Népújság, 1984. október (35. évfolyam, 231-256. szám)
1984-10-31 / 256. szám
4. NÉPÚJSÁG, 1984. október 31., szerda Mesterségből jeles Dienes Gábor: Madárkaland különösen, ha más képzőművészeti ágak, más művészetek, sőt az élét által kínált rajzi, formákat is a rajzművészethez számítjuk. Ez a lenyűgöző gazdaság azonban nemcsak a rajz parttatanságát jelenti korunkban, hanem egyúttal a nemrégiben felvállalt versenyfutás elvesztését is az idővel szemben.” Az idei tárlaton sokféle a technika: toll- és tus-, ceruza-, színesceruza-, grafit-, szén-, ecset-, golyóstoll-rajz tempera és vegyes technikák. Vannak klasszikus rajzok, „képírások”, gesztus* rajzóik, szimbolikus képi ábrák, gondolati megfogalmazások — a megjelenési formák is igen különbözők. Archaizáló, szürrealizmusba hajló, geometrizáló. gro* teszk, lírai, ironikus rajzok sorakoznak egymás mellett. Sok a technikai, rajzi bravúr, jóval kevesebb a társadalmi, szociális gon’ dalat. Megjelenítés, megidézés. primitív rajzolat, jellé egyszerűsödő, vagy éppen túlburjánzó formák, puha faltok, hideg mértani idomok — ez is, az is felkerült a Nógrádi Sándor Múzeum falaira. A mívesség, a klasszikusnak nevezett rajz mintha megsokasodott volna. Banga Ferenc, aki a Nógrád megyei Tanács nagydíját nyerte él boszorkányos figuráival, valószerű mesevilágot idéz. Lacza Márta, E. L. Kazovszkij, Gazsó Rozália, Maracskó Gabriella. vagy éppen Orosz János finoman megmunkált lapjaira hivatkozhatunk. Engel Tevan István költői, illusztrációi. Würtz Ádám briliáns rajzai is e vonulatba tartoznak. Nádler István nagyméretű tempera vonal-rajzai keleti kalligráfiákat villantanak fel. Vonal-labirintussal játszik Luzsicza Árpád. Kalmár István Rajz-teremtés sorozata filozófiai gondolatokat vet fel. Betűik, szavak, sorok adják Hegedűs II. László és Lux Antal grafikáinak tartalmi és formai jellegzetességeit. Dekoratí- van artisztikusak Haás z István, Drozsnyik István és Topor András lapjai. ef. Zámbó István Boldog sivatagát halak, madarak, csillagok, emlberi testek, szétszórt tárgyak népesítik be. Szabó Tamás, Szabados Margit, Muzsnay Ákos, vagy a Csohány Kálmón-díjat nyert Lóránt János művei foltha- tásokra építkeznek. Sorolhatnánk még a neveket, műveket. Hiszen a színvonal, a mesterségbeli tudás jellemzi a kiállítás csaknem minden darabját. A december 17-ig látható biennálé eseménye még két grafikus kamarakiállítása; a tavalyi nagydíjas Kovács Péter és a Csohány-díjas Sulyok Gabriella válogatott munkáinak bemutatása. A második országos rajz- biennálé megrendezésével csak megerősödött az a koncepció, amely az egyedi rajz otthonává Salgótarjánt választotta. Az elképzelés szerint a magyar grafika központja Eszak-Magyaror- szág lesz — ezen belül Miskolc a sokszorosított grafikáé, Eger az akvarellé. Egy évtizedes készülődés után az 1982-es. majd az idei kiállítás 'bizonyította, hogy a Nógrádi Sándor Múzeum e seregszemlére alkalmas központ. Joggal sorolható már Salgótarján a rajz gyűjtőbemutató centrumává. Kádár Márta Nem hiánycikk az igény... Munkásművelődés az állami építőknél Kilencvennyolc művész 187 munkája szerepei a Salgótarjáni Nógrádi Sándor Múzeum termeiben a II. országos rajzbiennálén. Noha az idén jóval kevesebben (csak kétszázan) kaptak meghívást a kiállításra. mint két évvel ezelőtt az első biennáléra, mégis 516 mű közül válogathatott a zsűri. A számok persze itt nem mondanak sokat. Annál többet az a tény, hogy a rajz- művészet sokféle irányzattal, technikával van képviselve, s hogy a fiatal és középgeneráció jeleskedik