Népújság, 1984. december (35. évfolyam, 282-306. szám)

1984-12-30 / 305. szám

NÉPÚJSÁG, 1984. december 30., vasárnap 1 é VÉLEMÉNYEK A KONGRESSZUSI IRÁNYEL­VEKRŐL A gazdaságról, a jövőről ÚJ FELADATRA KÉSZÜLNEK HORTON „Az NSZK-ban sem vallunk maj’d szégyent. ff • • AZ MSZMP Központi Bi. zottsága december elsején közzétette a párt XIII. kong. resszusának irányelveit, amelyet társadalmi vitára bocsátott a párttagság és a nép között. A dokumen­tum kiemelkedő fejezete a gazdasági építömunka ered. ményeit elemző, a gondokat kritikusan és önkritikusan vizsgáló része. Dr. Bódi Bé. Iával, a visontai Gagarin Hőerőmű Vállalat vezérigaz­gatójával a gazdaság szere, péről és jövőjéről beszélget, tünk. A kongresszusi irányel­vek rámutatnak — mondta bevezetésként — hogy a gazdasági építőmunka külső feltételei a nyolcvanas évek első felének eddig eltelt ré­szében a számbavehetőnél is kedvezőtlenebbül ala­kultak. A tőkés világgazda­ság válsága tovább tart, a cserearányromlás, és a meg­különböztetés elve a ma­gyar gazdaságnak is érzé­keny veszteséget okozott. Ezt mérlegelve a következő fél évtizedben sem lesz több erőforrás, tehát a meglévők­kel kell okosabban, célsze­rűbben gazdálkodnunk. Az eddigieknél sokkal fegyel­mezettebb, szervezettebb munkával, megfelelő mű­szaki fejlesztéssel, az alko­tó, a tenniakaró emberek felkarolásával léphetünk előre. A nagyobb követel­mények természetesen új módszereket is követelnek. Az útkeresés egyik állomá­sa volt három esztendővel ezelőtt a Területi Energia, bizottság létrehozása, amely jelentős eredményeket ért el az ésszerűbb energiafel­használás módszereinek el­terjesztésében. Nemrég pe­dig az országban elsőként Heves megyében alakult meg a Területi Iparpolitikai Bizottság. Ez nagy jelentő­ségű, hiszen a helyi érde­keket képviselve összefog­ja és a jó tapasztalatokat közreadja a termelő válla­latoknak. — A kongresszusi irány­elvek mennyire találkoznak a megyei célkitűzésekkel? — Sok mindenben. Az iparfejlesztés jövőjére vonat­kozóan kiemelik természeti kincseink komplex, gazda­ságos hasznosítását, az ener­giát, a nyersanyagokat ta­karékosan feldolgozó tech­nológiák bevezetését. Ezzel például az irányelvek meg­erősítik az MSZMP Heves megyei Bizottságának 1983- bon a visontai térség ter­mészeti forrásainak hosszú távú, komplex, gazdaságos hasznosítására hozott hatá­rozatát. A kitermelt lig­nitből ugyanis részben vil­lamos energiát állítunk elő a Gagarin Hőerőműben. Ugyanekkor az épülő Mát­ra Gázbetongyár az erőmű­vi hulladékot hasznosítja majd építőanyag-gyártás­hoz. A Mátraalji Szénbá­nyák pedig a lignitből bri­kettet is készít. Megyénk sajátosságait figyelembe véve, kiemelnék egy másik területet is. A gépipari vál­lalatokat, amelyek rugal­masságát kihasználva a Te­rületi Iparpolitikai Bizott­ság közreműködésével sze­retnénk jobban kiszélesí­teni együttműködésünket a részegységgyártásban, a fél­kész termékek előállításá­ban. — Mennyire növekszik az alkotó kollektívák sze­repe a következő időszak, ban a gazdálkodásban? — Az irányelvek leszö­gezik, hogy gyökeres fordu­latot kell elérni a nem gaz­daságos,, tartósan vesztesé­ges termelés gazdaságossá tételében. Ez bizonyosan konfliktushelyzeteket is te­remt majd, mert ahol bár­milyen oknál fogva a jöve­delemtermelő képesség nem fejlődik, ott a termelés be­szüntetésével is számolni kell. Ugyanakkor ezt meg­előzően felelős döntésre van szükség arról, hogy a foglalkoztatást, vagy a jöve­delmezőség útját választ­ják a jövőként. Éppen ezért kerül még inkább előtérbe az a megállapítás, hogy javuljon a munka szervezettsége, fegyelme és kulturáltsága, a gazdálko­dó szervezetek alkalmaz­kodó képessége és vállalko­zókészsége. Rengeteg bel­ső tartalék kínálkozik ar­ra. hogy a fő munkaidőben nyújtott teljesítményeket növeljük, de kellően ismer­jük is el azokat! Ez persze, korszerű szervezési mód­szerek bevezetését, amellett a versenyképességet előse­gítő technika és technológia megvalósítását feltételezi. Akik ugyanis a következő időszakban ehhez nem kap­csolódnak. lemaradnak. Csak egy példát emlitenék. A Gagarin Hőerőmű Válla­latnál kétéves előkészítő munka után vezettük be a jelenleg legkorszerűbb ame­rikai szervezési rendszert a karbantartási munkák­nál. Ez minden feladathoz megfelelő időt rendel, ér­tékeli az egyéni és csopor­tos teljesítményeket, vala­mint ehhez igazítja a bére­zést is. Ennek elterjeszté­sével vállalatunknál negy­ven százalékos termelé­kenység-növekedést értünk el. Noha a rendszer beve­zetése előtt is az átlagostól 4—5 százalékkal magasabb volt a karbantartók terme­lékenysége, mégis érdemes volt az új mellett dönteni. A legnagyobb érdem, hogy sikerült az ebben érintett hatszáz emberrel megértet­ni a korszerűbb módszer előnyeit, ugyanakkor meg­teremtettük a bevezetéséhez szükséges feltételeket is. — Miként értékeli az irányelvek gazdaságpoliti­kai részét? — Mindenképpen abban, hogy megfelelő politikai feltételrendszert teremt a gazdaság gyorsabb, dinami­kusabb fejlődéséhez. A vég­rehajtáshoz szükséges köz- gazdasági szabályozó rend­szer pedig bizonyosan ki­kényszeríti az előrehaladást szolgáló vezetői és közgon­dolkodást. Az új vállalat- irányítási formák életre hí­vásával pedig nő a kollek­tívák felelőssége, miután a jövőben egy-egy terme­lőegységnél dolgozóknak maguknak kell megtalálni­uk a boldogulás útját. Ez a demokrácia fejlesztését jelenti, miközben növek­szik a helyi politikai és tár­sadalmi vezetés, nem ke­vésbé az alapító szervezetek felelőssége is. Mentusz Károly Styl-ruhák — külföldön Eredményes évet zárt a Styl Rulházati Vállalat: 1984-fben 710 _ millió forint volt az árbevételük. ami kétszáz millióval haladja meg az előző évit. s több mént 36 százalékos növeke­désnek felel meg. A vállalat termékeinek csaknem négyötöde külföl­di piacokon talál vevőre. Az idén 150 millió’ forint érté­kű ruhával többet küldtek tőkés exportra mint 1983- ban. Női kabátjaik, bléze­reik, férfiöltönyeik és más divatos termékeik el­jutnak az NSZK-ba. Fran­ciaországba, Nagy-Britan- niába. Hollandiába, Kuva- itba, Szaúd-Arábiába. az Egyesült Államokba. A horti MEZŐGÉP Vál­lalat tevékenysége, az ott folyó munka sokak számára ismert. Azt azonban ke­vesebben tudják, hogy ki­vitelük révén — a maguk lehetőségeihez mérten — hogyan járulnak hozzá a népgazdaság egyensúlyi hely­zetének fenntartásához, ja­vításához. Az 1984-es esz­tendő mérlegét megvonni, s az 1985-ös terveket elemez­ni csak ezen a szemüvegen keresztül lehet, azaz azt kell látnunk, hogy a OVár vezetősége mit lett és tesz azért, hogy a külpiacokon továbbra is érvényesüljenek. — Azzal kezdeném — magyarázza Nagygyőr Csa­ba igazgató —, hogy ez év­ben várhatóan túlteljesít­jük a kitűzött termelési és nyereségi tervünket. Azt is nyugodtan állíthatom, hogy megtaláltuk a helyünket a gépgyártáson belül. Ami kü­lön öröm mindannyiunk számára, hogy erre az idő­szakra már felnőttünk az egyre jobban szigorodó mi­nőségi követelményekhez is. — Minek tulajdonítja eze­ket a kedvező változásokat? — Mindenekelőtt az a magyarázat, hogy — s ez nem kis erőfeszítésünkbe került — stabilizálódott a szakembergárdánk, azaz ki­alakul t azoknak a dolgozó­inknak a köre, akikre bár­milyen körülmények között számíthatunk. Korábban ez meglehetősen nyomasztó gondunk volt. Akkoriban alig-alig tehettünk valamit a környék, elsősorban Bu­dapest elszívó hatása el­len. Fontos tényezője volt az előre lépésnek, hogy műszaki állományunk olyan egybehangolt összmunkát végzett, — s ez egyértelmű­en a jobb szervezésen múlt — amelynek hoznia kellett a szép eredményeket. Az szűnhető, hogy a terveket teljesítjük. — Az emberek igyekeze­tét hogyan értékelné? — Erről is csak jót mond­hatok. Darabbérbe fizetnek minket, s a feltételek javu­lása azt eredményezte, hogy mind a mennyiségben, mind a minőségben előre rukkol­hatunk. Ez pedig közvetle­nül is forintokat jelent a számunkra. A vastagabb bo­ríték viszont a jó hangulat egyik elengedhetetlen fel­tétele. — Hogyan érzi, képesek lesznek-e megfelelni a tő­kés piac követelményeinek is? — Ez a kollektíva, véle­ményem szerint erre is al­kalmas. Az kétségtelerTyhogy a kiváló minőség és a ha­táridők pontos tartása alap­vető kérdés lesz majd. Az is biztos, hogy munkaigé­nyesebb elfoglaltság vár ránk, s a kisszériák sem ne­künk kedveznek, mégis úgy gondolom, hogy ha a körül­ményeket biztosítják, akkor nyugodtan nézhetünk a kö­vetkező idők elébe. Mit fűzhetünk ehhez? Ta­lán csak annyit; mi is bí­zunk abban, hogy a horti - ak jól vizsgáznak, s hazánk hírnevét tovább öregbítik majd. Sárhegyi Istváu emberi erőfeszítéseken túl technológiai fejlődésnek is szemtanúi lehettünk. Egy olyan korszerű festőműhelyt sikerült létrehznunk, amely­ben az eddigieknél össze­hasonlíthatatlanul jobb fe­lületvédelmet biztosíthat­tunk gyártmányaink számára, — Mik voltak a visszahú­zó jelenségek? — Panaszra igazán nincs okom. Azért egy negatívu­mot megemlítenék, bár ez egyáltalán nem mostani problémánk, sőt nem is egyedi hibaforrás. Arról van szó, hogy az alapanyag­ellátás igencsak akadozik. A kohászati vállalatok, csak mérsékelten igazodnak el­képzeléseinkhez. s a szállí­tási határidők meghatáro­zásánál többnyire negyed­évet kötnek ki. A baj az, hogy nálunk a munka szin­te napi programozásban fo­lyik, így nehéz mindezt pon­tosan összehangolni. —Beszéljünk most a ter­mékek értékesítéséről. — Belföldön és az idegen országokban is találkozhat­nak a vásárlók a nálunk készített „portékákkal”. Ha­zánkban a legfontosabb partnereink az AGROKER- ek. Cégünk a 80-as évek elején jutott el olyan mű­szaki színvonalra, hogy a kivitelt fokozhattuk. A szo­cialista országokba irányuló exportunk az idén teljese­dett ki, s össztermelésünk­nek 70 százalékát már ez jelenti. 1979 óta alkatrésze­ket, gépépítő elemeket gyár­tunk a Német Demokrati­kus Köztársaságnak, ame­lyeket a Forschrift kombáj­noknál alkalmaznak. Len­gyelországgal szintén szoros kapcsolatban állunk, ne­kik szárzúzó berendezése­ket szállítunk. — Ahogy hallottam, jövő­re „más ajtókon is kopog­tatnak”. .. Az NDK-ba exportált ferde felhordok az E—516-os kombájnokhoz — Igen, s úgy néz ki, hogy nagy fába vágjuk a fejszénket. Miután az NDK megrendeléseit kielégítet­tük, ez a piac megszűnik. Ennek helyettesítése indít­juk 1985 második negyed­évétől az NSZK-exportot. A Claas-cég számára ta­karmánybetakarító gépeket készítünk majd. Még ko­rai lenne erről részleteseb­ben beszámolni, annyi azon­ban bizonyos, hogy jelen pillanatban erre a csöppet sem könnyű feladatra kell felkészülnünk szakmailag és technikailag egyaránt. Re­méljük, hogy ezen a terüle­ten sem vallunk szégyent. Tóth István, művezető is rögtön azokra a változások­ra utalt, amelyek megköny- nyítették az itt folyó tevé­kenységet. — Ez az esztendő alapve­tően különbözött a korábbi­aktól. Azelőtt komoly — több hónapos — határidő csúszásaink is voltak, a tempó pedig közel sem lett egyenletes. Mindannyiunk számára nagy megterhelést jelentettek az év végi haj­rák, ekkor ugyanis minden erőfeszítésünkre szükség volt, hogy mentsük, ami még menthető. Szerencsére ez már csak a múlt. mostmár havi, gondosan előkészített programok szerint dolgo­zunk, s nagyrészt ennek kő­ismertem olyan embert — nemcsak e dologbeli szórako­zottságáról volt híres —, akinek kereken öt esztendejébe tellett, hogy rádöbbenjen, fél évtizeddel korábban lejárt a személyi igazolványának érvényessége. Tulajdonképpen ak­kor sem ő vette észre. Kényszerű éjszakai vasúti várótermi szundikálás alkalmával az őt igazoltató rendőr. Bizony, nem a legkellemesebb pillanata volt ez tudományos munkatárs barátomnak. Szerencséjére azonban foglalkozásával együtt­járó elmélázását — respektálták. A személyi adattárunk cseréjével, illetve érvényének meghosszabbításával kapcso­latos esetleges hasonló kellemetlenségek elkerülése végett is ültünk le rövid beszélgetésre Hegyvári József r. őrnaggyal, a Heves megyei Rendőr-főkapitányság igazgatásrendészeti osztályának vezetőjével. — Nyilvánvalóan meg­felelő előírások is szabó- lyozzák legszemélyesebb iratunk kezelésének mód­ját. ., — Ezek az előírások a szeimélyi igazolvány 29—30. oldalán is olvashatók, a Tudnivalók című fejezet­ben. E szerint a könyvecs­két mindig abban a hónap­ban kell a tulajdonosának kicseréltetnie, vagy a meg­hosszabbítást elvégeztetnie. amelyikben az érvényessége lejárt. Fontos megjegyezni: ha van még az érvényesség meghosszabbítására szolgá­ló rovat, akkor is be kell mutatni a rendőrkapitány­ságon az igazolványt, hiszen abba csak hivatalos bejegy­zés kerülhet! Ne felejtsék el az olvasók, akkor is cse­rére van szükség, amikor az illető személyi adatai változtak meg — kivéve a nők házasságkötésénél be­következő névváltozást —, illetve a változások feltün­tetésére készült bármelyik rovat betelt. S természe­tesen ákkor is. ha meg­rongálódott a kis köny­vecske. — Mindezek valójában elemi ismereteink közé kell, ihogy tartozzanak. Miért van mégis szükség újbó­li .felidézésükre? — A most következő év­ben. tehát 1985-ben. ismét sok állampolgárunk szemé­lyi igazolványának érvényes­ségi határideje jár le. He­ves megyében megközelí­tően 45 ezrünknek. Nem árt, ha megnézik, idejében odafigyelnek rá! Nem csak az esetleges igazoltatásko­ri kínos percek miatt. Gon­doljanak csak bele, mennyi­re idegesítő, ha pont emi­att — az egyébként aprónak tűnő — mulasztás miatt kell elodázni az OTP-kölcsön fel­vételét például egy építke­zés megkezdéséhez, holott sürgősen szükség lenne a forintokra!... — Az ember egykönnyen megfeledkezik arról is, mit is kell magával vinni ilyen esetben, hogy ügyét minél gyorsabban elintézhessék. — Akár az érvényesítés meghosszabbításáról. akár .kicseréléséről van szó, min­denképpen el kell hozni két darab négyszer négy centi- méteres — úgymond igazol­vány — fényképet maguk­ról. s a régi személyit. El­engedhetetlen még a sza­bályosan kitöltött adatlap. Mindehhez csatolni kell 20 forint értékű illetékbélyeget, valamint minden újonnan bejegyzendő adat igazolásá­hoz szükséges okmányt. — A nagyközönség joggal kíváncsi arra is, vajon sok időt kell-e töltenie a kapi­tányságok igazgatásrendé­szetén a sorban állással? — Gondoltunk ennek meg­előzésére is. Természetesen továbbra is félfogadási idő­ben — munkanapok dél­előttjén —, kereshetik fel ügyintézőinket. Emellett azonban gondoskodtunk úgynevezett meghosszabbí­tott nyitva tartásról is egyes kapitányságainkon. első­sorban a helyben lakók munkába járási rendjéhez igazodva. Egerben, Gyön­gyösön é6 Füzesabonyban minden szerdán reggel nyolctól délután hat óráig. Hevesen ugyanezen a na­pon reggel héttől délután ötig várják az ügyfeleket. Hatvanban hétfő a kijelölt nap; a félfogadás délután hatig tart. Sz. S. Bódi László a szárzúzó berendezéseket ellenőrzi a lengyelországi indulás előtt (Fotó: Szabó Sándor) Nem ári belelapozni személyinkbe

Next

/
Thumbnails
Contents