Népújság, 1984. november (35. évfolyam, 257-281. szám)
1984-11-27 / 278. szám
NÉPÚJSÁG, 1984. november 27., kedd 3 A KISZ szerepe a műszaki fejlesztésben KÍSÉRLETI KERESETSZABÁLYOZÁS ’84 (ll/l.) Önerőből, a dolgozók megelégedésével Tapasztalatok az Egri Dohánygyárban Talán nincs még egy olyan része a gazdaságirányítás eszköztárának, amely annyi fejtörést okozna évek óta a szabályalkotóknak és a szabályozottaknak egyaránt, mint a keresetszabályozás. „Fönt” is, „lent” is tudott dolog, hogy a bérszabályozás ideális változatának kidolgozása számos nehézséget hordoz. A fiatalságra és a fiatalok ifjúsági szervezetére mindig számítani lehetett a gazdasági építőmunkában. A fiatal műszaki-közgazdasági értelmiség sokat tehet a gazdaság és termelés megújításáért. A műszaki tudományok területén tevékenykedő húszezer tudományos kutató közül ugyanis minden negyedik fiatal. Körükben jelentős a KISZ szervező, mozgósító ereje, hiszen csaknem ötven százalékuk tagja az ifjúsági szervezetnek. Igaz, a fiatal műszaki, gazdasági értelmiség tudása, tehetsége gyakran még nehezen mozgósítható. A fiataloknak kevesebb az élet- tapasztalatuk. kapcsolat- rendszerük szűkebb, így kevésbé lehetnek a kutatási, fejlesztési feladatok befo- lyásolói. Egzisztenciájuk megteremtésének kényszere a konkrét, belátható, anyagilag is kiszámítható tevékenységek felé tereli őket. Gazdasági munkaközösségbe tömörülnek vagy igyekeznek vezetővé válni. A műszaki fejlesztés meggyorsításának elve és gyakorlata a hetvenes évek közepétől a KISZ-szervezetek egyik fő gazdasági tevékenységévé vált, és a KISZ tizedik kongresszusának programjában szerepelt. A KISZ KB 1983 szeptemberében határozatot fogadott el arról, melyek a KISZ feladatai a műszaki fejlesztésben, és milyen tennivalói vannak a fiatal műszaki-gazdasági értelmiség körében. Nagy hagyományai vannak a KISZ által szervezett vetélkedőknek, pályázatoknak. Az Alkotó Ifjúság pályázati rendszer keretében sok ötletet, elképzelést dolgoztak ki. A pályázat meghirdetése, értékelése, a jutalmazás 1974-től állami tevékenység lett. A folyamatos elbírálás, értékelés, s főleg a megvalósítás lassúsága miatt csökkent a pályázókedv. 1981-ben a KISZ KB és az Állami Fejlesztési Bank megElőre nem látott különleges geológiai jelenséggel birkóztak meg az iharkúti bauxitielőhelyen a bakonyi bauxitbányászok. Olyan biztosító eljárást fejlesztettek ki, amelynek segítségével megközelíthető és kitermelhető a jó minőségű bauxit. A nehézséget az okozta, hogy a lelőhelyen átlagban 25—30 centiméter átmérőjű érc igen mély — gyakran 100 méteres — vízelnyelőkbe telepedett. így a bányáalapította az Alkotó Ifjúság Egyesülést, amely a pályázatnak új lendületet adott. Az Agrár Innovációs Társulás szintén a hasznos elképzelések megvalósítását szolgálja. A KISZ fokozatosan építi és anyagilag támogatja az úgynevezett tapasztalatcsere-rendszert, melynek keretében a fiatalok tanulmányozzák más vállalatok működését, gazdálkodását, módszereit. E kezdeményezésnek eddig különösen a mezőgazdaságban volt sikere, ahol fél éve közel félszáz fiatal mezőgazdasági szakember előzetes felkészülésen alapuló cseréje valósult meg. s a közeljövőben tizennyolcán nyugati tanulmányútra