Népújság, 1984. december (35. évfolyam, 282-306. szám)

1984-12-23 / 301. szám

NÉPÚJSÁG, 1984. december 23., vasárnap 3. A magyar népgazdaság 1985. évi terve (Folytatás az 1. oldalról.) Leggyorsabban a gépkivitel emelkedik. A behozatal mennyisége várhatóan az 1983. évi körül alakul. A cserearányok a feltétele- zeiínek megfelelően romlanak. A külkeres­kedelmi mérleg egyenlege jelentősen javul. A konvertibilis valutákban elszámolt ki­vitel mennyisége is dinamikusan, a tervben szálmítottnál gyorsabban nő. A gépkivitel alig emelkedik, színvonala a számítottnál lényegesen alacsonyabb. Dinamikusan nő vi­szont néhány vegyipari, a kohászati és a könnyűipari termékek kivitele. Egyes élelmi- szeripari és mezőgazdasági cikkek (elsősor­ban húsáruk) bővülő értékesítése nehézségek­kel jár. A behozatal mennyisége várhatóan kissé meghaladja az előző évit. A csereará­nyok romlása a tervben számítottnál na­gyobb. Az áruforgalom aktívuma nő, de az előbbiek miatt, kissé elmarad az előirányzot­tól. Az adósságállomány a tervnek megfele­lően csökken. Eredményes munka folyt a VII. ötéves népgazdasági terv kidolgozásának előkészítésében, kialakultak a terv gazdaság- politikai elgondolásai. Ezzel is összhangban döntések történtek a gazdaságirányítási rend­szer átfogó továbbfejlesztéséről. 1985-ben a termelés hatékonyságának foko­zódó növekedésére, ezzel a nemzeti jövede­lem bővülésének élénkülésére alapozva to­vább kell javítani a népgazdaság egyensúlyi helyzetét. Meg kell állítani az átlagos reálbé­rek és a beruházások mérséklődésének fo­lyamatát. Mindkét fő elszámolási viszonylat­ban csökkenteni kell az adósságállományt. E célok eléréséhez fet kell gyorsítani a műszaki fejlődést, a termelés szerkezetének olyahi változásait, amelyek a versenyképes­ség javítását, a gazdaságos kivitel növelését, importigényességének csökkentését szolgálják a gazdaságosság követelményeinek fokozott érvényesítése mellett. A termelés hatékony­ságának növelését a ráfordítások csökkenté­sével is meg kell alapozni. A munka terme­lékenysége a népgazdaságban az eddiginél jobban emelkedjen, a termélő ágazatok faj­lagos anyag- és energiafelhasználása erőtel­jesen csökkenjen. A külkereskedelmi aktívumot összességé­ben továbbra is növelni kell. Ez már nem teszi szükségessé a belföldi felhasználás mér­séklését, az évek óta először — a gazdasági hatékonyság növekedésétől és a külgazdasági egyensúly javulásától függően — kismérték­ben emelkedhet. Így mind a társadalompoli­tika, mind a gazdaságfejlesztés terén a ko­rábbi évekhez képest valamivel kedvezőbb lehetőségek nyílnak: emelkedik a lakosság reáljövedelme és fogyasztása, javulnak az életkörülményei, az 1984. évi színvonalon maradnak a szocialista szektor beruházásai, bővülnek a gazdaság anyagi alapjai. Mindezek valóra Váltásához meg kell gyor­sítana azokat a cselekvéseket, amelyek a ter­melés hatékonyságának, a gazdaság jövede­lemtermelő képességének növekedését ered­ményezik, a gazdasági egyensúly további ja­vítását és tartós megszilárdítását biztosít­ják. Ennek legfontosabb eszköze a gazdaság- irányítási rendszer fejlesztése. A terv megvalósítását ezen túl célra ori­entált akcióprogramok is segítik. Ezek elő­mozdítják a folyamatban lévő kormányprog­ramok jövő évi feladatainak végrehajtását, így az energiagazdálkodás racionalizálását; a gazdaságos anyagfelhasználást és techno­lógiakorszerűsítést; a melléktermék- és hul­ladékhasznosítást. Gazdaságszervező