Népújság, 1984. november (35. évfolyam, 257-281. szám)

1984-11-29 / 280. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEKI XXXV. évfolyam, 280- szám ÄRA: 1984. november 29., csütörtök 1,40 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Alapok Gyakran látom a családi ház alapjait a falusi utca sarkán. Férj és feleség még együtt kezdtek hozzá, se­gített a rokonság is. Nem is ment könnyen, hiszen ma­napság mit egyszerű besze­rezni! Mégis került telek, építőanyag, munkáskéz: még a kövezéssel is elké­szültek, már a falazáshoz kellett volna hozzákezde­ni. Egy kétgyermekes há­zaspár otthona született volna meg. Hirtelen minden abba- maradt. Csak a szóbeszéd­ből lehet következtetni ar­ra, hogy miért, talán vala­milyen más nő van a do­logban, talán nem jöttek ki jól egymással a „felek”. Akárhogy is volt, most már csak az asszonyt lehet lát­ni a derékig érő falkezde­mény körül, apjával igyek­szik menteni, ami ment­hető. A közeledő tél elől fóliával fedték be az eddig elkészült részeket. Idáig ju­tottak el, s most már kü­lön él a férfi, s a barátok, rokonok is tanácstalanok, nem tudják, kihez is húz­zanak a perlekedésben. In­kább kívül maradnak az egészen, magánügy, nem szólnak bele. Néhány hét, vagy hónap múlva már „lerágott csont” lesz a pletyka számára is az egész, elveszti érdekességét a do­log. Pedig sokkal több tör­tént itt, mint amit egy kéz- legyintéssel el lehetne in­tézni. Az asszonyon kívül egyedül maradt még két kicsi is, s talán soha nem készül el otthonuk. Látatlanban egyik felet sem lehet elmarasztalni, nem ismerem körülményei­ket. Lehet, hogy igazuk van akkor, amikor bele­vágtak a válásba. Elkép­zelhető, hogy egyébként pokollá tehették volna egy­más és gyermekeik életét. Mégis, az eset kapcsán el kell gondolkodni azon, hogy hány zsákutcába ju­tott sors, mennyi anyagi, erkölcsi kár húzódik meg a statisztikák mögött. Túl sok a csődbe jutott házas­ság. Ki tudja, ha nem ug­rattak volna bele néhány évvel ezelőtt egymást nem ismerve, nem számot vetve adottságaikkal, talán más­képp alakul minden. A fiatalok nem készülnek fel a közös sorsra, a ne­hézségekre, a kuporgatásra, a házastársi munkameg­osztásra. Hiányos kapcso­lati kultúránk, mindenna­pos tudatlanságunk vezet el odáig, hogy nemcsak je­lenünk, hanem a legifjab- bakon keresztül jövőnk is károsodik. Például hány házzal, hány lakással lenne több, ha nem buknának be­le annyian a legegyszerűbb dolgokba. Talán így történt, talán másként. Egy biztos: ke­vés valóságismerettel, ta­pasztalattal kerülnek össze ma „egész életre" az em­berek. Életük legnehezebb, legtöbb erőfeszítéssel járó időszakában, otthonterem­tésük alatt nagy próbának vannak kitéve. Csoda-e, hogy fel nem vértezetten kátyúba kerülnek? Gábor Usdá _______________________ I I megyeszékhely négy évtizedes fejlődéséről Nemzetközi tudományos ülésszak kezdődött a tanárképző főiskolán Dr. S/.űcs László főigazgató ünnepi beszédét mondja (Fotó: Szántó György) A megyeszékhely felsza­badulásának közelgő 40. év­fordulója tiszteletére az eg­ri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola kétnapos nemzetkö­zi' tudományos ülést rendez Ennek ünnepi megnyitójá­ra szerdán délután került sor a felsőoktatási intéz­mény dísztermében. Az el­nökségben helyet foglalt Ko­vács János, az MSZMP Eger városi Bizottságának titká­ra, Békési József, Eger vá­ros Tanácsának általános el­nökhelyettese, Pusztai László, a megyei tanács testnevelé­si és sporthivatalának ve­zetője és Fiala Tivadarné országgyűlési képviselő is. A magyar és a szovjet Him­nusz hangjai után Gallovits László, a főiskola pártveze­tőségének titkára köszöntöt­te az ünnepségen részt ve­vő tanárokat, hallgatókat, va­lamint az egriekkel testvér- kapcsolatban álló lengyel Zielona Góra-i, a cseh szlo­vákiai Banska-Bystrica-i és az NDK-beli erfurti Tanár­képző Főiskola küldöttségét. Ezután dr. Szűcs László kandidátus, az intézmény főigazgatója mondott ünne­pi beszédet. Bevezetőjében utalt az eg­ri főiskola jelentőségére, amely immár 36 esztende­je az Észak-magyarországi tanárképzés központja. Ez­után emlékeztetett arra,, hogy negyven évvel ezelőtt november 29-én érték el a szovjet csapatok Egerben a Líceum épületét, a mai fő­iskola színhelyét, és az itte­ni harcokban háromszázan haltak hősi halált. Kiemel­te, az évforduló jó alkalmat kínál arra, hogy az esemé­nyek egykori átélői a mai nemzedéknek, közöttük a főiskola hallgatóinak el­mondják és tudatosítsák az akkor történteket, elszánt­ságra, újat építő munkára biztatva őket. Dr. Szűcs László hangsúlyozta, hogy ma rá sem lehet ismerni a negyven évvel ezelőtti vá­rosra. amely az elmúlt idő­szakban megszépült, gazda­gabbá, és elismertté vált országosan, sőt határainkon túl is. Ez méltó büszkeség­gel töltheti el az ittlakókat, a városért tevékenykedő­ket. Rámutatott, hogy a jubi­leumi évforduló lehetőséget kínál arra is, hogy tudomá­nyos ülésszak keretében fel­vázolják a megyeszékhely politikai, gazdasági és társa­dalmi fejlődését, az elmúlt negyven esztendő eredménye­it. Ezzel hivatalosan is meg­nyitotta a kétnapos prog­ramsorozatot. Ezután dr. Orbán Sándor főigazgató-he­lyettes nyújtotta át a leg­jobbaknak a kedden tartott házi tudományos diákköri konferencia díjait. Bejelen­tették. hogy 1985 tavaszán kerül sor a 17. országos tudományos diákköri kon­ferenciára, amelyen az egri főiskola színeit 12 szekció­ból, 96 dolgozattal képvise­lik majd. A főiskola tudományos diákköri tanácsának dönté­se alapján az állattani szek­cióban megosztott első díjat kapott Nagy László IV. és Horváth Róbert 111. éves hallgató. Az angol nyelv és irodalomból Dankóné Antal Tünde, általános iskolai ta­nár bizonyult a legjobbnak. A fizika szekcióban Nyikus Andrea elsőéves hallgató dolgozata került az élre. A földrajziban Bodoni János másodéves lett az első. Az irodalomtörténetiben Papp Gábor, általános iskolai ta­nár, a magyar nyelvészeti­ben Laczkó, Erzsébet és Szorgalmatos Márta IV., va­lamint Szabó Beáta harmad­éves hallgató érte el a leg­jobb eredményt. A matema­tika szekcióban Dufla Ildikó IV. éves, a nö­vénytaniban Korcsog Ri­ta IV., az oktatástechnikai szekcióban Lórántfi Csaba III. éves lett az első. A pe­dagógiaiban Pásztor Judit és Medvéné Kiss Klára II. éves hallgatók megosztva lettek a győztesek. A tech­nikai szekcióban Vona Ta­más negyedéves, míg a tör­ténettudományiban Kovács Ottó általános iskolai tanár került az első helyre. Az Iskolatelevízió külön- díjban részesítette Balázs Edit, Dobó Katalin, Juhász Katalin, Hudák Mária és Veres Dóra negyedéveseket. Ezen túlmenően a nyári ér­di közművelődési táborban részt vett elsőévesek közül hatan kaptak főigazgatói di­cséretet. Több mint százöt­ven hallgató pedig tanulmá­nyi eredményeiért, illetve példás társadalmi munka­végzéséért pénzjutalomban részesült. Az ünnepi megnyitó má­sodik részében a főiskola ének-zene tanszékének hall­gatói adtak műsort. A tudo­mányos ülésszak ma foly­tatja