indulnak. Egyéb kezdeményezések is vannak, mint például a Lenin Kohászati Művek bázisán működő anyaggazdálkodási iroda, mely a Fiatal Műszakiak és Közgazdászok Tanácsa segítségével működik. De a fiatalok legtöbbet saját vállalatuknál, munkahelyükön tehetnek. A helyi KISZ-szervezetek keretein belül működő FMKT az illető vállalat vezetőinek partnerévé válhat, kamatoztathatja a fiatal műszaki szakemberek tudását. Sajnos, sok helyen az FMKT szerepzavarral küszködik. még csak keresi az értelmes és eredményes működési tartalmát és formát. — Nem elég ha azt mondják, nekünk van jövőnk. Szeretnénk már ma letenni valamit az asztalra -i- mondta egy FMKT aktivista a Ganz-MÁVAG-ban. Ezért indították el az idén az FMKT-pályázatot. Most egy- egy pályázó öt-tizenötezer forint pályadíjat is kaphat. Így a Ganz-MÁVAG-ban a tehetséges fiatalok oly módon juthatnak többletjövedelemhez, hogy azt csinálhatják, amit tanultak, amit szeretnek. Más vállalatoknál is van hasonló kezdeményezés. Takács T. András szat egyik hagyományos módszerét sem tudták itt alkalmazni. Az új eljárás szerint hálóval és kőzethorgonyzás- sal védik a munkahelyeket, a mélyebben húzódó ércet pedig alagutakon át közelítik meg. Ezzel a kombinált eljárással az év végéig mintegy 700 ezer tonnányi kiváló minőségű bauxitot termelnek ki, többet, mint a vállalat történetében bármikor a külszíni fejtések során. A továbblépés első lépcsőjének a kísérleti szabályozás tekinthető, amelyet pályázat útján nyert meg az Egri Dohánygyár. Ajánlatukban többek között a tőkés importból származó alapanyagok hazaival való helyettesítése, a piaci igényekhez alkalmazkodó vállalati magatartás, nem utolsó sorban pedig a tőkés export fokozása szerepelt. A pályázattal sikerrel vették az akadályt: 1984. január 1-től kísérleti keresetszabályozásban dolgoznak a dohánygyáriak. Az új módszer tapasztalatainak összegzésére Bárdos Miklósáét. a közgazda- sági főosztály vezetőjét kértük. — Ügy vélem, nem haszontalan, ha néhány gondolatban felelevenítjük a múltat. A 60-as évek elejét, amikor még mi is egy országos nagyvállalat részeként tevékenykedtünk. A reform bevezetése később „szabadabb” gazdálkodást hozott, ám a tröszt léte még mindig nem biztosított a vállalatnak teljes önállóságot, hiszen nem ismertük például az adózási kulcsokat. 1980-tól a saját bőrünkön érezzük a piaci problémákat, s a bankügyek is közvetlenül csapódnak le. Sajnos ez időre tehető az importkorlátozások életbe lépése, márpedig nekünk sok nyugatról származó alapanyaggal kell dolgoznunk. Az importmegtakarítás érdekében — és ez már hatással van a jelenlegi bérszabályozásra is —. kísérleteztük ki a Multifilter cigarettánk filterrúdjának hazai alapanyagból való előállítását. Az eredmény minket igazolt : az amerikai Philip Morris cég elfogadta a terméket. mert az nem veszélyezteti a márkát. Azóta a nálunk gyártott cigaretta ilyen filterrel kerül a fogyasztókhoz. Mindent persze nem tudunk önerőből megoldani, ezért vállalkoztunk arra, hogy a szükséges behozatal dollárértékét különböző ,,puha cikkekkel” ellentételezHét településre kiterjedő üzlethálózata van a Hatvan és Vidéke ÁFÉSZ-nek, s pontosan hatvan kisebb-na- gyobb áruházát, boltot kell