Népújság, 1984. október (35. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-13 / 241. szám

»• IRODALOM ÉS MŰVÉSZET népojsag, v>s*. október n., szombat Molnár C. Pál emlékoxote Molnár C. Pál Lójáratás című képe (MTI-fotó — KS) Századunk első felében a festészet fő vonulata a poszt­impresszionizmus és az új­klasszicizmus között haladt. Az újklasszicizmus itáliai áramlatához, a novocentóhoz, a római iskolához, kapcsoló­dott törekvéseivel a fiatal Molnár C. Pál is, aki nem­csak a kor magyar vallásos művészetének, hanem a gra­fikának és a plakátművé­szetnek is új nyelvezetet adott. Az első világháborút követő évek művészi forma­bontása közepette a tiszta kontúr, a felbontatlan for­mák, a töretlen színek és általában a kép értelmes szerkesztése mellett tört lándzsát. Battonyáról indult, 1894- ben született. Az aradi fő­reáliskola elvégzése után mű­vészpályára készült. Francia származású anyja is segít­hette abban, hogy a Képző- művészeti Főiskola elvégzé­se után, nyugati vándorújá­nak végén Párizsban, a mű­vészetek akkori fővárosában kötött ki. A művészeti életbe korán bekapcsolódott, első bemu­tatkozására 1923-ban, Géni­ben került sor. Művein ekkor a svájci Hodler és az akkor divatos kubista formalátás hagyott nyomot. Az éles raj­zot, a formák kemény, szin­te bádogszerűen domborított kezelését évtizedeken át megőrizte. Hazatérve először a fa­metszet technikáját újította meg. A fény és árnyék kont­rasztjára épített, leegyszerű­sített körvonalú munkái nagy figyelmet keltettek. Iskolát teremtett, és megújította a plakát formanyelvét is. Romantikus hajlandósága fametszetein is szembetűnő, mint Rostand Cyrano de Bergerac-jához készített hí­res sorozata mutatja. A har­mincas évek közepétől 1944- ig, a hazai újklasszicista cso­port egyik vezéregyénisége­ként, a hivatalos művészet­politika számos monumentá­lis feladatát teljesítette, köz­tük egyházi megbízásokat is. briliáns megfigyelőkészség­gel, választékos eleganciá­val, kimagasló technikai megoldásokkal. Kiemelkedő műve például a budapesti városmajori templom Szent Imre-oltára, a belvárosi plé­bániatemplom szárnyas .ol­tára. Táblaképeinek másik ked­velt témája, különösen idős korában, a meztelen női alak volt, amelyen a bőr gyöngy­házas ragyogása, a körvona­lak hullámzó játéka ragad­ta meg leginkább. Sok hazai és külföldi el­ismerést kapott, 1934-ben a Zichy Mihály grafikai díjat, a főváros aranyérmét, 1937- ben pedig a párizsi világki­állítás aranyérmét is magáé­nak mondhatta. A felszabadulás után pá­lyának íve megtört. A nagy monumentális megbízások elmaradtak. Látványhoz erő­sen kötődő festészete azon­ban táblaképein tovább fej­lődött a szürrealizmus irá­nyába. 1965-ös Csók-galéria- beli gyűjteményes kiállítá­sán egy sor víziószerű al­kotással jelentkezett, köztük feszes kompozíciójú, fantasz­tikus tájképekkel. Utolsó képei álomszerű lá­tomások voltak, teljesen rea­lista részletekkel. Az emberi­ség jövőjéért való aggódását fejezi ki megdöbbentő, na­gyon időszerű két festmé­nye, melyeknek egyikén Amerikára gondolva, met­ropolist ábrázolt, óriási fel­hőkarcolók árnyékában nyüzsgő apró emberkékkel, fent hatalmas női alak szob­rával. A másik kép az atom­halál szörnyű víziója — al­kalmas volna béketüntetés jelképének is. A metropolis épületeit lerombolták, az ember eltűnt, a kietlen táj­ban csak a talapzatáról le­zuhant márvány asszonyalak fekszik törötten, a művész drámai jajkiáltásaként: „Em­berek, vigyázzatok!”