Népújság, 1984. december (35. évfolyam, 282-306. szám)
1984-12-21 / 299. szám
NÉPÚJSÁG, 1984. december 21., péntek 2. Kadhafi és Genzález tanácskozása Az észak-.afrikai térségről, a csádi helyzetről és a kétől, dalú kapcsolatokról tárgyalt szerdán Palma de Mallorca szigetén Moammer el-Kad- hafi, Libia legfőbb vezetője Felipe Gomález spanyol kormányfővel. Hírügynökségi jelentések szerint a találkozó Bruno Kreisky, volt osztrák kancellár közvetítésével jött létre a Spanyolországhoz tartozó szigeten. A találkozóval kapcsolatban várható washingtoni rosszallást feszegető kérdésekre válaszolva González leszögezte: „Az Egyesült Államok bizonyára nem örül ennek a megbeszélésnek, de Spanyolország maga alakítja külpolitikáját. Tekintettel vagyunk szövetségeseinkre, de ez nem jelenti azt, hogy mindig teljesítjük kívánságaikat”. González szerdán este visz- szautazott Madridba. Gorbacsov Oxfordban Mihail Gorbacsov, az SZKP KB PB tagja, a KB titkára, aki parlamenti delegáció élén tartózkodik Nagy-Britanniában, csütörtökön, délelőtt Oxfordba, az Austin Rover autógyár Cow- ley-i gyáregységébe látogatott. Ez volt angliai tartózkodásának második ilyen — részben ismerkedő, részben üzleti jellegű programja. Az Austin Rover, amely az ipari robotok alkalmazásában messzebbre jutott, mint a világ bármely más autógyára, bizonyos ideje tárgyalásokat folytat a Szovjetunióval a szovjet személygépkocsi-gyártás korszerűsítésében való esetleges részvételéről. Bár a legmesszebbre tekintő terv, egy közös brit- szovjet autógyár felépítése egyelőre még nem öltött tapintható formát — ebhez még igen sok idő kell, mondották brit források — az Austin Rover reményét fejezte ki. hogy Mihail Gorbacsov látogatása javította esélyeiket egy „jövedelmező szovjet üzlet” megkötésére. Genscher prágai útjáról Hasznos, beható és őszinte jelzőkkel minősítette prágai tárgyalásait csütörtöki sajtó- értekezletén Hans-Dietrich Genscher nyugatnémet al- kancellár és külügyminiszter. Rámutatott: a két ország egyaránt érdekelt az enyhülésben, a leszerelésben, a fegyverzetkorlátozásban és az európai együttműködés erősödésében, annak ellenére. hogy különbözőképpen ítélik meg a jelenlegi nemzetközi feszültség okait. eltérő a gazdasági és társadalmi rendszerük, s másmás katonai szövetséghez tartoznak. A nyugatnémet külügyminiszter hangsú- lyazta, hogy a kis és közepes közép-európai országok, mint az NSZK és Csehszlovákia fontos szerepet töltenek be a nemzetközi légkör javításában. Az NSZK és Csehszlovákia dialógusának folyamatossá válását jelzi. hogy Genscher bonni viszontláto- gatásra hívta meg Chnoupek csehszlovák külügyminisztert. A nyugatnémet külügyminiszter a Varsói Szerződés külügyminiszteri tanácsának berlini üléséről kiadott közleményről azt mondta, hogy abban vannak pozitív és megfontolásra érdemes elemek, olyanok is. amelyek a nyugati szövetség számára elfogadhatatlanok. Genscher pozitívan értékelte az NSZK és Csehszlovákia egymást jól kiegészítő gazdaságának kapcsolatait. Mint leszögezte, az NSZK elvi alapokon kitart a Szovjetunióval és szocialista szomszédaival a hetvenes évek elején kötött keleti szerződések mellett. Igazságtalannak és alaptalannak minősítve, visszautasította a nyugatnémet revansiszta erők támogatása miatt a bonni kormányt ért bírálatokat. Elmondta: megindító élmény volt számára megkoszorúzni Lidicében a fasiszta tömegmészárlás áldozatainak síremlékét. Közölte, hogy jól haladnak a két ország között a környezetvédelmi kérdésekről folyó tárgyalások, amelyek célja, hogy