Népújság, 1984. december (35. évfolyam, 282-306. szám)
1984-12-22 / 300. szám
NÉPÚJSÁG, 1984. december 22., szombat 1. A pórtelet napirendjén: a választások A közösség bizalmából Nem pihennek a párttagok a beszámoló taggyűlések után — újabb fontos feladat vár rájuk: felkészülni a januárban sorra kerülő vezetőségválasztó taggyűlésekre. A jelölő bizottságok a párttagok véleménye alapján döntik el, kiket jelöljenek a párttisztségekre, az alapszervezet vezetőségébe, és a felsőbb pártfórumok küldötteinek. Az elkövetkezendő napokban, hetekben tehát minden párttaggal elbeszélget a jelölő bizottság, hogy megtudakolja tőle: kit tart legalkalmasabbnak a párttitkár posztjára és a vezetőség tagjainak sorába. Hogy ki lesz a párttitkár egy-egy üzemben például, az még a pártonkívülieket is foglalkoztatja. Mert tekintélyük van a tisztségviselőknek a közösség tagjai előtt, és a gazdasági, állami vezetők is partnerüknek tekintik őket. A párttitkár nemcsak az alapszervezet tagjaira, hanem az egész kollektívára vonatkozó kérdésekben foglal állást; véleményével részt vesz a közösség sorsát érintő döntések előkészitésében. A széles látókörű, jól képzett párttitkár, pártvezetőség sokat segíthet az ésszerű kockázatvállalás ösztönzésében, az új kezdeményezések támogatásában, a korábbinál jobb eredmények elérésében. Akik értik a párt politikáját, azok képesek felismerni, hogy saját posztjukon, a közösségben, amelyben élnek, mi a konkrét helyi teendő, mi a módja annak, hogy ne csak szavakkal hanem, tettekkel is bizonyítsanak. Tehát olyan kommunisták a legalkalmasabbak a párt- tisztségekre, akik mindig készek a meggondolt cselekvésre, és képesek meggyőzni társaikat is annak szükségességéről. Nemcsak felismerik, hogy melyik út vezet a jó megoldáshoz, hanem fáradhatatlanul képesek megmagyarázni ezt azoknak is, akik maguktól esetleg nem jönnek rá. Egy-egy munkahelyi kollektíva nehéz helyzetbe, hullámvölgybe is kerülhet, de az akadályok leküzdésében, a kibontakozásban fontos szerep jut a pártszervezetnek, amely a titkárral, a vezetőséggel az élen, nem siránkozik együtt a sopánkodók- kal, hanem azt keresi, hogyan lehet megoldani a nehézségeket. Az őszinte beszélgetések során azt is elmondják az alap- szervezet tagjai a jelölő bizottságnak, hogy a jelöltek egyéniségéről miként vélekednek, mennyire érzik segítőkészségüket, ha egyéni gondjaikkal fordulnak hozzájuk. Kiderül a beszélgetésekből, milyen megbecsülésnek örvend a párttisztségre javasolt kommunista. Mert azt magától értetődőnek tartja mindenki, hogy a párttitkámak legyen tekintélye, de ezt példamutató magatartásával, elismerésre méltó munkájával, és emberségével kell kivívnia. A januári taggyűléseken bizonyára sok olyan párttitkárt, vezetőségi tagot választanak meg országszerte az alapszervezetekben, akik már évek, évtizedek óta bizonyítják, hogy méltóak a közösség bizalmára. I. E. Napi árfolyamjegyzés — januártól A Magyar Nemzeti Bank január 3-tól a konvertibilis devizák árfolyamát az eddigi heti egy alkalom helyett naponta jegyzi. A pénzpiaci árfolyamarányok változásait a devizaárfolyamokban hetenként ötször, a bankjegy- és csekkárfolyamokban — mint eddig — hetenként egyszer vezeti át a bank. A rubelelszámolású valuták államközi megállapodásokon alapuló hivatalos árfolyamának jegyzési rendje nem változik. Az intézkedés hátteréről, néhány összefüggéséről Hajdú Györgyné. a Magyar Nemzeti Bank főosztályvezetőhelyettese tájékoztatta az MTI munkatársát. A népgazdaság, a vállalatok. a pénzintézetek számára fontos, hogy az árfolyamok minél rugalmasabban, pontosabban kövessék azok pénzpiaci arányait, mozgásait. Ezeket a változásokat a bank 1980. január 1-től havonta, majd 1981. október 1-től — az egységes árfolyam