Népújság, 1984. december (35. évfolyam, 282-306. szám)
1984-12-30 / 305. szám
NÉPÚJSÁG, 1984. december 30., vasárnap 1 é VÉLEMÉNYEK A KONGRESSZUSI IRÁNYELVEKRŐL A gazdaságról, a jövőről ÚJ FELADATRA KÉSZÜLNEK HORTON „Az NSZK-ban sem vallunk maj’d szégyent. ff • • AZ MSZMP Központi Bi. zottsága december elsején közzétette a párt XIII. kong. resszusának irányelveit, amelyet társadalmi vitára bocsátott a párttagság és a nép között. A dokumentum kiemelkedő fejezete a gazdasági építömunka ered. ményeit elemző, a gondokat kritikusan és önkritikusan vizsgáló része. Dr. Bódi Bé. Iával, a visontai Gagarin Hőerőmű Vállalat vezérigazgatójával a gazdaság szere, péről és jövőjéről beszélget, tünk. A kongresszusi irányelvek rámutatnak — mondta bevezetésként — hogy a gazdasági építőmunka külső feltételei a nyolcvanas évek első felének eddig eltelt részében a számbavehetőnél is kedvezőtlenebbül alakultak. A tőkés világgazdaság válsága tovább tart, a cserearányromlás, és a megkülönböztetés elve a magyar gazdaságnak is érzékeny veszteséget okozott. Ezt mérlegelve a következő fél évtizedben sem lesz több erőforrás, tehát a meglévőkkel kell okosabban, célszerűbben gazdálkodnunk. Az eddigieknél sokkal fegyelmezettebb, szervezettebb munkával, megfelelő műszaki fejlesztéssel, az alkotó, a tenniakaró emberek felkarolásával léphetünk előre. A nagyobb követelmények természetesen új módszereket is követelnek. Az útkeresés egyik állomása volt három esztendővel ezelőtt a Területi Energia, bizottság létrehozása, amely jelentős eredményeket ért el az ésszerűbb energiafelhasználás módszereinek elterjesztésében. Nemrég pedig az országban elsőként Heves megyében alakult meg a Területi Iparpolitikai Bizottság. Ez nagy jelentőségű, hiszen a helyi érdekeket képviselve összefogja és a jó tapasztalatokat közreadja a termelő vállalatoknak. — A kongresszusi irányelvek mennyire találkoznak a megyei célkitűzésekkel? — Sok mindenben. Az iparfejlesztés jövőjére vonatkozóan kiemelik természeti kincseink komplex, gazdaságos hasznosítását, az energiát, a nyersanyagokat takarékosan feldolgozó technológiák bevezetését. Ezzel például az irányelvek megerősítik az MSZMP Heves megyei Bizottságának 1983- bon a visontai térség természeti forrásainak hosszú távú, komplex, gazdaságos hasznosítására hozott határozatát. A kitermelt lignitből ugyanis részben villamos energiát állítunk elő a Gagarin Hőerőműben. Ugyanekkor az épülő Mátra Gázbetongyár az erőművi hulladékot hasznosítja majd építőanyag-gyártáshoz. A Mátraalji Szénbányák pedig a lignitből brikettet is készít. Megyénk sajátosságait figyelembe véve, kiemelnék egy másik területet is. A gépipari vállalatokat, amelyek rugalmasságát kihasználva a Területi Iparpolitikai Bizottság közreműködésével szeretnénk jobban kiszélesíteni együttműködésünket a részegységgyártásban, a félkész termékek előállításában. — Mennyire növekszik az alkotó kollektívák szerepe a következő időszak, ban a gazdálkodásban? — Az irányelvek leszögezik, hogy gyökeres fordulatot kell elérni a nem gazdaságos,, tartósan veszteséges termelés gazdaságossá tételében. Ez bizonyosan konfliktushelyzeteket is teremt majd, mert ahol bármilyen oknál fogva a jövedelemtermelő képesség nem fejlődik, ott a termelés beszüntetésével is számolni kell. Ugyanakkor ezt megelőzően felelős döntésre van szükség arról, hogy a foglalkoztatást, vagy a jövedelmezőség útját választják a jövőként. Éppen ezért kerül még inkább előtérbe az a megállapítás, hogy javuljon a munka szervezettsége, fegyelme és kulturáltsága, a gazdálkodó szervezetek alkalmazkodó képessége és vállalkozókészsége. Rengeteg belső tartalék kínálkozik arra. hogy a fő munkaidőben nyújtott teljesítményeket növeljük, de kellően ismerjük is el azokat! Ez persze, korszerű szervezési módszerek bevezetését, amellett a versenyképességet elősegítő technika és technológia megvalósítását feltételezi. Akik ugyanis a következő időszakban ehhez nem kapcsolódnak. lemaradnak. Csak egy példát emlitenék. A Gagarin Hőerőmű Vállalatnál kétéves előkészítő munka után vezettük be a jelenleg legkorszerűbb amerikai szervezési rendszert a karbantartási munkáknál. Ez minden feladathoz megfelelő időt rendel, értékeli az egyéni és csoportos teljesítményeket, valamint ehhez igazítja a bérezést is. Ennek elterjesztésével vállalatunknál negyven százalékos termelékenység-növekedést értünk el. Noha a rendszer bevezetése előtt is az átlagostól 4—5 százalékkal magasabb volt a karbantartók termelékenysége, mégis érdemes volt az új mellett dönteni. A legnagyobb érdem, hogy sikerült az ebben érintett hatszáz emberrel megértetni a korszerűbb módszer előnyeit, ugyanakkor megteremtettük a bevezetéséhez szükséges feltételeket is. — Miként értékeli az irányelvek gazdaságpolitikai részét? — Mindenképpen abban, hogy megfelelő politikai feltételrendszert teremt a gazdaság gyorsabb, dinamikusabb fejlődéséhez. A végrehajtáshoz szükséges köz- gazdasági szabályozó rendszer pedig bizonyosan kikényszeríti az előrehaladást szolgáló vezetői és közgondolkodást. Az új vállalat- irányítási formák életre hívásával pedig nő a kollektívák felelőssége, miután a jövőben egy-egy termelőegységnél dolgozóknak maguknak kell megtalálniuk a boldogulás útját. Ez a demokrácia fejlesztését jelenti, miközben növekszik a helyi politikai és társadalmi vezetés, nem kevésbé az alapító szervezetek felelőssége is. Mentusz Károly Styl-ruhák — külföldön Eredményes évet zárt a Styl Rulházati Vállalat: 1984-fben 710 _ millió forint volt az árbevételük. ami kétszáz millióval haladja meg az előző évit. s több mént 36 százalékos növekedésnek felel meg. A vállalat termékeinek csaknem négyötöde külföldi piacokon talál vevőre. Az idén 150 millió’ forint értékű ruhával többet küldtek tőkés exportra mint 1983- ban. Női kabátjaik, blézereik, férfiöltönyeik és más divatos termékeik eljutnak az NSZK-ba. Franciaországba, Nagy-Britan- niába. Hollandiába, Kuva- itba, Szaúd-Arábiába. az Egyesült Államokba. A horti MEZŐGÉP Vállalat tevékenysége, az ott folyó munka sokak számára ismert. Azt azonban kevesebben tudják, hogy kivitelük révén — a maguk lehetőségeihez mérten — hogyan járulnak hozzá a népgazdaság egyensúlyi helyzetének fenntartásához, javításához. Az 1984-es esztendő mérlegét megvonni, s az 1985-ös terveket elemezni csak ezen a szemüvegen keresztül lehet, azaz azt kell látnunk, hogy a OVár vezetősége mit lett és tesz azért, hogy a külpiacokon továbbra is érvényesüljenek. — Azzal kezdeném — magyarázza Nagygyőr Csaba igazgató —, hogy ez évben várhatóan túlteljesítjük a kitűzött termelési és nyereségi tervünket. Azt is nyugodtan állíthatom, hogy megtaláltuk a helyünket a gépgyártáson belül. Ami külön öröm mindannyiunk számára, hogy erre az időszakra már felnőttünk az egyre jobban szigorodó minőségi követelményekhez is. — Minek tulajdonítja ezeket a kedvező változásokat? — Mindenekelőtt az a magyarázat, hogy — s ez nem kis erőfeszítésünkbe került — stabilizálódott a szakembergárdánk, azaz kialakul t azoknak a dolgozóinknak a köre, akikre bármilyen körülmények között számíthatunk. Korábban ez meglehetősen nyomasztó gondunk volt. Akkoriban alig-alig tehettünk valamit a környék, elsősorban Budapest elszívó hatása ellen. Fontos tényezője volt az előre lépésnek, hogy műszaki állományunk olyan egybehangolt összmunkát végzett, — s ez egyértelműen a jobb szervezésen múlt — amelynek hoznia kellett a szép eredményeket. Az szűnhető, hogy a terveket teljesítjük. — Az emberek igyekezetét hogyan értékelné? — Erről is csak jót mondhatok. Darabbérbe fizetnek minket, s a feltételek javulása azt eredményezte, hogy mind a mennyiségben, mind a minőségben előre rukkolhatunk. Ez pedig közvetlenül is forintokat jelent a számunkra. A vastagabb boríték viszont a jó hangulat egyik elengedhetetlen feltétele. — Hogyan érzi, képesek lesznek-e megfelelni a tőkés piac követelményeinek is? — Ez a kollektíva, véleményem szerint erre is alkalmas. Az kétségtelerTyhogy a kiváló minőség és a határidők pontos tartása alapvető kérdés lesz majd. Az is biztos, hogy munkaigényesebb elfoglaltság vár ránk, s a kisszériák sem nekünk kedveznek, mégis úgy gondolom, hogy ha a körülményeket biztosítják, akkor nyugodtan nézhetünk a következő idők elébe. Mit fűzhetünk ehhez? Talán csak annyit; mi is bízunk abban, hogy a horti - ak jól vizsgáznak, s hazánk hírnevét tovább öregbítik majd. Sárhegyi Istváu emberi erőfeszítéseken túl technológiai fejlődésnek is szemtanúi lehettünk. Egy olyan korszerű festőműhelyt sikerült létrehznunk, amelyben az eddigieknél összehasonlíthatatlanul jobb felületvédelmet biztosíthattunk gyártmányaink számára, — Mik voltak a visszahúzó jelenségek? — Panaszra igazán nincs okom. Azért egy negatívumot megemlítenék, bár ez egyáltalán nem mostani problémánk, sőt nem is egyedi hibaforrás. Arról van szó, hogy az alapanyagellátás igencsak akadozik. A kohászati vállalatok, csak mérsékelten igazodnak elképzeléseinkhez. s a szállítási határidők meghatározásánál többnyire negyedévet kötnek ki. A baj az, hogy nálunk a munka szinte napi programozásban folyik, így nehéz mindezt pontosan összehangolni. —Beszéljünk most a termékek értékesítéséről. — Belföldön és az idegen országokban is találkozhatnak a vásárlók a nálunk készített „portékákkal”. Hazánkban a legfontosabb partnereink az AGROKER- ek. Cégünk a 80-as évek elején jutott el olyan műszaki színvonalra, hogy a kivitelt fokozhattuk. A szocialista országokba irányuló exportunk az idén teljesedett ki, s össztermelésünknek 70 százalékát már ez jelenti. 1979 óta alkatrészeket, gépépítő elemeket gyártunk a Német Demokratikus Köztársaságnak, amelyeket a Forschrift kombájnoknál alkalmaznak. Lengyelországgal szintén szoros kapcsolatban állunk, nekik szárzúzó berendezéseket szállítunk. — Ahogy hallottam, jövőre „más ajtókon is kopogtatnak”. .. Az NDK-ba exportált ferde felhordok az E—516-os kombájnokhoz — Igen, s úgy néz ki, hogy nagy fába vágjuk a fejszénket. Miután az NDK megrendeléseit kielégítettük, ez a piac megszűnik. Ennek helyettesítése indítjuk 1985 második negyedévétől az NSZK-exportot. A Claas-cég számára takarmánybetakarító gépeket készítünk majd. Még korai lenne erről részletesebben beszámolni, annyi azonban bizonyos, hogy jelen pillanatban erre a csöppet sem könnyű feladatra kell felkészülnünk szakmailag és technikailag egyaránt. Reméljük, hogy ezen a területen sem vallunk szégyent. Tóth István, művezető is rögtön azokra a változásokra utalt, amelyek megköny- nyítették az itt folyó tevékenységet. — Ez az esztendő alapvetően különbözött a korábbiaktól. Azelőtt komoly — több hónapos — határidő csúszásaink is voltak, a tempó pedig közel sem lett egyenletes. Mindannyiunk számára nagy megterhelést jelentettek az év végi hajrák, ekkor ugyanis minden erőfeszítésünkre szükség volt, hogy mentsük, ami még menthető. Szerencsére ez már csak a múlt. mostmár havi, gondosan előkészített programok szerint dolgozunk, s nagyrészt ennek kőismertem olyan embert — nemcsak e dologbeli szórakozottságáról volt híres —, akinek kereken öt esztendejébe tellett, hogy rádöbbenjen, fél évtizeddel korábban lejárt a személyi igazolványának érvényessége. Tulajdonképpen akkor sem ő vette észre. Kényszerű éjszakai vasúti várótermi szundikálás alkalmával az őt igazoltató rendőr. Bizony, nem a legkellemesebb pillanata volt ez tudományos munkatárs barátomnak. Szerencséjére azonban foglalkozásával együttjáró elmélázását — respektálták. A személyi adattárunk cseréjével, illetve érvényének meghosszabbításával kapcsolatos esetleges hasonló kellemetlenségek elkerülése végett is ültünk le rövid beszélgetésre Hegyvári József r. őrnaggyal, a Heves megyei Rendőr-főkapitányság igazgatásrendészeti osztályának vezetőjével. — Nyilvánvalóan megfelelő előírások is szabó- lyozzák legszemélyesebb iratunk kezelésének módját. ., — Ezek az előírások a szeimélyi igazolvány 29—30. oldalán is olvashatók, a Tudnivalók című fejezetben. E szerint a könyvecskét mindig abban a hónapban kell a tulajdonosának kicseréltetnie, vagy a meghosszabbítást elvégeztetnie. amelyikben az érvényessége lejárt. Fontos megjegyezni: ha van még az érvényesség meghosszabbítására szolgáló rovat, akkor is be kell mutatni a rendőrkapitányságon az igazolványt, hiszen abba csak hivatalos bejegyzés kerülhet! Ne felejtsék el az olvasók, akkor is cserére van szükség, amikor az illető személyi adatai változtak meg — kivéve a nők házasságkötésénél bekövetkező névváltozást —, illetve a változások feltüntetésére készült bármelyik rovat betelt. S természetesen ákkor is. ha megrongálódott a kis könyvecske. — Mindezek valójában elemi ismereteink közé kell, ihogy tartozzanak. Miért van mégis szükség újbóli .felidézésükre? — A most következő évben. tehát 1985-ben. ismét sok állampolgárunk személyi igazolványának érvényességi határideje jár le. Heves megyében megközelítően 45 ezrünknek. Nem árt, ha megnézik, idejében odafigyelnek rá! Nem csak az esetleges igazoltatáskori kínos percek miatt. Gondoljanak csak bele, mennyire idegesítő, ha pont emiatt — az egyébként aprónak tűnő — mulasztás miatt kell elodázni az OTP-kölcsön felvételét például egy építkezés megkezdéséhez, holott sürgősen szükség lenne a forintokra!... — Az ember egykönnyen megfeledkezik arról is, mit is kell magával vinni ilyen esetben, hogy ügyét minél gyorsabban elintézhessék. — Akár az érvényesítés meghosszabbításáról. akár .kicseréléséről van szó, mindenképpen el kell hozni két darab négyszer négy centi- méteres — úgymond igazolvány — fényképet magukról. s a régi személyit. Elengedhetetlen még a szabályosan kitöltött adatlap. Mindehhez csatolni kell 20 forint értékű illetékbélyeget, valamint minden újonnan bejegyzendő adat igazolásához szükséges okmányt. — A nagyközönség joggal kíváncsi arra is, vajon sok időt kell-e töltenie a kapitányságok igazgatásrendészetén a sorban állással? — Gondoltunk ennek megelőzésére is. Természetesen továbbra is félfogadási időben — munkanapok délelőttjén —, kereshetik fel ügyintézőinket. Emellett azonban gondoskodtunk úgynevezett meghosszabbított nyitva tartásról is egyes kapitányságainkon. elsősorban a helyben lakók munkába járási rendjéhez igazodva. Egerben, Gyöngyösön é6 Füzesabonyban minden szerdán reggel nyolctól délután hat óráig. Hevesen ugyanezen a napon reggel héttől délután ötig várják az ügyfeleket. Hatvanban hétfő a kijelölt nap; a félfogadás délután hatig tart. Sz. S. Bódi László a szárzúzó berendezéseket ellenőrzi a lengyelországi indulás előtt (Fotó: Szabó Sándor) Nem ári belelapozni személyinkbe
