Népújság, 1984. november (35. évfolyam, 257-281. szám)
1984-11-27 / 278. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXV. évfolyam, 278- szám 1984. november 27., kedd ÁRA: 1,40 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA r Kevésből többet A közművelődés feladat- rendszere lényegében nem változott, hiszen az intézményhálózat megyeszerte mindazon célokért munkálkodik, amelyek bő egy évtizede meghatározók a kul- túrálódás szolgálatában. Könyvtárak, összevont mű-* velődési központok, zeneiskolák, képtárak és múzeumok szorgoskodnak több-kevesebb sikerrel az ízlésformálás, a tudományos ismeretnyújtás érdekében, legfeljebb a felvevő réteg szélessége, befogadókészsége dolgában mutatkozik pozitív előjelű eltérés. Mi az. ami ugyanakkor nagy kérdőjelként mered a kultúra szolgálójául sze- gődöttek elé? Ami mindinkább beszűkíti az igény és kínálat kölcsönviszo- nyát? Döntően a pénzhiány, az idővel és a haladással egyre reménytelenebből birkózó tárgyi, gazdasági feltételrendszer. Magyarán és tömören: a közművelődést szolgáló intézményeknek az egyre kevesebből kell a többet, de legalább azt kihozniuk, ami nem fordítja visszájára az eddig jegyzett tendenciát, inkább — bár törékeny! — egyensúlyhelyzetet teremt a két fél kapcsolatában. Hogy ez ellentmond a financiális törvényeknek? A kérdés jogos. De ugyanakkor el is utasítható, ha a gazdasági, társadalmi élet különböző relációjára tekint az ember. Mondjuk az ipari, a mezőgazdasági termelés' világát veszi példának, ahol számtalan jelenség bizonyítja, hogy a szükség és kényszer hatalmasan megmozgatja, kibontakoztatja nem csupán az előkészítő fantáziát, hanem a tárgyias véghezvitel mechanizmusát, formai kultúráját is. E példa miért ne érvényesülhetne a közművelődés terén, szellemi javaink közvetítésében, a befogadás feltételeinek megteremtésében? Válaszom pozitív: a meglévő anyagi, tárgyi feltételek igenis függő viszonyban állanak a szellemi mozgató erőkkel, s akként gyümölcsöznek. ahogyan a kultúrmunkások illő energiával és okos, takarékos, jó tapasztalatokra épülő tervekkel rukkolnak elő. Szemléletükben a mennyiség helyett a minőség lép előtérbe, és lehetőségük határai között a jobbra, a vonzóbbra, a tömegigény magas szintű kielégítésére törekszenek. Jómagam épp emiatt tartózkodom az untalan pénzszűkén rágódó népművelőktől, tudván, hogy két faluval odébb ösztön és okos indulat felényiből príjsperál példásan. És képtelen vagyok kibékülni a könyvtáros, a muzsikus, a muzeológus sirámaival, amikor elképzeléseik. álmaik nem számolnak az adott település szellemi, gazdasági bázisával. Pedig ha valamikor, most igazán a megértés, a bölcs együtt tervezés, a minőség forradalmi elvének kell érvényesülnie a közművelődésben. Kevésből többre, előbbre jutnunk csak így lehet ma. Moldvay Győző „Szabályosan” nehezebb megélni? A Pénzügyminisztérium ellenőrzési főigazgatójának sajtótájékoztatója Nem új a megállapítás: rendkívül bonyolult gazdasági, politikai körülmények között a megújulást szolgáló szabályozókkal nagyobb fegyelemre ösztönözve igyekszünk gyarapítani eredményeinket. A feltételek változnak, hozzáigazítjuk a szabályozást. Ha kell. a közvetett irányítás „kézi vezérléssel” is párosul. Rugalmasan alkalmazkodni, talpon maradni, még több eredményt elérni? Akadnak szövetkezetek, vállalatok, ahol úgy gondolják: a játékszabályok pontos betartásával ezt nem lehet. Előnyökért harcolnak, élnek, és visszaélnek minden adódó lehetőséggel, monopolhelyzettel, baráti kapcsolatokkal és így tovább. Dr. Sütő Dezső, a Pénzügyminisztérium Ellenőrzési Főigazgatóságának főigazgatója hétfőn Szolnokon tartott sajtótájékoztatóján többek között ilyen tapasztalatokról szólt az újságírók előtt. Az ellenőrző apparátusok munkáját korszerűsítő intézkedések bemutatása mellett az idén elvégzett pénzügyi-gazdasági ellenőrzésekből levonható tanulságokat összegezte tájékoztatójában. — Az ellenőrzésnek természetesen nemcsak a visz- szaélések feltárása, a büntetés a célja, — mondta a főigazgató. — A felmérések tapasztalatai nyomán tájékoztatást adunk a központi irányításnak a szabályozók fogadtatásáról. Így például a napokban készül összegző értékelés arról, hogyan építették be terveikbe a vállalatok, szövetkezetek a jövő évi gazdasági szabályozók