Népújság, 1984. november (35. évfolyam, 257-281. szám)
1984-11-10 / 264. szám
NÉPÚJSÁG, 1984. november 10., szombat 3 NBWW KÉRDEZ — VÁLASZOL DR. JUHAR ZOLTÁN BELKERESKEDELMI MINISZTER A magyar idegenforgalom eredményeiről és terveiről FOKOZOTT FELELŐSSÉGGEL A gépesítés vagyonvédelem is... Népgazdaságunk legfontosabb gazdaságpolitikai célkiti- zéseinek teljesítésében évről .évre nagy súllyal szerepel az élelmiszer-termelés. Az ágazatban kiemelkedő jelentősége van a növénytermelésnek és az állattenyésztésnek, amelyek eredményességét meghatározza a gépesítés színvonala. A VI. ötéves tervidőszak eddig eltelt részében a mezőgazdasági üzemek gazdasági fejlődése nagyrészt a gépi, technikai hát. téren alapult. A szövetkezetek túlnyomó többsége az előirányzott beruházási tevékenységen belül elsősorban erő- és munkagépeket vásárolt a munkafolyamatok egyszerűsítésére és megkönnyítésére— Hogyan alakult Magyar- ország idegenforgalma 1984- ben a várakozáshoz, a tervezetthez képest? 1 i — Az idegenforgalom hazánk politikai és gazdasági életének szerves részévé vált. A magyar lakosság is együtt ól nemzetközi idegenforgalmunkkal, elfogadja azt, elismeri jelentőségét. örvendetes, hogy Magyar- ország iránt tovább nőtt az idegenforgalmi érdeklődés mind a szocialista, mind a nyugati országok részéről. Megtartottuk vonzerő-, illetve versenyképességünket. 1984-ben is folytatódtak azok a kedvező tendenciák, amelyek az elmúlt években bontakoztak ki hazánk nemzetközi idegen- forgalmában. Ezt érdemes néhány számadattal illusztrálni. A KGST-országokból beutazóik száma a tervezettet meghaladóan, 30 százalékkal nő, és az év végéig eléii a 9 millió utast. Ebből származó idegenforgalmi devizabevételünk 18 százalékkal, a kiutazásokkal kapcsolatos devizakiadásunk pedig — a forgalommal arányosan — 20 százalékkal növekszik. Idegenforgalmi aktív egyenlegünk 17 százalékkal haladja meg az előző évit, ami külgazdasági kapcsolatainkat figyelembe véve kedvező. A tőkés országokból beutazók száma 20 százalékkal nő, és várhatóan eléri a 3,5 milliót. A beutazóforgalom döntő részét jelentő osztrák és NSZK-ból érkező látogatók mellett ebben az évbeli megnőtt az érdeklődés hazánk iránt egyéb tőkés országok részéről is (Franciaország, Olaszország, Anglia, USA, Kanada). Konvertibilis tőkés bevételünk — a tervezettet valamelyest meghaladó mértékben nő. A magyar lakosság KGST- országokba történő kiutazásainak száma is dinamikusan, mintegy 20 százalékkal növekszik, várhatóan meg- haladja a 4—5 millió utast. Elsősorban Csehszlovákia iránt nőtt meg a magyar lakosság érdeklődése. A tőkés országokba 9 százalékkal több magyar állampolgár utazik, mint 1983- ban. — ön hangsúlyozta az országgyűlés kereskedelmi bizottsága számára készített előterjesztésében: „A turizmus nemcsak gazdasági kérdés. .. közvetlen hatást gyakorol. .. a nemzetközi kapcsolatokra.” Hogyan látja az idegenforgalom idei sikerét politikai szempontból? — Már az előbbiekben is utalnak arra, hogy idegen- forgalmi politikánk bevált, jól szolgálja általános külpolitikai érdekeinket, hozzájárul nemzetközi kapcsolataink kiszélesítéséhez, s az enyhülésért folytatott tevékenységünk részévé vált. Nyílt idegenforgalmi politikánk gyakorlati érvényesítése kezdi meghozni gyümölcseit. A hozzánk látogatók az idegenforgalmon keresztül is reális képet alkothatnak politikai és gazdasági életünkről, mi bízunk abban, hogy ez is elősegíti a népek egymáshoz való közeledését, a szocialista országokat körülvevő nemzetközi légkör javulását. Az idegenforgalmon keresztül is ápolni kívánjuk a szocialista országokhoz fűződő baráti kapcsolatainkat. Célul tűzzük ki, hogy az eddigieknél is jobban ismerjük meg egymást, eredményeinket és gondjainkat egyaránt. Ezért arra törekszünk, hogy a hozzánk látogatók reális tájékoztatást kapjanak, s hogy a fogadóképességünkkel arányosan, kulturált körülményeket teremtsünk a KGST-országokból hazánkat meglátogatók számára. Mindenekelőtt növelni kívánjuk idegenforgalmi kapcsolatainkat a Szovjetunióval. Ennek feltételeit igyekszünk megteremteni. • A szomszédos baráti országok magyar nemzetiségű lakosságával is jó kapcsolat kiépítésére törekszünk. Ezért szorgalmazzuk többek között a határ menti települések kölcsönös idegenforgalmát. A nyugati országokkal folytatott idegenforgalmunk jó példa a különböző társadalmi, gazdasági berendezkedésű országok közeledésére. Mintaszerű viszonyunk például Ausztriával, amit az idegenforgalom is támogat. Magyarország politikája jó megítélésének bizonyítéka az is, hogy egyre több „második és harmadik generációs" magyar látogat el hozzánk. A nyugodt politikai légkör, a közbiztonság és egyéb tényezők mind oda hatnak, hogy a Magyar- ország iránti nemzetközi bizalom növekszik. — Hogyan válik be az osztrák hitelkonstrukció, illetve milyen eredménnyel működnek az ebben épült szállodák? Milyen jövőt szánnak a továbbiaknak, értve ezen az osztrák konstrukcióban most átépülő szállodákat és az egyéb létesítményeket? Mit terveznek 1985- re a kisebb pénzű turisták fogadása érdekében? — Az 1978-ban megkötött osztrák—magyar idegenforgalmi hitelmegállapodás értelmében 300 millió dollár értékben osztrák építőipari cégek Magyar- országon szállodákat és más idegenforgalmi objektumokat fővállalkozásban kulcsrakész átadással építettek, illetve építenek. Az osztrák hitelből finanszírozott beruházások üzembe helyezésével idegenforgalmunk fejlesztési programjának átfogó célkitűzéseit teljesítettük, illetve teljesítjük: a szállodai helyek jelentő? számú bővítése a fővárosban, egyes termálterületeken, és a Nyugat-Dunán.tú- lon; az idegenforgalmi infrastruktúra, szolgáltatás fejlesztése bizonyítja ezt. Ez idáig 15 létesítményt helyeztek üzembe', amelyből 8 szálloda — több mint 4 700 szállodai és 5 600 vendéglátó hellyel —, valamint 4 balatoni uszodakomplexum, a hegyeshalmi új közúti határátkelőhely és a Belvárosi Kávéház (Lidó) szórakoztatóközpont tartozik ide. Az üzembe helyezett szállodák eddigi üzemelési-gazdálkodási tapasztalatai kedvezőek. Az új szállodák megfelelnek várakozásunknak: bővült a vendégkör, dinamikusan emelkedett az úgynevezett szállodai tőkés vendégéjszakák száma, s az egy vendégre jutó bevételek is növekedtek. Ezek az új szállodák is hozzájárultak ahhoz, hogy a konvertibilis devizabevételek meghaladják az előirányzottat. A hitelszerkezet keretében 1985-ben kezdi működését a Budapest Kongresszusi Központ, a Rege, a Béke, a Hungária, az Erzsébet és a Taverna szálloda, a sárvári gyógyüdülő-szálloda, a képviseleti irodaház, a Ferihegyi repülőtér új forgalmi épülete, a kophá- zai új közúti határátkelőhely, és még jó néhány más létesítmény sorolja előbbre helyünket a világban idegenforgalmi szempontból is. A kisebb pénzű turisták fogadására alkalmas kínálati alap továbbfejlesztése részben szervezési intézkedéseket követel, részben nagyobb anyagi lehetőségeket feltételez. A szervezési intézkedéseken elsősorban meglévő lehetőségeink jobb kihasználását értjük. Így például az idegenforgalmi főszezonban a kollégiumok és diákotthonok nagyobb mértékű turisztikai célú igénybevételét, vállalataink részéről az árnyaltabb, a belföldi keresletet jobban figyelembe vevő árpolitikát, a falusi turizmus fejlesztését, a hatékonyabb rek- reklám- és propagandamunkát. Az anyagi eszközöket illetően lehetőségeink erősen körülhatároltak. Szállodavállalataink hosszú évekre megterheltek a korábban felvett hitelek törlesztésével, így csak kevés Új, alacsony kategóriájú szállodai hely létrehozására vállalkozhatnak. Nagyobb lehetőségük van erre a helyi erőforrások (tanácsi, szövetkezeti, mezőgazdasági pénzeszközök) összpontosítására képes megyei idegenforgalmi hivataloknak. Ezt a tevékenységet — indokolt esetben — az Országos Idegenforgalmi Hivatal az Idegenforgalmi Alapból is támogatja. — Milyenek a tapasztalatok a magyarok külföldi utazásaival kapcsolatban? Van-e és mennyiben kihatásuk ezeknek az importra, illetve a belkereskedelemre? Milyenek a kilátások az utazásokat illetően, beleértve a társasutazásokat — 1985- re? — Folyamatosan figyelemmel kísérjük a turistaforgalmon keresztül történő árumozgást. Egyes számítások szerint az árukivitel (külföldiek és magyar állampolgárok részéről) az éves belkereskedelmi értékesítés mintegy 3,5—4 százalékának felel meg. A magyar és a külföldi turisták árubehozatala hasonló arányú. A turisták árukivitelében azonos arányban szerepelnek élelmiszerek, ruházati és iparcikkek. A turisták által behozott áruk között a döntő — 50 százalék feletti — arányt az iparcikkek képviselik. Ezek az arányok természetes következményei belső kínálati és árszerkezetünknek. A külföldiek legális körülmények közötti áruvásárlása a világon mindenütt az idegenforgalom természetes kísérő jelensége. Egykét" helyi, átmeneti jellegű problémától eltekintve ez jelentősebb áruellátási nehézségeket nálunk nem okoz. Jelenlegi gazdasági, ellátási helyzetünkben szükség van arra — a ezt más országok is megteszik —, hogy a turizmus útján lebonyolódó árumozgást szabályozott keretek között tartsuk. 1985-re valószínűleg növekedni fog a nyugati kiutazások száma, de csak mérsékelten. A társasunknál — úttípustól függően — különböző mértékű árváltozásokkal kell számolni. A jövő nyári programokat az utazási irodák még ezután hozzák nyilvánosságra, de a kínálat az előrejelzések szerint az idei kínálatnál színesebb és bővebb lesz. — Milyen terveik vannak a jövő évre a belföldi — ezen belül a város környéki — turizmussal kapcsolatban? Köztudott, hogy a szociáltu- rizmus, a beutalós üdülés is drágul, lesznek-e olcsóbb, családi kirándulási. üdülési lehetőségek? — A jövő évben az előző éveknél fokozottabb figyelmet fordítunk arra, hogy minél több olcsóbb belföldi üdülési, hétvégi kikapcsolódási, kirándulási programajánlatot kínáljunk. Nagy utazási irodáink — amelyek a programok zömét biztosítják — több mint 1500 belföldi utazási programajánlatot