Népújság, 1984. december (35. évfolyam, 282-306. szám)
1984-12-28 / 303. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! j XXXV. évfolyam, 303. szám ÁRA: 1984. december 28., péntek 1,40 FORINT | AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Vitáink Van egy meglehetősen ironikus mondás: „az élet úgy szép, ha zajlik”. S ez általában valamiféle vita közben, vagy után hangzik el. A legtöbbször egy harmadik próbálja így, vagy tovább feszíteni azt a bizonyos húrt, vagy pedig menteni ami még menthető, esetleg megteremteni azt a hangulatot, amellyel fátylat lehet borítani a múltra. Egyáltalán tudunk-e valójában vitatkozni? Vagy ezek. a vitáknak nevezett szópárbajok néhány pillanat múltával sértegető, az ügyet előre soha nem vivő veszekedéssé fajulnak? A tapasztalatok, amelyeket a mindennapok szülnek, azt bizonyítják, hogy inkább az utóbbiban járunk élen. Aztán ha látunk egy filmet, amelyben a latin embert ábrázolják, csak mosolygunk. Pedig az olasz piachoz hasonló jeleneteket; idegesen, eltorzult arccal gesztikuláló, csak a maga igazát ismerő embert, például a magyar országutakon is lencsevégre lehetne kapni, az év, a hónap, a nap szinte majd minden pillanatában. Az ilyen alkalmak után aztán később, már higgadt fejjel általában pillanatok alatt átlátható a helyzet. Pofonegyszerűnek tűnik a megoldás, s az öklét leginkább rázó is belátja: némi lemondással, csekély előzékenységgel, pillanatnyi udvariassággal elkerülhetők lettek volna a kellemetlen pillanatok, az életünket megrövidítő idegtépő percek. Csak hát a kivagyiság, a büszkeség, az legtöbbször meggátol bennünket abban, hogy egy kellő időben végrehajtott kézlegyintéssel pontot tegyünk ezekre a senkinek nem használó ügyekre. Egyáltalán szükség van-e életünkben vitákra? Feltétlenül, hiszen ha mindennel egyetértenénk, az ki- sebb-nagyobh céljaink elérésének is gátat vetne. Ha egészséges, demokratikus légkör uralkodik egy-egy munkahelyen, akkor esetenként meghatározó szerep juthat a vitáknak. Ott, ahol nem hajbókolnak a magasabb beosztású véleménye előtt, ahol a főnök nem is igényli azt, ahol ha annak valójában értelme van, megtűrik az ellentmondást. A mindennel egyetértők ugyanis vagy szakmailag nem érzik magukat biztonságban, vagy pedig állandó ellent nem mondásukkal egyéb céljaik vannak. Jó pedagógai fogás az iskolában amikor elhangzik: vitatkozzunk, mert ugye az ember, ha már erre képes, az fél sikernek számít. Csak hát nem otromba vitákat kell provokálni, amelyeknek jó része a becsületsértési tárgyalásokon végződik. Jó lenne megtanulni építő jelleggel, okos szóval érvelni, mert ez az ami mindennapjaink során már azt a bizonyos fél sikert jelenti... Kis Szabó Ervin I V I KARÁCSONY ’84 • • Ünnep a parlamenti és az otthoni fenyő alatt Háromezer gyermek az Országházban — Hólepel mindenfelé — Autókaravánok a hegyekbe — Sajnos, baleset is akadt — Kis késésekkel: csütörtöki munkakezdés — Köszönet azoknak, akik dolgoztak kedtek fel. hogy elutazzanak Kékesre vagy Bánkúira. Érdekesség: az ország legmagasabb pontján. Kékestetőn hullott a legkevesebb hó, ezúttal mindössze öt centiméter vastag volt. Ennek ellenére voltak bátrabb szerelmesei a télnek: egyiküket a Mátrából, sajnos, lábtöréssel kellett kórházba szállítani. A korábbi évekhez képest ezúttal kisebb volt az országjárás. Mint megtudtuk mind a MÁV, mind fjedig a Volán csökkentett járataival szállította az utasokat. Megyénkben a hétköznapi 950 helyijárat helyett most 580 indult útnak, a helyközi 1127 helyett az ünnepen 634 állt meg a hóval fedett várótermeknél, a szabadtéri állomásjelző tábláknál. Aránylag kevesen utaztunk : a korábbiakhoz képest a járatok kihasználtsága mindössze 60—70 százalékos volt. Mindez azt is jelzi, hogy többnyire az otthon zöld fája alatt töltöttük az elmúlt négy napot. A meteorológusok előrejelzése bevált: megérkezett a hó, amely azonban nem okozott különösebb zavart a közlekedésben az ünnep utáni első munkanapon, csütörtökön hajnalban. Általában 15—20 perces késéssel közlekedtek mind az autóbuszok, mind a személy- szállító vonatok. Az autóbuszok főként a mátrai, valamint a Pétervására környéki vonalakon futottak be ilyen késésekkel. S ha már a munkáról volt szó, hadd mondjunk köszönetét ^mindazoknak, akik az ünnepek alatt a vasútnál, a postánál, a volánnál, a mentőknél — ők egyébként több mint 22 alkalommal vonultak ki életet menteni —, a vendéglátóknál és a kereskedőknél gondoskodtak róla, hogy: kellemesen érezzük magunkat. Ajándék volt ez a négy nap — bár nem mindenkinek jutott ennyi pihenő idő — az idei karácsonyon. Az ünnepi estet megelőzően már számtalan igazi fenyőfa díszlett színes égőktől, csillogó-villogó papírfiguráktól, ajándékdobozoktól Így volt ez Budapesten is. ahol az Országház kupola- csarnokában is kigyúltak a gyertyák a zöld fenyőfán. Még kedden délelőtt kezdődött, s két napig tartott az ünnepi program, amelyre négy csoportban összesen mintegy háromezer kisdobost és úttörőt — a gyermekmozgalomban kitűnt pajtásokat — hívtak vendégül. A parlamenti ünnepségen ezúttal is — csakúgy, mint az előző években — tíz méternél magasabb volt a kék és piros n yakkendös pajtások fenyőfája, amelynek gazdag és csillogó feldíszítéséért munkáskollektívák, szocialista brigádok vállaltak, végeztek társadalmi munkát. Az ő képviselőiket is vendégül látták ezen a vidámságon, A gazdag műsorban, a rendkívül változatos kulturális és játékos programban a pajtások együtt szórakoztak a Télapóval, az örökifjú Ha- dics Lászlóval, valamint egy sor kedvelt irodalmi színpadi taggal, zenekarral. Az ünnepség idején alkalmi postahivatal működött a kupolában, megannyi képeslapot továbbítva szerte az országba: megint békés, boldog karácsonyt töltöttek a gyerekek az Országházban. Joggal kelt szárnyra ezúttal is a gyermekek dala: „Te szép zöld fenyő, köszöntünk mi téged, hozz örömet mindnyájunknak és boldog új évet!” Ezen az ünnepen — már valóban a boldog új év jegyében — töltöttük el napjainkat a családdal, a rokonokkal, a barátokkal. A gyermekeknek külön örömet szerzett, hogy szinte szerte az országban hólepel borított be mindent: téli játékra, szánkózásra, hóemberépítésre csábítva valamennyiüket. Sokan ki is használták a havazást, mert élénk volt például a mátrai, illetve a bükki turista- és síházak, fogadók forgalma. Százak és százak kereÖsszehívták a Varsái Szerződés Tagállamai Politikai Tanácskozó Testületének ülését Az előzetes megállapodásnak megfelelően 1985. január közepén Szófiában tartják meg a Varsói Szerződés Tagállamai Politikai Tanácskozó Testületének soron következő ülését. (MTI) Lázár György fogadta Janusz Obodowskit Marjai József miniszterelnök-helyettes meghívására — a magyar—lengyel gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési bizottság 21. ülésszakára — csütörtökön hazánkba érkezett Janusz Obodowski, a Lengyel Népköztársaság minisztertanácsának elnökhelyettese, a bizottság lengyel tagozatának elnöke. Lázár György, a Minisztertanács elnöke a nap folyamán az Országházban fogadta Janusz Obodowskit. NEHÉZSÉGEK KÖZÖTT — JÓ EREDMÉNYEK Készülődés a zárszámadásra Az országban, így Heves megyében is készülődnek a termelőszövetkezetek és a szövetkezeti társulások a már hagyományos zárszámadásra. Ezekben a napokban 54 közös gazdaság és négy társulásnál vonnak mérleget az idei munka eredményeiről és meghatározzák a jövő esztendő feladatait is. Mint dr. Barta Ferenctől. a Heves megyei TESZÖV gazdaság- politikai osztályvezetőjétől megtudtuk: a nagyüzemekben tart a leltározás, számba veszik a készleteket és elemzik a pénzügyi helyzetet. Ami a szövetkezetek gazdálkodását illeti, 1984-ben a visszatérő aszály, valamint egyes termékek nehezebb értékesítése erősen hátráltatta a munkát. Ennek ellenére a belső tartalékok mozgósításával, jobb munka- és üzemszervezéssel