ellátnia a lakosság közmegelégedésére. Nem kis feladat ez, és csak akkor oldható meg igazán, ha folyamatosan, előre dolgoznak az áru- beszerzés, az ellátás szervezői. Egy-egy jelentősebb ünnep még csak fokozza a követelményeket, ezért igyekeztünk informálódni karácsony és szilveszter közeledtével a felkészülésről, az ÁFÉSZ piacteremtő munkájáról. Már azt jó volt hallani, hogy a hatvaniak minden eddiginél -több termelő, illetve nagykereskedelmi vállalattal kötöttek megállapodást a csúcsidőben történő árukínálat biztosítása végett. Húsáru tekintetében például még a zagyva- rékasi baromfifeldolgozóval, s a hernádi termelőszövetkezettel is szerződtek karácsonyi pulyka, kacsa, liba szállítására, a tartósított hústerméket pedig Csaba, Gyula szállítja olyan meny- nyiségben, amely januárig elegendő lesz az üzlethálózat feltöltésére. zük. Közvetítésünkkel jöttek létre üzletek külföldi partnereink és hazai vállalatok között, akik naptárakat, reklámszatyrokat, más apró cikkeket gyártanak. Az ebből befolyt valuta általában tíztizenöt százalékkal több, mint amennyit mi felhasználunk a cigarettagyártáshoz nélkülözhetetlen alapanyagok beszerzésére. Hasonló okok miatt kezdtünk hozzá a kombinát filter készítéséhez is, ami persze többletmunka, s ennek terheit viselnünk kell, A lényeg: az adott feladatnak megfelelő szakembert állítani minden posztra, akit ösztönözni tudunk a termelékenység, a minőség, a hatékonyság érdekébén. Ma már nem engedhetjük meg magunknak az alacsony keresetű emberek foglalkoztatását csak azért, hogy a jól képzett szakembereknek elfogadható pénzt adhassunk. — A szabályozók szinte évente más-más gondolkodásmódot követeltek, míg a most érvényes kíséleti jellegű keresetszabályozásig eljutottak. Hogyan sikerült megértetni a dolgozókkal a változások okát és lényegét? — Tavaly, a központi bér- színvonal szabályozásban — noha a vállalat kiugró eredményt produkált. ami 107,3 milliós nyereséget jelentett —, szinte alig volt módunk bérfejlesztésre, mert minden kifizetett egy forint lényegében tízet jelentett a progresszíven emelkedő adó kifizetése miatt. Ezt bizony meglehetősen nehezen értették meg a dolgozók. hiszen ők azt tudták, hogy becsülettel helytálltak. megtermelték a nyereséget, ám ezzel nem állt arányban keresetük. Az idén kedvező a helyzet: a bértömeg mintegy 60 millió forint, ennek 20 százalékát fizetjük be többletadóként A háztartásokban ilyentájt téma a déligyümölcs, a különféle gyarmatáru szüksége is. Nos, ami az ÁFÉSZ üzleteit illeti, a koráhbi évekhez viszonyítva kedvezőbb helyzetben vannak. A déligyümölcs már megjelent a boltokban, és várhatóan gyarmatáruban — bors, szegfűszeg, vanília — sem lesz , hiány. Megtudtuk ugyanis, hogy a „fogyasztásiaknak” bő hatvanezer dollár értékű ilyesféle árucikk importálására sikerült keretet biztosítaniuk. Vonatkozik ez a kedvező tény, a behozatalból adódó jobb ellátás néhány eddig hiányhiánycikként számontartott ipari termékre is! A téli hidegekre figyelemmel például több ezer pár természetes alapanyagú frottírzoknit szereztek be. Hogy pedig az ajándékozni szándékozók helyzetén könnyesítse- nek. kisebb-nagyobb címletekben „ajándékutalványt” bocsátottak ki, decembertől pedig hosszabbított nyitva tartással, Délker-hetek szervezésével állnak a fogyasztó közönség rendelkezésére. Üjdonság továbbá, hogy az M—3-as autópálya 51-es kilométerkövénél, a vagyis a kísérleti bérszabályozásban nem válik ketté a bér és a részesedés. A bér- színvonalunk az idén várhatóan 10 százalékkal nő. — Nyilvánvaló, hogy ez a költségek csökkentésének és az ésszerű munkaerő-átcsoportosításnak .is köszönhető. E két témában milyen intézkedésekről érdemes szólni? — Az élőmunka drágult, tehát annak hatékony fel- használása elengedhetetlen. A létszámot mindig a termelési feladatok érdekében kell mozgatnunk. Tíz éve tudatosan ösztönöztük a három műszakot vállalókat, mert egyszerűen nem kaptunk embert, aki éjszakázott volna. A pótlék 40-ről 60 százalékra való emelését központi támogatás nélkül. önerőből kellett megoldanunk ami önmagában is 3,5 százalékos bérfejlesztést jelentett. Ma már nemcsak a. fizetéssel, a mozgóbérekkel is a differenciálásra törekszünk Azt hiszem, ennek érzékletes példája, hqgy a karbantartók között 400-tól 3 ezer forint között húzódott a skála. Költségeink 70 százalékát képviseli a dohányalapanyag, érthető, ha ezzel takarékosan bánunk. Emellett a 18 milliós energiaköltség elenyészőnek tűnhet, mégsem pazarolhatunk. A város szívében dolgozunk, a víz- és villamos hálózatot nem vehetjük korlátlanul igénybe, hiszen ha átlépjük a megszabott kereteket, nemcsak bírságot rónak ki ránk, de veszélyeztetjük a lakossági fogyasztást is. A gyár telephelye adott, s ez egyben behatárolja a fejlesztési lehetőségeinket is. Természetes, hogy a környék magánfogyasztóinak rovására nem futtathatjuk fel aránytalanul a termelést már csak az energiaellátás gondjai miatt sem. Abból kell téhát okosan gazdálkodnunk, amit zökkenők nélkül biztosítanak számunkra. — Az említett tíz százalékos bérszínvonal növekedés pontosan mennyit jelent a dolgozóknak? — Tavaly a 290 forintos korrekcióval a dolgozók átlagkeresete 52 900 forint volt két nyári pavilonban karácsonyi ajándékozásra alkalmas élelmi cikkek, ipari termékek árusítását kezdik meg decemberben. Nincsen igazi ünnep jó bor nélkül, tartják a szeszkedvelők. És mivel számuk nem csökken, a kereskedelemnek gondolnia kell rájuk. Az ÁFÉSZ már pótolta is az olcsó árfekvésű, literes borokat, és napokon belül megjelenik bolthálózatában az ötliteres „kiszerelésű” kannás bor. Hová kellett az ízes kadarért, sillerért, zöldszilvániért utazniuk? Az idei és elkövetkező esztendőre főként Bács-Kis- kun megyei szakszövetkezetekkel, termelő gazdaságokkal kötöttek szerződést, mert tapasztalat szerint az alföldi borok ma már legalább olyan kedveltek, mint a nehezebb hegyvidékiek. Ami pedig a sörfogyasztókat illeti, a kis határmenti kereskedelmi forgalom lehetővé tette, hogy az ünnepek előtt a nagyobb üzletekben tizennégy fajta sörből válogathassanak az ínyencek, de gazdag lesz a választék a kisebb boltokban is. A „Balatoni világosaként kedvelt- té vált ital pedig a nagykanizsai sörgyárral létesített évente, az idén 58 600-ra számítunk, az egy főre jútó jövedelem 62 600 forint lesz. Ha nem térünk át a kísérleti bérszabályozásra, az a 46 millió forint, amit most részesedési alapra. műszaki fejlesztési