási és a lakosság részére végzett, főként lakásépí­tési munkák aránya pedig nő. A gazdálko­dás színvonala, a lakások átadásának üte­messége — különösen a fővárosban — nem javul. A mezőgazdasági termelés mintegy 5 százalékkal nő. A gabonatermés a terve­zett 15 millió tonnát meghaladja. Az állat- állomány magas, a takarmányellátás kielé­gítő. A mezőgazdasági termékek és az élelmi­szerek kivitele jelentősen emelkedik, az exportárak azonban alacsonyak. A zöldség- és gyümölcstermés kisebb a számítottnál. A energiagazdálkodási és az anyagtaka­rékossági programok ez évi feladatai telje­sülnek. A beruházások valamelyest meghaladják a tervezettet. Befejeződött a Paksi Atom­erőmű második blokkjának építése, a Szol­noki Papírgyár, az Állami Operaház, az Árpád-híd, a Traumatológiai Intézet felújí­tása. átadták a metró új szakaszát. Határ­idő előtt üzembe helyezték a Dunai Kőolaj­ipari Vállalat új krakküzemét. Az export számottevően, az import kis­mértékben növekedik. Szorosan együttmű­ködünk a KGST-tagországokkal, jelentősen fejlődnek a magyar—szovjet gazdasági kap­csolatok. A rubelelszámolású áruforgalom a tervezettnek megfelelően alakul, elsősor­ban a gépek és fogyasztási cikkek kivitele bővül. A nem rubelelszámolású kivitel a tervezettnél gyorsabban emelkedik, a beho­zatal pedig a tavalyi szintet csak kismér­tékben haladja meg. Az iparban és az építőiparban áttértek a 40 órás munkahétre. Budapesten és néhány ipari körzetben a munkaerőkereslet meg­haladja a kínálatot. A lakosság egy főre jutó reáljövedelme és fogyasztása egy százalékkal nő. A nomi- náljövedelem 9 százalékkal emelkedik. A társadalmi juttatások ezt meghaladóan nő­nek. A munkások és alkalmazottak, vala­mint a termelőszövetkezeti dolgozók átlag- keresete 5,5—6 százalékkal emelkedik. A fogyasztói árszínvonal 8,5 százalékkal nő. Az áruellátás élelmiszerekből kiegyensúlyo­zott. egyes építő- és tüzelőanyagok, vala­Az ipari termelés az exportképesség és a jövedelmezőség figyelembevételével dif­ferenciáltan emelkedjen, növekvő mérték­ben járuljon hozzá a külgazdasági egyen­súly javulásához és a nemzeti jövedelem gyarapodásához. Az ipari vállalatok foly­tassák: termelésii szerkezetük és belső szer­vezetük korszerűsítését, *és tegyenek hatá­rozott intézkedéseket' a veszteséges tevé­kenységek visszaszorítására. Az építőipar termelésének növelésével, munkája szervezettségének és minőségének javításával elégítse ki a keresletet. A mezőgazdaságban folytatódjon a hoza­mok növelése, a ráfordítások mérséklése, az ésszerűbb takarmánygazdálkodás, a mel­léktermékek és a hulladékok jobb haszno­sítása. A növénytermesztés fő feladata 15,5 millió tonna gabona megtermelése. Az ál­lattenyésztésben meg kell szilárdítani és to­vább kell fejleszteni az elért eredményeket. A közlekedésben a rendelkezésre álló szállítási eszközök összehangoltabb, gazda­ságos kihasználására, a korszerű szállítási módok elterjesztésére, valamint a szolgálta­tások minőségének javítására kell töreked­ni. Az energiagazdálkodási és racionalizálá­si program végrehajtását folytatva a fel- használásban további megtakarítást kell el­elérni. A beruházási összegek nagyobb részét kell a műszaki-technológiai színvonal eme­lésére, valamint a feldolgozóipar és a ter­melést szolgáló infrastruktúra fejlesztésére fordítani. A támogatások, hitelek odaítélésénél előnyben kell részesíteni az exportképes­séget fokozó, az anyag- és energiaigényt mérséklő fejlesztéseket. A kivitel 5—6 százalékkal, a behozatal 2—3 százalékkal emelkedjen. A Szovjet­unióval, a KGST többi tagországával, min­den szocialista országgal a tervszerű gaz­dasági együttműködés és az áruforgalom bővítésére törekszünk. Szélesítjük gazda­sági kapcsolatainkat a fejlődő országokkal és a fejlett tőkés országokkal is. A lakosság reáljövedelme és a társadal­mi juttatások reálértéke egyaránt 1,5—2 százalékkal emelkedjen. A teljesítmény tervezett javulása esetén — a bér- és ke­resetszabályozás, a bérpolitikai intézkedé­sek és a bérpreferenciák együttes hatásá­ra — a keresetek átlagosan 7—7,5 száza­lékkal emelkedhetnek. A gazdálkodó szer­vezetek, az intézmények bérfejlesztési le­hetőségeiket használják fel a kereseteknek a teljesítménnyel arányos differenciálására. A lakosság fogyasztása 1—1,5 százalék­kal növekedjen. Fontos feladat a vásárló­mint tartós fogyasztási cikkek kivételével más termékekből is megfelelő. A lakosság életkörülményei javulnak. Felépül 74 ezer lakás. Elkészül 1600 bölcső­dei. 8000 óvodai hely, 1200 általános isko­lai osztályterem és 1600 kórházi ágy létesül. A tervezett kereskedelmi, hírközlési, kom­munális. művelődési fejlesztések megvaló­sulnak, amit a lakosság értékes hozzájáru­lása is segít. 2. A Központi Bizottság az 1985. évi nép- gazdasági terv és állami költségvetés leg­főbb feladatának azt tartja, hogy a terme­lés növelésével, a gazdálkodás jövedelme­zőségének és nemzetközi versenyképessé­gének fokozásával tovább javítsuk az ország külső pénzügyi egyensúlyát, folytassuk a belső gazdasági egyensúly konszolidálását, s állítsuk meg a beruházások és a reálbé­rek csökkenésének folyamatát. A Központi Bizottság egyetért azzal, hogy a Minisztertanács az 1985. évi népgazdasági tenvet az alábbi fő előirányzatok szerint vég­legesítse és az állami költségvetésről szóló törvényjavaslatot az országgyűlés elé ter­jessze. erő és az árualap összhangjának, az áru­ellátás színvonalának megőrzése. A fo­gyasztói árszínvonal legfeljebb 7 százalék­kal növekedhet, ebből 3 százalék az alap­vető fogyasztási cikkeket és szolgáltatáso­kat érintő központi áremelés. Az árellenőrzést, különös tekintettel a szabadáras termékek körére, szigorítani kell. Meg kell akadályozni a termelői és a fogyasztói árak indokolatlan emelését. A Központi Bizottság egyes alapvető fo­gyasztási cikkek és szolgáltatások árának emelésével együtt jövedelempolitikai, szo­ciálpolitikai intézkedéseket tart szükséges­nek. Indokoltnak tartja azt is, hogy népe­sedéspolitikai céljaink érdekében a kor­mány további lépéseket tegyen. Az életkörülmények javítása céljából épüljön fel 74—75 ezer lakás, készüljön el 800 általános iskolai tanterem, létesüljön 5000 óvodai és 1900 szociális otthoni hely és 2600 kórházi ágy. 3. Céljaink elérésének fő útja a gazdál­kodás színvonalának emelése, a szervezett­ség és a munkafegyelem javítása. A gaz­daságirányítási rendszer fejlesztésével össz­hangban a központi szervek emeljék mun­kájuk színvonalát, növeljék a vállalati gaz­dálkodás önállóságát, és teremtsenek na­gyobb lehetőséget a dolgozó kollektívák részvételére a vállalatok vezetésében. A vállalatok, a szövetkezetek és a taná­csok a gazdaságpolitikai követelményekkel összhangban, saját lehetőségeik gondos mér­legelésével készítsék el saj£t terveiket. A pártszervek és -szervezetek politikai munkával segítsék gazdasági céljaink el­érését. Az agitáció és a propaganda segít­se elő, hogy a dolgozó tömegek világosan lássák és fegyelmezett munkával támogas­sák törekvéseiket. A párt XIII. kongresszu­sának és hazánk felszabadulása 40. évfor­dulójának tiszteletére kibontakozott szocia; lista munkaverseny — különösen a gazdál­kodás minőségi követelményeit szem előtt tartva — járuljon hozzá az 1985. évi nép- gazdasági terv teljesítéséhez. A Központi Bizottság felhívja a pártszer­vezeteket, a kommunistákat, a társadalmi és a tömegszervezeteket, egész népünket: az 1985. évi terv teljesítésével tegyék lehe­tővé az 1980—90-es esztendőkre szóló VII. ötéves tervünk jó megalapozását, hogy biz­tonságosan haladhassunk előre a népgaz­daság intenzív fejlesztésének, a nép jólét emelésének, a szocialista társadalom további sikeres építésének útján. A Központi Bizottság szervezeti" és sze­mélyi kérdéseket tárgyalt. Ajánlásokat fo­gadott el társadalmi és állami tisztségek betöltésére. (MTI) Az 1985. évi terv az 1984. évi várható teljesítés százalékában Nemzeti jövedelem Belföldi felhasználás Ipari termelés Országos építés-szerelés Mezőgazdasági termékek termelése Lakossági fogyasztás Egy lakosra jutó reáljövedelem Állami költségvetés bevétele Állami költségvetés kiadása A szocialista szektor beruházásai 102,3—102,8 101.0— 101,5 103.0 101.0— 102,0 101.0 101.0— 101,5 101,5—102,0 106,5 106.0— 106,5 193.0— 195,0 milliárd forint

Next

/
Thumbnails
Contents