. Molnár C. Pál 1981. V. 11- én halt meg. Brestyánszky Ilona Színházak ’81-’85 Bemutatók Budapesten Kertész Ákos, Sárospata­ki/ István — két név az évad budapesti premier­naptárából. Két új magyar mű. amelynek bemutatója — szeptember 14-én — egybe­esett Budapest színházi sze zonjának kezdetével. Mind­két színmű a Várszínházban került a közönség elé. még­pedig egymást követő na. pokon. Kertész Ákos már sikert aratott kisregényét, a Családi ház manzárddal című történetét írta át színpadra. Ugyancsak a Vár. színház tűzte műsorra Sá­rospataki/ István Teakúra című tragikus komédiáját, amely két parádés szerepet kínál Lukács Margitnak és a Nemzeti Színház új tag­iának. Szemes Marinak. Magyar mű a Nemzeti Színház évadnyitó darabja. Freud, avagy az álomfejtő álma is. mégpedig Hubay Miklós színműve. A szep­tember 21-én közönség elé került darabot tavaly nyá­ron a Gyulai Várszínház Különös nyáréjszaka .cím­mel előadta, de azóta a szerző átdolgozta, és új címet választott történeté­nek. amelynek hőse a ná­cizmus elől menekülő 80 éves Freud, aki vonattal Londonba utazik. Álmot lát. és álmábban találkozik a rég halott császárral. Fe­renc Józseffel. A groteszk színmű Sík Ferenc rende­zésében kerlüt bemutatásra. Freudot Darvas Iván ala­kítja. aki mint ismeretes, az elmúlt szezonban meg­vált a Vígszínháztól, de a Nemzeti Színházhoz csak erre a szerepre szerződött. Ferenc József alakját Kál­lai Ferenc kelti életre. Új magyar mű lesz a Nemzeti Színház követke­ző. november 3-i bemutató, ja is. Vámos László állítja színpadra Páskándi Gézá­nak. a szegedi nagy árvíz idején játszódó. A szélma­lom lakói című darabját, a több szerepekben Sinkovits Imrével. Hámori Ildikóval Oszter Sándorral, a beteg­ségéből felépült Agárdi Gá­borral. és a társulat új tag­jával. Béres Ilonával. A Nemzeti Színházban már kialakult az évad má­sodik felének programja is. A jövő év elején ismét ren­dez a népszerű színész. Gá­bor Miklós, aki ezúttal G. B. Shaw egyik legjobb da­rabját. a Tanner John há­zasságát viszi színpadra. A címszerepet a friss diplo­más Hirtlinig Istvánra bíz­ta. Március első napján tű­zik műsorra Gorkij drámá­ját. a Jegor Rulicsov és a többieket. A darab főhősét Kállai Ferenc alakítja, aki néhány éve már életre kel­tette Jegor Bulicsovot egy nagy sikerű televíziós já­tékban. A színnész ezért az alakításáért nyerte el a veszprémi tévétalálkozó leg­jobb férfialakításáért járó dijat. A premierek sorát Vidor Hugo örökzöld ro­mantikus története. A ki- rályasszony lovagja követi, amelyet Kalocsy Miklóssal a címszerepben április 5-én mutatnak be. A szezon utol­só bemutatója Arisztopha- nész komédiája lesz. a Lysistralé. Esztergályos Ce­cíliával a főszerepben. A Nemzeti Színház mű­vészei novemberben a Vár­színházban Dürrenmatt Já­nos király című darabját mutatják be. Ezt a színmű­vet Kerényi Imre rendezi, aki tavaly már a Színház- és Filmművészeti Főiskolán is színpadra vitte, nagy si­kerrel. Az előadás közre­működői ennek a vizsgaelő­adásnak a főiskolás részt­vevő. valamint Vass Éva, Esztergályos Cecília és Bu­bik István. Az év végén ke­rül színre Moliére komédiá­ja. a Tartuffe, Szinetár Mik­lós vendégrendezésében. Szokatlan szereposztás, hogy a vígjáték főhősét egy fia­tal színész játsza Bubik István. Premierrel nyitja — be­tegség miatt a tervezettnél később — szezonját a Víg­színház. mégpedig Shakes­peare II. Richard című drá­májával, a címszerepben Gáliffi Lászlóval. A követ­kező premierre november 16-án kerül sor. Garas De­zsővel a főszerepben Tank- red Dorst Merlin című da­rabját viszik színpadra. A Pesti Színház szeptember 28-án tartotta első pre­mierjét Marsha Norman amerikai szerző tavaly drá­mai Pulitzer-díjat nyert darabjából, amelynek cí­me: Jóccakát, anya! A da­rab fiatalabb hősnője, akit Kútvölgyi Erzsébet kelt életre, egy békés szombat este bejelenti anyjának, hogy öngyilkos lesz. A történet, mint ezt egyik külföldi kritikus írja: „Vol­taképpen egyetlen elnyúj­tott haláljelenet. a hosz- szú agónia, amely elkerül­hetetlenül beletorkollik a végzetes cselekedetbe..." Az anya szerepét Tábori Nóra alakítja. Itt kerül színre november 23-án Mrozek, a világ több szín­padán már sikert aratót? müve. a Tangó, parádés szereposztásban. A néző számára ritka alkalom, egv színpadon láthatja a 85 éves Páger Antalt, valamint Gabbi Hildát. Rutkai Évát. Darvas Ivánt. Szilágyi Ti­bort és Gálffi Lászlót. A Madách Színház első premierjére november 30- án kerül sor Arthur Miller: Salemi boszorkányok című színművével. A történet nem ismeretlen a közönség előtt, hiszen szerepelt már a Nemzeti és József Attila Színház műsorán. A főbb szerepeket a társulat két új tagja. Moór Mariann és Koncz Gábor alakítja. Ka­maraszínházunk műsora november 2-án egy, már nagy sikert aratott produk­cióval bővül. Huszti Péter rendezésében Szentendrén, a Nosztalgai Kávéházban mu­tatták be ®. B. Shaw két­személyes darabját az író és szerelme, a nagy színész­nő közötti levelezésről, a Kedves hazugot. Több alka­lommal előadták. ToLnay Klári és Mensáros László felléptével a Pesti Vigadó­ban is. és most beköltöznek a Madách Kamaraszínház­ba. Az első bemutatót de­cember 7-én tartják Gor­kij Kispolgárok című drá­májával, a főbb sze­repekben Huszti Péterrel. Kiss Marival és Haumann Péterrel. Ősbemutatót tart novem­ber 23-án a Thália Szín­ház. Szilágyi György Volt egyszer egy Városliget cí­mű darabjából. Angyalföl­dön. a József Attila Szín­házban pedig' október 20- án lesz Bródy Sándor Taní­tónő című színművének be­mutatója. a címszerepben Szerencsi Évával. Az an­gyalföldi társulat a szezon­ban új játszóhelyet avat. november 7-től a Magyar Néphadsereg Tiszti Házá­ban is tartanak előadáso­kat. Itt mutatják be Bo­risz Vasziljev Csendesek a hajnalok című színművét. Sebes Erzsébet Téli paradicsom Marosvári György képei Neves mesterek — Kokas Ignác, Kádár György. Tóth Tibor — tanítványaként mutatkozott be a Hatvani Galériában Marosvári György festőművész. A tárlaton az alkotó mintegy félszáz legsikeresebb alkotása volt látható. (Szabó Sándor reprodukciói) Annyiszor és annyian vet­ték szájukra Istent a fa­luban. ha kellett, ha nem, hogy végül hátat fordított nékik az Úr. Átok, károm­kodás volt a habarcsa még a házaknak is. gyűlölkö­désből gyarapodott a falu — Isten háta mögött az ördög imáit pattogtatja az ember. Csöngedi Vince kivált­képp élen járt a szavak fe­ketébbik felének a mutoga­tásában — egy liter bor után jégeső kopogott a szá­jából, s nem is igen állta azt senki. Keseredett, söté­tült a falu ege. S nem bírta sokáig Csőn. gedi Vince sem a torkáig érő epét Megnősülök, gon­dolta. s széjjelpillangóztat- ia elhatározását. Hanem azokból a lepkékből vissza egy sem került — éjjeli bogarakká lettek, s csak úgy kopogott a fejük Vince ablakán. Nem is volt mást mit tenni, világosabb rétekről rabolt leányt. Viola fiatal volt. kedves és odaadó, s ami a legfontosabb — nem mérgezte a falu. — Szeretlek, az anyád térdkalácsa csuzosodjék — szólalt rá Vince, s szája majd elzsibbadt, hogy ilyen finom szavakat formáltat- nak vele. — Ám legyen, ha a tied se sánta — felelte meg Vio­la. s esztendőre a tavasz gyermeket áldott. Deák Mór: FÜTTY — Ú, hogy az a... — sorolta elő Vince ördögke- negető mondókéit, amint megtudta, hogy lánya szü­letett. — Ezzel meg ugyan mit csináljak? — Tán nem dobjuk el — nevetett fáradtan Viola. — Maga ácsolta, ágyban szül­tem! — De hát nem megmond­tam — tört ki Vince. s belőle lávaként a károm­kodás. —, nem megmond­tam, te földig érő fele fe- neség, hogy nekem fiú kell! — Maga ásta kincset te­remtettem világra — vont vállat Viola. — Szén az. nem gyémánt — gyújtott alá szavaival Vince —. ebben a ragyavert faluban fehércseléd nemigen kap lábra! — Van apja, van anyja — mondta Viola. — Van kinek a kezébe kapaszkod­nia. Csöngedi Vince kútmélyi bánatában meg csak nyel­te. nyelte a cefréből lángo­ló tüzet, hogy aztán jeges gyomrából viharként kopog­tassa elő a szót. Tavasz, suttogta, ha már szemben ült magával, hiszen itt még Szokoly Tamás: fisak a IjatMUZ... Csak a tavasz van oda, Kedvesem, virágba-borulásunk kamaszkora, tiltott bújócskánk zöldbe-robbant fák között. sorsunk csavart indái vesztek még csak el, miben kökényes fátylad eltakart, és én is csak tobozt-hajító múltam adtam mókusoknak; csak méhek nem dönögnek szép bibéd körül. és margaréta-arcod nem csipkézi csönd, fehérke gallér, aprócska könny. Kardélektől a nyárhoz.értünk, magunk maradtunk, s csendesen bár siratjuk elhullt szép reményünk, ne dideregj, nem kell félnünk, csak a tavasz van oda, Kedvesem

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents