Népújság, 1984. november (35. évfolyam, 257-281. szám)

1984-11-30 / 281. szám

NÉPÚJSÁG, 1984. november 30., péntek 3. Az Alkotó Ifjúság Egyesülés munkájáról Azért, hogy az ötletek ne vesszenek el IRÁNYIT, SZERVEZ, SEGÍT Évszázados hiányt pótolt Beszélgetés dr. Szűcs Lászlóval, a Miskolci Akadémiai Bizottság alelnökével Ötéves a Miskolci Akadémiai Bizottság. 1979. no­vember 30-án alakult meg Borsod-Abaúj-Zemplén me­gye székhelyén, a műszaki egyetem tanácstermében- Fél évtized a tudományos életben nem sok idő. mégis a bizottság létrehozása évszázados hiányt pótolt Észak Magyarországon, közöttük Heves megye életében is, miután társadalmi segítséggel irányítja, szervezi a tu­dományos tevékenységet. Egészen napjainkig szinte megoldhatatlannak tűnő ne­hézséget jelentett hazánk­ban a lépten-nyomon fel­bukkanó értékes ötletek, el­képzelések felkarolása, pat- ronálása. Megannyi haszno­sítható újítás veszett kárba amiatt, hogy nem akadt vál­lalkozó szellemű és megfe­lelő anyagi háttérrel rendel­kező mecénás. Ma már több kisebb-na- 'gyobb cég folytat ilyen irá­nyú tevékenységet. Ezek egyike az Alkotó Ifjúság Egyesülés. Már több éve működnek, ennek ellenére a ivállalatok, üzemek szakem­berei vajmi keveset tudnak róluk, munkájuk jelentősé­géről. Talán ennek a hiány­nak a pótlására látogatott el a közelmúltban Egerbe, a Csepel Autógyár 3. sz. Gyá- srába Kolcza Jenő, az Alkotó •Ifjúság Egyesülés Észak­magyarországi Képviseleté­inek Heves megyei szakre- jferense. A vállalatnál lehe­ltősége nyílt arra, hogy ta­lálkozzon néhány fiatal mű­szaki értelmiségivel, és tájé­koztassa őket az egyesülés létrejöttéről, feladatairól. A résztvevők megtudhatták, hogy a központ Budapesten található. Az ötlet tulajdon- képppen a KISZ KB-tól jered, de jelentős anyagi tá- Imogatást nyújtott az Állami Fejlesztési Bank is. A cél egyértelmű: a műszaki újí­tások és találmányok me. medzselése egészen a hasz­nosításig. Négy irodájuk van, a műszaki-fejlesztési, az anyag-, az energiagazdálko­dási és a számítástechnikai. A fejlődést a célszerűség kö­vetelte meg, hogy az ország különböző részein hat kép­viseletet hozzanak létre. így szorosabb, gyümölcsözőbb kapcsolatot alakítottak ki az adott területek termelő egy­ségeivel. Ezeknek a helyi testületeknek a hatásköre általában egy-egy megyére terjed ki, ugyanakkor az észak-magyarországi négy megyét: Hevest, Borsodot, Hajdú-Bihart, és Szabolcs­A lapok és folyóiratok fo­gyasztói ára 1985. január 1- től átlagosan 25 százalékkal emelkedik. Ezen belül az árnövekedés eltérő mérté­kű. A politikai napilapok ára hétköznap az eddigi 1,40 Szatmári kíséri figyelemmel. Ez utóbbi 1981 óta mintegy 600 beadvánnyal foglalko­zott, s ebből 60 jutott el a mevalósításig. Ez a 10 szá­zalékos arány akkor is meg­felel, ha a hasonló jellegű nemzetközi adatokkal vet­jük össze. Az Alkotó Ifjúság Egye­süléshez lényegében bárki fordulhat, akinek valamilyen ötlete, elgondolása van. Annyi azonban feltétlenül szükséges, hogy a jelentke­zők valamilyen írásos doku­mentációt felmutassanak. A többi már az ottaniak fel­adata. Ök végzik az újdon­ságvizsgálatot, az iparjog- védelemmel kapcsolatos ten­nivalókat és a piackutatást is. A tapasztalatok azt mu­tatják, hogy az újítók, fel­találók nem jártak rosszul, hiszen részesedésük néhány ezer forinttól több 10 ezer forintig terjed. Ezt az össze­get azonban nagyban befo­lyásolja a „termék” piaci kereslete is. Nem mellékes pénzügyi kockázat, az összes az a körülmény, hogy a felmerülő költség nem az öt­let „gazdáját" terheli. A jövőt illetően Kolcza Jenő azt fejtegette, hogy megyénkben is szeretnének létrehozni egy 8—10 tagú aktívahálózatot. Ez elsősor­ban műszaki értelmiségieket tömörítene. Ha sikerül, ak­kor feltehetően könnyebbé válik a kapcsolattartás a közvetlen termelési terüle­tek, illetve az egyesülés kö­zött. Meggyorsulhat az in­formációk oda-vissza áram­lása, és az ügyintézés. Ma még nehéz lenne ennek az új tevékenység- formának megvonni a méri. legét. Kétségtelen tény azon­ban, hogy ha a tervek meg­valósulnak, gazdasági és szellemi életünkben egyfajta pezsgést indíthatnak el. En­nél is jelentősebb az a le­hetőség, hogy a világpiacon versenyképes, a modern kí­vánalmakat kielégítő áruk­kal jelentkezhessünk. Sárhegyi István helyett 1,80; hétvégén és ün­nepnap 1,80 helyett 2,20 Ft lesz A képes hetilapok ára át­lagosan 1,50 Ft-tál; a tudomá’ nyos és szaklapoké, a szóra­koztató lapoké átlagosan 30 százalékkal növekszik. Dr. Szűcs Lászlóval, a műszaki tudományok kandi­dátusával, a MAB Heves megyei alelnökével az el­múlt öt év eredményeiről beszélgettünk. — Milyen céllal jött lét­re a Miskolci Akadémiai Bizottság? — Azzal, hogy Észak-Ma- gyarország három megyéjé­nek: Heves, Borsod-. és Nógrád megyének tudomá­nyos tevékenységét össze­fogja. Hazánknak ezen a táj­egységén dolgozó tudósokat, kutatókat egy szervezetbe tömöríti 'és segít a tudomá­nyos eredmények közreadá­sában. Jelenleg nyolcszáz tagja van és ennek 25 szá­zaléka Hevesben él, dolgo­zik. Nyolc szakbizottsága működik, amelyek egy-egy tudományágat fognak át. Ezek közül a MAB mező- gazdasági szakbizottságá­nak elnöke Heves megyei, dr. Szalai György kandidá­tus, címzetes egyetemi ta­nár, a Gödöllői Agrártudo­mányi Egyetem Kompolti Kutató Intézetének igazga­tója. A többi hétnek az elnöke Borsod megyei. Ezenkívül harminc munka­bizottság is tevékénykedik, és ennek megyénkből nyolc elnöke van.. Az akadémiai bizottság élén Zambó János akadémikus, a Miskolci Műszaki Egyetem professzo­ra áll. Két társelnöke pedig Heves és Nógrád megyében tevékenykedik. Szervezeti­leg a bizottság 25 tagú el­nökséget választott, amely negyedévenként tartja ülé­seit. A MAB egyébként 180 tudományos fokozattal ren­delkező szakembert tömörít. Ezek közül 32 Heves me­gyében működik, amely el­ismerésre méltó, miután szűkebb hazánkban az ötve­nes években csupán két kandidátus tevékenykedett. — Miként jellemezné a fél évtizedes munkát? — A bizottság az első három évet főleg szervezés­sel töltötte. Sikerrel kiala­kította rendjét, és nem kevés számú tudományos konferenciát, szimpóziumot rendezett. Ami újszerű volt, hogy a MAB kezdeménye­zésére az észak-magyaror- szági térségben dolgozó tu­dósok köréből több kihe­lyezett kandidátusi, akadé­miai, doktori disszertáció megvédésére került sor. A bizottság az elmúlt három évben pályázati rendszert dolgozott ki a három me­gyében, amelyet anyagilag a nagyipari üzemek támo­gatnak. Ezt a lehetőséget azonban az egyes szaktudo­mányágak képviselői csu­pán hatvan-hetven száza­lékban használták ki ed­dig. A MAB ez év tavaszán Miskolcon, a Magyar Tudo­mányos Akadémia támoga­tásával székházat nyitott. Ennek avatásával egyidő- ben az Akadémia elnöksé­ge járt az egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskolán, va­lamint a Gödöllői Agrártu­dományi Egyetem Kompolti Kutató Intézetében és elis­meréssel szóltak a két in­tézmény munkájáról. Az új miskolci székházban egyébként tudósklubot is nyitottak, amelynek kétszáz tagja van és állandó ren­dezvényeket tartanak. Az eltelt Öt évben a bizottság jelentős erőfeszítéseket tett a külföldi kapcsolatod , ki­alakításáért is. Enned,- ered­ményeként ma főleg a Né­met Demokratikus Köztár­saság. valamint Csehszlo­vákia egyetemeivel, tudo­mányos intézeteivel van együttműködése. — Milyen előnyöket je­lent Heves megyének a MAB működése? — Nagyon sokat, hiszen szűkebb hazánknak ez a bizottság az első tudomá­nyos kerettestülete, amely az itt dolgozó kutatókat, élenjáró szakembereket ösz- szefogja. Ezzel a tevékeny­ségével tulajdonképpen év­százados hiányt pótolt. Nagy erénye az is. hogy az el­múlt rövid időszakban a MAB szakmai tanácskozása­in olyan eredményeket is­mertettek, amelyekre orszá­gosan is felfigyeltek. Példa­ként emelném ki 1982-ben, Egerben, a Technika Házá­ban rendezett észak-ma­gyarországi gabonatermelé­si tanácskozást, amelyet a Miskolci Akadémiai Bizott­ság mezőgazdasági szakbi­zottsága, valamint a kom­polti intézet közösen rende­zett a három megye szak­embereinek részvételével. Ezen értékelték a táj gabo­nagazdaságának eredmé­nyeit, feltárták a gondjait, és meghatározták a követ­kező időszak feladatait. Vá­zolták. hogy mit tehet az eredmények javításáért a tudomány sajátos eszközei­vel és nem kevésbé mit te­hetnek az üzemek. Aztán 1983 októberében a Miskol­ci Akadémiai Bizottság el­nöksége Gyöngyösön, a Gödöllői’ Agrártudományi Egyetem főiskolai karán tar­totta ülését. Aktuális té­mát, a közgazdasági szabá­lyozók hatásait és az azok­ra adott választ vitatták meg testületileg Észak-Ma- gyarország mezőgazdasági vállalatainál, dr. Szemes Lajos kandidátusnak, az intézet igazgatójának elő­terjesztésében. Ezáltal az intézmény kollektívájának erre vonatkozó kutatási eredményeit ismerhették meg. Már említettem, hogy Heves megyéből 180 tagja van a MAB-nak, melynek fele üzemi szakember. Ezek rendszeresen közreműköd­nek a különböző szak- és munkabizottságokban. Pél­dául a bányászatiban öten vannak a Mátraálji Szén­bányáidtól, illetve a recski ércbányától. A gépészeti és automatizálási szakbizott­ságban hatan tevékenyked­nek megyénkből, a VILATI egri gyárából, a Finomsze- relvénygyárból. a . Csepel Autó Egri Gyárából, a Mát- ravidéki Fémművekből és az Egri Dohánygyárból. A kdhászatiban a Metalloglo- bus apci Qualitáltól, az Öntödei Vállalat egri vas­öntödéjéből vesznek részt. A mezőgazdasági szakbizott­ságban az Eger—Mátra vi­déki Borgazdasági Kombi­náttól. a Gödöllői Agrártu­dományi Egyetem gyöngyö­si főiskolai karától, illetve kompolti kutatóintézetétől vannak jelen, hogy csak néhányat említsek. Ezek a szakemberek rendszeresen megismerik az újabb tudo­mányos eredményeket, sőt néhányat már be is vezet­tek közülük. — Hallhatnánk gondjaikról is? Az Anyag- és Árhivatal közleménye Emelkedik a sajtótermékek ára Mosoda — 107 millióért A gépterembe már csak a tiszta, mosott ruha jut; a szennyest a mosógépbe ada goló konvcjorok külön he­lyiségben kaptak helyet Nők a vasalógépeknél Hazánkban egyedülálló színvonalú kórházi mosoda kezd­te meg működését Egerben — csendben, különösebb ünnep­ség nélkül. A 3,8 tonna/műszak teljesítményű üzem tel­jes technológiáját az NDK-beli