Népújság, 1984. november (35. évfolyam, 257-281. szám)
1984-11-21 / 273. szám
4. NÉPÚJSÁG, 1984. november 21., sxerda C iatal. hamvas arcú. ■ártatlan tekintetű főszereplőt keresett Bohák György rendező Vercors Farkascsapda című lírai novellájából készülő filmjéhez. Jjó néhány színházban megfordult, mígnem, az Odry Színpadon rátalálta megálmodott főszereplőre, a főiskolás Göfz Annára. A film további főbb szereplői neves művészek: Ruttkai Éva. Mádi Szabó Gábor. Lukács Sándor és Öze Lajos. Vercors különös hangulatú. feszültséggel teli története a világ legbékésebbnek látszó vidékén, a lakott településtől távol meghúzódó erdészházban játszódik. Ott az erdő mélyén él zárkózott, zord apjával és idős nagynéniével egv fiatal lány. aki FARKASCSAPDA derűs nyugalomban mit sem tud az erdőn túli életről. Az apa mindent' elkövet, hogy ez így is maradjon. Csapdákkal veszi körül a házat, hogy elvegye az arra tévedő kíváncsiskodók kedvét a hívatlan látogatástól. Ám, egy napon minden óvintézkedés ellenére feltartóztathatatlanul betör a külvilág. Fiatal ismeretlen férfi esett a csapdába. A súlyosan megsérült idegent kénytelenek befogadni a házba. és ápolják, amíg fel nem épül. Innentől kezdve egy titokzatos történet kezd kibontakozni. A házigazda másnap a Vogézekbe indul fát vágni, de nem szívesen hagyja magára családját. Julien, az idegen pedig igyekszik a lány bizalmába férkőzni, minden alkalmat megragad, hogy a közelében lehessen. Ám, akik szokványos szerelmi történetre gondolnak, tévednek. Julien saját életéről, múltjáról mesél. Az események szálai a háború rémisztő torokszorí" tó, emberpusztító időszakába vezetnek Vissza. Egyre inkább nyilvánvalóvá válik, hogy az ismeretlen fiatalember nem véletlenül tévedt erre a vidékre, hanem nagyon is sok köze van az erdő lakóihoz. Bohák György rendezőhöz közel áll Vercors költői realizmusa. ezért is döntött úgy, hogy megfilmesíti e csodálatosan szép és szomorú történetet. A novellát Lend- vai György alkalmazta filmre, a dramaturg Bernáth László, a zeneszerző Novák János. . A felvételek döntő többsége Máriamakkoson készült, az erdős vidéken felépített kis házikóban, de forgattak stúdióban is és néhány jelenetet a Párizsi udvarban vettek fel. A hetven perces film azonban egy kicsit eltér a novellától. A rendezői koncepció szerint a film középpontjában nem Julien öntudatra ébresztő figurája, hanem a fiatal lány eszmélése áll. Csík Ibolya Ferencsik Csaknem négy évtizeden at ez a név fémjelezte a magyar hangversenyéletet. Mérce volt, minőségjel, amelyre mindig figyelni kellett, amelyet mindenütt ' elfogadtak. És akit egész pályafutása során a több oldalú kapcsolatteremtés követeként jegyzett a szakma, q zenekedvelők szélesedő tábora. Mondhatnám úgy is: Ferencsik János a muzsika nagy internacionalistája volt. Karmesteri pálcájának lendülete. rezzenése egymáshoz szelídítette a legkülönbözőbb népek, nemzetek kultúráját. Utat nyitott minden nemesnek és minden közegben. A rádióban — Bónis Ferenc jóvoltából —. csaknem egy esztendőn át hallgattam vasárnap ebédutónonként keresetlen szavait életútjáról, zenei kibontakozásáról, hazai és külföldi hangversenyútjairól. Majd művekről, alkotókról, s azokról, akik vele közösen keltették életre másmás partitúrák szunnyadó szépségeit, felviharzó indulatait. Nem volt benne arisztokratikus gőg, nem lakozott szívében