ezúttal is. Kollekciójuk tükrözi a mai magyar rajzművészet színvonalát, sokféleségét. (A rangidős mesterek Barcsay, Hincz Gyula, Martyn Ferenc, Reich Károly — csakúgy, mint az első biennálén, most is távol maradtak.) örvendetes, hogy a korábban kissé háttérbe szorult rajz, amely pedig a legősibb szépmesterség, újra teret kap országos tárlaton. „A gondolatoktól a kiállítható gesztusrajzokig a rajz megjelenési formája végtelen ...” — írja Keserű Katalin A rajz, mint önálló művészet címmel a biennálé katalógusában —, majd így folytatja: „A rajz azonnal rögzíti a külső-belső, gondolati-vizuális élményt, minden más műalkotásnál közvetlenebbül, természetesebben,. Különösebb kivitelező apparátusra nincs hozzá szükség. Ezért rengeteg ötlettel, friss gondolattal találkozhatunk köztük, Az állami építőknél a közel kétezer dolgozó egynegyede tanul. Főleg azok gyarapítják tudásukat, akik már rendelkeznek középvagy felsőfokú végzettséggel. Nemrég hallottam egy tréfás megjegyzést ezzel kapcsolatban: „Hamarosan kiírhatjuk a központi irodaházunk cégtáblájára — dr. HÁÉV”. Ennek ellenére nem problé- mátlan a vállalati munkásművelődés helyzete. Hogy mennyire bonyolult, menínyi összetevője és buktatója van, azt az építők két munkahelyén kutattam. Egerben és Gyöngyösön próbáltam képet alkotni a brigádok műveltségi szintjéről, törekvéseiről, és a műveltség megszerzésének objektív, valamint szubjektív akadályairól. A brigádok belső életét nagyjából egyforma gondok nehezítik. Munkájuk jellege miatt kulturális téren további ötletekre, színekre, elképzelésekre lenne szükségük, ha a tartalmi jegyeket gazdagítani akarják. Szinte alig volt olyan dolgozó, aki azt mondta volna a brigádokban, hogy ő nem szándékszik már tanulni, művelődni. Ez az akarat kinek- kinek önbizalmat és erőt ad. A brigádtagok több minit fele gyarapítja tudását az oktatásokon, tanulnának magasabb szinten is, de munkaidő-beosztásuk miatt erre jóformán nincs is lehetőségük. Felvetették viszont, hogy a lakóhelyükön — munkaidő-kedvezménnyel — szívesen képeznék magukat. Szó sincs tehát arról, hogy például az általános iskolát el nem végzett dolgozókból hiányozna a tanulási vágy. A bejáró dolgozók életkörülményeivel, művelődési helyzetével a vállalat demokratikus fórumai is gyakran foglalkoznak. A megkülönböztetett figyelmet sajátos, többnyire hátrányos helyzetük és nagy számuk is indokolja. Több mint 40 településről ingáznak az egri, a gyöngyösi és a fővárosi munkahelyekre, Helyzetüket, életmódjukat az átmenetiség a munkássá válás folyamata jellemzi. Ez nemcsak előnyöket, gondokat, megpróbáltatásokat is jelent. A munkahelyen, a városban őket ért pozitív hatások formálják világnézetüket, ízlésüket és művelődési szokásaikat, ám a lakóhely még gyakran visszahúzó tényező. Ez a kettős hatás számos problémát okoz a beilleszkedésben. A bejárók többsége a vállalatnál végzett munka után odahaza ház körüli, háztáji vagy éppen kisvállalkozói munkát végez. Ez egyfelől növeli a család jövedelmét, másfelől csökkenti a szabad időt, kevesebb alkalmat hagy művelődésre, kulturált szórakozásra. A szakszervezeti bizottság szellemi vetélkedők szervezésével . enyhít a bejáró dolgozók művelődési gondjain. Nem lebecsülendő az az eredmény, amelyet a fejtörők a szakmai, politikai műveltség növelésében jelenítenek. A rendezvények szervezői szerint a vetélkedő tartalmában ne a lexikális tudás, a számok halmaza legyen meghatározó, hanem elsősorban a gondolkodás, a lényeg értése, az ismeretek alkalmazása. A brigádok újabban arra vállalkoznak, hogy megismerjék névadójukat. November 30-án lesz Eger felszabadulásának negyvenedik évfordulóját. Szép kezdeményezés, hogy a központi brigádok emlékműsorral ün- neplik az évfordulót. A vetélkedőkön egyébként számot adnak többek között a nőpolitikái határozatokról, a törzsgárdaszabályzatról, az ifjúsági törvény ismeretéről. A vezetők ily módon is véleményt kérnek a munka- szervezési feladatok megvalósításáról, javaslatot annak érdekében!, hogy az építőipari szakmáknak nagyobb vonzereje legyen a cégnél. De a játékosok azokra a kérdésekre is választ adnak, amelyek a takarékossági lehetőségek kihasználását kutatják. Hasznosak azok a válaszok is, amelyekből kiderül: mit tennének a versenyzők a gazdasági munka színvonalának javításáért, a jó munkahelyi légkör megteremtéséért. Figyelmét érdemelnek az önportrék, amelyeket a brigádok készítenek magukról. Mika István A híres vendégművész hangversenyére jegyet szerezni hnindig óriási probléma. Most is mennyit kellett szaladgálnom, iámig sikerült elcsípnem két jegyet valami '.jobb helyre, ahonnan kitűnően lehet 'látni j— mármint a közönségnek minket. Hilhowskának nincs gondja ilyesmivel, mert pz unoka- fivérének van valami nője a zeneakadémián. Rypczins- kinek szintén vannak valamiféle zavaros kapcsolatai, azokról azonban jobb nem is beszélni. 'De Imit csináljanak azok, akik tényleg szeretik a zenét? ELSŐ RÉSZ Kezdés előtt negyven perccel érkeztünk a hangAntoni Marianowicz: KONCERT versenyre: szerettünk volna minél jobb helyet szerezni — ahonnan mindenki láthat minket. és fmi is láthatunk mindenkit. Hilkowska abban a toalettben volt, amelyet Párizsból hoztak a rokonai. Ripczinski pedig vett a jegyszedőtől néhány ismertetőt Chopinról. és tudós képpel lapozgatva sétált az előcsarnokban. MÁSODIK RÉSZ Amikor a közönség tapsolni kezdett, gyorsan lementünk a földszintre, hogy még jobb helyet szerezzünk magunknak. Ügy örültünk, mint a gyerekek, mert Ryp- czinskiéket sehol sem lehetett llátni — valahol oldalt ültek, egy oszlop mögött. Hilkowska méltóságteljesen közvetlenül a pódium előtt trónolt — hiába, disznó szerencséje van ennek a némbernek! Viszont mire ,a szünetben kikecmergett onnan, már megszólalt a második csengetés, és senki sem hederített <rá. HARMADIK RÉSZ A hangverseny befejeztével mindenki a ruhatárba rohant. Ez volt a koncert legérdéktelenebb része, mivel senki nem figyelt a másikra. De azért Hilkowska bundáját agyba-föbe dicsérték. Viszont Rypczinski az istennek sem tudta beindítani az rúj kocsiját — csúnyán lebőgött az egész társaság előtt. Engem meglökött valami diplomataféle, akinek odakiáltottam hogy: „Sorry!" — olyan hangosan, hogy mindenkinek meg kellett hallania. A három rész 1 közötti szünetekben egyébként a híres vendégművész különböző zeneszerzők néhány müvét adta elő. Zahemszky László fordítása Magyar popsiker T okióban Ismét nagy magyar siker született a tokiói nemzetközi popzenei fesztiválon. A Ja- maha zenei alapítvány által a hét végén rendezett rangos seregszemlén — 15 ország 19 képviselője közül — Katona Klári a legkiemelkedőbb előadás díját nyerte el. A tavalyi Jamaha-feszti- válon a Neoton família a nagydíj nyertese volt. A Neotonék egyébként ismét jelen voltak, mégpedig a mostani, 15. fesztivál egyedüli gálavendégeként. Harmincöt perces műsorukkal hatalmas közönségsikert arattak. Az együttes ezenkívül több rádió- és televízió- adásban lépett feL A Neoton família kiemelkedő szigetországi népszerűségére utal, hogy tokiói tartózkodása során jelent meg Japánban immár hetedik nagylemeze. Hatvani Galéria-naptár Festmények, üvegmunkák — VI. tájkép- biennálé — Páka Eszter dalestje — „Deli- Iá” Váradi Hédivel — öt kihelyezett tárlat Igen nagy sikere van a Galéria emeleti termében most kiállító Galambos Tamás festőművésznek, akinek munkáiba sok gondolati elem vegyül, s legtöbbjükre a fanyar irónia jellemző. A földszinten ugyanekkor Szakács Miklós parádi üvegműves ólomkristály remekeiben gyönyörködhetnek a látogatók egészen november 18-ig. Közben megkezdődtek egy újabb nagy tárlat, a Magyar tájak című, immár hatodszor rendezendő országos tájfestészeti biennálé előkészületei. Erre száznál több festő küldte él munkáit, s közülük nyolcvannégy művész alkotását fogadta el bemutatásra a lektorátus zsűrije. A népes mezőnyből is kiemelkedik Barcsay Jenő, Kokas Ignác, Kurucz D. István, Vecsési Sándor, Bér Rudolf, Nagy Ernő, Patay László, Fejér Csaba, Szur- csik János egy-egy műve, fémjelezve az országos seregszemlét, amelynek ünnepi megnyitója november 24-én, szombaton délelőtt fél 12 órakor lesz. Folytatódnak a Galéria képzőművészeti szabadegyetemének az előadásai is. A „Magyar műhelyek” sorozatban ezúttal a poszt-nagybányai festészetről tart diaképes előadást dr. Losonci Miklós műtörténész, mégpedig november 12-én, hétfőn délután 4 órakor a Damjanich Szakmunkásképző kollégiumában, 6 órakor pedig a Kossuth téri leánykollégiumban, ahol kívülállókat szívesen fogadnak. A Galéria-pódium művészvendége november 23- án, pénteken este fél 7 órakor Páka Eszter, a Magyar Állami Operaház magánénekesnője lesz, aki olasz, német és magyar zeneszerzők műveiből állítja össze hangversenyének műsorát. A népszerű operaslágeteket, dalokat Garam Zsuzsa zongoraművész kíséri, a műsor vezetője pedig Farkas Endre lesz. A Galéria-busz november 30-án, pénteken délután 4 órakor ismét Budapestre indul, ahol az utasok előbb a Bartók Béla Emlékmúzeumba látogatnak el avatott vezetővel, majd útjuk a Józsefvárosi Színházba visz. Ott Molnár Ferenc és Nádas Gábor zenés vígjátékának a Delitának a premierjét nézik meg, amelynek főszerepét Váradi Hédi Kossuth- díjas, kiváló művész alakítja. Több kihelyezett kamarakiállítása is lesz novemberben a Hatvani Galériának. „Tizenöt festő, tizenöt festmény’’ címmel november 1- én az apci Qualitál Vállalat klubtermében, 3-án a boldo- gi pártszékházban, 4-én a Hatvani Cukorgyár művelődési házában, 5-én a Gagarin Hőerőmű klubjában, november 7-én pedig az új-hatvani szakközépiskola folyosóklubjában nyílik ilyen tárlat az intézményekkel kötött együttműködési szerződés alapján. Türkmén szőnyegek Türkmén szőnyegeket bemutató kiállítás nyílt a nagytétényi Kastély-múzeumban. Az Iparművészeti Múzeumnak gazdag gyűjteménye van a távoli nép szőnyegszövő-művészetének legszebb darabjaiból. Az egykori jurták legfontosabb felszerelési tárgyai: a jurtát kívülről díszítő ajtófüggönyök, a különböző ajtókeret drapériák, a rögzítő kötelek, a falra akasztható szőnyegtáskák gazdag forma- és színvilá- gúak. A mintegy 50 darabot bemutató kiállítás majd minden türkmén törzs munkájából válogatást kínál: láthatóak szalor törzs mintázatával díszített kisebb méretű szőnyegek csakúgy, mint a nagy, reprezentatív, jomut, erszári és besir kárpitok. ÖZE LAJOS UTOLSÓ FILMJÉBEN. A Nemzeti Színház kiváló művésze már nagybetegen vállalta Bacsó Péter Hány óra van, Vekker őr? c. filmjének főszerepét, ami immár befejezetlen marad. Képünkön: öze Lajos és Bacsó Péter film- forgatás közben, középen az ápolónő. (MTI Fotó: Friedmann Endre felv. — KS) Würtz Adám: Középkor