célokra. illetve lakásépítési támogatásra költhetünk, elúszik. mert csak a bérfejlesztés adóját fedezte volna. A dolgozók alátámasztották a közgazdasági főosztályvezetőnő állításait. Pallér Antalné, a cigarettagyártáson gépkezelő, öt éve 3500 forintot keresett három műszakban. Az idén jött vissza gyesről, ugyanabban a munkakörben 5 ezer forintot kap. Gergely György és Sebe József műszerészek állítása szerint most havonta ezer forinttal többet visznek haza, mint tavaly. — A béremelés előtt, s a negyedévenként esedékes mozgóbérek elosztásakor az üzemvezetők javaslatát a helyi politikai, szakszervezeti tisztségviselők egyetértésével állapítjuk meg — mondja Sebe József, aki a Nógrádi Sándor KlSZ-veze- tőség titkára. — Prémiumot nem kaphat az, aki igazolatlanul hiányzott, késett, vagy a társadalmi tulajdon ellen vétséget követett el. Az idén már komoly differenciálásra is volt lehetőségünk a pénzből, ami valóban ösztönzi az embereket. —• A jövő évi szabályozásban új elvonási formákkal kell számolniuk. Jelenlegi ismereteik birtokában bizonyára végeztek már elemzéseket. Mire számíthatnak? — A kísérleti bérszabályozásba vont vállalatok nagyobb gyakorlattal indulnak másoknál,, az 1984-es esztendő tehát jó iskola volt — állítja Bárdos Miklósáé. — Feltétlenül megváltozik majd a vállalati magatartás, ésszerűbb lesz a gazdálkodás. Ha az eddig figyelemmel kísért mutatók mellett eszközeinket is jobban kihasználjuk, a pillanatnyi pozíciónkhoz képest jövőre sem változik lényegesen helyzetünk. Hangsúlyozom akkor, ha a piaci és gazdálkodási feltételeket a mai állapotában nézzük. Mivel ezt azonban mozgásában kell vizsgálni, jövőre nyerni, de veszíteni is lehet... (Folytatjuk) jó üzleti kapcsolat révén „iratkozik fel” kifogyhatatlan áruként az ÁFÉSZ- üzemegységek, vendéglők cikklistájára. Sokan, sok helyütt élnek vissza a karácsony előtti hetekben a fenyőfahiánnyal. Görbe utakon szerzett portékájukat olykor csillagászati áron „mérik” az alkalmi árusok. A Hatvan és Vidéke ÁFÉSZ most igyekszik az effajta zugkereskedelmet a háttérbe szorítani. Sikerült az egyik erdészettel, illetve fagazdasággal olyan megállapodásra jutniuk, miszerint tizenkét ezer folyóméter, friss vágású fenyőfát szállít Hatvanba, s lesz választék is. Ezüst-, fél- ezüst-, és jegenyefenyőből válogathatnak a kuncsaftok már december 8-tól. Ha pedig elfogy a tűlevelű fa a boltok standjairól, a fagazdaság négy órán belül pótolja a hiányt. Zöldség dolgában ugyancsak kedvező a kilátás. A „fogyasztásiaknak” e pillanatban is harminc vagon raktárkészletük van príma minőségű zöldségből, gyümölcsből. A jövőt illetően az jelent megnyugvást, hogy megkezdték az 1985-re szóló szerződéskötéseket a kisárutermelőkkel, reménykedve, miszerint olyan portéka termesztésére vállalkoznak,\ aminek piaca és ára lesz. Moldvay Győző SZÁMÍTÓGÉPES TÁVIRÁNYÍTÁS. Üzembe helyezték Szolnokon az ország legnagyobb teljesítményű olajipari számítógépét. A komputer lehetővé teszi a teljes és mindenperces információcserét az Alföld valamennyi kőolaj- és gázmezője között {MTI fotó - Csíkos F. felv. - KS) Bauxitbányászat, új módszerrel Fazekas Eszter Görbe utak helyett Jó téli áruellátást ígér a Hatvan és Vidéke ÁFÉSZ