nemzeti elfogultság. Ez kiseljlett a köz ve vitásé kből is. Ha, hívták, ment a magyar kisvárosokba az Állami Hangverseny Zenekar élén, és miközben Liszt Ferencet, Kodályt, Bartókot próbálta elfogadtatni messzi tájak, világrészek emberközösségeivel. felszívta ,magába áramoltatta az ottaniak produktumait, hogy itthon, közöttünk szerezzen nekik hitelt, megbecsülést, amint erre mód. lehetőség kínálkozott. Hogy miként fejlődött, bontakozott ki tudása, dirigensi képessége? Művészi nagysága abban is tetten érhető, ahogyan kifülelt a világra, (az életútja során föllelt in agy ikarmesterekre, így bővítendő önnön kultúráját. Toscanini, Mascagni, Failoni, Klemperer, s még mennyi titán! Ferencsik velük, általuk vált la XX. századi magyar zenei élet óriásává. És ,ez a beismerés inkább emeli becsét, méltóságát, mintsem csökkentené. Hiszen jobbá csak a jók javán növekszik laz ember, az emberi szellem. Bónis szerint |a nyáron elhunyt ikarmester már betegen mondta hangszalagra „Határ—idő—napló” címen sugárzott, s nemrég zárult vallomását. \A |felvételeknek pedig csak laz első részét hallotta vissza. Kemény egyénisége, szellemi méltósága azonban ott, la kórházi ágyon sem roppant meg. Inkább ia Ijóért mindhalálig küzdők hitét-igazát testálta mindannyiunkra. kérdezve: Holnapig, vagy 1 tíz esztendeig élek még? Mindegy. Addig kell szolgálnom amíg van kinek, iés amíg engedtetik erőmből, képességemből. tgy is tett. És életműve talán az idővel pörlekedő 1rádiósnaplóval vált befejezetté, ezzel együtt pedig a magyar és az egyetemes zenekultúra teljes jussává. Moldvay Győző Egy „különös” házasság különös utóélete H/1. Aligha van magyar regény, amely körül annyi vihar dúlt volna, mint történt az Mikszáth Különös házassága esetében. Gróf Buttler János és Dőry Katalin (a regényben: Mária) házasságának botrányos bonyodalmai országszerte nagy port vertek fel a múlt század első felében. A históriában Mikszáth jó anyagra talált egy hatásos regény mag- írásához. amelyben antikle- rikális és antifeudális elveinek is hangot adhatott. A regény cselekménye egy sajátos házasságkötés köré épül: Dőry báró kényszerrel és furfanggal a falu papjától teherbe ejtett lányával házasítja össze Buttler Jánost, hogy a világ előtt „tisztázza” a lány becsületét. s biztosítsa számára hozományként a tekintélyes Buttler-vagyont. Az ifjú férj szabadulni akarván a házasság kötelékéből, perével a Szentszékhez fordul, de hiába járja meg útját annak hármas (püspöki, prímási, vatikáni) fokozatán, az egyházi bíróság nem járul hozzá a házasság érvénytelenítéséhez, hiszen egy papját kellene lelepleznie, ami az egyház tekintélyét csorbítaná. Buttler számára egyetlen megoldás marad. halálhírét költve megrendezteti saját temetését, s régi szerelmével olyan országba megy, ahol nem urak a papok. A regényhez kapcsolódó viták főként ilyen problémákat vetnek fel: a cselekmény hitelességének kérdése, az írói szabadság értelmezése. a regény célzata. Mikszáth fő forrásának Bernáth Dezső képviselő naplóját említi, akinek apja, B. Zsiga a regény szerint mint jurátustársa elkísérte Buttlert a Dőryházba. tanúja volt az ott lezajlott. eseményeknek, amikről később fiának is beszámolt. Bernáth Dezső közléseit azonban fenntartással kell fogadnunk: B. Zsiga a végzetes esküvő idején — az anyakönyv szerint — mindössze kétéves volt. nem lehetett Buttler kísérője