Népújság, 1984. november (35. évfolyam, 257-281. szám)

1984-11-09 / 263. szám

NÉPÚJSÁG, 1984. november 9., péntek 3. A MUNKA ÉS A KERESETEK Ösztönzés ésszerűbb foglalkoztatásra Gazdaságirányítási rendszerünk továbbfejleszté­sének egyik sarkalatos pontja a meglevő erőfor­rásaink jobb hasznosítása. Középpontba kerülnek tehát a teljesítmények, és ezek arányában pedig az anyagi elismerés! Ennek megfelelően 1985. ja­nuár 1-től módosul a vállalati keresetszabályozás, és új rendszer lép életbe. Ez erőteljesebben kény­szeríti a termelő egységeket dolgozóik ésszerűbb foglalkoztatására. A kereseteket ugyanis csak ha­tékonyabb munkával emelhetik. így hátrányba kerülnek azok a vállalatok, amelyek nem megfe­lelően gazdálkodnak. VÁLTOZÓ BÚTORIPAR ÉS KERESKEDELEM Nemzetközi kiállításokról, hazai szemmel A nemzetközi kiállítások között a budapesti nemzetközi vásár csak egy az Agria Bútor­gyár bútorai számára (Fotó: Kőhidi Imre) Három forma Erről a kényszerítő erőről beszélt a napokban tartott sajtótájékoztatóján dr. Rácz Albert államtitkár, az Ál­lami Bér- és Munkaügyi Hi­vatal elnöke. Kiemelte, hogy az új évtől életbe lépő leg­lényegesebb változás az lesz. hogy a vállalatok már nem á bérszínvonal előző évihez képest megvalósított emelése után fizetnek adót. Ez ugyan­is" eddig nagy terheket rótt a termelőkre, és nem kevés közülük óvakodott az ösz­tönzőbb bérfejlesztéstől. Az is gyakori volt — olykor feleslegesen —, hogy ala­csony fizetésű dolgozókat vettek fel azért, hogy má­soknak nagyobb bért ad­hassanak. Ezért január 1-től három­féle keresetszabályozási for­ma közül választhatnak a vállalatok. A legáltaláno­sabbnak a keresetek szint­jének szabályozása ígérkezik, amely szerint meghatározott adót kell fizetni minden egyes dolgozó után, bár­mennyire növekszik, illetve ha nem is emelkedik a bé­re az előző évhez képest. Az adó összege ebben az eset­ben is gyorsabban emelke­dik a kereseti szintnél, de enyhébben mint az eddigi bérszínvonal-szabályozásnál volt. A piaci verseny erősítésére A másik lehetséges forma, amit a vállalatok választhat­nak, a keresetnövekmény A szakszervezetek közül még január 7-én megalakult a Közalkalmazottak Szabad Szakszervezete. Első elnöke: , Kolacskovszky Lajos, vár­megyei tb. főlevéltáros, (1919-ben is ugyanő szervez­te az egri képviselőket). Tit­károk: Petruska Vilmos, adóhivatali főnök és Podá- nyi Sándor, egri járási ve­zető jegyző. Jegyző: dr. Szi- rányi Ferenc törvényszéki bíró. Az egri ipari szakszerve­zetek Csirmaz Dezső buzgól- kodása folytán szintén gyors tempóban támadtak fel ham­vaikból. Utolsók a dohány­gyári munkások és munkás­nők, azután a szabók. Ama­zok április 11-én, emezek április 14-én alakultak meg. Április 18-án, „Eger és Vi­déke Ipartestülete” címmel újjáalakult az ipartestület is. Oj elnök: Farkas János ci­pészmester, alelnök: Czvan- cziger Lajos bádogosmester. Az időközben lefolyt ün­nepségek közül felemlíten­dők a 19-es kommunista baj­társak seregszemléje febru­ár 2-án a Széchenyi út 23. szám alatt, a Somogyi—Ba­csó gyászünnepély (február 18.). Március 15-én igen jól sikerült mind a felvonulás, mind a népgyűlés. Este a volt kaszinó helyiségében megrendezett társasvacso­rán a társadalom minden ré­utáni adózás. Ebben az eset­ben is mérsékeltebben emel- ikedilk az elvonás, mint ko­rábban. Mindkét formára jellemző, hogy a bérek és a jutalmak, valamint a nyere­ségrészesedés után egysége­sen adóznak a vállalatok. Te­hát nem egyszerűen a bé­reket, hanem a kereseteket veszik figyelembe. Ez az oka annak, hogy a korábbi­aktól eltérően nem bérsza­bályozásról, hanem kereset­szabályozásról intézkednek a jogszabályok. Várható, hogy azok a vál­lalatok, amelyek erős piaci versenyben vannak, a kere­setek szintjének szabályozá­sát választják. Ezzel ugyan­is a legnagyobb lehetőség kínálkozik arra, hogyha a versenyben jól helytállnak, akkor az úgynevezett prog­resszív adó ellenére is szá­mottevően emelhetik a ke­resetet. Ezt a szabályozási formát valószínűleg a gép­ipari, és építőanyag-ipari, a vegyi- és a könnyűipari vál­lalatok jelentős része, vala­mint az építőipari kivitele­zők vezetik be. A munka hatékonyságának növelésé­vel ugyanis leginkább nö­velhetik a dolgozók kere­setét. Vannak viszont olyan ter­melőegységek, amelyeknél egyelőre nincsenek meg a feltételek a versenyképesség és a nyereség fokozására. Ezeknek előnyösebb a kere­setnövekmény-szabályozás alkalmazása. Noha az erre vonatkozó jogszabályok alap­ján nehezebben emelhetik majd nagyobb arányban a kereseteket, viszont kisebb tege, sőt az egri székesfö- káptalan is képviseltette magát. A szükséges villany- világítást a Práff-malom szolgáltatta. Még a március 15-i pará­dénál is nagyobb pompával ment végbe az első szabad májusi ünnepség. A menet­ben a népgyűlésen kb. 10— 15 ezer ember vett részt. Az orosz helyőrség és a ma­gyar rendőrség ez alkalom­mal külön díszosztagokkal képviseltette magát. A szov­jet és a rendőrtisztek mind kivonultak. A zenét a hely­beli Bornemissza-cserkészek fúvószenekara szolgáltatta. A májusi ünnepség legki­magaslóbb mozzanata a szovjet hősi halottak sírem­lékeinek a felavatása. A sza­naszét eltemetett halottakat még április 4-, és 5-én ki- hantolták ideiglenes sírjaik­ból, és két helyen: a főszé­kesegyház előtti, illetve a háta mögötti parkban te­mették el. A hősi emlékmű­vet dr. ing. Veszelov Vladi­mir gárdakapitány tervezte és kivitelezte. A magas rangú szovjet ka­tonatisztek közül jelen vol­tak Anyiszimov gárdaezre­des, a Fegyverszüneti Egyez­mény Végrehajtását Ellen­őrző Bizottság vezetője (a kispréposti házban lakott), aztán Túr gárdaőrnagy, a megyei szovjet csapatok pa­mértékben viszonylag köny- nyebben fejleszthetik. Találhatók olyan vállala­tok is, amelyeknél az irányí­tó szervezetek nem járulnak hozzá a keresetek nagyobb növelésével együtt járó ke- resetszint-szabályozáshoz. Az ebből adódó foglalkoztatási költségek növekedése ugyan­is indokolatlan áremelésre csábíthat a keresetek növe­lésének reményében. Átrendeződés várható Lesznek olyan területek, ahol a nyereségérdekeltség hosszú távon sem érvénye­síthető. Ezeknél tartósan fennmarad a központi ke­resetszabályozás, vagyis egy­séges mértéket határoznak meg a fejlesztésre. Ilyenek elsősorban a különböző hi­vatalok. A keresetszabályo­zásnak ezt a harmadik for­máját választhatják azok a vállalatok is, amelyek nyeresége olyan alacsony, hogy nem biztosítaná a ke­resetek minimális növeke­dését sem! Ezeknek a ter­melőegységeknek azonban egy év után saját erejükből kell lépniük más keresetsza­bályozási formába. Mint a felsoroltakból is kitűnik, az 1985. január 1- től életbe lépő szabályozók erőteljesen befolyásolják a vállalatok helyzetét és jöve­delmi viszonyait. Ennek nyomán jelentős átrendező­dés következhet be az egyes szakágazatok, sőt a termelőüzemek között is. Egyértelmű, hogy nem jár jól az a vállalat, amelynek eredménye romlik, és csupán az új kereseti forma juttat­ná előnyhöz. Ha ugyanis az egy forint keresetre jutó hozzáadott érték az előző évhez képest csökken, ak­kor a vállalatnak többlet­adót kell fizetnie! Tehát a magasabb bérek mindig na­gyobb teljesítményeket felté­teleznek. Ez a fő gondolat kell, hogy a jövőben vezé­relje a termelőüzemeket, a munkaerő-gazdálkodásban és a foglalkoztatás-politiká­ban. Mentusz Károly rancsnoka továbbá A kiesen- ko gárdaőrnagy és Uralov őrnagy. Az ünnepi beszédet Manulam gárdakapitány tar­totta. A helybéli kommunist párt részéről Csirmaz Dezső nem­zetgyűlési képviselő beszélt. Így áldozott Eger közönsé­ge május elsején azon hő­sök emlékének, akik „érted haltak, szent világszabad­ság!’’ Budapest eleste után a né­metek komoly ellenállást már csak a Gerecse—Vér­tes—Balaton vonalán fejtet­tek ki. Azontúl a katonai események már gyorsan ala­kultak. Március 30-án egy­szerre esett el Kőszeg, Ka­puvár, Győr, Szombathely, április 3-án, Nagykanizsa felszabadult; északon Po­zsony utcáin folyik a harc. Következő napon Sopron, Szentgotthárd és Gyékényes is orosz kézre kerültek. E napon az utolsó szál német is elhagyni kényszerült az országot. Eger örvendezve fogadta a hírt. A különféle felekezetek hálaadó isten­tiszteleteket tartottak; a vá­rost fellobogózták. A szovjet csapatok legkö­zelebbi hadműveleti célja: Bécs. Bécs április 12-én el­esett és a Vörös Hadsereg Tolbuchin marsall (meghalt 1949-ben) irányításával el­lenállhatatlanul nyomult to­vább, Linz felé. Az Agria Bútorgyár ter­mékeit fölösleges lenne be­mutatni. Szépségükkel, har­móniájukkal már régóta felhívták magúkra a figyel­met, Vonalvezetésük, egye­di díszítő mintázatuk, íz­léses kárpitjuk messziről vonzza a szemet, mással össze nem keverhető. Azt is tudjuk, hogy éppen ezen Okok miatt nemcsak a ha­zai, de a külföldi piacokon is keresettek a garnitúrák, illetve az azokhoz szervesen illeszthető íróasztalok, lá­dák, komódok és virágtartó állványok. Arról azonban már kevesebbet beszélünk, vajon milyen esélyekkel in­dulnak e termékek a népes nemzetközi mezőnyben. Nem ismerjük az üzletkö­téseket megelőző kereske. delmi munkát sem. Sőt arról is ritkán szól a fáma, mennyire mondhatók hasz­nosnak a gyár számára azok a seregszemlék, amelyeken az Agria termékeit is kiál­lítják. — Az utóbbi másfél esz­tendőben ott voltunk szinte minden bemutatón — ál­lítja Szalay Ferenc igazga­tóhelyettes. — Európában a kölni számít a legrangosabb eseménynek, a párizsi most azért ment újdonságszámba •nekünk, mert szétszerelhető bútorokat kellett kiállíta­nunk, a New York-i pedig azért, mert először szerepel­tek termékeink a tengeren­túl. Természetesen Klagen­furtba és Utrecht be is az előzőekhez hasonló alapos­sággal készültünk. — Az utóbbi néhány év­ben erőteljes mozgolódás tapasztalható <a \hazai bútor­iparban lés kereskedelem­ben is. Ennek okát a ver­senyeztetésben kereshetjük? — Természetesen. Tizenöt éve már alig-alig volt mód arra, hogy külföldre olyan bútort adjunk el, amit ma­gunk terveztünk. A nyugati partner elképzeléseit valósí­tottuk meg; ő hozta a terv­rajzot csakúgy, mint a szö­vetet, miegyebet. Így ter­mészetesen csak alacsony Magában a Vaterlandban is rosszra fordult a katonai helyzet. Weimar elestél már április 12-én jelentik. Ápri­lis 21-én elesett Lipcse, Hal­le, Düsseldorf. Az orosz csa­patok mindössze 30 km-re vannak Berlintől. Délen április 22-én az an­golszászok elérték a Pót. Április 23-án a vörösök benyomultak Berlinbe. Moszkvai rádió jelenti áp­rilis 25-én, reggel 8 órakor: „Az orosz hadsereg észak­kelet és dél felől hömpölyög Berlin középpontja felé. Zsukov csapatai három kilo­méterre vannak a kancellá­ria épületétől, Alexander- platztól két kilométerre és három kilométerre a híres Unter dem Lindentől, Berlin belvárosának középpontjá­tól. A városban találkoztak Konyev és Zsukov marsall csapatai. Az első orosz fő­hadiszállást felállították Ber­linben. Berlin 20 külvárosa van eddig orosz kézen, köz­tük Witzenach, Adlersstadt. Mariadorf, Zehlersdorf, Schleier Bahnhi f külváro­sok, repülőgép- és tankgyá­rakkal. Német jelentés sze­rint Hitler rendelkezésére bezárták az összes berlini iskolákat és a fiatalkorú is­kolásgyerekeket felfegyve­rezték. Április 17-től 21-ig 13 ezer hadifoglyot ejtett a Vörös Hadsereg a Berlin kö­rüli harcokban.” áron értékesíthettük a kész. termékeket. Egyetlen ma­gyar külkereskedelmi válla­lattal álltunk kapcsolatba, rajta keresztül az Ike és a Steinhof nagyke. eskedőkön kívül másokat nem ismer­tünk. Azóta sokat fejlődött a hazai bútoripar. Rájöttünk, hogy nemcsak az export úgy általában, hanem a gaz­daságos export a döntő. Mi a hetvenes évek elején épí­tettük az új üzemet, öt éven belül befejeztük annak mo­dern gépekkel való felsze­relését. A termékfejlesztés­hez szükséges szellemi hát­terünk adott, ezután a lec­ke a külkervállalatok ver­senyeztetésében volt. Ma már az ÁRTEX-en kívül a Generáíimpex-szel, a Lig- nimpex-szel és az Émex- porttal is kapcsolatban ál­lunk, nem szólva a bútor­ipari vállalatok részvételé, vei közösen létrehozott Home Artról. — A közös 1 fellépéssel együtt megvalósul a közös teherviselés is? — Azt nem állíthatom, hogy munkánkban semmi hiba nincs, de a korábbi gyakorlatnál ma már jobb a helyzet. Naprakész árinfor­mációk vannak birtokunk­ban, a munkakapcsolatokra pedig a; nyíltság és,!az.-'Ope- ratív jelleg érvényes. A Ho­me Art például menedzseli is az árut, kétszázalékos ju­talék fejében. A szervezet­hez tartozó bútorgyártók kö­zött persze tisztességes a verseny. — Milyen tapasztalatokat szereztek az ielmúlt másfél év kiállításai során? — Az Egyesült Államok­ban eddig nem volt példa a magyar bútorok bemuta­tására. Az Edward nevű, fehér, mélytűzött bőrkana­pék szétszerelhető változata nagy sikert aratott csak­úgy, mint a falitékánk, a bronzveretes faragott lá­dánk és a szintén szétsze­Londonból jelentik ugyan­ekkor: „Bréma utcáin folyik a harc. Francia csapatok el­fogták Ulmot és átkeltek a Dunán.” Ugyancsak Lon­donból jelentik: ..Patton (amerikai) tábornok csapa­tai megszállták Augsburg városát és közvetlenül a front másik szárnyával Re­gensburg előtt állnak. Cseh­szlovákiába délnek fordulva törnek előre.” Párizsból jelentik: „A nyu­gati front legdélibb szár­nyán harcoló francia csa­patok Stuttgart bekerítésé­vel egyidejűleg a svájci ha­tármenti Bádeni-tóhoz ér­keztek.” Megint csak Londonból jelentik: „Tito marsall csapa­tai folytatják a Jugoszláviá­ban rekedt német erők meg­semmisítését. Előrenyomu­lásuk során