adnak ki ez év végéig. Valamennyi programajánlat tartalmaz nyugdíjas, csoportos diák ár- kedvezményeket, továbbá növeljük a jól bevált, népszerű és garantált kedvezményes belföldi társasutazási bérletek számát, fajtáját (például az IBUSZ és a Volántourist szervez bérletes belföldi társasutazásokat). Ugyancsak említést érdemel a több gyerekes családok részére az IBUSZ által szervezett kedvezményes üdülési lehetőség. A Budapest Töurist külön ifjúsági és gyermeküdülési programokat szervez az iskolai szünidők időszakára, és megjelenteti az iskolai kirándulások programfüzetét is. További fontos feladatunk 1985-ben a falusi üdülési lehetőségek bővítése és a fokozottabb propaganda megindítása. A város környéki kiránduló- és szabadidő-centrumok hálózatának kiépítésére az Országos Idegenforgalmi Tanács 1983 végén programot hirdetett. Ennek lényege, hogy a helyi erők, anyagi eszközök összefogásával, koordinálásával, városaink tömegközlekedési eszközökkel is elérhető térségeiben, elsősorban hétvégi szabadidő-eltöltésre, szórakozásra és pihenésre alkalmas területek létesüljenek. Az ipari városok környékén a lakosság aktív pihenési lehetőségeinek növelése hozzájárulhat többek között a Balaton tehermentesítéséhez is. Várkonyi Kndre Az alaptevékenységhez igazítva Az elmúlt öt esztendőben a beszerzések nyomán az üzemekben levő gépek, járművek értéke megközelítette a négymilliárd forintot. Az ipari termékek árának emelkedése, valamint a köz- gazdasági szabályozók elvonó hatásának fokozódása miatt a gazdaságok 1978 óta kevesebbet fordítottak a gépállományuk megújítására. A termelőszövetkezetekben például 1982-ben 368, tavaly már csak 267 millió forintot költöttek gépek vásárlására. Ugyanakkor bővült a nagyüzemekben a „0”-ára írt eszközök száma, romlott a biztonságuk és használhatóságuk. Becslések szerint a géppark cseréjéhez az V. ötéves tervidőszakban még hat esztendőre lett volna szükség, jelenleg viszont több mint hét év kellene ehhez! Noha az elmúlt években a gondok közepette is jelentős a fejlődés különösen a gabonatermelésben, ennek ellenére a szőlő-, a gyümölcs-, a takarmánytermelés és -betakarítás, továbbá az anyag- mozgatás gépesítése komoly fejlesztést kíván. Megyénk gazdaságaiban az elmúlt időszakban növekedett a nagy teljesítményű traktorok száma. Az erőgéppark megóvása, megőrzése azonban kiemelt feladatot jelent. Fokozódik a jelentősége a szakszerű javításnak, a szervizrendszerű karbantartásnak. Mint az MSZMP Heves megyei Bizottsága gazdaság- és szövetkezetpolitikai bizottságának ülésén nemrég megállapították — elengedhetetlen, hogy növeljék a gazdaságok a gépek élettartamát. Ebben. alapvetően az üzemi vezetés szemléletén kell, hogy változtassanak, mindenekelőtt a javítás mellett a gondos tárolás megvalósítására törekedve! A műszaki ágazat rangját tehát az alaptevékenységhez kell igazítani, miután a szövetkezetek vagyonának nagy részét adó gépek és épületek megőrzéséről van szó. A jövőt illetően tehát az üzemekben fontos feladat, hogy a valós értékek alapján gondolkozzanak, mert ha például egy tehén elpusztul, azt sokkal nagyobb kárnak tekintik, mintha egy gép eltörik, vagy tönkremegy. Pedig ez éppen olyan drága és növeli a kiadásokat, mint az előbbi! Ehhez viszont megfelelő belső ösztönzésre van szükség. Jó példaként szolgál ebben a hevesi Rákóczi Termelőszövetkezet, ahol személyes érdekeltség fűzi az ott dolgozókat a takarékos alkatrész- és üzemanyag-felhasználásban. Noha az üzemek többsége az utóbbi időszakban javította helyzetét a gépesítésben, a műszaki fejlesztésben, a szakmai hiányosságok miatt még nagyok az eltérések a gazdaságok között. Ezen pedig a szakmai képzettség. javításával változtathatnak. A gondok enyhítésére Hasonló a helyzet a közös gazdaságokban működő melléküzemágaknál is. Heves megyében jelenleg 13 termelőszövetkezetben, ösz- szesen 300 főt foglalkoztató ipari kisüzemek vannak, amelyek főleg úgynevezett hiánycikkeket készítenek, tehát szükség van rájuk. Az ott levő gépek nagy része azonban elavult, műszaki színvonalukat a jövőre nézve meg kell újítani, mert csak így lehet gazdaságos velük a termelés. A szövetkezetekben a szántóföldi növények közül legjobban gépesített a kalászos gabona, a kukorica és a napraforgó termelése. Természetesen ezek egyes műveletei még tovább korszerűsíthetők. Az állattenyésztésben leginkább gépesített technológiával nevelik a baromfit és a szakosított telepeken a szarvasmarhát, illetve a sertést. Az üzemek nagy részében az épületek korszerűtlenek, elavultak és a tartástechnológia sem megfelelő. Jelenleg főleg a szarvasmarha-tenyésztésben az alacsony jövedelmezőség hátrányosan befolyásolja a korszerűsítést. A fejlesztési lehetőségek tehát gazdasági oldalról behatároltak. A gépek árának gyors növekedése, a jövedelem el vonás, a fejlesztési alapok csökkenése nehéz helyzetbe hozta az üzemek jelentős részét. A gondok egy részének enyhítésében segít az úgynevezett intenzív gabonaprogram megvalósítása, amelybe megyénk 54 termelő- szövetkezete közül 20 kapcsolódott be. Nagy értékről van szó A jövő, a továbblépés útja az anyag- és energiatakarékos gépek, géprendszerek elterjesztése, amelyben ismét nagy szerepet játszhatnak a termelési rendszerek. Csak egy példa. A Szolnoki Gabona- és Iparinövények Termelési Rendszere az osztrák Steyr-cég- gel együttműködve közreműködik az Egri Csillagok, az andornaktályai. és az ostorost termelőszövetkezetben a szőlőművelés gépesítésének korszerűsítéseben. Az erre vonatkozó üzemi próbák már megkezdődtek mind a három helyen. Megyénk illetékes vezetői 1983-ban és 1984 első felében valamennyi állami gazdaságban és termelőszövetkezetben felülvizsgálták a mezőgazdasági gépeik, berendezések karbantartásának, tárolásának helyzetét. 17 gazdaságban jónak, 19-ben közepesnek ítélték meg a helyzetet, 22- ben viszont jelentős hiányosságokat tártak fel és nyomatékosan felhívták a vezetők figyelmét a tennivalókra. A kétségtelen eredmények mellett van tehát mit javítaniuk ebben is. Fontos, hogy továbbra is bővüljön az egymás közötti, a kölcsönös előnyö kön alapuló kapcsolat rendszer a gazdaságok kö zött. Nem elhanyagolható a folyamatos szakmai képzés sem, amelyre a jövőben a megyében működő péter vásárai és hevesi szakmun kásképző intézetekben még nagyobb gondot fordítanak. Rendkívüli értékről, négy milliárd forintnyi gép- és berendezés megőrzéséről és további bővítéséről van te hát szó. Ez komoly fele lősséget jelent a vezetők tői a karbantartókig, illet ve szerelőkig mindazoknak, akik ebben részt vesznek. Mentusz Károly A vendégváró Eger (Fotó: Szabó Sándor)
