Népújság, 1984. november (35. évfolyam, 257-281. szám)
1984-11-10 / 264. szám
2. NÉPÚJSÁG, 1984. november 10., szombat Régen megérett az idő a tárgyalásokra Szovjet felszólalás Stockholmban A stockholmi konferencia hozzájárulhat és hozzá is kell,- hogy járuljon az európai helyzet javulásához — jelentette ki Oleg Grinyevsz- kij szovjet küldöttségvezető Stockholmban, az európai bizalom- és biztonságerősítő intézkedésekkel, valamint a leszereléssel foglalkozó konferencia pénteki teljes ülésén. Erre irányulnak azok a szovjet javaslatok, amelyek egyebek között szorgalmazzák a katonai erő alkalmazását kizáró megállapodás megkötését, valamint azt, hogy az atomhatalmak — a szovjet példát követve — vállaljanak kötelezettséget arra. hogy lemondanak a nukleáris fegyver elsőként való bevetéséről — állapította meg Oleg Grinyevszkij. Az európai katonai szembenállás csökkentését célozzák a Szovjetunió egyéb, nevezetesen a katonai intézkedésekre vonatkozó indítványai is. amelyek mind jellegükben, mind méreteikben túlmutatnak a helsinki záródokumentumban foglaltakon. Grinyevszkij leszögezte: régen megérett az idő arra, hogy konkrét tárgyalásokra kerüljön sor az európai bizalom- és biztonságerősítő intézkedésekről az érintett felek álláspontjának figyelembevételével. A Szovjetunió kész a tárgyszerű együttműködésre bárkivel, aki komolyan törekszik e célok elérésére. A stockholmi konferencia alakulása megmutatja majd, hogy a NATO-országok készek-e az építő ‘jellegű munkára — hangsúlyozta végezetül a szovjet küldöttség vezetője. Súlyos válság fenyeget Közép-Amerikában Miguel D’ Escoto nicaraguai külügyminiszter az országát fenyegető külső veszélyről nyilatkozik Managuában Több francia lap foglalkozik a Nicaragua elleni újabb amerikai fenyegetéssel, s rámutat, hogy újabb súlyos válság fenyeget emiatt Közép-Amerikában. A Liberation nem tartja valószínűnek, hogy közvetlen amerikai katonai beavatkozásra kerüljön sor, mert ez túl nagy amerikai véráldozatba kerülne, a valószínűbb az, hogy Washington e fenyegetőzéssel csak zsarolni akar. A Le Matin viszont úgy véli, hogy súlyos válság robbanhat ki, mert a gre- nadathoz hasonló amerikai beavatkozás fenyeget. A Les Echos is azt hangoztatja, hogy az amerikai fenyegetőzés súlyos kockázatokat idéz fel, nem képzeletbeli veszélyről van szó, hanem „dinamittal játszanak.” A L’Humanité így ír: még alig oltották el az amerikai választási lampionokat, s Reagan kormánya máris veszélyessé fokozza a feszültséget Közép-Amerikában. Milyen jogon akarja Washington megsérteni egy független állam szuverenitását, milyen jogon követeli egy hajó rakományának ellenőrzését? Milyen jogon fenyegeti azt a népet, amely éppen most választotta meg, teljesen szabadon, vezetőit? Mozgósítani kell mindenkit, hogy megakadályozzák a készülő bűntettet. Nicaraguának szabadnak és függetlennek kell maradnia és segíteni kell ebben, amíg nem késő. Az Egyesült Államok déli részén, Georgia államban rövidesen nagyszabású hadgyakorlatot tartanak légiszállítású gyalogsági egységek é6 repülők bevonásával. Mindezt az amerikai lapok a sandinista kormány elleni fenyegetésnek tekintik, de a Pentagon szóvivője arra az egyenes kérdésre, hogy terveznek-e katonai akciót nicaragua ellen, azt válaszolta, hogy nincs ilyenről szó. A washingtoni Fehér Ház a választások után hangnemet váltott, s a „béküléke- nyebb” nyilatkozatokat követően veszélyesen növeli a feszültséget Közép-Amerikában, ürügyet keres a sandinista forradalom felszámolására — hangsúlyozza