Textima .cég szállította, a Medicor közreműködésével, A terveket készítő ÉSZAK­TERV gondolatait a beruházó megyei kórház irányításával a HÁÉV öntötte testbe: költségkereten és határidőn belül! A légkondicionált, nehéz fizikai munkától mentes munkahe­lyen egyelőre hatvan asszony dolgozik, de még további negyven munkásnő találhat tiszta, könnyű elfoglaltságot e mintaüzemnek számító, új létesítményben. A kórházi rekonstrució utolsó létesítményét 107 millióért építette a HÁÉV (Fotó: Kőhidi Imre) in (Fotó: Kőhidi Imre) — Bár eltelt öt esztendő, de főleg Heves és Nógrád megyében még mindig ke­veset tudnak a Miskolci Akadémiai Bizottságról. En­nek talán az is oka, hogy a testület még ma sem sza­kadt el az önmagát szer­vező munkától. A cél pe­dig az. hogy a tudományos eredmények gyorsabb fel­tárására és közreadására ösztönözze’j a tudósokat. A legfőbb gond, hogy eddig Miskolc központú volt a bizottság munkája, amely elsősorban az ottlevő műsza­ki egyetemmel magyaráz­ható. A másik két megyé­ben: Hevesben és Nógrád- ban viszont nincs egyetemi háttér. Így a műszaki és természettudományokkal szemben lépéshátrányban van a társadalomtudományi kutatások és eredmények feltárása Észak-Magyaror- szágon. Ehhez csupán az egri tanárképző főiskola nyújt szellemi hátteret, ami kevés! Komoly nehézséget okoz az is. hogy a Miskol­ci Akadémiai Bizottságnak jelenleg nincs olyan anya­gi alapja, amelyből például évkönyvet adjon ki és pub­likációs sorozatot biztosít­son. Noha ezzel elsősorban a fiatal kutatóknak segít­hetne megjelenési lehetősé­get kínálva tudományos eredményeik közzétételére. Fontos lenne az is. hogy pályázat alapján ösztöndí­jat biztosítson a szakembe­reknek. Lényegesnek tar­tom. hogy távlatilag a MAB is bekapcsolódhasson az országos tudományos fejlesz­tési programokba. Példa­ként említem a hevesi ho­mokhát jobb kihasználásá­nak lehetőségeit segítő munkákat a zöldségterme­lés fellendítésében, vagy Borsod megyében a Bodrog­köz öntözési programjának kidolgozásában való közre­működést, Az ilyen jellegű eredmények ugyanis pénzt, rangot, elismerést jelente­nének a jövőben a bizott­ságnak. Szeretnénk. ha munkánkat a következő idő­ben Heves megyében is job­ban megismernék. Ezért 1985-ben havonta egyszer a Népújság hasábjain be­mutatjuk a Miskolci Aka­démiai Bizottság szakbi - zottságainak tevékenysé­gét. — Miként formálódnak, vannak kapcsolataik más hazai tájegységeket átfogó akadémiai testületekkel? — A megyénkben dolgozó kutatók közül főleg a Ho Si Minh Tanárképző Főis­kola fizika, kémia és ma­tematika tanszékének taná­rai közül többen évek óta tagjai a Debreceni Akadé­miai Bizottságnak. Kiemel­kedő a főiskolán az elmúlt tíz esztendő alatt kialakí­tott három spektroszkópiai laboratórium, amelyet kö­zös erővel hoztunk létre. Hasonló eredményes kap? csolat alakult ki a nevelés- tudomány területén is “á debreceniekkel. Ezek . az együttműködések tehát ’’Jo- ■ val hamarabb jöttek létre,. mint amikor a Miskdlci! Akadémiai Bizottság meg-1 alakult. A MAB-nak egyéb- ! ként az országban működi? ,i valamennyi társ akadémiai bizottsággal kapcsolata va»: Szeretnénk, ha az elkövet­kező években ezek ar, együttműködések tovább bővülnének a tudomány ja­vára és nem kevésbé azok javára, akik az eredménye két hasznosítani kívánják. — Köszönjük a beszélge­tést. Mentusz Károly

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents