Népújság, 1984. november (35. évfolyam, 257-281. szám)
1984-11-23 / 275. szám
2. NÉPÚJSÁG, 1984. november 23., péntek Befejeződött az RKP kongresszusa A kongresszusi küldöttek délután zárt ülésen megválasztották a párt új veze- zető szerveit. Ezután Manea Manescu, a kongresszus elnökségének tagja nyilvános ülésen bejelentette, hogy egyhangúlag ismét Nicolae Ceausescut választották meg az RKP főtitkárává. Az új központi bizottságnak 265 tagja es 181 póttagja van. A központi bizottság politikai végrehajtó bizottsága 23 tagból és 25 póttagból áll. Elena Ceausecu ismét a pvb tagja. Nicu Ceausescu pedig a pvb póttagja lett. A központi bizottság titkáraivá Josif Bancot, Emil Bobut, Ion Coment, Silviu Curtiiceanut, Petru Enachet, Constantin Radut, Ion Ra- dut, Ion Stoiant és Ilié Verdetét választották meg. A kongresszuson Nicolae Ceausescu mondott záróbeszédet. Köszönetét mondott azért, hogy ismét a párt főtitkárává választották. A főtitkár ezt követően a legmagasabb pártfórum munkáját befejezettnek nyilvánította. Összehívták a Varsói Szerződés tagállamainak külügyminiszteri bizottságát Az előzetes megállapodásnak megfelelően december elején Berlinben kéről sor a Varsói Szerződés tagállamai külügyminiszteri bizottságának soros ülésére. (MTI) Szovjet—amerikai tárgyalások kezdődnek Genfben Csütörtökön este, Moszkvában és Washingtonban a Szovjetunió és az Egyesült Államok az alábbi azonos szövegű közleményt hoeta nyilvánosságra: A Szovjetunió és az Egyesült Államok megállapodott új tárgyalások megkezdéséről annak érdekében, hogy kölcsönösen elfogadható megállapodást érjenek el a nukleáris és űrfegyverzetek teljes kérdéskörében. E tárgyalások tárgyának és céljainak közös meghatározására Andrej Gromiko szovjet és George Shultz amerikai külügyminiszter 1985. január 7—8-án találkozót tart Genfben. Vlagyimir Lomejko, a szovjet külügyminisztériuim szóvivője a bejelentést ismertetve hangsúlyozta, hogy nem a korábbi, megszakadt tárgyalások folytatásáról van szó, 'hanem a Szovjetunió és az Egyesült Államok között; teljesen új tárgyalási fórumról. Rámutatott arra, hogy Andrej Gromiko és George Shultz találkozója éppen e megbeszélések témájának meghatározását szolgálja, s ezért a tárgyalások témáját illetően ma még találgatásokba sem lehet bocsátkozni. Lomejko emlékeztetett arra, hogy a Szovjetunió, mint azt vezetői, köztük Konsz- tantyin Csernyenko, az SZKP KB főtitkára, kijelentették, mindig érdekelt volt és az is marad az Egyesült Államokkal folytatott egyenjogú és becsületes tárgyalásokban. Az SZKP PB a KGST havannai ülésszakáról A SZKP Központi Bizottságának Politikai Bizottsága csütörtöki ülésén áttekintette a KGST havannai kormányfői szintű 39. ülésszakának eredményeit. A testület megállapította, hogy a havannai ülésszak mindenekelőtt a KGST-országok gazdasági csúcstalálkozóján elfogadott határozatok megvalósítására irányult. E határozatok megvalósításának első eredményei máris azt mutatják, hogy azok elvi jelentőségűek a testvérállamok közötti együttműködés további mélyítése, valamint annak szempontjából, hogy erőfeszítéseiket a gazdasági együttműködés legfőbb, el-. sőbbséget élvező területeire összpontosítsák. A PB rámutatott, hogy ebben fontos szerepet tölt be az 1986 —90 évekre szóló népgazdasági tervek összehangolása, mivel ez jó alapot képez a szocialista államok gazdaságának folyamatos fejlesztéséhez. A testvéri országok tudományos és műszaki fejlődését hivatott gyorsítani — állapította meg a testület — a közösen kidolgozott tudományos és műszaki fejlesztési komplex program. A Politikai Bizottság megállapította: a havannai ülésszak kinyilvánította. hogy erősödik a szocialista közösség államainak egysége és összeforrottsága, növekszik a KGST nemzetközi tekintélye. A szocialista országok az imperializmus agresszív és militarista irányvonalával szemben azzal a szilárd elhatározással lépnek fel, hogy mindent megtesznek a béke megóvása és a nukleáris katasztrófa elhárítása érdekében. Meghallgatta a Politikai Bizottság annak a szovjet küldöttségnek a jelentését, amely részt vett Indira Gandhi hamvasztásán. A Politikai Bizottság ennek kapcsán megállapította: a Szovjetunió nagy rokonszenvvel kíséri az indiai nép és az indiai kormány törekvését, hogy megszilárdítsa állama egységét és függetlenségét, megvédelmezze szuverenitását és területi épségét. MONTEVIDEO: Rodney Arismendi, az Uruguayi Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára egységre szólította fel a katonai diktatúra valamennyi ellenfelét. Arismendi, aki több éves száműzetés után november elején térhetett vissza hazájába, a széles front földreform-törvény kihirdetését követeli és síkraszáll azért, hogy a lakosság életkörülményeinek’ javítására hozzanak azonnali intézkedéseket. WASHINGTON: Erőszakkal távolították el Dél-Aírika washingtoni nagykövetségéről, majd letartóztatták a rendőri szervek az* amerikai főváros egyetlen kongresszusi képviselőjét, a fekete bőrű Walter Fauntroyt és az Egyesült Államok Polgárjogi Bizottságának alelnökét, Mary Frances Berryt. A vezető polgárjogi politikusok a fajüldöző rezsim terrorja, a fekete bőrű afrikaiak ellen elkövetett kegyetlenségei miatt, tiltakoztak. —( Külpolitikai kommentárunk )— Washington lépést vált? AZ ELMÚLT HETEKBEN MEGSZAPORODTAK a reményt keltő jelek a világpolitika legfontosabb szférájában: többször is biztató nyilatkozatok hangzottak el Moszkvában, újra meg újra megerősítve a Szovjetunió tárgyalási szándékát, megegyezési készségét az Egyesült Államokkal, s ezúttal a másik oldalról sem a legutóbbi években megszokott elutasítás, kitérés volt a válasz. Szerdán ugyanis az amerikai fővárosban igen magas kormánykörök hozták a sajtó tudomására, hogy a két nagyhatalom elvileg megállapodott egy újabb külügyminiszteri találkozóban. Mégpedig hamarosan, úgy tudják Washingtonban, hogy januárban. Emlékezetes, hogy szeptemberben Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter, az ENSZ-közgyűlés ülésszakán járván, ellátogatott a fővárosba, Washingtonba is, ahol nemcsak amerikai kollégájával, Shultz- cal, hanem magával Reagannel is tárgyalt. Joggal vélték a világban a politikára így vagy úgy odafigyelek, hogy végre valami talán elindul a két nagy között, a reagani első évek olyan rossz viszonya után.' Csak akkor még sok volt a kétely. Már ami a washingtoni szándékokat illeti. Hiszen az elnök a választási kampány finisében volt, ezért a gvanu némi okkal élt még, hogy amit január óta — ekkor mondott hivatali ideje alatt Reagan olyasmit, ami a szovjet—amerikai kapcsolatok megjavításának szándékát mutatta —, nyilatkozgatott, az javarészt csak szavazathódító taktika, s nem meggyőződésből fakadó, valódi lépésváltás. NOS, AZ ELMÚLT HETEK JELEI SZERINT, az amerikai elnök politikusi pályafutásának utolsó éveiben nem akarja megszilárdítani az első négy elnöki évben „beszerzett” bélyeget, amely szerint Ronald Reagan idején voltak a legrosszabbak a