elfoglalták Fiu­me ikervárosát, Susákot.” A vörösök és az angolszá­szok április 27-én Halle mel­lett, az Elbánál találkoztak. A háború rohamlépésben közeledik a befejezéshez. A fasiszta fenevad vérben for­gó szemekkel, felborzolt szőrzettel szűköl és vonyít. Felkelő olaszok Mussolinit április 30-án Milánóban fő­be lőtték és szeretőjével (lá­buknál fogva) nyilvánosan felakasztották. Hitler május 1-én követett el öngyilkosságot. Másnap, május 2-án a bű­nös Berlin véresen, összetör­ve hevert a szövetségesek lá­bai előtt. Ugyanekkor ért véget az olaszországi hábo­relhető Tokaj svédfal bőr­betétes változata. Mindezt összesen négy négyzetméte­ren mutattuk be, ami a szállítás, a kiállítás költsé­gei szempontjából egyálta­lán nem elhanyagolható. Tárgyalásaink biztatóak: a Norson például mintát és árajánlatot kér, s a minta- konténerben. — több más hazai gyártó mellett — az Agria termékei is útnak in­dulnak. Érdekes, hogy — bár a bemutatón nem sze­repelt — stilizált gyermek­ágyunk és az úgynevezett komputerasztalunk iránt is érdeklődnek. A párizsi be­mutató a napokban ért vé­get, erről korai lenne érté­kelést adni. Klagenfurt a legközelebbi hely, ezért a szállítást kedvező feltételek­kel tudjuk megoldani. Itt egyébként már a bemutatók idején is kötöttünk üzletet. Nyugat-Európa legnagyobb seregszemléjén, Kölnben 200 ezer négyzetméteren ál­lítanak ki, (kizárólag bútoro­kat. Ott mindig megismer­kedhetünk a legdivatosabb formákkal, színekkel, s tá­jékozódhatunk árkérdések­ben is. Ezeket a tapasztala­tokat természetesen felhasz­náljuk a mindennapi mun- ánktoan. — Hogyan értékelik a magyar bútoripart Nyugat- Európában és az USA-ban? — A szocialista országok között az egyik legmegbíz­hatóbb partnernek ismer­nek. Az alkalmazott tech­nológiát jónak minősítik, á szakembergárdát pedig képzettnek. Képesek va­gyunk arra, hogy a ./min­tázást” tíz-tizenkét nap alatt elvégezzük, s ezt Nyu­gaton sem csinálják gyor­sabban. Azt hiszem, ezek után rajtunk, gyártókon és a kereskedőkön múlik, ho­gyan tudunk élni a lehető­ségekkel. Fazekas Eszter rú. Több mint egymillió né­met tette le a fegyvert. Az utolsó fegyveres né­met alakulatok Hannover térségében május 5-én sze­reltek le. Dánia és Hollandia is felszabadult. Az angol és az orosz rá­dió május 7-én egyszerre közölte, hogy az európai há­ború véget ért. Leírhatatlan öröm töltöt­te el a kebleket. Eger lakossága május 8- án, minden külön felhívás nélkül, tömegesen kereste fel a főszékesegyházat. Ma­ga az érsek tartotta a hála- adó istentiszteletet. Felejthe­tetlen perc. amikor az érsek karjait a magasba lendítve, az angyalok dicsénekének kezdő sorait idézte: —Gloria in excelsis Deo et in terra pax hominibus bonae voluntatis! A hálaadó istentiszteletet rögtönzött népgyűlés követ­te. A szovjet katonai parancs­nokság (a Tárkányi Béla-fé- le kanonoki lakban) előtt Csirmaz Dezső, nemzetgyű­lési képviselő beszéde, s a szovjet katonai parancsnok­ság válasza után felszólalt az érsek, a főispán, a helyi Kisgazdapárt és az ifjúsági tömegszervezetek titkára is. Ezen alkalommal mutatko­zott be a nyilvánosság előtt a kommunista párt új me­gyei főtitkára: Súlyán György. A nehéz napok elmúltak megkezdődött az alkotó munka. (Vége) KOLACSKOVSZKY LAJOS: AZ ÚJ REND BÖLCSŐJÉNÉL 9/9. Lobogók, mindenütt...

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents