Népújság, 1984. december (35. évfolyam, 282-306. szám)

1984-12-18 / 296. szám

NÉPÚJSÁG, 1984. december 18., kedd 1. Kompolti kérdőjelek I { A helyi népfrontbizottság í és a közös nagyközségi ta­nács szervezésében Kotmpol- ton, Kápolnán és Káliban is lezajlottak a falugyűlések, amelyeken négyszáznál több . helybéli polgár vett részt. | A? érdeklődés felkeltése | szempontjából igen hasznos- I nák bizonyult, hogy a négy < találkozót a három település | kiilpnböző termelő egységei­* be^jji rendezték meg. A káli i termelőszövetkezet központ- ! ja, a Ganz Kapcsolókészülé- j kék Gyára helyi üzeme, a ! kompolti kutatóintézet, va- : lamint a kápolnai ipari szö- ! vetkezet volt a részfalygyü- j lések házigazdája, mindenütt j gondos volt az előkészítés, ; Farkas Pál tanácselnök ke- ; zébén pedig négy kora estén j át meg nem állt a golyós­toll, annyi följegyezni valója • kerülkőzött a beszámolókat ' követő hozzászólások során. Tornacsarnok, kultúrház A fölvetett problémákra illik, sőt kötelesség ilyenkor válaszolni. És jó az, ha a kérdőjeles mondatokra, pon­tos, részletes feleletet tud adni egy tanácsvezető. Mint ahogyan tette ezt az elnök a nyolcezer lakost számláló három település majdani tornacsarnokával kapcsolat­ban. Itt nem kellett kerül­getnie a forró kását, hiszen már elkészült a mezőpanel elemekből építendő, kétszin­tes épület tanulmányterve, a helybéli üzemek kétmillió forintot felajánlottak a ki­vitelezésre, és ha tovább is minden az eddigi tempóban halad: a következő tervcik­lusban megindul a munka ' a kompolti iskola szomszéd­ságában. Ide szánják ugyan­is az összesen tizenhatmillió forint értékű létesítményt, amelynek földszintjén ezer négyzetméteres, a nemzet­közi előírásoknak megfelelő játéktér lesz, méghozzá kü­lön kiszolgáló helyiségekkel, az emeleten pedig olyan el­választható, háromszázhúsz négyzetméternyi termet ala­kítanak ki, amely kulturális rendezvényeket szolgál, és jó időre megoldja a nagy­község ilyen jellegű igényeit. Orvosi ügyelet helyben? Gondok, további kérdő­jelek! Ahogyan Farkas Pál összefoglalta a választópol­gárok kérdéseire adott fele­leteit, megoldással kecsegtet az éjszakai, a hét végi or­vosi ügyelet tarthatatlannak tűnő helyzete. Itt él nyolc­ezer ember, itt működnek az éjszaka is üzemelő, bal­esetveszélyes üzemek, az ügyeletes orvost pedig a jó­val kisebb, és távolabb eső Verpeléten lehet csak elér­ni. Nos, ahogyan most meg­tudtuk, a felettes tanácsi szervek már kedvezően nyi­latkoztak e kérdésben, így elképzelhető, hogy az új esz­tendő meghozza Kápolna, Kompolt, Kál településeknek az annyira nélkülözött éj­szakai, hét végi orvosi ügye­letet. Egészen más a helyzet a köztisztaság tekintetében! Mert a tanácselnök szerint megoldották ugyan a szer­vezett szemétszállítást, de a három falu lakosságának egv renitens, kisebb hányada fü­tyül a rendre, a tiszta kör­nyezetre, s még mindig til­tott helyeken rakja le a háztartásból kikerülő szeme­tet, hulladékot. E kérdésben valószínűleg csak az vezet célhoz, ha olyan rendeletet alkot a tanácstestület, amely lehetővé teszi a szabálysér­tők bírságolását. Pénz és víz De szálazzuk tovább a föl­vetett problémákat! Igaz. Kál és Kompolt már 1973- ban egyesült, 1902-ben pe­dig Kápolna is csatlakozott a közös tanácsirányítású tele­pülésekhez, de a nagyközsé­gi vezetőknek — az anyagi­ak összpontosítása ellenére — mindmáig nem sikerült megoldaniuk a falvak töké­letes vízellátását. Majd pe­dig — menet közben — je­lentkezett a földgáz iránt megnyilvánuló igény. A fa­lugyűlési