munkáját. Mentusz Károly Munkához látott az Országos Testnevelési és Sport Tanács Szerdán délelőtt tartotta alakuló ülését az Országos Testnevelési és Sport Ta­nács, amely a testnevelési és sportmozgalom eredmé­nyesebb irányításának, mű­ködésének és továbbfejlesz­tésének elősegítése érdeké­ben társadalmi testületként működik, mint az OTSH tanácsadó és véleményező szerve. A megjelenteket, köz­tük Kovács Jenőt, az MSZMP KB párt- és tö­megszervezetek osztályának helyettes vezetőjét Buda István államtitkár, az OTSH, s az újonnan megalakult tes­tület elnöke köszöntötte, majd' ismertette azokat a határozatokat és okokat, amelyek az OTST létreho­zását indokolták. Első ülésén a 45 tagú tanács elfogadta az OTST ügyrendjét. Tevékenysége során a társadalmi testület állást foglal a testnevelés és sportpolitika lényeges kér­déseiben és segíti azok vég­rehajtásának megszervezé­sét. Ajánlásokat tesz a test­nevelés és sport fejlesztésé­re, a fejlesztési célkitűzések megvalósításához szükséges intézkedéseket kezdemé­nyez. Hozzájárul a testne­velés és sport irányításában, szervezésében és feltételei­nek biztosításában részt ve­vő szervek, szervezetek, intézmények tevékenységé­nek összehangolásához, kö­zöttük a megfelelő együtt­működés kialakításához. A tanács rendszeresen elem­zi és értékeli a testnevelés és sport fejlesztésére ho­zott jogszabályok, határo­zatok és intézkedések vég­rehajtásának tapasztalatait, szükség szerint javaslatot tehet ezek módosítására, új intézkedések kiadására. Ezt követően az OTST a testnevelés és sport to­vábbfejlesztését elősegítő állami határozatok tervei­ről tárgyalt. A felszólalók mélyrehatóan elemezték a testnevelés és sport ered­ményeit, hiányosságait, il­letve az azokból adódó fel­adatokat. A felszólalásokra Buda István adott választ, aki az ülés végén ismertet­te az OTST 1985. évi mun­katervét. Jövőre az Orszá­gos Testnevelési és Sport Tanács várhatóan három al­kalommal ülésezik. LOSONCZI PÁL LAOSZBAN Baráti légkörű megbeszélések A Losonczi Pál vezetésével Laoszban tartózkodó ma­gyar párt- és állami kül­döttség szerdán délelőtt egy Vientiane közelében lé­vő mezőgazdasági termelő­szövetkezetet tekintett meg, ahol 54 család összesen 52 hektárnyi rizsföldet művel meg. Losonczi Pál, az MSZMP PB tagja, az Elnöki Tanács elnöke ezután találkozott Kaysone Phomvihane-nal, a Laoszi Népi Forradalmi Párt főtitkárával, miniszterelnök­kel. A szívélyes, baráti lég­körű megbeszélésen tájé­koztatták egymást pártjaik, országaik helyzetéről, a gazdasági építőmunkáról, or­szágaik soron lévő felada­tairól. Véleményt cseréltek a fontosabb nemzetközi kérdé­sekről, különös figyelmet fordítottak a délkelet-ázsiai térség békéjére és biztonsá­gára. Kifejezték eltökéltsé­güket a kétoldalú baráti kapcsolatok elmélyítésére. Jelen volt a találkozón Borbándi János, az MSZMP KB tagja, miniszterelnök­helyettes, Nagy Gábor kül­ügyminiszter-helyettes és Rosta László, hazánk vien- tiáni nagykövete, illetve laoszi részről Sally Vongk- hamsao, a Laoszi Népi For­radalmi Párt Központi Bi­zottságának titkára, minisz­terelnök-helyettes, az Ál­lami Tervbizottság elnöke, továbbá Khamphay Boupha ügyvezető külügyminiszter. Befejeződött Lázár György Csongrád megyei látogatása Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Minisztertanács elnöke kétnapos látogatást tett Csongrád megyében, Prog­ramjának második napján délelőtt Szegeden felkereste a könyvtár és a levéltár Dóm téren lévő