intézke­dések támogatják a konvertibilis valutákban elszámolt export növelését és az ezzel arány­ban álló behozatal megvalósítását; a drága behozatal helyettesítését; a pénzügyi hiányos vállalatok kezelését; a szállításszervezés ész- szerűsítését; a munkaerő-gazdálkodás haté­konyabbá tételét. E programok meghatározzák az egyes gazdaságirányító szervek konkrét feladatait. Az 1985. évi népgazdasági terv legfontosabb előirányzatai 1984 : 100 Nemzeti jövedelem 102.3—102.8 Belföldi felhasználás 101,0—101,5 Ipari termelés 103,0 Országos építés-szerelés 101,0—102,0 Mezőgazdasági termékek termelése 101,0 Lakossági fogyasztás 101,0—101,5 Egy lakosra jutó reáljövedelem 101,5—102,0 A szocialista szektor beruházásai 193—195 milliárd Ft A termelő ágazatok fejlődése Az ipari termelés növekedése a külföldi és hazai kereslet változásától és az ahhoz való alkalmazkodástól függően iparáganként és vállalatonként differenciáltan alakul. Az ipari átlagot meghaladó ütemben emelkedik a gépipar, a vegyipar és a könnyűipar ter­melése és exportja. A termelés és a kivitel szerkezetét úgy szükséges javítani, hogy növekedjen a gaz­daságosan előállított, feldolgozott termékek aránya. Javítani kell a termékek verseny- képességét. az ezt alátámasztó műszaki fej­lesztés eredményességét, gyorsítani a ter­mékváltás ütemét, növelni az új, korszerű termékek termelését. Kiemelt jelentősége van az értékesítés, a piaci munka jobb meg­szervezésének. A gazdasági szabályozás vál­tozásai. a vállalati szervezeti rendszer -kor­szerűsítése, az új vállalatirányítási formák bevezetése elősegíti a korszerűbb vállalati termelési szerkezet kialakulását. Az ipari termékeknek mind a szocialista, mind a fejlett tőkés és a fejlődő országok­ba irányuló kivitelét dinamikusan kell nö­velni. elsősorban a gazdaságos feldolgozó- ipari termékek kivitelének jelentékeny bő­vítésével. A hazai kereslet emelkedése és jobb kielégítése megkívánja a belföldi célú értékesítés növelését is. A ráfordítások mérséklésére irányuló prog­ramok és gazdaságszervező akciók végrehaj­tása fokozza az ipar jövedelemtermelő ké­pességét. Az energiagazdálkodási program követke­zetes végréhajfásával számottevő energiameg­takarítást — ennek jelentős hányadát az iparban — kell elérni. Az anyagtakarékos­ságra, a hulladék és a másodlagos nyers­anyagok hasznosítására irányuló intézkedé­sek, valamint a vállalati gazdálkodás javu­lásának, szervezettségének eredményeként az iparban a fajlagos anyagfelhasználást csök­kenteni kell. A hazai szabad kapacitások ésszerű hasznosításával, a kisvállalkozási for­mák adta lehetőségek jobb kihasználásával a drága import további kiváltását és he­lyettesítését kell megvalósítani. Az új sza­bályozási és irányítási feltételek hatására növekszik a gazdálkodó szervezetek diffe­renciálódása. A veszteséges és alacsony ha­tékonyságú vállalatoknak pénzügyi problé­máikat elsősorban saját erejükre támasz­kodva. az ez irányú programnak megfelelő­en kell megoldaniok. A népgazdaság energiafelhasználása kis­mértékben haladhatja meg az ez évit. A szükségletek kielégítéséhez a hazai források bővülnek, a növekedés döntő része a paksi atomerőmű termeléséből származik. A szén- termelés megközelíti, a kőolajtermelés meg­egyezik az ez évivel, a földgáztermelés emel­kedik. A kohászat termelése az ideihez ha­sonló lehet, növelni kell a termelés és a ki­vitel gazdaságosságát. A gépipar termelése az ipar átlagos fejlődését meghaladó ütem­ben emelkedhet. Ennél is lényegesen gyor­sabban kell növelni a gépipari termékek ki­vitelét. Az értékesítési lehetőségek jobb ki­aknázásához elengedhetetlen a versenyképes­ség jelentős javítása, a gyártmányok és a gyártmányszerkezet eddiginél lényegesen gyorsabb korszerűsítése. Az építőanyagipar termelése a kereslet kismértékű növekedé­sével összhangban emelkedik. A vegyipar­ban emelkedik a magasabb feldolgozottsági fokú termékek részaránya. A katalitikus krakküzem 1984. évi üzembe helyezésével javult a kőolajfeldolgozás gazdaságossága. Gyógyszerekből, növényvédő szerekből és intermedierekből jelentősen bővül a terme­lés. Mindez lehetővé teszi, hogy a vegyipari termékek kivitele dinamikusan növekedjék. A könnyűiparban gyorsabban kell követni az igények változását, korszerűbbé kell ten­ni a termelés szerkezetét, munkaigényesebb és értékesebb, a külföldi és a hazai piacon is jól értékesíthető termékeket kell gyártani. A beruházási vásárlóerő alakulását követ­ve az építőipar termelésének évek óta tar­tó csökkenése megáll. A termelés szerveze­tek. valamint területek szerinti differenciá­lódása tovább folytatódik oly módon, hogy javuljon a kivitelezői kapacitások területi megoszlása, a kereslet kielégítése. A szabályozás változásai kedvező feltéte­leket teremtenek a vállalkozások kibonta­kozása, az erőteljesebb verseny számára. Ezt segítheti az indokolt szervezeti változások gyors, következetes megvalósítása is. A ki­vitelező építőiparnak az ez évihez hasonlóan 37—38 ezer lakás felépítésére kell felkészül­nie. A magánlakás-építést segíti a javuló építőanyag-ellátás. A mezőgazdáságban a növénytermesztés meghaladja az 1984. évit. az állattenyésztés termelése várhatóan nem növekszik. A kiegé­szítő tevékenység további bővítése indokolt. A gabonatermelés intenzív növelését szol­gáló program folytatásával mintegy 15,5 mil­lió tonna gabona betakarítása a feladat. Az olajosnövények vetésterületének kismértékű növekedése, a feldolgozás javítása is elsősor­ban a kivitel bővülését segíti. Az ez évi1 csök­kenés után érezhetően növelni kell a zöld­ség-, szőlő és gyümölcstermelést. Fontos, hogy célszerű agrotechnika alkalmazásával, minőségmegóvóbb betakarítással növekedjék az exportra alkalmas áruk aránya. Növek­szik a műtrágya- és növényvédőszer-felhasz- nálás, javulnak a gépbeszerzés lehetőségei. A mezőgazdaságban is fontos feladat a ter­melési ráfordítások, ezen belül a fajlagos anyag- és energiaigényesség csökkentése. A hazai szükségletek, a külpiaci lehetősé­gek, a termelés jövedelmezőbbé tétele az ál­lattenyésztés változatlan színvonalon tartá­sát indokolja. A tömegtakarmány-fogyasztás- ra alapozott vágómarha- és juhhústermelés gazdaságosabb növelése a cél. A vágósertés- termelés az értékesítési körülményekhez iga­zodva1 alakul. A baromfitenyésztés kissé emelkedik. A mezőgazdasági termékek feldolgozása, az élelmiszeripar termelése a mezőgazdasági termelésnél gyorsabban fejlődik. A belföldi ellátás színvonalának fenntartása, illetve ja­vítása mellett a mezőgazdasági és élelmi- szeripari termékek kivitele emelkedik. Javí­tani kell a termékek minőségét, tárolását, csomagolását, korszerűsíteni a feldolgozás és a forgalmazás folyamatát. A közlekedésben az áruszállítás mérsékel­ten bővül. A vasút teljesítményei kismérték­ben emelkednek, és nő a folyami hajózás szerepe. Gazdaságszervező intézkedések tör­ténnek a