megnyilatkozások, valamint Farkas Pál jelzé­se szerint mind Kálban és Kápolnán, mind pedig Kom­polton az „újtelepi” falu­részek küzdenek leginkább vizh ánnyal. Ha most egy­szeriben akarnák megoldani a hálózatbővítést, mintegy négy kilométernyi gerincve­zetéket kellene földbe fek­tetni, talán új kút is elkel­ne és ehhez járulnak még a bekötések. Márpedig forint a legkevesebb! Tehát a víz­hiány felszámolása nem a tanácstestületen, a tisztség- viselők jó szándékán, hanem a pénzhiányon múlik. Ugyanilyen okra vezethető vissza, amiért a három köz­ség egyelőre nem számíthat a vezetékes földgázprogram megvalósítására. Megosztó falunevek A közigazgatás 1982-es át­szervezése óta napirenden tartják a helyi párt- és ta­nácsi vezetők a három tele­pülés közös nevének meg­határozását, felső szinten tör­ténő jóváhagyását is. Kál- kápolna! Ez lenne a tanácsi bélyegzőn, így szerepelné­nek a köztudatban a közös irányítás alá tartozó falvak, és e tárgyban már közös nevezőre jutottak a vezetők mind a lakossággal, mind a megyei tanáccsal, ahol Mar- kovics Ferenc elnök a pat- rónusuk. El is ment a föl- terjesztés a Tanácsi Hivatal­hoz, de onnan — jóváha­gyás helyett — Papp Lajos államtitkár érkezett Kom- poltra, hogy kifejtse véle­ményét a kérdésben. Nos, nem volt elutasító a Ta­nácsi Hivatal elnöke, de azt sem mondta: csináljátok. Várni kell, amíg kormány- szinten megérnek a névvá­lasztás feltételei. Hogy ez esetleg az 1985-ben esedékes választások után következik be? Nem tudni. Egyelőre marad minden a régiben, összeépült immár három fglu, de a nyolcezres nagy­községet megosztják a régi nevek. A továbblépés kárá­ra persze, mert egyfajta so­vinizmus már a fejlesztési gondok megoldásában is visszatartó erőként jelent­kezik olykor. Moldvay Győző Az épület jól illeszkedik a lakótelep arculatához (Fotó: Szabó Sándor) új ABC Hatvanban A Heves megyei Ál­lami Építőipari Válla­lat kivitelezésében ké­szült el a település egyik legújabb keres­kedelmi egysége a Vas Gereben úton. A kis ABC-áruház, amelyet az élelmiszer kisker üzemeltet, a városrész több ezer emberének, családjá­nak az ellátását segí­ti kétmillió forintos árukészletével. Bőséges árukínálat a polcokon ... 40 éve alakult meg az Egri Nemzeti Bizottság Áruházi cserék és kishatármenti forgalom Kevesebb a hiánycikk Heves megye áfészei kül­földön is keresik a lehető­séget a hiánycikkeknek szá­mító áruk beszerzésére, fgy több év óta ápolnak áruhá­zi kapcsolatokat a szomszé­dos szocialista országok vá­rosainak üzleteivel. Az egri körzeti áfész az idén mintegy 300 ezer ru­bel értékű terméket cserélt ily módon. A berlini HO áruházból például takarókat, bébi ruhákat és háztartási cikkeket szereztek be fonott kosárért, csaptelepekért. A szófiai CUM áruház férfi­ingeket, cipőket és PVC- padlót adott egyebek mel­lett édesipari termékekért, hótaposó csizmákért és borért cserébe, a lengyelor­szági Bytom város Super- sam áruháza pedig szőnye­get, kozmetikumokat és ha­risnyanadrágot kapott sóért, karamelláért és kristály­áruért. Ezek mellett a cseh­szlovákiai Rőcére, a romá­niai Gyulafehérvárra kerül­tek még Egerből termékek, amelyekért többek között gu­micsizmát. radiátort, cipőt és frottír törülközőket kér­tek a mieink. A jövő évben jóval na­gyobb árucserére kötött szer­ződést a szövetkezet. Amint Oláh Kálmán főosztályveze­tő elmondta, több mint két­millió rubel értékű termék cserél majd gazdát a ter­vek szerint. Üj partnernek számít a moszkvai (SUM áruház, ahonnan háztartási eszközöket. barkács-beren- dezéseket és ruhaneműket