szovjet— amerikai kapcsolatok, évtizedek óta. A választás után washingtoni hangok azzal kecsegtetnek, hogy az amerikai vezetés végre hajlandó komolyan venni a két nagyhatalom viszonyának megjavítását. Komolynak minősítik készségüket a fegyverzetkorlátozási tárgyalások felélesztésére, amelynek feltételeit Moszkva már sokszor tisztázta, s ismételten hangsúlyozta, hogy készen áll előrelépni az ügyben. E készség most már talán valódi és pozitív visszhangra lel az Atlantióceán túlpartján. A világ sok súlyos bajának gyógyítására növekednének az esélyek a washingtoni lépésváltással. Avar Károly Pusztító vihar Indiában Dtomfegvvermentes Észak-Európát! Már 447 halálos áldozata van az Andhra Prades és Támilnádu indiai államokban pupsztító viharnak és az azt kísérő áradásoknak — közöltté a PTI indiai hír- ügynökség. Eddig 78 ezer embert kellett a természeti katasztrófa miatt otthonából kitelepíteni. Az Észak-Európával kapcsolatos NATO-tervek realizálódása, az amerikai manőverező robotrepülőgépek megjelenése Nagy-Britan- niában és a skandináv vizeken tartózkodó amerikai hadihajókon még időszerűbbé tette az észak-európai atomfegyvermentes övezet kérdését. A szóban forgó manőverező robotrepülőgépeknek a szovjet célpontok eléréséhez kis magasságban át kell re. pülniük nemcsak a NATO- hoz tartozó Norvégia, hanem a semleges Svédország, nemkülönben Finnország légterét is. Tudott dolog, hogy Norvégia -részt vesz a NATO atomhadászatának tervezé. seben és infrastruktúrájának létrehozásában. Húsz katonai repülőterét amerikai, brit és más NATO-gé- pek ' rendszeresen használják. Egy éve derült ki, hogy 1974 óta Norvégia és az Egyesült Államok között titkos megállapodás van, amely feljogosítja az amerikai atombomfoázókat, hogy „válsághelyzetben” leszállhassanak norvógiai repülőtereken. A norvég fjordok- ban csaknem egy tucat tengerészeti támaszpontot használnak az északi vizeken őrjáratozó amerikai atom- tengeralattjárók. Egy 1980- as egyezmény alapján Norvégiában raktározzák az amerikai gyorsan bevethető erők nehézfelszerelésének egy részét. Dániának fontos szerepet szán a NATO a balti tengerszorosok ellenőrzésében. „Válsághelyzetben” 40 ezer amerikai és angol katonát, valamint repülő magasabb egységeket dobnak át az országba. A dán- hadsereget kiképezik atomfegyver alkalmazására, a dán légierő F—104-es és F—16-os gépei atombombáikként is bevethetők. Az izlandi Keflavikban hatalmas amerikai támaszpont van, több mint háromezer amerikai katonával, F—4-esekkel, amelyeket most váltanak ' fel az F—15-ösök. Nem kizárt, hogy Keflavik atomrobbanótöltetek raktározására is szolgál, különösen amerikai légi és haditengerészeti kötelékek átvonulása idején. Az izlandi kormány képtelen tisztán látni, mivel az amerikaiak gyakorlata az, hogy sem nem cáfolják, sem nem erősítik meg atomfegyverek jelenlétét az egyes katonai objektumokon. Észak-Európát ma mindettől függetlenül atomfegyvermentes övezetnek tekin. tik és a közvélemény szívesen venné ennek nemzetközi jogi erejű megerősítését, valamint az atomhatalmak olyan értelmű kötelezettségvállalását, hogy az övezet államai ellen nem alkalmaz, nak atomfegyvert. Unden svéd külügyminiszter már 1961-ben felvetette a „nem-atomhatalmak klubjának” gondolatát Észak- Európáíban, de nem talált kellő támogatásra. Az észak - eutópai atomfegyvermentes övezet tervét hivatalosan Urho Kekkonen finn köztársasági elnök terjesztette elő 1963. május 28-án. „A skandináv államok — mondotta — ténylegesen már most is atomfegyver- mentes övezetet alkotnak. Ez azonban jelenleg egyoldalú deklarációikra támaszkodik. Azzal, hogy kölcsönös lépésekkel alátámasztanák a jelenlegi állapotot, nem kellene megváltoztatniuk politikájukat és e? nem veszélyeztetné biztonságukat, s nem érintené a hatalmi egyensúlyt sem földünkön. Ilyenformán nem károsítaná külső hatalmak érdekeit... A skandináv országok azzal, hogy atomfegyvermentes övezetté nyilvánítanák magukat, kikerülnének az atomhadászat fejlődésével járó spekulációk köréből és biztosítanák, hogy ez a körzet a nemzetközi feszültség körén kívül marad.” Svédország ellentmondásosan, Norvégia és Dánia fagyosan fogadta a finn javaslatot. Csaknem két évtizednek kellett elmúlnia, hogy Stockholm, Oslo és Koppenhága tárgyalási alapnak fogadja el a finn javas latot és késznek mutatkozzék gyakorlati lépésekre. Természetesen az övezet elgondolása kapcsán Moszkvára irányult a figyelem, hiszen a Szovjetunió északnyugati területei hadászati fontosságú erőcsoportosításoknak adnak helyet. Szovjet részről kezdettől fogva támogatták az övezet tervét és 1974-ben bejelentették, hogy a Szovjetunió más atomhatalmakkal együtt kész garantáLni az észak-európai atomfegyver mentes övezet státusát. Jurij Andropov 1983 májusában finn társadalmi szervezetek képviselői előtt kijelentette: „A Szovjetunió, akár sokoldalú megállapodás, akár kétoldalú egyezmények formájában kész kötelezettséget vállalni arra, hogy nem alkalmaz atomfegyvert azokkal az észak-európai országokkal szemben, amelyek e zóna részei. Ezeknek az országoknak a biztonságát természetesen csak akkor lehet megbízhatóan szavatolni, ha ugyanilyen garanciát vállalnak a NATO atomfegyverrel rendelkező tagállamai is. Ezt a garanciát azonban a Szovjetunió nem tekinti saját kötelezettségvállalása előfeltételének.” Még fontosabb, amit szovjet vezetőik az utóbb, években ismételten hangoztattak, nevezetesen, hogy figyelembe véve több skandináv ország kívánságát, a Szovjetunió kész lenne megvizsgálni néhány olyan lényeges intézkedést, amely saját területének az említett zónával határos részeire vonatkozik, s amely elősegítené, hogy megszilárduljon Észak-Európa nukleáris fegyverektől mentes státusa. Ezeket az intézkedéseket azonban az érdekelt államokkal meg kellene tárgyalni, hogy ne károsodjék az egyenlő és nem csökkenő biztonság elve. Az északi országok miniszterelnökei 1983 augusztusában megvitatták az észak-európai atomfegyvermentes övezet tervét, amely egyébként az Északi Tanács évi konferenciáin is napirenden van. A svéd és a finn kormány kapcsolatban áll más kormányokkal az esetleges egyezmény tervezetének kidolgozás céljából. Moszkva észak-európai vendégei nemcsak érdeklődést tapasztalnak a szov jet vezetőknél az északeurópai atomfegyvermentes övezet terve iránt, hanem őszinte együttműködési szándékot is a terv valóra váltásában. Sőt szovjet részről közölték velük: a Balti-tenger térségének atomfegyver- mentes övezetté nyilvánításától sem zárkóznának el. Pirityi Sándor ISMÉT KAPHATÓ A korpás pehely! Természetes rostanyagokban igen gazdag készítmény. Pótolja a szervezetben a helytelen táplálkozási szokások révén kialakult rosthiányt. Leggyakrabban a rosthiány okozza az emésztési zavarokat, a székrekedést, bélrenyheséget. A korpás pehely langyos tejjeí, joghurttal, kefirrel elkeverve ízletes és modern kiegészítője étrendünknék. Gyártja a LACTA Tápszerqyár, KÖRMEND. Kapható az ABC-áruházakban.