bevezetésétől — hetente egyszer érvényesítette a konvertibilis valuták forintárfolyamaiban. Már ebben az időszakban tervbe vették azonban, hogy a feltételek fokozatos megteremtésével a későbbiekben áttérnek az árfolyam napi kiigazítására. A nemzetközi pénzpiacokon már jó ideje olyan jelentősek — rövid időszakon belül — a „kilengések”, hogy azok a heti egyszeri kiigazítással csak nehezen és pontatlanul követhetőek. A magyar vállalatok bővülő külpiaci tevékenységéhez tehát szükséges a rugalmasabb és pontosabb árfolyam-orientáció. A szabályozórendszernek elsősorban a hatékonyság növelését célzó továbbfejlesztéséhez a napi árfolyam- jegyzés jól illeszkedik. Éz is hozzájárul a gazdálkodás külpiaci érzékenységének növeléséhez, a külkereskedelmi szerződések valutanemének gondosabb mérlegeléséhez. kétségtelen ugyanakkor. hogy a napi árfolyamváltoztatás növeli a vállalatok számára az úgynevezett árfolyamkockázatot is. Ezért az érdekelt szervek — így például a bank és az Állami Biztosító — dolgoznak a kockázat kivédését. mérséklését szolgáló eszköztár bővítésén, átalakításán, többek között az úgynevezett határidős árfolyamjegyzés lehetőségének megteremtésén. A Magyar Nemzeti Bank az év végéig még két alkalommal jegyez deviza- és valutaárfolyamokat. A december 25-ével érvénybe lépő és december 30-ig érvényben maradó árfolyamok a december 24-i napilapokban jelennek meg. Az év végi zárlati számviteli munkákhoz, a reális értékelés végett december 31-ével újabb jegyzés lesz. Ezeket az árfolyamokat aznap közzéteszik, és január 1-én és 2- án is érvényben lesznek. Január 3-án a bank megkezdi a napi árfolyamjegyzést. A hiteles árfolyamokat a bankszervek hivatali helységeiben kifüggesztik, és azokat a Magyar Hírlap folyamatosan közli. Az árfolyamok emellett a Magyar Posta e célra külön kijelölt telexvonalain is hozzáférhetőek, mégpedig már az érvényességet megelőző napon. délután 15 órától. A telexvonalak nemcsak Magyarországról. hanem a legtöbb európai országból is hívhatóak. Az árfolyamokat kiadja a Magyar Távirati Iroda, közli a televízió Képújsága. illetve a szerkesztőségek döntésétől függően az országos és a megyei napilapokban is megjelennek. DOLLÁRMEGTAKARITÁS Egy jó kapcsolat révén Avagy mennyit ér egy elfelejtett mozdonygarázs A megyeszékhelyen Szemelő UNIVERSAL Szövetkezetét nem kell bemutatni a szűkebb hazánkban élőknek. Sőt az országban több helyen is ismerősként csenghet a név, ami elsősorban a valóban univerzális tevékenységüknek köszönhető, hiszen a híradástechnikától, az autójavításig, a kereskedelemtől, a különböző szolgáltatásokig, sok mindennel foglalkoznak. S bár az utóbbi években több kisszövetkezet is kivált, önállóan keresve a boldogulást, egyik tő erényük, hogy mindig képesek a megújulásra, az adott gazdasági helyzethez való minél jobb alkalmazkodásra. Túl a próbaüzemen, már működnek a festékszórók (Fotó: Perl Márton) Uj magyar eszköz a szívinfarktus korai diagnosztizálásához Üj diagnosztikai módszert alkalmaznak januártól az ország klinikáin, és kórházaiban: specifikus eljárással — az úgynevezett Mioglobin RIA-készlettel — csaknem azonnal megállapíthatják, hogy szívinfarktus okozta-e a beteg mellkasi fájdalmát, vagy sem. Miként dr. Jánoki Győző, az Országos Frédéric Joliot-Curie Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutatóintézet tudományos osztályvezetője az MTI munkatársának elmondta: intézetünkben kidolgozták e reagens-készletet és használatának módját. Ezzel újabb lehetőséget adtak a napjainkban legtöbb halálozást okozó betegség korai felismerésére, s rövidebb idő alatt több információt szerezhetnek az infarktusos állapotról. Hazai előállításával lehetővé válik széles körű alkalmazása. Az immunológiai és radioizotópos eljárások kombinációja révén minden más laboratóriumi módszernél hamarabb jelezhetik: magas-e a vérben lévő mioglobin — oxigénlekötő és -szállító fehérje — szintje, amely kétségtelenül a szívizom károsodását bizonyítja. Szívinfarktus esetén ugyanis megváltozik a helyi anyagcsere, emiatt a vér mioglobinszintje jelentős mértékben emelkedik. Rendkívül jelentős az új eljárás, mivel e betegség annál eredményesebben gyógyítható, minél koraibb szakaszában, biztos diagnózis ismeretében kezdik meg az orvosi beavatkozást. A szakemberek ez ideig is tudták, hogy az infarktus bekövetkezésekor a vérben a mioglo- binszint növekszik. Ezt azonban kémiai módszerekkel nem lehetett kimutatni. Ezzel a nagyon érzékeny radioaktív reagenssel, pontos analitikai módszerrel viszont meghatározhatják a vérben lévő mioglobin mennyiségét, amely tájékoztat arról: sérült-e a szívizom, vagy sem, és ha igen, milyen mértékben. Nemrégiben szintén új utat kezdtek járni, egy bizonyos tevékenység felvállalásával. Történt ugyanis, hogy a Hajdúsági Iparmű- vekkel korábban is fenntartott kapcsolatuk alapján tudták; az ott gyártott, s külföldön is keresett terméküket, a lapradiátorokat Ausztriában festik. A nyugati partner ugyanis nem fogadta el e nélkül az árut, kifogásolva a festés alacsony technológiai szintjét, s ebből fakadó esztétikai problémákat. Megállapodtak hát a hajdúságiakkal, hogy megpróbálkoznak az általuk gyártott fűtőtestek festésével olyan szinten, hogy az szerte a nagyvilágon megfeleljen. Dr. Szőke Miklósné műszaki vezető mindehhez a következőket tette hozzá: — Ez a festési mód most kezd elterjedni hazánkban. Nem más, mint egy műanyag porbevonat felvitele a felületre. Ez nemcsak a szépségét biztosítja a radiátornak, hanem tartós is. — A festéket meg tudják venni forintért? — Az üzlet egyik részét az adja, hogy itthon, forintért. a BUDALAKK-tól vásárolhatjuk. Az exportőr továbbra is a Hajdúsági Iparművek, minket a munkánk után fizetnek. Amit nem lehet figyelmen kívül hagyni, az az, hogy több valuta marad az országban. Eddig ugyanis az az osztrák kereskedő, aki megvette a lapradiátorokat, maga festette, így természetesen olcsóbban jutott hozzá. Amiért még előnyös volt számunkra ez az üzlet: alig követelt beruházást. Adva volt a műhely, ami hajdanán az egri kisvasút mozdonyszíneként szolgált, a gépek java részét pedig kölcsönözzük. — Ügy tűnik, a lapradiátorok festése remek ötletnek bizonyult. Tervezik-e, hogy esetleg szolgáltatássá fejlesztik ezt a tevékenységet? — Tudni kell. hogy egy kis üzemről van szó. Tíz embernél több nem dolgozik ott, így rugalmasan alkalmazkodunk az igényekhez. Vállalkozunk arra is. hogy ha bármelyik gyár, vagy üzem hasonló gondokkal küzd mint a hajdúságiak, mi segítünk. Ugyanis lehetőség van a továbbfejlesztésre is, hiszen jelentős terület még kitöltésre vár. S ezt a területet olyan tartalommal szeretnénk megtölteni. ami mindannyiunknak hasznos lehet. — A napokban zajlik a hatósági üzembe helyezés. Mikorra tervezik a nagyüzem beindítását? — A kísérleti stádiumon túl vagyunk. Bebizonyosodott, hogy amit csinálunk, az megfelel a nyugati partnereknek. Ügy tervezzük, hogy január 1 -tői teljes erővel megkezdjük ezt a munkát. Egy jó kapcsolat révén újra dollármegtakarítást érhettünk el. Ennek jelentőségét pedig mai gazdaságunkban nem kell különösebben hangsúlyozni. Többek között az ilyen üzletekről született a mondás: sok kicsi sokra megy. S ha megvalósulnak a bővítésre vonatkozó tervek is, majd csak akkor derül ki igazán: milyen sokat is érhet egy mór- mór elfelejtett mozdonygarázs. Kis Szabó Ervin ÚJ JOGSZABÁLYOK NYOMÁBAN Munkával — munkakerülők ellen Az alkotmány megszövegezése szerint társadalmunkban a munka a leginkább tiszteletre méltó jogok közé tartozik, de ugyanakkor a legszemélyesebb kötelessége is az embernek. Vannak azonban, akik eme jogukkal nem élni, hanem jobbára visszaélni szeretnek, s ha a kötelesség szót emlegetik előttük, legszívesebben elfutnának. Velük szemben léptek fel a jogalkotók. amikor a Büntető Törvénykönyvben szabályozták — s egyúttal büntetni rendelték — a dologkerülés úgynevezett közveszélyes változatát. Napjainkban azonban még ezek a rendelkezések sem felelnek meg teljesen egészében az élet diktálta gyakorlatnak. Az élősdi, a másokat kihasználni igyekvő embertársa inkát méltán övezi a becsületes többség megvetése. Márpedig azok, akik hónapokon, esetleg éveken át tartják magukat „ideológiájukhoz”, miszerint az élet nem azért van, hogy annak java részét az ember munkával töltse el, előbb-utóbb bizony kénytelenek a bűnös utakra tévedni. A statisztika is erről árulkodik: hazánkban a hatóságok évente 10—20 ezer személlyel szemben intézkednek közveszélyes munkakerülés és az ilyen életmódhoz gyakran kapcsolódó üzletszerű ké- jelgés, illetve tartási kötelezettség elmulasztása miatt. Ha csak a számokat vesszük figyelembe, akkor azt mondhatjuk, igazán nem lehet panaszunk, hiszen Heves megyében valóban dolgos emberek élnek. Ebben az esztendőben 93 személy ellen indítottak eljárást e szabálysértés, illetve bűn- cselekmény címén, s hetven- hatukat felelősségre is vonták. Az eddigi jogszabályok viszont meglehetősen enyhén kezelték az ilyen eseteket. Szabálysértés esetén ugyanis legfeljebb hatvan napi elzárással vagy tízezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtották az elkövetőt. Legtöbbször természetesen inkább az előbbi büntetési nemet alkalmazták a hatóságok, mivel a munkakerülőknek általában nincs keresetük. A bíróságok elé került ügyekben — a megelőzés érdekében — egy évig terjedő szabadságvesztés, javító-nevelő munka vagy pénzbüntetés között válogathattak az igazságszolgáltatás képviselői. A tapasztalatok azonban azt igazolták, hogy az ilyen rövid tartamú szabadságelvonások kevésnek bizonyultak. Nem voltak eléggé alkalmasak arra, hogy elérjék a célt: tényleg rendszeres munkavégzésre neveljenek. A büntetőjogi ügyek aktáiba belepillantva az is hamar kitűnik, nagyon sok esetben kerülnek a vádlottak padjára azok, akik foglalkozás nélküliek, s éppen bűncselekményekből igyeI kéznek biztosítani maguknak a megélhetést. A társadalom jogos védekezése, amikor a korábbiaknál is szigorúbban próbál fellépni velük szemben. A közelmúltban hozott három — egymással szorosan összefüggő — törvényerejű rendeletet az Elnöki Tanács. Ezekben módosította a Büntető Törvénykönyv, a büntető eljárásról szóló törvény, valamint a büntetések és az intézkedések végrehajtását szabályozó törvényerejű rendelet egyes rendelkezéseit. S mi a legfontosabb változás? Új büntetési nemként bevezetik január 1-től a szigorított javító-nevelő munkát. Ez pedig nem más. mint az elítélt személyi szabadságának korlátozásával együtt járó munkára kötelezés! Vagyis: az illető köteles azon a munkahelyen dolgozni, abban a helységben tartózkodni és azon a szálláson lakni, amelyet számára a bíróság kijelölt. Ennek a büntetésnek a legrövidebb tartama egy év lehet, maximálisan pedig két év. Halmazati és összbüntetés esetében három esztendő. Egyéb szabályok is szigorítják: az elítélt a bűn tété* végrehajtására kijelölt in - tézetből a szabad idejében, a megnevezett településről pedig azon a napon távozhat el, amikor nem keli munkát végeznie. Az eltávozáshoz engedélyre van szükség. Szembetűnő a jogalkotók törekvése, s dicsérhető is munkára kötelezéssel nevelni a munkakerülőket Legfeljebb azon gondolkozhat el az ember, vajon korábban nem szüléthetett-e volna meg ez a hasznos ötlet ? * Sz. Z