várnak. Konzerveket. nép- művészeti darabokat és ke­rámiákat hoznak be Bulgá­riából. Berlinből újabban sport- és kempingcikkek. Gyulafehérvárról pedig egye­di bútorok is érkeznek majd a közeljövőben. A kishatármenti forga­lom révén a zilahi textil­gyár 1,3 millió méter szö­vetet ígért, amelynek egy részét az áfész dolgoztatja fel, s úgy kerül a pultokra. Serhát Géza, a GYÖNGY- SZÖV Áfész osztályve­zetője arról számolt be, hogy az idén az NDK-beli Gera és a romániai szatmárnéme­ti áruházba szállítottak töb­bek között ételízesítőt, hím­zéseket, bőrárut, testápoló­szereket és édességet, ame­lyekért takarókat, grillsütő­ket. turmixgépeket, ruhane­műt és bútorokat hoztak be. Az ez évi 150 ezer rubeles cserét a jövő esztendőben szeretnék megnégyszerezni. Űj partnereik is akadtak. A lengyelországi Koninból egyebek mellett sót és ka­ramellát, a csehszlovákiai Martinból pedig radiátort és cipőt szeretnének behozni. A hatvani áfész a romá­niai lasi város áruházát sze­melte ki partnerül. Amint Koncz Elek főosztályvezető elmondta, ez évben ruhát, kályhát és bútort vettek át élelmiszerért és vegyi cik­kekért. Az itteniek emellett elsősorban a kishatármenti forgalom jóvoltából biztosí­tottak nagyobb választékot vásárlóiknak. A Skála Szövkerrel közösen Cseh­szlovákiából hárommillió téglát, valamint ajtókat, ab­lakokat vettek át. A Szov­jetunióból kerékpárt, edényt és cementet kaptak. Érde­kesség, hogy Ausztriából is sikerült híradástechnikai cikkeket, vegyiárukat sze­rezniük és a legtöbb eset­ben élelmiszerrel fizettek mindezekért. Az Egri Nemzeti Bizott­ság megalakítására 40 évvel ezelőtt, 1944. december 18- án került sor a Városháza épületében. A helyi nemze­ti bizottság létrehozása szo­rosan összefüggött az össze­hívandó Ideiglenes Nem­zetgyűlés képviselőinek megválasztásával. Az egri képviselők megválasztásá­nak végrehajtására küldte ide az Ideiglenes Nemzet- gyűlés előkészítő bizottsága a felszabadulás előtti hó­napokban Miskolcon és a Bükkben működő MOKÁN- Komité (Magyarországi Kommunisták Antináci Ko- mitéja) két tagját, dr. Pet- rássy Miklós orvos-alezre­dest és Pödör László ta­nárt. December 18-án a Város­házán a nemzeti bizottság és a képviselők megválasz­tására összegyűltek az akkor már működő pártok (Ma­gyar Kommunista Párt, a Szociáldemokrata Párt, a Kisgazda Párt), a szakszer­vezetek és az értelmiség küldöttei. A gyűlésen, ahol dr. Takács László polgár- mester elnökölt, első napi­rendi pontként Pödör Lász­ló ismertette „Magyaror­szág demokratikus újjáépí­tésének és felemelkedésének programját”, amelyet a meg­jelentek egyhangúlag elfo­gadtak. Ezt követően az is­mertetett program alapján az egybegyűltek csatlakoz­tak a Magyar Nemzeti Füg­getlenségi Fronthoz. Majd az elnök javaslatára a je­lenlevőkből megalakult az Egri Nemzeti Bizottság, amelynek elnökévé Milassin Kornél nyugalmazott ezre­dest, kisgazdapárti politi­kust; titkárává pedig Szabó Sándor városi becsüst vá­lasztották meg. A nemzeti bizottság meg­alakítása lehetővé tette, hogy tagjai közül megválasszák az Ideiglenes Nemzetgyűlés helyi képviselőit. A gyűlé­sen „A Nemzeti Bizottság egyhangúlag, közfelkiáltás­sal Csirmaz Dezsőt és dr. Négyessy Árpádot választja meg Eger város és Heves vármegye részéről az Ideig­lenes Nemzetgyűlés tagjai­ul”. Csirmaz a munkásságot, illetve a Magyar Kommu­nista Pártot, Négyessy pe­dig a városi polgárságot és az értelmiséget képviselte a nemzetgyűlésben. Annak ellenére, hogy az Egri Nemzeti Bizottság el­nöke egy nyugalmazott al­ezredes s’ jobboldali kisgaz­dapárti politikus