Népújság, 1984. november (35. évfolyam, 257-281. szám)

1984-11-23 / 275. szám

NÉPÚJSÁG, 1984. november 23., péntek i. Mitliárdok - hulladékból Hulladék? Semmirevaló. — így él a tudatunkban. Pedig egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy mindazon anya­gok zöme, amelyek eddig szemétdombra kerültek, visz- szajuttatva a termelésbe — jól hasznosíthatók. Másutt, más országokban ez egyér­telműen igazolódott. Szemétdombjaink pazar­lásunk anyagi megnyilvánu­lásai. Mielőbb át "kell érté­kelnünk fogalmainkat, szo­kásainkat. hogy a szemét­dombra valóban a semmire sem használható Hulladék, maradék kerüljön. Ehhez persze pénz kell. Volt és van. Több mint 10 milliárd forintot tervezett a kormány a melléktermék- és hulla­dékhasznosító program megvalósítására. És hogy ez az összeg mennyire nem ablakon kidobott pénz, arra példák vannak . .. Mire jó a salak? Üzembe helyezték a 2,1 milliárd forintos költséggel felépült ózdi salakfeldolgo­zót. Az iparvárosban az el­múlt évtizedek alatt csak­nem 35 millió tonna salak halmozódott fel. szennyezte a környezetet és a levegőt. Most megváltozott a hely­iét. A feldolgozó, hidegjá­ratás és próbaüzem után, óyente 1,5 millió tonna sa­lakból hozzávetőlegesen 320 ezer tonna vasat, vastartal­mú anyagot képes vissza­nyerni. 'így kevesebb ércet ég kokszot kell behozni kül­földről. a megmaradó dollá­rokat másra költhetjük, cáökken a kohászat önkölt­sége. A végtermékként ki­került salak pedig tovább hasznosítható a népgazda­ság több területén. ígéretes kísérletek kez­dődtek a mezőgazdaságban. Szabolcs megyében apróra zúzott salakot juttattak a termőföldre. Az eredmény: a salakban található mész és magnézium javította az úgynevezett savanyú talaj minőségét. Salakzúzalékból már több út épült Bor­sodban. de alkalmas útlap és adalékanyag készítésére is.' Mivel hazánkban tovább­ira is a magánerős építke­zések a meghatározók, jó hír. hogy a salak falazó­anyag gyártására is alkal­mas. Számos jó tulajdonság­gal bír az új termék: kitű­nő hőszigetelő, könnyű, nagy kiterjedésű. tehát gyorsan lehet vele építkez­ni. Valójában Ózd és Mis­kolc környékén régóta épül­nek „salakházak’'. „Alapanyag” lesz bőven, hiszen nemcsak Ózdon, ha­nem Dunaújvárosban is megkezdték a salakfeldol­gozást. Több millió tonná­ra tehető a Dunai Vasmű­ben felgyülemlett salak; a számítógéppel vezérelt be­rendezések két műszakban dolgoznak november elejé­től. Végül is eltűnnek a sa­lakhegyek. tisztább levegő­höz, környezethez jutunk, és még pénzünk is marad. Heves megyében is létesül hulladékanyagot hasznosító gyár. Most építik a Mátra Gázbetongyárat. ahol a Ga­garin Hőerőmű égéstermékét, a pernyét dolgozzák fel. Olcsóbb gumi, újrafutózóssal Látni kell: nagy üzletet ígér a salakfeldolgozás. Akárcsak a gumiabroncsok újrafutózása. Magyarorszá­gon évente megközelítőleg kétmillió külső gumikö­penyt használnak fel; a felszerelt személygépkocsi­abroncsok 30, míg a teher­gépkocsi-abroncsok 20 szá­zaléka újrafutózott. össze­hasonlításul megemlíthető, hogy Olaszországban a fel­használt tehergépkocsi-kö­penyek 80 százaléka újrafu­tózott. Ami egyben jelzi, vannak még kihasználatlan lehetőségek idehaza. Az a tapasztalat, hogy különösen a tehergépkocsik abroncsait futtatják túl a gépkocsivezetők, csökkentve ezzel az újrafutózható kö­penyek számát. Jól bevált a TSZKER gu­miabroncs-importja. Űjra- futózható Continental, Dun­lop, Goodyear. Michelin és Pirelli külső köpenyeket vá­sárolt külföldön, amiért áruval fizetett, tehát dollár nélkül jutott hozzá, ugyan­akkor bővíteni tudta a ha­zai választékot. Szakemberek állítják kü­lönböző vizsgálatok alapján, hogy az újrafutózott abron­csok megközelítik az új gu­mik minőségét, és jóval ol­csóbbak. Az elhasználódott, de új- raíutózásra alkalmatlan ab­roncsok gazdaságos haszno­sítására is találtak módot. Beremenden 29 millió fo­rintért olyan tüzelési rend­szert építettek, amely al­kalmas a külső gumiköpe­nyek elégetésére. Számítások szerint 20 ezer tonna kö­peny elégetésével 10 ezer tonna fűtőolajat lehet he­lyettesíteni. Új berendezések Várhatóan ez év végéig befejeződnek a Taurusban végzett kísérletek, amelyek­nek az a lényege, hogy az újrafutózásra alkalmatlan abroncsból — a textil', a fém és a gumi szétválasz­tása után — őrleményt ké­szítenek. Ez aztán gumialap­anyagként felhasználható. A megoldásra és az eljárás­hoz szükséges berendezésre szabadalom született a Tau­rusban. Pontosan 1980-ban hirdet­te meg a kormány a mel­léktermék- és hulladékhasz­nosítási programot- A közel­múltban a Gazdasági Bi­zottság is áttekintette a meg­valósítás eddigi tapasztala-- tait. Amint említettük, több mint 10 milliárd forint' for­dítható azokra a beruházá­sokra. amelyek elősegítik a program eredményes megva­lósítását. Az újrahasznosí­tással ez ideig 6 milliárd forinttal sikerült növelni a hazai nyersanyagbázist. H. T. Családi ház — betonyp elemekből Immár országszerte ismertek a Nyugat-ma­gyarországi Fagazdasági Kombinát cement­kötésű forgácslapból épített házai. A betonyp elemekből 15—20 nap alatt szerelhető össze egy 120 négyzetméteres családi ház. (MTI fotó — Czika Lászllé felv. — KS) AMI NAGYOBB TELJESÍTMÉNYEKRE ÖSZTÖNÖZ Kisvállalkozások és a szakszervezet Idestova négy éve már, hogy megszületett a hatá­rozat, amely lehetővé tet­te az új típusú gazdasági szervezetek létrehozását. Még összeszámlálni is ne­héz, hogy azóta hány alka­lommal foglalkoztunk ez­zel. Országszerte beszédté­ma lett az új lehetőség, a kisvállalkozás, a gmk kü­lönböző módja, formája. Ügy reagáltunk rá, mint minden újra: ellentmondá­sosan. Voltak, akik istení­tették, s azonnal jóslatok­ba bocsátkoztak arról, hogy milyen rövid idő alatt hoz mindez gazdasági fellendü­lést. S olyat is lehetett hal­lani, hogy akadnak, akik egyáltalán nem örültek az új formáknak. Nemrégiben a Szakszerve­zetek Heves megyei Taná­csának elnöksége tárgyalt a témáról. Elsősorban helyzet- elemzést végeztek, majd vá­zolták a fejlődést, a tovább­lépés lehetőségeit is. Egy­ben meghatározták azokat a szakszervezeti feladatokat, amelyek a kisvállalkozással kapcsolatosak. Megállapítot­ták, hogy már vállalati, szö­vetkezeti körökben és a la­kosság előtt is elismertek az új vállalkozási formák. Ezt pedig azzal vívták ki, hogy bebizonyították: többségük­ben valós társadalmi igé­nyek kielégítésére töreksze­nek. A személyi jövedelmek nagysága azonban még a mai napig is vitát vált ki. A kezdeti lelkesedés is mint­ha alábbhagyott volna. A vállalkozói kedv az utóbbi évben mérséklődött. Akik vállalkoznak... A szervezeti korszerűsítés keretében létrejött tanácsi kisvállalatok munkáját már jól ismeri a lakosság. Az eg­ri a recski és a füzesabo­nyi Gelka-szervizekből jött létre az Elektromos Karban­tartó Vállalat egri székhely- lyel. A hatvani, a hevesi, a petőfibányai Gelka-szervizek pedig hatvani központtal Háztartási Elektromos Kar­bantartó Vállalattá alakultak át. Gyöngyösön viszont min­den maradt a régiben. A megyeszékhelyen egy elekt­romos alkatrészboltot is nyi­tottak. Ez viszont az eddi­gi tapasztalatok szerint nem szolgálja a kisvállalatok anyagellátását. Az autójaví­tás területén az AFIT Vál­lalat egri, gyöngyösi, hatva­ni szervizeiből alakultak ta­nácsi kisvállalatok. Az SZMT elnöksége meg­állapította, hogy a kisválla­latok pénzügyi helyzete ren­dezett, szervezeteik kiépültek, árbevételük növekvő és lét­számuk stabil. Figyelemre méltó az a háttérszervezet, amelyet Kerecsenden hoztak létre raktárként. Itt autó-, valamint a Gelka által for­galmazott alkatrészeket árul­nak. , Az új vállalkozási formák közül a legnagyobb érdek­lődés a gazdasági munkakö­zösségek iránt nyilvánult meg. Ezek nem a lakossági igények kielégítésére alakul­tak, hanem a termelésben jelentkező hiányosságok fel­oldására. Így például szer­számok tervezésére, gyártá­sára, pótalkatrészek előállí­tására, karbantartására, im­porthelyettesítésre, kiegé­szítő munkák végzésére. A magánvállalkozók ke­retén belül működő gaz­dasági munkaközösségek te­vékenysége szerteágazó. Egy részük szellemi, mintegy harmaduk termelőmunkát végez. Jelentős részben hi­ánycikkeket gyártanak, il­letve a háttéripart szolgál­ják ki. A kisiparosok szá­ma 1984 első felében jelen­tősen megnőtt. Manapság csaknem ötezren rendelkez­nek már iparengedéllyel. Különösen a személy- és teherfuvarozók száma növe­kedett. Az érdeklődés leg­inkább a városok irányába mutatkozott meg, a kistele­püléseken csak mérsékelten emelkedett a kisiparosok hányada. Fizetések Az elnökség megállapítot­ta, hogy a kisvállalkozások alapvetően megfelelnek a létrehozásukkor megfogal­mazott célnak és követel­ményeknek. Működésűk ked­vező társadalmi hatást vál­tott ki. Létrejöttükkel segí­tették a gazdaság eredmé­nyes működését, bővült a munkaidő, növekedett a fog­lalkoztatás hatékonysága. Felgyorsította a társadalmi­lag hasznos egyéni és kol­lektív kezdeményezéseket, s feltárta a tartalékokat. A vállalati gazdasági munka- közösségek révén erősödött a kollektívákhoz való kötődés. Növekedett a kapacitás, a termelői berendezések, a gé­pek kihasználtsága. A vállalkozók munkájára a pontosság, a határidők fe­gyelmezett betartása, a mi­nőségi követelmények telje­sítése a jellemző. Ebből adó­dik, hogy javult a kereslet- kínálat összhangja és mér­séklődött a hiánycikkek kö­re. A személyes jövedelmek vállalkozási formánként el­térők voltak. A kisszövetke­zetek az elmúlt évben jól gazdálkodtak, az átlagkerese­tek 1400—13 ezer forint kö­zött mozogtak. A vezetők jövedelme viszont arányta­lanul magasabb volt a töb­bi gazdasági egységhez ké­pest. A vállalati gazdasági munkaközösségekben dolgo­zók bére a főállás másfél­kétszerese. Egyéb szerveze­tekben a kisiparban kiala­kult viszonyok a jellemzőek. Főmunkaidőben is ... Az elnökség jó néhány visszásságra is felhívta a fi­gyelmet, amelyek a kisvál­lalkozások kapcsán alakul­tak ki. Ezen túlmenően pe­dig meghatározta azokat a feladatokat, amelyek ezen a területen a szakszervezeti bi­zottságokra hárulnak. Így többek között arra irányí­totta rá a figyelmet, hogy a kétségtelen eredmények a vállalkozások valamilyen formájában jöttek, létre. Ott, ahol szervezettebb, fegyel­mezettebb körülmények kö­zött dolgoztak. A célokat vi­lágosan meghatározták, a feltételek biztosítottak. Ezért tehát ezek a vállalkozások felszínre hozták a főmunka- időbeli munkaszervezési, nor- mázási hiányosságokat, az el­számolási nehézségeket. Ezen túlmenően követke­zetesen meg kell követelni a szabad idő terhére vál­lalt munka elhatárolását a főmunkaidőtől. A szakszer­vezetek fő törekvése, hogy világos célmeghatározással, a munkafeltételek biztosításá­val ösztönözzön kiemelkedő teljesítményekre főmunka­időben is, és ezzel arányos anyagi elismerés valósuljon meg. Egyebek mellett azt is feladatként jelölték meg, hogy a propagandamunka javításával kapjon reális megítélést a közvélemény és a munkahelyi kollektívák előtt a kisvállalkozások he­lye, szerepe és jelentősége. Kis Szabó Ervin Messziről indult,.. (Bukta Imre felvétele) — Hogyan látja a cigá­nyok helyzetét egy fiatal­ember, Horváth Róbert, a Finomszerelvénygyár dolgo­zója, aki családjával Felné­meten, a Béke úton lakik? — Itt nálunk a gyárban nincs megkülönböztetés. Aki becsületesen helytáll, ugyan­úgy érvényesülhet, mint bárki más. Jó nevelőiskola a cigányoknak a kompresz- szor gyáregység 31-es üze­me, a munkahelyem. Sokat köszönhetek és is a Zrínyi Ilona ötszörös aranyjelvé­nyes szocialista brigádnak. Nagy megtiszteltetés ért nem­rég. A KISZ Központi Bi­zottsága Tatán rendezett ci­gányfiatalok részére négy­napos tábort. Az országos találkozón Heves megye 12 küldötte között én képvisel­tem a Finomszerelyénygyá- rat. Érdeklődéssel figyeltük mindannyian a cigányság történetéről bemutatott fil­met, s az előadásokat az életmódról és kultúráról. Vé­leményt cseréltünk, vitat­koztunk a szekcióüléseken és közösen kerestük a ple­náris üléseken azokat a mó­dokat, amelyek lehetővé te­szik a cigányfiatalok foko­zottabb bevonását a közélet­be. — , Itt értesültem arról, hogy cigányújságot tervez­nek megjelentetni Magyar- országon, és Lakatos Meny­hért író szerkesztésében a TIT Vas megyei szervezeté­nél cigány—magyar, ma­gyar—cigány kisszótár je­lent meg. Sok barátra lel­tem Tatán. A kulturális programból nekem különö­sen a sátoraljaújhelyi tánc­csoport műsora tetszett, be­szélgettem is velük, készek eljönni táncukat bemutatni Egerbe is. Biztosan lehetne, érdemes lenne itt, a Bervá- ban is egy cigány hangsze­res, vagy más szakkör, vagy klub jellegű csoportot meg­szervezni! — Szó volt ott Tatabá­nyán a vándorcigányokról is, a rokonokról, testvérek­ről, akiket először még le kell telepíteni! Messziről jöt­tem én is, ha nem is kilo­méterekben számolva. Ki­lencen vagyunk testvérek, egy kereső volt. Hét lány, kést fiú, s analfabéta szü­lők. Hat osztályt jártam, mert rossz' időben sosem en­gedtek iskolába. Annyit hiá­nyoztam, hogy több vizsgát nem tudtam letenni. Itt a gyárban fejeztem be a dol­gozók esti iskolájában a VII—VIII. osztályt. Fokoza­tosan egyre több műszaki ellenőrzési feladatot tanul­tam meg, így önállóan vé­gezhetem a munkámat. Még tovább szeretnék tanulni, szakmunkásvizsgát tenni. Három műszakos beosztás­ban ötezer-kettőszázra jön ki a keresetem. Lakásra gyűjtünk. Jelenleg szoba­konyhában három gyerek­kel lakunk. Robi már 11, Ilonka 9, a legkisebb, Zoli­ka még másfél éves. Fele­ségemmel mindig azon igye­kezünk, hogy a gyerekeknek ne legyen hiánya semmiből, ne vessék meg őket a többi­ek. Ijúsági takarékbetétből gépesítettük a háztartást, van tv, rádió, mosógép, centrifuga. Nemrégen Szat- már típusú bútort vásárol­tunk részletre. Szabad időm­ben kőműves segédmunkát vállalok, de azért a Tiszára is kijutok horgászni. Horváth Róbert becsületes munkavégzése, segítőkész­sége, tudásvágya, közösségi tettrekészsége elismerést vált ki munkatársaiból. KISZ- alapszervezetük ma is egyik legaktívabb tagjaként, az úttörőkkel való kapcsolat felelőseként tevékenykedik. Simon Imre

Next

/
Thumbnails
Contents