pénteki kommentárjában Szer- gej Kulik, a TASZSZ szovjet hírügynökség politikai szemleirója. A kommentátor emlékeztet arra a napokban kibontakozott amerikai propaganda- kampányra, amelynek célja elhitetni az Egyesült Államok közvéleményével, hogy a Bakuriani nevű szovjet teherhajó — amely szerdán kötött ki a nicaraguai Corin- to kikötőjében — állítólag „az Egyesült Államok biztonságát fenyegető” katonai rendeltetésű rakományt szállított. Egyes lapok egyenesen azt állítják, hogy a Bakuriani teherhajó tucatnyi MÍG—21 repülőgépet hajózott be. Az újabb, provokációs céllal terjesztett rágalommal Washington megpróbálja igazolni Nicaragua-ellenes politikáját — állapítja meg a TASZSZ szemleírója. A tév- híreket ugyanakkor meglepetésre felkapták egyes francia lapok is. A Le Quotidi- en de Paris pedig arra az abszurd következtetésre jutott, hogy a szovjet teherhajó kikötése Nicaraguában az amerikai elnökválasztások napján „nyilvánvaló provokáció”, amely úgymond bizonyítja: a Szovjetunió szándékosan válsághelyzetet hoz létre a karibi térségben. A kommentátor e propagandafogással kapcsolatban emlékeztet: 1954-ben, amikor a CIÁ a haladó guate- malai kormány megdöntésére készült, a francia sajtó nagy port vert fel egy — állítólag ebbe a közép-amerikai országba eljuttatott — „csehszlovák fegyverszállítmány” ürügyén. Washington guatemalai agressziója „iga- akkor egyebek között ezt a kampányt is felhasználta zolására”. Most a régi forgatókönyvet akarják alkalmazni Nicaragua esetében is — állapítja meg a szem- leiró. A francia lap megpróbálja feje tetejére állítani a tényeket, s a szovjet kereskedelmi hajó ürügyén kezdett kampányával akarja elterelni olvasóinak figyelmét az Egyesült Államok agressziós előkészületeiről. Ugyanakkor a világ sok országában a sajtó — egyebek között több francia lap is — durva provokációnak minősítette azt a tényt, hogy két amerikai hadihajó megsértette Nicaragua területi vizeit, s az Egyesült Államok repülőgépei az ország légterét. Eközben az amerikai haditengerészet — 25 hadihajó bevetésével — nagyszabású flottagyakorlatokat rendez a Karib-tengeren. Még a The New York Times című amerikai lap is kénytelen volt elismerni pénteki számúban, hogy „Washingtont elárasztották a nicaraguai beavatkozásról keringő hírek’ — hangsúlyozza végezetül a TÁSZSZ politikai szesnleírója. Amerikai hadihajó a nicaraguai partok közelében (Népújság-telefotp — AP — MTI — KS) ADDISZ ABEBA Mengisztu Hailé Mariam etiópiai állam- és kormányfő csütörtökön fogadta Pérez de Cuellar ENSZ-főtitkárt, és tájékoztatta őt azokról az intézkedésekről, amelyeket kormánya tett a szárazság következményeinek leküzdésére. PÁRIZS Charles Hernu francia hadügyminiszter az űrfegyverkezési verseny „destabilizáló” veszélyeit hangsúlyozta a hadügyi tárca költség- vetésének tárgyalásakor a nemzetgyűlésben pénteken délután mondott beszédében. Ugyanakkor bejelentette, hogy Franciaország további erőfeszítéseket tesz a nukleáris fegyverkezés terén. TOKIÓ Tokiói kormányíörrások pénteken megerősítették annak lehetőségét, hogy január első felében japán—amerikai csúcstalálkozóra kerül sor. Ugyanerre utalt a nap folyamán elhangzott parlamenti nyilatkozatában Abe Sintaro külügyminiszter is. Hangoztatta, hogy Nakaszo- ne Jaszuhiro miniszterelnök még Ronald Reagan hivatalos beiktatása előtt találkozni kíván az újraválasztott amerikai elnökkel. HANOI Az utóbbi hónap viszonylagos nyugalma után ismét fegyveres összecsapásokra került sor a vietnami—kínai határon. November első hetében a kínai tüzérség újból több alkalommal ágyúzta a vietnami Ha Tuyen tartómén Vi Xuyen járását. Ezután a kínai gyalogság egységei megpróbáltak behatolni Vietnam területére, de a járás népi milíciái kiverték őket. Hasonló összetűzések voltak Quan Be járásban is. TUfilSZ/AMMAN Jasszer Arafat, a PFSZ VB elnöke november végére Ammanba összehívta a palesztin nemzeti tanács (parlament) ülését — jelentették hírügynökségek pénteken, ammani és tuniszi palesztin forrásokra hivatkozva. Abu Dzsihad. a palesztin erők főparancsnokának helyettese — aki az ülés megszervezése érdekében a napokban látogatást tett a jordániai fővárosban — kijelentette: végleges a döntés, hogy Ammanban tartják a PNT 17. ülésszakát, és kezdetét november 29-re tűzték ki. —( Külpolitikai kommentárunk Céltudatos tárgyalásokat! AZ UTÓBBI NAPOKBAN ismét a leszerelés kérdéseire terelődött a világ figyelme. Andrej Gromiko a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulóján mondott beszédében újólag hangsúlyozta: a Szovjetunió továbbra is elkötelezett a fegyverzetek korlátoziása és csökkentése iránt, és kész a komoly és becsületes tárgyalásokra. Különös nyomatékor ad a szovjet külügyminiszter megnyilatkozásának az a körülmény, hogy azon a napon hangzott el, amikor az Egyesült Államokban megnyitották a szavazóhelyiségeket. Azóta ismertté vált, hogy Ronald Reagant másodszor is az USA elnökévé választották, a kampány második szakaszában Reagan a Szovjetunióval folytatandó érdemi párbeszédre tett ígéretet. A nemzetközi közvélemény most kíváncsian várja, vajon az elnök állja-e szavát, s a szovjet leszerelési javaslatokról, a Szovjetunió tárgyalási készségéről végre tudomást vesz-e a Fehér Ház? Erre — sajnos — az utóbbi években Washington semmiféle hajlandóságot nem mutatott, s emiatt a feszültség rendkívül veszélyes mértékben megnőtt. ÜJABB FONTOS LESZERELÉSI JAVASLATOT TETTEK a szocialista és az el nem kötelezett országok az ENSZ-ben. A közgyűlés leszerelési és nemzetközi biztonsági kérdésekkel foglalkozó 1. számú bizottságában ,két közös indítványt terjesztettek elő. Az első az atomfegyver-kísérletek azonnali beszüntetését és betiltását szorgalmazza. Aligha szükséges bővebben méltatni, milyen nemzetközi jelentősége van ennek a javaslatnak ma, amikor a nukleáris fenyegetettség szintje roppant mértékben megnőtt, s a tömegpusztító fegyverek valóságos arzenálja néz egymással farkasszemet kontinensünkön is. Egy másik, ugyancsak közösen előterjesztett javaslat azt célozza, hogy hívjanak össze leszerelési konferenciát, amelyen kimunkálnák a neutronfegyver gyártásának és rendszerbe állításának, valamint bevezetésének a tilalmáról szóló egyezményt. Az amerikaiak és bizonyos' NATO-stratégák által cinikusan „humánus fegyverként” emlegetett neutronfegyver gyártását Reagan elnök ismét engedélyezte, ami beláthatatlan következményekkel járhat a fegyverkezési versenyben. A Szocialista Intennaicionálé is felismerte a jelenlegi világhelyzet veszélyeit. A szervezet leszerelési bizottsága a napokban Tokióban ülésezett. Pénteken közzétett felhívásában mind a hagyományos, mind az atmfegyverek terén leszerelést és céltudatos tárgyalásokat sürgetett a testület. Egyszersmind hangsúlyozták: a katonai kiadásokat világszerte csökkenteni kell. Tizenhét szocialista és szociáldemokrata párt képviselői tekintették át a nemzetközi helyzetet. Aligha véletlen, hogy az ülésen elfogadott dokumentum nyomatékkai hangsúlyozta: a Szovjetunió már kifejezte készségét a tárgyalásokra. A következő lépést az Egyesült Államoktól várja a Szocialista Intemaoid- nálé. PONTOSABBAN: nemcsak a szocialista és a szociáldemokrata pártok világszervezete, hanem földünk minden lakója, aki aggódik a világ jelenlegi állapota és főleg jövője .miatt. Gyapay Dénes Indonézia: milliók az iskolapadban — Éppen ideje — így kommentálják Indonéziában azt az idei tanévtől fokozatosan megvalósuló törvényt, amely a 7 és 12 év közötti gyermekek tankötelezettségét rendeli el. „Nem azért vártunk ezzel az intézkedéssel 39 évet (a függetlenség elnyerése óta), mert elhanyagoljuk a közoktatás kérdését — hangoztatta Suharto elnök a rendelet bejelentésekor —, de alaposan fel kellett készülnünk rá, hogy valóban legjobb képességeink szerint járjunk el. Az oktatás rengeteg pénzt emészt fel.” A feladat valóban nem csekély. Az illetékes minisztérium adatai szerint a 7 és 12 év közötti korosztály létszáma 23 millió, s közülük 1 millió 143 ezren egyáltalán nem járnak iskolába. A tankötelezettség elrendelése egyúttal az írástudatlanság elleni harc fokozását is jelenti. Ügyelnek arra. hogy a rendeletnek ne büntetésekkel, fenyegetésekkel szerezzenek érvényt; a szakemberek a meggyőzés módszerét tartják a legmegfelelőbbnek. Tudják azt is. hogy sok családban anyagi nehézségek miatt maradnak ki a gyerekek az iskolából. Bár az oktatás ingyenes. a könyvek és a formaruha beszerzése a szülőket terheli. Az oktatás általánossá tétele így közvetlenül összefügg a gazdasági helyzet javításával, az életszínvonal emelésével. A szakemberek bizakodóak, és úgy tervezik, hogy később a 13—15 év közötti korosztályra is kiterjesztik a tankötelezettséget, majd ha a programok sikeresnek bizonyulnak, még tovább lépnek, s a 16—18 évesekkel is foglalkoznak. A költségvetésből az idei pénzügyi évben 1,5 billió rúpiát (1,5 milliárd amerikai dollárt), fordítanak az oktatás céljaira. Ilyen hatalmas összeget fejlesztésre Indonéziában még nem költöttek egy esztendő alatt. A közművelődési program alapjait az elmúlt 15 év iskola- építéseivel rakták le: e másfél évtized alatt 136 ezer elemi iskola létesült az országban. Nemcsak az elemi iskolai oktatásban hozott változást az idei tanév. Kevesebb elméletet, több gyakorlati ismeretet. A középiskolát végzettek közül sokan hiába kerestek állást, s ugyanez a helyzet az egyetemekről, főiskolákról elméleti tudással kikerülők egy részével is. Miközben óriási a hiány a szakképzett gépészből, villanyszerelőből és más műszaki szakemberekből, a 158 milliós lakosságból kétmil- lióan munka nélkül vannak, vagy nem a képzettségüknek megfelelő munkakörben dolgoznak. Évente további kétmillió új munkaerő jelentkezik a piacon. Változtatni lehetne ezen úgy. hogy jobban összehangolják a szakmai képzést a gazdaság tényleges igényeivel. Ez utóbbi tudományos felmérésére szintén juttatnak a már említett oktatásügyi költség- vetésből. hogy azután az adatok figyelembevételével létesítsék az új politechnikai iskolákat. Az első hat ebből az iskolatípusból a Világbanktól kapott kölcsön segítségével 1979-ben már felépült. További 18 hasonló oktatási intézmény 20 ezer diáknak nyújt majd képzési lehetőséget 1986-tól. Mindez nélkülözhetetlen ahhoz, hogy az ország kiléphessen az „olajkorszakból” — ma az OPEC-tag Indonézia exportbevételének nagy része még az olajból származik —, és mint társországai a Délkelet-ázsiai Országok Szövetségében (ASEAN), maga is előbbre jusson a jövő fejlett műszaki szintet képviselő export- iparágai megalapozásában1.