célkitűzéseit. Szintén újdonság: hamarosan megjelenik a főigazgatóság szerkesztésében o kisvállalkozások adatainak tára. Információkat tartalmaz a kiadvány arról, ki, hol. milyen üzletet ajánl — nyilvánvalóan segíti ez is a vállalkozói szellem élénkülését. Az idén kétezer vállalat, 5800 kisvállalkozás munkáját vizsgálták az ellenőrzési igazgatóságok. Témavizsgálatok során az alacsony hatékonyság. a kirívóan eltérő gazdálkodási eredmények okait a licencvásárlások hatásait elemezték egyebek között. összefüggésben mindezeket népgazdaságunk eddig kimutatható eredményeivel, gondjaival: a bevételi többletek jórészt áremelkedésiekből származtak az idén, újra nőtt a befejezetlen beruházások aránya, az energiatakarékosság „divatja” pedig mintha múló- ban lenne ... A mezőgazdaság kétségtelenül világszínvonalra utaló terméseredményei mellett szólnunk kell például a költségekről is, hiszen egyáltalán nem közömbös mit, mennyiért állítunk elő. Az iparról, a trösztökről szólva pedig azt említette a főigazgató, hogy még mindig a tervutasításos rendszer él a nagyvállalatokon belül. Rugalmasak, mozgékonyak a kisvállalkozások. Az viszont nehezen érthető — hallottuk a tájékoztatón, — hogyan lehet egy vállalatnál becsületesen ledolgozott nyolc óra után a következő négy órában kétszáz százalékkal nagyobb teljesítményt produkálni... Akad jó néhány az általánosnak mondható tapasztalatok mellett a helyi szabálytalanságokból is. amelyeket az ellenőrök feltártak. Bírságok kiszabása, további vizsgálatok kezdeményezése a folytatás, mint például Mátraderecskén, ahol a termelőszövetkezetben egy csirkenevelő üzem bérbe adása körül derültek ki szabálytalanságok. Kérdésünkre a megyei irányítással, a többi ellenőrző szervezettel kialakult kapcsolatról elmondta a főigazgató. hogy egyeztetett programok alapján készülnek a vizsgálatok. Rendszeresen adnak tájékoztatást a helyi vezetőknek, s az együttműködésre — a viták mellett — az erősödő kölcsönös bizalom a jellemző. A gazdálkodási fegyelem javítása közös érdek, s természetesen ezt kell segíteniük a jó szándékú, szakszerű ellenőri vizsgálatoknak is. Hekeli Sándor Losonczi Pál Laoszban A Losonczi Pál vezette párt- és állami küldöttség hétfőn reggel, kambodzsai látogatását befejezve, Phnompenh-ből Vientianba, Laosz fővárosáha indult. Az elutazás előtt Heng Samrin, a Kambodzsai Népi Forradalmi Párt KB főtitkára, a Kambodzsai Népköztársaság Államtanácsának elnöke találkozott Losonczi Pállal, az MSZMP PB tagjával, az Elnöki Tanács elnökével és az általa vezetett küldöttség tagjaival a Cham- car Moon kormányszálláson. A magyar küldöttség vezetője délután fogadta Poeu Lida asszonyt, a Nemzet- gyűlés képviselőjét, a Kambodzsai Országépítési és Védelmi Egységfront Országos Tanácsának főtitkár-helyettesét. Innen a küldöttség egyenesen a repülőtérre hajtatott, ahol Heng Sámánnál az élen az ország legfőbb vezetői búcsúztatták Jelen volt Karsai Lajos, hazánk kambodzsai nagykövete, s a kis Phnompen-i magyar kolónia is búcsúztatta a vendégeket. Nagy Gábor külügyminiszter-helyettes két együttműködési okmányt írt alá vasárnap. Hang Chuon közoktatási miniszterhelyettessel a Magyar (Folytatás a 2. oldalon) Nagygyűlés Mongólia jubileumán Hatvan évvel ezelőtt kiáltották ki a Mongol Népköz- társaságot; a jubileum alkalmából hétfőn ünnepi nagygyűlést rendezett a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa a DANVVIA Központi Szerszám- és Készülékgyár Gorkij Művelődési Központjában. Az eseményen ott voltak a nagyüzem munkásai, valamint a zuglói vállalatok, intézmények képviselői. Az elnökségben foglaltak helyet: Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a budapesti pártbizottság első titkára Várkonyi Péter külügyminiszter, Hetényi István pénzügyminiszter, a városrész politikai és gazdasági életének vezető személyisége. Kovács Béla, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa alelnökének megnyitó szavait követően Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára, az MSZMP KB tagja emelkedett szólásra. Ünnepi beszédében nemzetközi kérdéseket érintve hangsúlyozta, hogy erősítjük sokoldalú együttműködésünket a Szovjetunióval és minden szocialista országgal, így a Mongol Népköztársasággal is. Különleges fontosságot tulajdonítunk a szocialista országok egységének, védelmi képessége erősítésének, külpolitikai lépéseink összehangolásának. Alapvető feladatnak tekintjük továbbra is a nemzetközi enyhülésért folytatott következetes harcot, a fegyverkezési hajsza lefékezését, a leszerelés ügyének előmozdítását. Magyarország és Mongólia kétoldalú kapcsolatairól az Elnöki Tanács titkára többek között elmondta: azok a marxizmls—leninizmus, a szocialista internacionaliz- rpus elvei alapján sokoldalúan fejlődnek, az utóbbi időben sok jíj vonással gyarapodtak, politikai, gazdasági és egyéb téren egyaránt erősödtek. Ezt követően Delgerdalajn Zsambazsancan, a Mongol Népköztársaság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője szólt az ünnepi nagygyűlés résztvevőihez. Köszönetét mondott a jubileumi esemény tiszteletére rendezett nagygyűlésen Mongóliát méltató szavakért. A továbbiakban szólt a mongol nép országépítő munkájának eredményeiről, a hat évtizedes fejlődés főbb állomásairól. Az ünnepi nagygyűlés kulturális műsorral folytatódott, amelyen a dunaújvárosi Vasas Néptáncegyüttes lépett fel. A jubileumi ünnepség az Internacionálé hangjaival ért véget. NEM VOLT IGÉNY SZUKSÉGTAROLÖKRA Szüret után-a szüretről Az elmúlt évekhez képest másként alakult az idei szüret. A szakemberek azt mondják, ha a kalászosokra kedvező az időjárás, akkor általában a szőlő és a gyümölcs érésére már kevésbé! Így volt ez ebben az évben, amikor május végén, június elején az átlagos napi középhőmérséklet és a napfényes órák száma jóval alatta maradt a vártnak. Emiatt a szőlő fejlődésében lemaradt, amelyet már pótolni utólag nem tudott. Nem beszélve arról, hogy a kialakult kedvezőtlen helyzetet tetézte, a csaknem három hónapig tartó aszály, amely a nyári hónapokban következett. Így összeségében mind mennyiségben, mind minőségben az idei szőlőtermés kevesebb a várttól és az előző évekétől is. A szüretre visszatekintve Koós Viktortól, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetőjétől kértünk értékelést: — Megyénk történelmi borvidékein csaknem 11 ezer hektárról szüretelték le a termést. A gazdaságok a minőség érdekében végezték a folyamatos munkákat, a metszéstől kezdve a betakarításig. A már említett tavasz végi hűvös, csapadékos időjárás azonban kedvezőtlenül hatott a fürtképződés- re, különösen néhány fajta esetében. Így a termés javítására az időben elvégzett munkával a gazdaságok csak mérsékelni tudták a kieséseket. Sajnos Gyöngyös környékén a számottevő jégverés is csökkentette a szőlő mennyiségét. Ilyen körülmények közöt a korábbi évektől eltérően csaknem három hétté! később, október elején kezdődött a szüret. Az előkészületeket erre is időben megtették az üzemek. A szervezettség és az együttműködés is megfelelő volt, és tervszerűen kapcsolódtak a munkába a diákok is. Októberben végig kedvezően alakult az időjárás, amelynek hatására meggyorsult a szedés, és november 10-ig az utolsó fürtöket is leszüretelték. — Mit tettek a gazdaságok a minőség javítására? — A bortörvény előírásait betartva sűrítményt használtak. Ezzel igyekeztek ellensúlyozni a kedvezőtlen időjárás okozta minőségi gondokat. Egyébként a múlt évitől összességében 15 százalékkal kevesebb szőlőt takarítottak be az üzemek, bár a hozam még így is túlszárnyalta az országost. A mustok pedig egy-másfél cukorfokkal gyengébbek voltak, mint a tavalyiak. Ebben az esztendőben az Eger—Mátra vidéki Borgazdasági Kombinát, valamint a szőlősgazdaságok további erőfeszítéseket tettek új tárolók létrehozására. Így a szüret ideAmikor még javában tartott a szüret az ostorosi ültetvén veken jén szükségtartályokat nem kellett igénybe venni. — A kevesebb termés miként hatott az üzemek gazdálkodására? — Kedvezőtlenül, miután néhány szőlősgazdaságban pénzügyi gondokat is okozott. Mindenesetre igyekeztek mindent elkövetni ezek mérséklésére. Mint a többi munkában így a szüretnél szervezetten támogatták egymást az üzemek, de jó munkát végeztek a diákok, a tanárok, a szövetkezeti nyugdíjasok, amiért ezúton is szeretnénk elismerésünket kifejezni! A következő hetekben, hónapokban a borászokon a feladat, hogy megfelelő, a fogyasztói igényeket kielégítő termékeket készítsenek. Ehhez a feltétetek adottak. Hesstusa Károly Azóta már tartályokban érlelik az új bort (Fotó: Perl Márton)