alapvetően sikerült teljesíteniük az éves tervet. Kiemelkedő eredményeket értek el a gazdaságok a gabonatermelésben, amely a kedvező időjárásnak, de nem kevésbé a szakszerű munkának köszönhető. Néha a napraforgó vetésterülete tovább növekedett az idén, az aszály ezt sem kímélte. Így a tervezettől kevesebb termett a fontos ipari növényből. Gondok voltak a cukorrépa-termeléssel is. A drága élő munkaerő és a megfelelő célgépek hiánya miatt, az átlagostól jobb jövedelmezőség ellenére is csökkent a vetésterület. A kora tavaszi hűvös időjárás miatt több szövetkezetben újra kellett vetni a cukorrépát és a kezdeti fejlődés vontatott volt. A nagy szárazság is fokozta a veszteséget. A takarmánynövények közül elegendő áll az üzemek rendelkezésére az állatok biztonságos átteleltetéséhez. Az aszály miatt jelentős gondok voltak a zöldségtermeléssel, miután a kisebb hozamok rontották az amúgy is alacsony jövedelmezőséget. Hasonlóan problémák akadtak a szőlőtermeléssel, ugyanis annak meny- nyisége és minősége elmaradt az elmúlt évekétől. Az állattenyésztés a népgazdasági követelményekkel és a megyei célkitűzésekkel összhangban fejlődött. A tehénállomány csökkenését hosszú évek után 1984-ben sikerült megállítani. Ugyanakkor felgyorsult a nagyüzemek húsirányú szakosodása. Javult a tehenészetekben a tenyésztői munka. A juhágazat termelési, értékesítési és jövedelmezőségi okok miatt visszaesett. örvendetesen emelkedett a termelőszövetkezetekben a műszaki színvonal. Üj műhelyt létesítettek. Kálban, Átányban és Vámosgyör- kön. Emellett bővült a melléküzemági tevékenység is. Több üzem, például a bátori, a bodonyi, a poroszlói megszüntette budapesti melléküzemeit és helyettük a megyén belüliek tevékenységét bővítenék. Az alaptevékenységen kívüli termelés értéke várhatóan eléri a kétmilliárd forintot, amely nagyobb a tervezettnél. Az elmúlt évekhez hasonlóan eredményes esztendőt zárnak 1984-ben a szövetkezeti társulások. A TSZKER Heves—Nógrád megyei Területi Központja, a Heves megyei Baromfi- keltető Vállalat, az AGRO- PLAN és a tarnamérai SERKÖV növelte termelését és nyereségét. Az is elismerésre méltó, hogy néhány szőlő- és zöldségtermelő gazdaság, mint a do- moszlói, a gyöngyöspatai, a kerecsendi, a horti és a tarnamérai az időben hozott intézkedések hatására az aszály ellenére is növelte termelését. A szövetkezetek és társulások évközi pénz- gazdálkodása és pénzellátása általában kiegyensúlyozott volt, noha gondok itt is akadtak. A nagyüzemek folytatták beruházási tevékenységüket, főleg gabona- és bortárolókat építettek, továbbá az ésszerűbb energiafelhasználásért, valamint a hulladékhasznosításért fejlesztettek. Ezek mellett az intenzív gabonaprogram keretében korszerű erő- és munkagépeket is vásároltak. A kedvezőtlen termőhelyi adottságú üzemek gazdálkodása 1984-ben tovább javult. Az átlagostól jobban növekedett termelésük, és kevésbé esett visz- sza a nyereségük. összességében ebben az évben a közös gazdaságok és a társulások gazdálkodása eredményes volt. A rendkívüli időjárás közepette a nehézségeket figyelembe véve ezt csak az ágazatban dolgozók átlagosnál jobb teljesítményével, az irányítók és a beosztottak ösz- szehangolt munkájával érték el. Természetesen most, a zárszámadó közgyűlésekre készülve, a gazdaságokban sok szó esik a jövő évi tervfeladatokról is. összhangban a népgazdasági tervvel, megyénk nagyüzemei a munka- és a technológiai fegyelem javításával fokozhatják termelésüket. Kiemelt feladat marad 1985-ben is a gabona- és húsprogram következetes megvalósítása, a korszerű technika alkalmazása Fontos, hogy a zöldségtermő terület csökkenése megáldjon a megyében és az állattenyésztés minden ágazatában az elért termelési eredményeket a jövedelmezőség javításával tartsák meg. Ezek mellett növeljék a személyes érdekeltséget, és kiemelten kezeljék a közös és a háztáji gazdaságok kapcsolatát. Mentusz Károly