szállításigényesség csökkentésére, a szállítási kapacitások egyenletesebb évközi kihasználására. Takarékosabb gazdálkodással javítani kell a közlekedés fajlagos energia­felhasználását. A posta és távközlés teljesítményei emel­kednek. ezen belül a távközlési szolgáltatá­sok dinamikusan bővülnek. A távbeszélő­állomások száma nő, ezen belül a lakásál­lomásoké legalább 25 ezerrel gyarapodik. A fővárosiban elkészült a Krisztina II. telefon- központ; vidéken elsősorban a balatoni üdü­lőkörzetben enyhülnek a forgalmi gondok. Foglalkoztatás, a lakosság életkörülményei Az ország népessége mintegy 20 ezer, a foglalkoztatottak száma mintegy 10 ezer fő­vel csökken. Az iparban és az építőiparban a létszám tovább — és az eddigiektől elté­rően. a mezőgazdaságban is kisebb mérték­ben — mérséklődik. Emellett várhatóan nö­vekszik a népgazdasági ágakon belüli átcso­portosulás. A munikaerőáramlást segíti a munkaerőgazdálkodás hatékonyabbá tételére kidolgozott program. Az 1985. évi népgazdasági terv fontos cél­ja, hogy a lakosság fogyasztása és reáljö­vedelme emelkedjék, a reálbérek csökkené­se megálljon. Az egy dolgozóra jutó átlag- kereset — amennyiben a munkateljesítmé­nyek és a gazdasági eredmények a tervnek megfelelően alakulnak — 7—7,5 százalékkal nő. Ez döntő részben az új bérszabályozási rendszeren keresztül valósul meg. Az átla­gos reálbérek szinten tartása oly módon tör­ténik meg, hogy a keresetek a hatékonyan működő gazdálkodó szervezeteknél az átla­gosnál gyorsabban, míg a kevéssé hatéko­nyaknál lassan emelkedhetnek. A gazdálko­dó szervezeteknek olyan bérpolitikát kell folytatniok, amelyik jobban elismeri a mun­kateljesítmények különbségeit, és ennek alapján alakítja a kereseteket. A terv szűk körben számításba vesz központi bérpoliti­kai intézkedéseket. A kisvállalkozásokból származó jövedelmek az előző éviekénél mér­sékeltebben. de továbbra is dinamikusan nőnek. Az arányosabb teherviselés érdeké­ben sor kerül az e körben fizetett baleseti járulék helyett társadalombiztosítási járulék bevezetésére, valamint a költségvetési befi­zetések emelésére. A hosszú távú népesedéspolitikai határoza­tokból adódó feladatok végrehajtását a terv a gyermektámogatás rendszerének korszerű­sítésével is elő kívánja segíteni. E célból a jövő év elejétől emelkedik, és gyermekenként azonos összegű lesz a há­rom- és többgyermekesek (valamint a két gyermeket egyedül nevelők és a fogyatékos gyermekek) családi pótléka; emelkedik az általános iskolai (napközis) étkeztetés élel­miszernormája; a gyermekgondozási segély kiterjed a felsőoktatási intézmények hall­gatóira is. Március 1-től a gyermek egy éves koráig terjedő gyermekgondozási díj kerül bevezetésre. Szeptember l-től a gyermek- ápolási táppénz a gyermek 10 éves koráig lesz igénybe vehető; 4 héttel meghosszab­bodik a terhességi-gyermekágyi segély idő­tartama; emelkedik az anyasági segély; nő a szakmunkástanulók ösztöndíja. Január 1- től a táppénzfolyósítás alapja a nyugdíjjá­rulékkal csökkentett előző évi átlagbér, il­letve átlagkereset lesz, de egyidejűleg emel­kedik a kórházi ápolásban töltött időre és a hosszabb betegség esetén járó táppénz, va­lamint a pályakezdő fiatalok körében a táppénz mértéke. A folyasztói árszínvonal legfeljebb 7 szá­zalékkal emelkedhet. Ebből a piaci jellegű árváltozások 3,5 százalékkal, az új hatósá­gi árintézkedések 3 százalékkal növelik az árszínvonalat. A hatósági áremelések előse­gítik az ártámogatások leépítését, a jobb ár­arányok kialakítását, a külgazdasági egyen­súly javítását, a forgalmi adók egységesíté­sét. Az alapvető termékek központi áreme­lése az alacsony nyugdíjjal rendelkezőknél, a gyermekes családoknál és az ösztöndíja­soknál részlegesen ellentételezésre kerül. Szi­gorodik a központi árellenőrzés tevékenysége. A nomináljövedelmek és a fogyasztói ár­színvonal együttes hatására az egy kereső­re jutó reálbér az 1984. évihez képest nem változik, az egy főre jutó reáljövedelem 1,5 —2 százalékkal, lakosság fogyasztása 1—1,5 százalékkal emelkedik. A kiskereskerelmi áruforgalom kismérték­ben bővül. Az áruellátás színvonalát főként azokon a területeken szükséges javítani, ahol az utóbbi években hiányok jelentkeztek. Egyebek között tovább bővüljön a húsfélék kínálata, javuljon minőségük, nőjön a la­kásépítéshez szükséges termékek, a tüzelő­anyagok, egyes tartós fogyasztási és ruházati cikkek kínálata. IShhez fokozni ke 1.1 a keres­kedelmi vállalatok piacérzékenységét, a ke­reskedelmi munka hatékonyságát, javítani a termeléssel a kapcsolatokat, folytatni a bel­kereskedelem szervezetének korszerűsítését. A társadalmi-gazdasági programok meg­valósítása 1985-ben is folytatódik, a lakos­ság infrastrukturális ellátottsága tovább ja­vul. Felépül 74—75 ezer, ezen belül 11 ezer állami lakás. A bérlakásépítés növelésével és a tanácsi lakásgazdálkodás javulásával bő­vül a tanácsi elosztású lakások száma. A sze­mélyi tulajdonú lakásépítés tovább nő, ezt az állam növekvő mértékben támogatja. A kórházi ágyak száma 1700-zal emelke­dik. 10 ezer lakosra 96 ágy jut. Az ellátott­ság leginkább Borsod'. Győr. Komárom, So­mogy. Szabolcs-Szatmár. Zala megyékben és Budapesten javul. Az egészségügyi gyermek- otthonok, a szociális otthonok helyeinek bő­vülése meghaladja az ez évit, de a növekvő igények egy része továbbra sem elégíthető ki. A bölcsőde és óvodai helyek száma to­vább nő. a bölcsődéskorúak több mint 20 százalékát, az óvodáskorúak közel 93 száza­lékát lehet a megfelelő intézményben elhe­lyezni. Beruházások A szocialista szektor beruházásainak vo­lumene megyegyezik az ez évivel. Ezen be­lül erőteljes szelekció érvényesül. A nagy beruházásokra szánt összeg biz­tosítja a folyamatban lévő fejlesztések meg­felelő ütemű folytatását. Meggyorsul a Du­nai Vasmű kokszolóművének kivitelezése. Befejeződik három bányaberuházás (Márkus- hegy. Nagyegyháza, Fenyőfő). Lezárul az Árpád-híd szélesítése. Befejezik a Paksi Atomerőmű második egységét. Megtörténik a Nemzeti Színház építésének előkészítése, illetve az építés megkezdése. A célcsoportos beruházások közül jelentősen nő a termelő infrastruktúra kiemelt fejlesztési céljainak: a vasúti és a telefonhálózat, a víziközmű­vek fejlesztésének, a vízkárok elhárításának az előirányzata. Számottevő az emelkedés a szénhidrogénipar, valamint a rádió-televí­zió műsorszórás fejlesztésénél is. Az egyéb központi beruházások előirányzata az 1984. évi váéható teljesítésnél alacsonyabb; új, épí­téssel is összefüggő beruházások csak kivé­telesen kezdődhetnek. A tanácsok beruházásai kismértékben nö­vekedhetnek, az előirányzatok lehetőséget ad­nak a társadalmi-gazdasági programok fő céljainak megvalósítására. A vállalatok és szövetkezetek beruházá­sainak mennyisége az ez évihez hasonló le­het. Az irányítási rendszer 1985-től életbe lépő módosításai a fejlesztések terén is nö­velik a vállalati önállóságot, növekvő arány­ban biztosítanak fejlesztési lehetőségeket a fejlődésre képes gazdálkodó szervezetek szá­mára. A beruházások forrásai között csök­ken a támogatások és hitelek aránya, ezek elsősorban az exportképességet az anyag- és energiagazdálkodást javító beruházásokat segítik. Nemzetközi gazdasági kapcsolatok A külkereskedelmi áruforgalomban a terv az összes kivitel erőteljes, a behozatal mér­sékeltebb. de az ez évinél nagyobb emelke­dését, az áruforgalom aktív egyenlegének- további növelését irányozza elő. Mivel a me­zőgazdasági-élelmiszeripari kivitel az átlagos­nál lassabban bővülhet, a kivitel növekedé­sét főleg az ipari kivitel gyors növelésével kell megalapozni. A transzferábilis rubelben elszámolt beho­zatal kismértékben bővíthető. Az energia­hordozók döntő, a nyers- és alapanyagok na­gyobb részének beszerzése továbbra is a szocialista országokból történik. A kivitelt — főleg gépekből és fogyasztási cikkekből — a behozatalnál jobban szükséges növelni. Az áruforgalom lényegében kiegyensúlyozott, vagy kismértékben aktív lesz és megkezdő­dik az utóbbi években keletkezett adósság csökkentése. A konvertibilis valutákban elszámolt áru­forgalomban a terv az ez évihez hasonló, 600— 700 millió dollár aktívumot irányoz elő. Ezt a kivitel —elsősorban az ipari, azon belül is a feldolgozóipari kivitel — ez évinél di­namikusabb növelésével kell megalapozni. A kivitel növelését a vállalati nyereségér­dekeltség erősítése, a belföldi vásárlóerő szi­gorú szabályozása, az exportnövelő fejleszté­sek előnyben részesítése segíti. A behozatal az ez évinél gyorsabban, a kiviteltől függően emelkedhet. A termelés műszaki színvonalá­nak korszerűsítése érdekében bővül a beru­házási gépek importja. A termelési célú be­hozatal is fokozottabban szolgálja a termék- összetétel korszerűsítését. A fogyasztási cikk­behozatal az ez évihez hasonló lehet. Az idegenforgalomban a devizabevételek növelése mellett előtérbe kell helyezni a faj­lagos devizabevétel javítását. Ezt több je­lentős fejlesztés is segíti. A gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztése Az 1985. évi népgazdasági terv céljainak megvalósítását alátámasztja a gazdaságirá­nyítási rendszer széles körű továbbfejlesz­tése. A gazdasági szabályozórendszer válto­zásának középpontjában a vállalati és a sze­mélyi érdekeltségre ható elemek állnak: a vállalati jövedelemszabályozás módosítása a mainál erőteljesebben differenciál a haté­konyabban gazdálkodó vállalatok javára, a szervesen hozzákapcsolódó új keresetszabá­lyozás kedvezőbb feltételeket teremt a jobb egyéni teljesítmények anyagi elismeréséhez Nő a vállalatok önállósága jövedelmeik fel1 használásában, emelkedik a többletjövedel­mekből a gazdálkodó szervezeteknél kere­setnövelésre és fejlesztésekre felhasználható rész aránya. A termelői árrendszerben meg­valósuló változások fokozatosan bővítik a vállalati önállóságot a külső és belső piaci viszonyokhoz való alkalmazkodásban. Meg­kezdődik a bankrendszer továbbfejlesztése, szélesebb körben érvényesül a társadalmi tőke vállalatok közötti, a hatékonyságjavu­lást szolgáló áramlásának gyakorlata. Foly­tatódik a vállalati szervezetnek a piaci vi­szonyok fejlesztését célzó korszerűsítése. El­kezdődik a vállalati önállóságot növelő, a vállalkozó jellegű magatartás kialakulását segítő új vállalatirányítási formák beveze­tése. Korszerűsödik a népgazdaság tervezési rendszere.

Next

/
Thumbnails
Contents