lett, de­mokratikus, népi és forra­dalmi szervezet volt. Ezt az is bizonyítja, hogy az ala­kuló ülésen megjelent hu­szonkilenc személy közül, akik egyben a nemzetit bi­zottság tagjai lettek, tizen­hét fő az MKP, az SZDP és a szakszervezetek tagjai kö­zül került ki, sőt jelentős részük munkás és paraszt volt. A bizottság megalakításá­nak politikai jelentőségét növeli, hogy létrehozására akkor került sor, amikor még a hadszíntér Egerhez közel volt, s a város és a környék reakciós erői még bizakodhattak a fasiszta csa­patok visszatérésében'. Ez a bizakodás nem volt teljesen alaptalan, mivel a német fa­siszták december 12-én, a bizottság megalakítása előtt egy héttel még bombákat szórtak Egerre. A népi szerv létrehozásá­nak jelentőségét az sem csökkenti, hogy közvetlen kezdeményezői a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front központi küldöttei voltak. Hisz a nemzeti bizottságot létrehozó demokratikus és baloldali erők már a város felszabadítását követő na­pokban talpra álltak és szervezkedtek. December 4- én már megalakult az MKP helyi szervezete, rövidesen újjászervezték az SZDP-t és a Kisgazda Pártot is, és ak­tivizálódtak az 1945 előtti szakszervezeti tagok. Az alakuló ülésen a helyi nemzeti bizottság még nem fogadott el a város életét befolyásoló döntéseket. Nem is ez volt a célja. A követ­kező ülésen azonban, amely december 22-én volt, már több nagy jelentőségű ha­tározatot hoztak. Ezek közül a legfontosabb, hogy a tes­tület határozatilag kimond­ta: „... hogy mindaddig, amíg a központi kormány a felszabadult országrészeken rendeletéinek érvényt nem tud szerezni, a Nemzeti Bi­zottság Heves vármegye és Eger városára jogforrásként működik.” Figyelemre méltó az ülés­nek a nyilasokra és fasisz­tákra vonatkozó határozata is, amely így hangzik: „Uta­sítsa a Nemzeti' Bizottsága Királyi Törvényszéket, hogy az elmenekült nyilasok, fa­siszták és német bérencek távollétükben, az itt mara­dottak pedig személyükben az 1921. évi 3. törvénycikk alapján vád alá helyeztesse­nek, illetve a később felállí­tandó Néptörvényszék fel­állítását, s a fenti ügyek le- tárgyalását is készítőé elő.” Igaz, hogy a fenti törvény­cikk eredetileg az ellenfor­radalmi Rendszer védelmét szolgálta, azonban az Ideig­lenes Nemzetgyűlés még ugyancsak ezekben a napok­ban ülésezett, s így nem volt még a demokratikus ál­lam védelméről szóló tör­vény. A helyi nemzeti bi­zottság ezért jobb híján er­re hivatkozott, mint jog­alapra. Szintén az országost is megelőző döntése volt a de­cember 22-i ülésnek a köz- tisztviselők igazoltatásával kapcsolatos határozata. Ez kimondta, hogy „A Nemze­ti Bizottság utasítja a bi­zottság levezető elnökségét, hogy szervezze meg a köz­hivatalok tisztségviselői ré­szére az igazoló bizottságot, amely a legrövidebb időn belül állítassák iel és am»’y bizottság előtt valamennyi tis; tviselő az e'rnúlt évek alatti, különösen pedig 1944 rrércius 19-e utáni maga­tartását igazolni köteles.” A közalkalmazottak igazolásá­ról szóló kormányrendelet csak 1945 januárjában je­lent meg. Az ismertetett elvi' jelen­tőségű határozatok elfogadá­sán kívül a testület több konkrét kérdésről is tár­gyalt. A 40 éve megalakult Egri Nemzeti Bizottság első ha­tározatai, intézkedései is azt bizonyítják, hogy megbízha­tó szerve volt a népi demok­ratikus hatalomnak, a nem­zeti összefogásnak. Éppen ezért méltán hirdeti mától márványtábla emlékét ala­kulásának színhelyén az Eg­ri Városi Tanács épületének falán. Szecskó Károly

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents