Népújság, 1984. december (35. évfolyam, 282-306. szám)
1984-12-02 / 283. szám
2» NÉPÚJSÁG, 1984. december 2., vasárnap Nem a részvétel Nem a részvétel, a győzelem a fontos — ilyen „ellen-olimpiai jelszót’’ hangoztatott a minap Weinberger amerikai hadügyminiszter. Kijelentette: az Egyesült Államoknak csak akkor szabad hadba küldenie csapatait, ha kifejezetten győzni akar, akkor viszont teljes erőbevetésre van szükség. Első pillantásra a fokozott fontolgatást tükrözheti a kijelentés. Csupán két hátulütője van: 1, Az Egyesült Államok általában arról nevezetes, hogy szeretne győzelmeket aratni, s akár a grenadai „diadal” is ide sorolható: 2. A győzelem ritkán jön magától, rendszerint mégiscsak a részvétellel kezdődik. (Réti Ervin) A HÉTEN TÖRTÉNT HÉTFŐ: Sinowatz kancellár Moszkvában tárgyalt, fogadta őt Konsztantyin Csernyenko is — Sangupmetti győzelme az uruguayi választásokon — Washington és Bagdad diplomáciai kapcsolatainak felújítása — Mitterrand elnök szíriai látogatása KEDD: Kádár János és Gustáv Husák budapesti találkozója — A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának ülésszaka — Az öböl menti tanács csúcsértekezlete — Kinnock megbeszélései a szovjet fővárosban SZERDA: Spanyol—brit megállapodás a gibral- tári viszályban — Belpolitikai feszültség és puccsveszély Bolíviában — Tiltakozónap Chilében CSÜTÖRTÖK: Losonczi Pál befejezi laoszi tárgyalásait és hazaindul délkelet-ázsiai útjáról — Véget ér a Palesztin Nemzeti Tanács am- mani ülésszaka. Arafat lemondása, majd új- jáválasztása PÉNTEK: Amerikai—nyugatnémet és francia—brit csúcstalálkozó — Ügyrendi megegyezés a stockholmi konferencián — A belga kormány halasztást javasol a rakétatelepítés ügyében — Argentin—chilei egyezség a Beagle-csator- náról — Általános sztrájk Peruban SZOMBAT: Rendkívüli választások Ausztráliában — Folytatódnak a salvadori tárgyalások Kádár János meghívására a héten Budapestre látogatott Gustáv Husák, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke (MTI fotó — Manek Attila felvétele — KS) Szíriába látogatott Francois Mitterrand francia államelnök. A képen: házigazdája, Hafez Asszad szíriai elnök (balról) kíséretében a damaszkuszi nemzetközi repülőtéren elvonul a díszszázad sorfala előtt (Telei ato — UPI—MTI—KS) A katonai diktatúrát követően II év után újra választások voltak Uruguayban. A választásokból a Colorado Párt került ki győztesen. A párt vezetője dr. Julio Maria Sanguinetti ügyvéd és újságíró, az ország elnöke. (Telerfoto APN—MTI—KS) Konfuciusz rehabilitálását A beteg lábadozik, a vita tart Űjjáéled s virágzásnak indul Kína nagy ókori gondolkodójának, Konfuciusznak szülővárosa. Tíz évvel azután, hogy a „kulturális forradalom” túlkapásai elpusztították a híres filozófus szülőhelyét, a helybeliek megpróbálják életre kelteni a konfuciuszi ősi szertartásokat. Konfuciusz (i. e. 551—479) főleg erkölcsi és politikai téren fejtette ki nagy hatású nézeteit. Beszélgetéseit, véleményeit tanítványai gyűjtötték össze s előbb egységes objektív, majd szubjektív idealista rendszerré fejlesztették tovább. A művelődés és az erkölcsi tökéletesedés fontosságára vonatkozó nézetei történelmileg haladó szerepet töltöttek be a kínai kultúra fejlődésében. Tanításainak egésze viszont a rokoni kapcsolatok megszilárdítását, a patriarchális kötelékekhez való hűséget hirdeti, s ez azután a kínai uralkodó osztályok hatalmát és a hierarchikus uralmi rendszert igazoló ideológiává vált az elmúlt évszázadok folyamán. A Kínai Népköztársaság szakított Konfuciusz és tanítványai ideológiájának reakciós maradványaival, de ezekkel együtt hamarosan pusztulásra ítélték a nagy ókori gondolkodó teljes életművét is. A majdnem 2500 éve elhunyt gondolkodót kiáltották ki bűnbaknak az országot ért múltbéli csapásokért, és „Konfuciusz bírálatának” programját felhasználták a Mao Ce-tung vonalától „elhajlókkal” vaSok japán valóságos görcsös igyekezettel próbál boldogulni mindennapi evőeszközével, a pálcikákkal. Ezt állapította meg intenzív kutatásai alapján Jatagai Ki- miaki, egy tokiói egyetem tanársegéde. A felnőtt japánoknak csak fele tartja helyesen a pálcikákat. A gyerekek még nehezebben boldogulnak az evőeszközzel. Jatagai hét év alatt egyetlen 5 és fél évesnél kiló leszámolásra is. Ezek az események nem hagyták érintetlenül a filozófus szülőhelyét sem: elpusztították egykori templomát és lakását, feldúlták síremlékét. Ma már nem sok jel mutat arra, hogy a Pekingtői délre fekvő Santong tartomány Csüfu nevű városa a világ egyik leghíresebb gondolkodójának szülőhelye. Az utóbbi években azonban ismét fordulat történt Konfuciusz munkásságának megítélésében s most megint nagy tisztelet övezi az ókori mestert. Elméleteinek Kínára gyakorolt káros és ellentmondásos hatásait ma inkább a mester későbbi híveinek tulajdonítják. A helyi hatóságok pedig — a jelenlegi politikai és gazdasági légkört kihasználva s felismerve, hogy Konfuciusz neve valóságos aranybányát jelenthet az idegenforgalom számára — megkezdték a város renoválását. Több millió dollárnak megfelelő költséggel újjáépítik a régi épületeket és a templomot, elkészítik s visszahelyezik a templom oltárának fafaragásait. A város már most a hazai turisták népszerű kirándulóhelye s évente csaknem 10 ezer külföldi is elzarándokol ide. A külföldi vendégeket abban a régi, labirintusokkal átszőtt udvarházban szállásolják el, amely egykoron Konfuciusz leszárma- zottainak otthona volt, s ahonnan figyelemmel kísérték a szomszédos templomban végzett szertartásokat. sebb gyereket sem talált, aki kezelni tudta volna a pálcikákat. Nem csoda, hogy az ujjak számára kampókkal és karikákkal ellátott, rovátkolt végű gyakorlópálcikák, amelyeket nemrég forgalomba hoztak, mind népszerűbbekké válnak. A professzor szerint ebben a szülők hibásak, akik elkényeztetik gyerekeiket. Mennyit szívnak a lengyelek? Lengyelországban 8 millió férfi és 4 millió nő cigarettázik rendszeresen, a férfiaknak több mint háromnegyede, a nőknek pedig csaknem a fele naponta 10 szálnál többet szív el — írja pénteken a Zyde War- szawy című népszerű lengyel napilap. Hatalmas azoknak a száma, akik már legalább tíz éve rabjai e szenvedélynek: 5,3 millió férfi és 1.6 millió nő. A dohányosok leginkább azokat a cigarettákat vásárolják (Popularne, Radom, Extramocne, Carmen, Caro) amelyekben a legtöbb mérgező anyag található. Lengyelország az európai ranglista élvonalában van a dohányzás okozta rosszindulatú daganatok száma alapján. A rosszindulatú daganatos megbetegedések 40 százaléka dohányos férfiak körében fordul elő. összehasonlításképpen: Norvégiában ez az arány 17 százalék. A legtöbb dohányos az építőipari fizikai munkások, a gépkocsivezetők, a traktoristák, a kisiparosok, a takarítónők, és a termelés- irányító szellemi foglalkozásúak körében található. Legkevesebbet cigarettáznak az eladók, tisztviselők, az egészségügyi dolgozók. Aggasztóan sokan cigarettáznak már az általános iskolában: arányuk eltérő, iskolánként 7 és 40 százalék között van. A dohányosok aránya az általános iskolák negyedik osztályaiban a legmagasabb, a gyerekek ekkor még leggyakrabban kíváncsiságból gyújtanak rá, vagy azért, mert így akarnak tetszeni társaiknak. Minden harmadik terhes nő is füstöl, pedig közismert, hogy ez ártalmas a születendő gyermek számára. Az országos dohányzás elleni központ elismeri, hogy minden propaganda ellenére a dohányosok száma gyarapszik. Bili Schroeder, az 52 éves fegyvergyári minöségellenőr, aki a múlt vasárnap megkapta az orvostörténelem második műszívét, pénteken néhány percre fölkelt betegágyából, és megivott egy pohár sört, amelyre már hétfő óta vágyott. Orvosai gyors felépülése bizonyítékának szánták a pénteki bemutatót. Eközben az Egyesült Államokban, ahol a műtétet elvégezték, újabb viták kezdődtek a műszív céljáról, értelméről. Azt nem vitatja senki, hogy a tudományos sikerekhez kísérleteken — s alkalmasint sikertelen kísérleteken — át vezet az út. Schroeder, aki — éppúgy, mint 1982 decemberben az első műszíves, a műtétet csak 112 nappal túlélt Barney Clark 61 éves fogorvos — gyógyíthatatlan szívbetegségben szenvedett, a műtét előtt több okmányt írt alá, amelyben tudomásul vette, hogy kísérletről van szó. Ezzel tulajdonképpen az ügynek ez az erkölcsi része is rendezett a közvélemény szemében. A műtét ára azonban másféle erkölcsi problémát vet föl. A szerkezet és a műtéti technika mostani, s jópár éven belül számottevően alighp javuló állapotában az operáció az „anyagfelhasználással” és a szükség szerinti különböző kísérő beavatkozásokkal, kezelésekkel együtt betegenként 100 —250 ezer dollárba kerülhet, szakértői becslések szerint. Itt kezdődnek a problémák. Az első műszív-műté- tet Utah állarp egyetemének kórházában végezték el. Ezt a másodikat viszont a „Humana Hospital Audobon" intézetben, amely egy magán- társaság tulajdonában van. A társaságnak összesen 91 egészségügyi intézménye van az Egyesült Államokban és más országokban, évente 2 milliárd dolláros forgalmat bonyolít le, és most nagyszerű reklámnak, jó befektetésnek tartja Schroeder operációját. Sok amerikai orvos azonban úgy véli, hogy a műszív monopolizálása egy magáncég kezében veszélyes lehetőség, mert fél- reviheti a kutatásokat. Nem tagadják, hogy végső esetben szükség lehet a műszívre. De rámutatnak: ha a „szív- program” ebbe az irányba téved, akkor évente szükségessé váló beültetési műtétek — mintegy 50 ezer — legkevesebb 5 milliárd dollárba fognak kerülni, s a profit a magántársaságé lesz Márpedig ekkora összegből állami csatornákon keresztül olyan kutatási programokat is lehetne pénzelni, amelyek a szívbetegségek megelőzésére irányulnának Ezek összehasonlíthatatlanul több ember életét mentenék meg — végső soron a mű- sziv-keresletet is minimálisra csökkentenék. A szívbetegségek tavaly 750 ezer embert öltek meg az Egyesült Államokban. Schroeder lábadozik — a vita pedig tart Wolfram Siebeck: Akár egy japán horrorfilmben Normális esetben nem nyúlok az ütvefú- ró-géphez. A háztartáshoz tartozik; nem én akartam. Az én józan emberi értelmem azt mondja nekem: El a kezekkel! És én engedelmes kedem. Mostanában életünk folyása során a legkülönbözőbb hatásoknak vagyunk kitéve. Néhány nappal ezelőtt valaki azt mondta nekem: „Nem tudnád ezt a tükröt a folyosón felakasztani?’’ Persze, hogy tudom. Légiónyi a szögek száma, amiket a falba vertem, hogy képeket akasszak rájuk. Elismerem, hogy kis képek voltak, amelyekhez csak apró szegek kellettek; de azokból aztán rengeteg. A tükör viszont nagy és meglepően nehéz. Ehhez nem elég a szög, rémlett föl bennem, ide kampó kell. És azt — ennyit még én is tudok — be kell ékelni. E ponton a józan emberi értelemnek aktívnak kellett volna lennie. Ám az ördög tudja, mi volt vele. Másnaposság, a csillagok konstellációja, heveny nagyzási hóbort? Tény, hogy elővettem az ütvefúró- gépet. Ellenzem az atomfegyervekezést. A józan emberi értelem minden érdekelt felet figyelmeztet: El a kezekkel! És amennyiben nem másnaposak vagy nagyzási hóbortban szenvedők, hallgatnak rá. Am a véletlen akaratából, vagy ha olyan a csillagok konstellációja, elkövetkezhet a nap. hogy utána nyúlnak. Egyszerűen azért, mert létezik ez a dolog... Mikor én az üt- vefúró-géphez nyúltam, 14 óra 35 perc volt sütött a nap és az Ammer-tavon szélcsend uralkodott. Hatvan másodperccel később öklömnyi lyukat fúrtam a falba, melyen a tükörnek kellett függenie, és tetőtől talpig fehér habarcspor borított. A nézőközönségem ujjongva lerohant a pincébe (egy kis különbség az atomcsapáshoz viszonyítva) és hozott nekem egy tubus ragasztót. A ragasztó régi volt; noha a tartalma még érezhetően folyékony, de már nincs abban a helyzetben, hogy utat találjon kifelé. Fúrtam tehát a masinámmal egy lyukat a tubus lágy részébe és szétnyomtam... 14 óra 57 perckor még mindig sütött a nap, de a kezeimet, az arcomat és a ruhámat vastag, nyers gipszréteg fedte, ami egy japán horrorfilm szörnyetegének külsejét kölcsönözte nekem.. Nem értem, hogy mondhat valaki komolyan védőbeszédet az atomfegyverek mellett. (Stern — Hamburg) Zahemszky László fordítása Küzdelem a pálcikákkal