impozáns épületét majd a televízió körzeti stúdióját. A kulturális élet két köz­pontja után a Miniszterta­nács elnöke a szegedi Űj Élet Termelőszövetkezettel ismer­kedett. Lázár György a délutáni órákban Hódmezővásárhelyre látogatott, ahol a divat-kö­töttárugyár kultúrtermében Pál Rozália vezérigazgató tájékoztatta a 95 éves gyár történetéről, felszabadulás utáni fejlődéséről. Lázár György a gyár kul- túrházában találkozott a Csongrád megyei nagyüze­mek szocialista brigádjainak vezetőivel. A Minisztertanács elnöke az esti órákban utazott visz- sza Budapestre. Koszorúzás, fáklyás felvonulás a Nép­kertben — Politikai nagygyűlés a Gárdonyi Géza Színházban — Jubileumi térzene, kiállítások, megemlékezések városszerte — Tűzijáték a lakótelepeken Eger felszabadulásának 40. évfordulóján Az alkalomhoz illő — vál­tozatos és gazdag — prog­rammal ünnepli november utolsó napjaiban felszabadu­lásának 40. évfordulóját a megyeszékhely. A zászlódísz- ibe öltöző város szinte vala­mennyi munkahelyén, kol­lektívájában, intézményé­ben megemlékeznek a négy évtizeddel ezelőtti esemé­nyekről. s az eltelt negyven esztendő eredményeiről. Eh­hez kapcsolódik az a ver­sengés is, amelynek döntő­jére csütörtökön kerül sor, a városban, — illetve a volt egri járás községeiben — le­vő úttörőcsapatok részvé­telével: Ki tud többet a la­kóhelyéről ... ? Ugyancsak 29-én köszöntik az oktatási igazgatóságon a Szocialista Hazáért Érdemrenddel ki­tüntetett pártaktívákat, dol­gozókat, veteránokat. Hár­mas megemlékezést tarta­nak ez alkalommal az egri ipari tanulók, akik a kom­munista párt megalakulásá­nak. a város felszabadulá­sának, illetve kollégiumi névadójuk: Mező Imre éle­tének* mozzanatait elevení­tik fel. November 30-án. az év­forduló napján délelőtt ér­kezik az egri Népkertbe a Szabadság lángja elnevezé­sű staféta. Délben a város új iskolájában, a lajosvárosi 13-as oktatási intézményben rendeznek névadó és zászló­átadási ünnepséget. Az út­törőcsapat ezúttal veszi fel a város szülöttének, Ankli József munkásmozgalmi veteránnak nevét. Délután fél 4-kor az ifjú­kommunisták adnak rande­vút egymásnak a Dobó té­ren. ahonnan — a Jókai. Kossuth. Egészségház. Klap­ka utca érintésével — fák­lyás felvonulással érkeznek a népkerti szovjet katonai emlékműhöz. (Ekkor kisebb időszakra forgalomkorláto­zás lesz az említett utcák­ban. kereszteződéseknél.) Pontban 4 órakor kezdődik a Népkertben a koszorúzási ünnepség, amelyen a város lakói, párt- és állami veze­tői. a tömegszervezetek kép­viselői róják le kegyeletüket az ismeretlen szovjet katona szobránál. Kiemelkedő ese­ménye lesz az ünnepnek a koszorúzást követő tűzi. játék: a város három pontján — a csebokszári- lakótelepi • kilencemeletes épületek egyikéről, a Ho Si Minlh Tanárképző Főiskola kupolájából, valamint a la- josvárosi kereskedelmi szak- középiskola tetejéről — röp­pennek fel a színes rakéták, hogy megvilágítsák és kö­szöntsék a békében élő. gya rapodó Egert. Az esti órákban térzene fogadja a színház előtt a városlakókat, az újjáépített kulturális intézményben ke­rül ugyanis sor az ünnepi nagygyűlésre este öt órai kezdettel. A jubileumi meg­emlékezést művészeti be­mutató követi majd. A me­gyeszékhely felszabadulásá­nak 49. évfordulója alkal­mából rendezett eseményso­rozat még számos program­mal folytatódik, ezek egyik kiemelkedő rendezvénye lesz december 1-én este a kör­csarnokban sorra kerülő if­júsági sportnap, tomabemu- tató.

Next

/
Thumbnails
Contents