intézményes keretek között találjanak megoldást a közös határ mindkét oldalán kárt okozó levegőszennyezési problémák megoldására. Jövőre miniszteri szinten tanácskoznak erről a kérdésről. Csernyenko levele Konsztantyin Csernyenko a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke levelet küldött az atomfegyvermentes övezetek létrehozásáért folytatott küzdelmet összehangoló nemzetközi bizottsághoz. A levelet csütörtökön, a spanyolországi Cordobában hozták nyilvánosságra. Ez a város rendezi meg ugyanis a jövő év márciusában e nemes célért küzdő városok képviselőinek nemzetközi találkozóját. A szovjet államfő levele a többi között hangsúlyozza: a Szovjetunió minden tőle telhetőt megtesz azért, hogy a világ különböző térségeiben atomfegyvermentes övezetek létesüljenek, mert ez a népek érdeke. Arhipov elutazott Kínába Csütörtökön a Kínai Nép- köztársaságba utazott Ivan Arhipov, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének első helyettese. Arhipovot a kínai kormány hívta meg. Andreotti Varsóban Giulio Andreotti olasz külügyminiszter csütörtökön négynapos hivatalos látogatásra Lengyelországba érkezett. Mengisztu Berlinben Kétnapos munkalátogatásra csütörtökön az NDK- ba érkezett Mengisztu Hailé Mariam, az Etióp Dolgozók Pártja Központi Bizottságának főtitkára, az Ideiglenes Katonai Kormányzótanács elnöke, az etióp fegyveres erők főparancsnoka, aki előzőleg Moszkvában járt. Jubilál a schilling Ma van 60 éve, hogy forgalomba került az osztrák schilling. Ausztriát az első világháború után — Magyarországhoz hasonlóan — Építkezők, beruházók, vállalatok, figyelem! A Heves megyei Tanácsi Építőipari Vállalat ez évre és 1985. I. negyedévre rövid határidővel vállalja korszerű műanyag nyílászárók és hőszigetelő üvegek gyártását. Az ablakok, erkély- és bejárati ajtók árából 10 % árengedményt adunk. Várjuk megrendeléseiket: HTÉV, Eger Sas út 94. Tel.: 36-10-622 Telex: 63-337 EGER infláció sújtotta, ha nem is olyan mértékű: tízezer „békebeli” koronáért adtak 1924 végétől egy schillinget. A néven egyébként máig vitatkoznak: egyesek szerint a félnémet „skellon” (zeng, pendül) szóból származik, mások szerint a latin soli- dus-ból (szilárd, kemény). Akármiként is: a schilling valóban meglehetősen szilárdnak bizonyult — kivéve a német megszállás idejét, amikor csak 75 német pfennigért váltatták az osztrák pénzt. Igaz, Hitlerék nem mulasztották el, hogy Berlinibe szállítsák az Osztrák Nemzeti Bank 78 tonnás aranytartalékát, amely fontos szerepet játszott a náci fegyverkezés finanszírozásában. A schilling ma többszörösen fedezett: 650 tonna arany, 75 milliárdnyi deviza áll a 88 milliárd, forgalomban levő schilling mögött. Az osztrák pénzt szakkörökben még kiváló bankjegy-minőségéről tartják nyilván: kevés bankjegyet olyan nehéz hamisítani, mint az osztrákot, a különleges nyomási eljárásokat olyan cég dolgozza ki, amely már a monarchia idején tapasztalatokat szerzett. Támogatás helikopterekről Egy, a CIA-val szerződéses viszonyban álló helikopteres egység amerikai legénységgel a fedélzetén az év első felében két ízben is tűzharcot vívott Nicaraguában, a sandinista kormányerőkkel — közölte egy magát meg nem nevező amerikai tisztségviselő. Az ügyben a kongresszus egyik bizottsága elé idézték a Központi Hírszerző Hivatal, a CIA vezetőit, akik olyan magyarázatot adtak, hogy az amerikai legénységű helikopter olyan, esetekben lépett közbe, amikor a CIA szolgálatában álló és különlegesen kiképzett latin-amerikai rohamosztagoknak kellett védelmet nyújtani ni- caraguai kormánycsapatokkal szemben. Külpolitikai kommentárunk )— A kilépés E HÉT KÖZEPÉN immár véglegessé vált a kilépés. Washingtonban hivatalosan is bejelentették, hogy az Egyesült Államok január 1-től már nem tagja az UNESCO-nak. Az ENSZ egyik legnagyobb, úgynevezett szakositott szervezete (pontos nevén az ENSZ Nevelésügyi Tudományos és Kulturális Szervezete), így 1985-ben már majd 100 millió dollárral kevesebbel gazdálkodhat, mint eddig. Az amerikai kormány ugyanis az UNESCO költségvetésének a negyedét adta. A 374 millió dollár — az idei pénzalap — amúgy is elég szűkös volt ahhoz a feladattengerhez képest, amely az UNESCO-ra várt évről évre, ennek 15—20 százalékos csökkenése — attól függően, hogy más tagországok emelik-e és mennyivel tudják emelni hozzájárulásukat — szinte katasztrofális veszteség. Pontosan tudják ezt Washingtonban is, ezért minősíti a világsajtó jelentékeny része nyílt zsarolásnak az amerikai kilépést, s annak előzményeit. Hiszen az amerikai kormány egy esztendővel ezelőtt jelentette be, hogy kilép, amennyiben az UNESCO nem változtat magatartásán. Mi is a Reagan-kormányzat baja a kulturális szervezettel? Amerikai megfogalmazás szerint főleg az, hogy az UNESCO túlságosan politizáló lett, tehát a feladatkörébe tartozó oktatási, természet- és társadalomtudományi kérdésekben és a nemzetközi kulturális csere ügyeiben úgymond szélsőséges politikai magatartás és megközelítés uralkodott el. A konkrét észrevételek jelzik, hogy mit értenek elfogult politizáláson a kifogásolók. Például azt, hogy a szervezet nemegyszer helyet adott annak, hogy a tagok többsége kiálljon — az UNESCO kereteit felhasználva — a leszerelés eszméje mellett. E szó UNESCO — értelmezése pedig Washington szerint mindinkább a szovjet politikai törekvések melletti kiállásnak volt minősíthető. Meg aztán a fejlődő országok kellemetlenül nagyszabású kampányt indítottak a tájékoztatási világrend reformjáért, amelyek központi gondolata a vezető tőkés országok nagy tájékoztatási irodáinak és a tévé- és rádiótársaságoknak visszaszorítása lenne. Mindez és az UNESCO-pénzek felhasználásának irányai kezdtek tűrhetetlenné válni az amerikai kormány számára. Egy esztendeje szólították fel az UNESCO-t pályamódosításra, de már akkor tudták, hogy ilyen gyors irányváltást nem lehet kikényszeríteni száznál is több másként vélekedő országból. Otthagyták hát a szervezetet, s erre buzdítják néhány nagy szövetségesüket is — közülük elsősorban Nagy- Britannia hajlik erre. VITATHATATLANUL SÚLYOS CSAPAS ez a világszervezet talán legnagyobb és évtizedek alatt sok komoly eredményt felmutató szakosított szervezete számára. A politikai árengedmények a követelt méretekben azonban nem voltak elfogadhatók, s a zsaroló módszer is taszított. Washingtonban most nyilván úgy vélik, hogy az amerikai pénz nélkül működésképtelenné válik az UNESCO. Az azonban aligha lehetséges. A tagországok mindeközben változatlanul reménykednek egy olyan kompromisszumban, amely nem a washingtoni kényszerítés, hanem a józan érdekegyeztetés alapján jöhet létre. Avar Károly Szovjet—kínai tárgyalások Egy látogatás háttere DOHÄNYKUTATOT Lakást biztosítunk. nemesítés, agrotechnika. Pályázatcím: öntözés témakörben Dohánykutató Intézet, felveszünk a DEBRECEN, kápolnai telepünkre. pf. 66., 4200 Ivan Arhipov szovjet első miniszterelnök-helyettes hivatalos látogatása Kínában, kiemelkedik a nemzetközi diplomáciai élet rutinhíred közül. Az út jelentőségét a célország, Kína adja meg. Mindenekelőtt az, hogy régen nem járt ilyen magas rangú szovjet államférfi Pekingben. Ezt az időszakot Kínában nagyrészt bel- és külpolitikai szélsőségek jellemezték. Peking és a szocialista országok kapcsolatai egészen a hetvenes évtized végéig rendezetlenek, néha kifejezetten rosszak voltak. Kína csak a „négyek bandája” személyes politikai vonalával való szakítás után indult meg a kül- és belpolitikai normalizálódás útján. Tegyük hozzá, ez a folyamat számos esetben ellentmondásos jelenségek közepette ment és megy végbe. Igaz ugyan, hogy a nyolcvanas évtizedben Peking és Moszkva viszonyában enyhülés kezdődött, de nem feledkezhetünk el arról sem, hogy ugyanerre az időszakra esik Kína további nyitása a Nyugat, mindenekelőtt az Egyesült Államok irányába. Ezt a nyitást nem pusztán gazdasági szempontok indokolták, szinte valameny- nyi térségbeli ország nyugtalansággal figyelte például a kínai—amerikai katonai jellegű kapcsolatok megterem tődését. Mindez nem gátolta meg a Szovjetuniót abban, hogy elvi politikájának megfelelően a béké6 egymás mellett élés, a jószomszédi kapcsolatok elve alapján keresse a normalizálódás, a kapcsolatépítés lehetőségét nagy kelet-ázsiai szomszéd iá val, a Kínai Népköztársasággal. Bíztató jelként értelmezték Moszkvában, hogy megritkultak a szovjetellaces kitételek a kínai politikusok nyilatkozataiban, a sajtóban, s helyreállt a nyugalom a hosszú ideig feszült szovjet —kínai határon. Megélénkült a kölcsönösen előnyös alapú kereskedelmi forgalom is: az idén ez mintegy egymilliárd rubelt tesz Id, ami 60 százalékos növekedést jelent az előző évi értékhez képest. Ami a két hatalmas ország kereskedelmi potenciálját illeti, ezzel az egymilliárd rubellel még távolról sem merítették ki a tényleges lehetőségeket. Magától értetődik, hogy Arhipov pekingi tárgyalásain ezek a kérdések, a kereskedelmi, a gazdasági együttműködés időszerű problémái is terítékre kerülnek. Áttekintik ugyanakkor a már kialakult kapcsolatokat a két ország tudományos, kulturális és sportéletében. Arhipov maga ;s Kína-szakér- tőnek 6zámít, hiszen az ötvenes években, amikor a kínai—szovjet viszony a legbensőségesebb volt, gazdasági tanácsadóként Kínában dolgozott. Akkoriban a Szovejtunió segítségével, szovjet gépekkel, berendezésekkel sok gyárat, üzemet építettek fel Kínában. Minthogy ezek közben több évtizedet üzemeltek, korosodtak, előbb-utóbb szükségessé válik a rekonstrukciótok is. A szovjet első miniszterelnök-helyettes eredetileg 1984 tavaszán utazott volna Pekingbe. Tekintettel arra. hogy az akkoriban történtek — Reagan elnök pekingi útja, majd a kínai—vietnami határon a feszültség növekedése — kedvezőtlenül befolyásolták a légkört, az Arhipov-utat elhalasztották Figyelembe véve, hogy ez év tavasza óta több ízben találkoztak egymással a Szovjetunió és Kína politikusai, és az eszmecserék pozitív kicsengéssel zárulták le, 1984 decemberét választották az Arhipov-látogatás új időpontjának. A Szovjetunió azt óhajtja, hogy a Kínával fenntartott kapcsolatok mindkét fél számára előnyös módon fejlődjenek. Ugyanakkor Moszkvában arra is emlékeztetnek, hogy Kína —noha Peking Í6 több ízben hangoztatta a kétoldalú viszony javításában való érdekeltségét — továbbra is a Szovjetunió Afganisztán-. Mongólia- és Vietnam-politikáját. Arhipov útja is jelzi, a moszkvai kapcsolat- építési szándékok megalapozottak, őszinték. De a szovjet fővárosban azt is aláhúzzák, a szovjet—kínai viszonyt nem lebet harmadik országok, például Vietnam vagy Afganisztán kárára bővíteni. Dunai Péter