s a történtek tanúja. (Buttler sem volt pataki diák. az egri jezsuita gimnáziumban járt néhány osztályt.) Bernáth Dezső nyilván keveri az apjától hallottakat az esetről elterjedt mondákkal, s mindezt Mikszáth kiegészíti fantáziája alkotta elemekkel. Ám a „különös házasság' - nak van egy másik változata is, amely a periratokból, egykorú levelekből, feljegyzésekből áll össze, s amely lényegében ellentmond a Mikszáth-regénynek. A periratok nem szólnak semmiféle papi csábításról: Buttlert nem is kellett házasságra kényszeríteni: a Dő- ry-lány iránt — legalábbis kezdetben — őszinte szerelmet érzett, már jegyben is járt vele, az esküvőt ő sürgette legjobban, amely nem a regényben leírt fondorlatos módon folyt le, hanem templomban, szentmise keretében. az odasereglett sok falusi és hivatalos tanúk jelenlétében. A pereskedések sem a regényben szereplő okok miatt kezdődnek: a házasfelek kétévi együttlét után rájönnek, hogy házasságuk csak érdekházasság. Buttlerné életében újra feltűnik egy régi szerelme, akivel még lány korában bizalmas kapcsolata volt, amit most is továbbfolytat. Buttlert is hajtja nyugtalan vére: eleinte még megelégszik cselédlányokkal folytatott olcsó kalandokkal, majd egyre inkább elmerül a posványbán, s párdányi birtokán eljut a ..jus primae noctis” (az első éjszaka joga) meghonosításáig. A perekben Buttler az összeférhetetlenségre, felesége ledér életére és esztelen pazarlására hivatkozik; az asszony férjének durvaságát, házasságtörését hánytorgat- ja fel. Az egyházi bíróság hasztalan kísérli meg a házassági életközösség helyreállítását: a házastársak hol külön élnek, hol megint összeköltöznek, míg végleg elszakadnak egymástól. Buttler legfőbb keserűsége. hogy házasságukból nem szüleíhetik gyermek, ezért szeretné azt mással megismételni, s 35 évvel házasságkötésük után, amikor már a szavahihető tanúknak nagy része elhalálozott. lép fel először a ki- kényszerített házasság vádjával, nem riadva vissza megvesztegetésektől. hamis tanúk állításától sem. A Szentszék az ellentmondásokra. ingadozásokra, hamis tanúvallomások visszavonására hivatkozva 1831- ben meghozza ítéletét: a házasságot önként megkötöttnek, kezdettől érvényesnek és törvényesnek mondja ki, annak érvénytelenítését nem tartja indokoltnak. — A per magasabb fórumokon tovább folyik, de az érvénytelenítésre nem kerül sor. Buttler bosszúból áttér a kálvinista vallásra, s ekkor életvitelében különös fordulat következik be: mint a reformkor egyik legpozitívabb egyénisége, egész sor jótékony alapítványt tesz, valósággal szórja nemes célokra birtoka jövedelmét, s 72 éves korában azzal a tudattal hajtja fejét örök nyugalomra, hogy nem is lehetett vér szerinti utó da. végrendeletében kedve szerint való gyámfiát tehette meg általános örökösévé. Abkarovits Endre HERCEG ÁRPÁD: Az évek és az emlékezet Az évek vonulását ki állítja meg? Mézes Lajos tanár úr reszkető mutatóujja csaknem három óra hosszat sorjáz az egykori pedagógiai gimnázium — a „fiúképző’ — harminc évvel ezelőtt érettségizett növendékeinek névsorán. Ök voltak azok, akik négyéves képzés után egy esztendőt „gyakorlóéves tanítóként” dolgoztak valamelyik falusi iskolában, s csak azután tettek pedagógiai vizsgát, szereztek képesítést az általános iskola alsó tagozatában való oktatásra. — Mi voltunk azok. akik vállaltuk ezt a nehéz, de komoly és felemelő feladatot; s lám. mindannyian sokra vittük — mondja a tánctanár, feledve, hogy már az egykori értékelés is hangsúlyozta : a tanítójelöltek nem voltak kellően felké- szülvé, nem álltak helyt a várt mértékben. A-tól Z-ig hosszú a névsor. öt éve találkoztak legutóbb; van, aki harminc év után csak a mostani érettségi találkozóra jött el. Fél évtized vagy három — ugyanaz az izgalom, feszültség az arcokon; hogyan lehetne néhány percbe belesűríteni az éveket? Az óvónőképző intézet adjunktusa nem válaszolt a hívó levélre; nem volt bizonyos benne, hogy el tud jönni, hogy ideér az ország másik végéről. S most mégis itt van. Tíz mondat; ennyi jár neki, ennyi mindenkinek. Minden szó megfontolt és megszenvedett; egy zaklatott magán- és közélet állomásai; család, válás, öngyilkossági kísérlet; huszonöt év nevelőtanár kodás égy szakmunkásképző f iúkol légiumában; főiskola, egyetem, kitűnő vizsgák, de tanári katedra nem jutott neki; ebben a városban nem. öt éve elhívták innét docensnek. Némileg kárpótolva érzi magát a süllyesztőben töltött két és fél évtizedért. A Közmű és Mélyépítő Vállalat mérnökével csupán annyi történt, hogy lánya mára másodikos gimnazista lett; ennyit tart fontosnak elmondani. A neves gyógypedagógusból a szakma iránti rajongás beszél; legyetek nagyobb figyelemmel a gyermeki lélek iránt! Magunk között szólva, rengeteg a degene- rált, az emberi közömbösség által megfertőzött, tönkrement óvodás és kisiskolás; legyetek figyelemmel, legyetek figyelemmel. A plébános az egykori igazgatóhoz intézi szavait: emlékezem az igazgató úr megdöbbent arcára, amikor közöltem, hogy papi szemináriumba iratkozok be; hallom, tán még ma sem bocsátott meg nekem. Ne nyugodjék le a nap a te haragvásoddal, mondja a volt igazgató; legtehetségesebb növendékem voltál, nagy dolgokra hivatott; mos- tanig alig hallottam sorsodról. A szakközépiskolai kollégium igazgatója üdvözletét küldi: mondják, hogy pszichológus lett; bizonyára. sajnálja azt a tíz percet, ami alatt közeli lakásáról idesétálna. Így van ezzel a szállítási vállalat osztály- vezetője is; tán kétszáz méterre lakik ide; innét a harmadik ház, egészíti ki valaki; nagyon messze van, a világ vége. Kanada is messze van; a túristaútlevéllel távozott egykori gimnazista ezért maradt távol; ahogy a Svédországiban élő, világhírű építészmérnök is. A római sebészprofesszor. neves orvostanár üzent: még ma telefonálni. fog. (Nagy zsivány volt világéletében, mondja Mézes tanár úr; négy-öt dolgozatot .is diktált egy- időben.) A hatvaniból vagy tizenöten nem jöttek el a találkozóra. Ki látta őket? Ki ‘találkozott velük? Ki tud róluk? A bécsi vállalat személyzeti és oktatási osztályának vezetője keresi a szavakat; 1946-bain, amikor falusi gye rekkén t idek e r ü 11 em. még kopaszon álltam itt; mára megkopaszodtam; köszönöm a levelet, amelyben csak ennyi állt: „ha időd engedi, gyere; meglátod, megéri.” Mézes tanár úr másik névre bök. Aztán újra másikra, és újra és újra. Meghalt. Meghalt. Meghalt. Meghalt. Születtek 1932-ben. Bepárásodnak a szemek; most melyikünk következik? Komorabb lesz mindenki ezután, megkeményednek az arcvonások. Több szó esik betegségről — a kifáradt idegekről, a rakoncátlanko- dó gyomorról, légszomjról beszél az is, aki életében nem szívott cigarettát. Nagy szobrász az idő. Súlyosak a lélek legmélyén mérlegre lett évek. 1
