Népújság, 1984. október (35. évfolyam, 231-256. szám)
1984-10-13 / 241. szám
NÉPÚJSÁG, 19t4. október 13., nőmből MŰVÉSZET ÉS IRODALOM 9. Karám Kenesén_ A muzsika szerelmese Vaszy Viktor karmester és zeneszerző 1979. március 12-én , több mint negyvenedszer próbálták Vaszy Viktor karnagy vezetésével Szegeden Giuseppe Verdi Falstaff című operáját Gregor Józseffel a címszerepben. Szorgalmasan készültek a felújításra. A második kép szerelmi duettjében Vaszy előrehajolt, mintha mondani akarna valamit zenekarának, aztán ráborult a karmesteri pultra — és már nem volt az élők sorában. Elmúlásának szemtanúja, Gregor József, így jellemezte: „Ha a zenéről beszélt, indulat fogta el: szeme csillogott, újra fiatal lett. És tanult hetvenhatévesen éppúgy, mint ifjúkorában”. Vaszy Viktor portréja Vaszy Viktor tanulmányait a Zeneművészeti Főiskolán végezte. Egyike volt Koessler János utolsó tanítványainak, mielőtt Bartókinak és Kodálynak e tanító- mestere nyugalomba vonult volna. Utóbb Kun László, majd Ábrányi Emil növendéke lett. Zsolt Nándor vette fel a hegedűtanszakra, majd Kodály Zoltán a zeneszerzésre. Kik jártak akkortájt a Zeneakadémiára? Csak néhány név: Farkas Ferenc, Szelényi István, Seiber Mátyás, Kozma József, Gertler Endre... Diplomái megszerzése után két évig működött karmesterként a Székesfővárosi Zenekarban. Téhetségkutató hangversenyt dirigált a Vigadóban, s azon a koncerten fedezték fel Fischer Anniét, Faragó Györgyöt és Kókai Rezsőt. 1928-ban a Budapesti Egyetemi Zenekarok vezetője lett. 1930-ban pedig a Zeneakadémia tanára. Hang- szerelést, társas zenét, zenekari gyakorlatot, operai szerepgyakorlatot. transzponálást és partitúraolvasást tanított. 1935-ben a Palestrina Kórus karnagya lett. Vezényelte a fiiharmonikusakat, a Budapesti Hangversenyzenekart, és sokszor vendégszerepeit külföldön. Számos emlékezetes koncertje közül felejthetetlen például az a Vigadó-beli estje, amelyen Bartók Béla is közreműködött. Akkor hangzott fel Vaszy vezényletével a Cantata profana Rosier Endre tenorszólójával, a Székesfővárosi Zenekarral és a Palestrina Kórussal. Több Bartók-kom- pozíció ősbemutatója fűződik a nevéhez. Az idősebb zenebarátok még jól emlékezhetnek arra a hangversenyére is, amelyen megszólaltatta mesterének. Kodály Zoltánnak Budavári Te Deumját. 1941—1944 között a Kolozsvári Nemzeti Színház operai tagozatának igazgatója volt. A felszabadulás után Kodály javaslatára ő lett a Szegedi Nemzeti Színház operai részlegének vezetője. s 1957-től a társulat igazgatója. Működött a SZOT, a MÁVAG, és a Vasas Központi Művész- együttes karmestereként is. Szegeden számos. nálunk még be nem mutatott operát tanított be és vezényelt, például az I van Szusza- nyint, az ldomeneót. Einem: Az öreg hölgy látogatása című dalművét, Prokofjev: Három narancs szerelmesét, majd az Eljegyzés a kolostorban című Prokofjev-víg- op érát. Számos pompás hangú művész köszönhette felfedezését Vaszy Viktornak: Si- mándi József, Moldován Stefánia, Takács Paula, Gregor József. Nagy érdeme volt a a szegedi szabadtéri játékokon való tevékenysége is. 1959-től kezdve a következő műveket tanította be és dirigálta: Hunyadi László, Bánk bán, Aida. A trubadúr. Vidrócz- ky, Faust, Turandot, Don Carlos, A parasztbecsület, Bajazz ók. Borisz Godunov. Kísérőzenét írt Az ember tragédiája szegedi szabadtéri előadásához. Munkásságáért számos kitüntetésben részesült. Előbb érdemes, majd kiváló művész címmel jutalmazták. Kétszer kapta meg a Munka Érdemrend arany fokozatát. Egy évvel halála előtt még átvehette a Szocialista Magyarországért Érdemrendet. A kitűnő karmester legtöbbször kotta nélkül vezényelt. Magánemberként a zenén kívül főleg az űrhajózás és a matematika érdekelte. s ha ideje maradt, kedvenc hobbyja a játékvonat volt. De sűrűn írta tele a kottalapokat színvonalas szerzeményeivel. Minderről bőven beszélt volna tervezett te. levíziós portréfilmjében, ha nem éri a váratlan, de egy ■karmester számára a legszebbnek mondható halál. Kristóf Károly Képzőművészei az iskolákban a tavasz is fekete. Mit kezdjek én egy gyereklány kezével, ha itt ütni. s nem simogatni kell? De azért csak-csak odaóvakodott egyszer-egyszer a gyereküvöltéstől hintázó bölcsőhöz. — Életrevaló hangod van, ökröcském — monctta- mondta. s eszébe nem jutott megtoldani zaftosabbá a mondandóját. — ökröcskéje magának a laba köze — kardoskodott ilyenkor Viola. — Szántas- son azzal, de azt a gyereket ne fogja be a keserűsége elé! S szó mi szó, Vince, ha így megpirongatta, el-el- üldögélt a csecsemő fejénél. — Asszony — vett egyszer mély levegőt —. kár volt ezt a gyereket megcsinálni bajra, a Krisztusát, meg csak a gond van vele. hogy a fejünkre nőjjön meg. — ... rosszabb még, mint az állat — vágott közbe Viola —. s azért a maga gyereke, mert pont olyan, mint maga. — Nem is ezt akartam én mondani, hogy rogyasz- szon meg a ménkű — dadogta mentegetőzve Vince —. hanem, hogy tisztába tenném én ezt a kölköt, ha megmutatnád, hogyan. — Nem a — billegett meg Viola —. érzi a gyerek. hogyan szeretik. — De hogy az a ■.. — pontozta ki Vince az ördög helyét —. hét szeretem én ezt a lófüttyöt, verje az éjfél! Viola fölkapta a gyereket. — Boszorkányok fattya. Csöngedi Vince! Menjen maga innen, amig ilyen a dolga! És megint a pálinka, és megint a bor. Az emberek áhítattal hallgatták Vincét, aki pusztán a káromkodásával lábáról ütött egy bivalyt. — Szép háza épül ennek! — súgta a falu. — Mindent kibíró, erős gyereke nő! — toldotta egybe. Vince meg kialvatlan. sárga szemekkel nézte remegő kezeit, s parolázott sorban kígyókkal, békákkal, keselyűkkel. — Vigye a dögéit! — dörrent rá Viola. amikor hazatévedt. — Gyerekágy mellé nem való vak varjú! — De mit tegyek, édes Violám! — kesergett Vince —. hisz már a májamat tépik! — Tépik a magáét. de nem az enyémet! Köpje ki, ha mellettünk akarna maradni! Vince meg csak tépte, hasogatta az eget boszorkánykörmös szavakkal, s kínjától csak úgy recsegett a szája. — Édes. jó feleségem, fütty — mondta végül, s magához húzta Violát. — Hogy az a füttyös fütty, hát nincs nekem rajtatok kívül senkim! — Ez már jobb — gyanakodott Viola —. de mi az. hogy fütty? — Hát mi a füttyös fütty lehetne? — vicsorgatta a fogát Vince —. a fütty, az fütty. Punktum. Viola elmosolyodva nyújtotta a kislányt. — Na, tegye tisztába, maga, fütty! — szólt Vincére. — De aztán vigyázva ám. a füttyös füttyét! — Hát persze, angyalom, fütty, fütty, fütty — ragyogott Vince. — Értem én, hogy nem szabad gyerekre sarat önteni, fütty, fütty! S áhogy cseperedett, nőtt Csöngedi Vince kislánya, apja úgy szaporította a füttyöt. Fütyült már mindenütt. ágyban. asztalnál, fütyült a falura. fütty, fütty, fütty — s egyszeregyszer még Isten is a háta mögé pislantott. hogy ki csiklandozza az 5 fülét ebből a fértél mes feketeségből ? Egyre több festmény, szobor. grafika, gobelin. mozaik látható az alsó-, közép. és felsőfokú intézményekben, s az oktatás területén módszertani formaként is felhasználják. Az idei képzőművészeti világhét ehhez a lehetőséghez csatlakozik, fő témája a képzőművészet és az iskolák kapcsolatrendszere. Ráckevén, Dunakeszin, Salgótarjánban, Csepelen iskolagaléria működik immár évtizede állandó gyűjteményekkel és változó kiállításokkal. Kiskunhalason a képzőművészeti világhét alkalmából a megnyitót Tóth Dezső művelődési miniszterhelyettes tartotta a város gimnáziumának Szilády Áron Galériájában. ahol a diákközönség Barcsay Jenő Művészeti anatómia című könyvének eredeti rajzaiban gyönyörködhetett. Ugyancsak ez alkalomból láthatták a kiskunhalasi óvodában Nicolas Schöffer fénymobil- iait. Diószegi Balázs festményeit. Hasonlóan Szolnokon. a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskolán Hincz Gyula rajzait, festményeit mutatták be a hallgatóknak. a város közönségének . E mozgalmasság nemcsak a képzőművészeti világhét ünnepére korlátozott. egyre inkábbb természetes iskoláinkban. Más és más a forma: Ráckevén, az Ady Galériában száz festmény’ szobor, grafika sorakozik Beck ö. Fülöp, Varga Imre, Ligeti Erika, Csik István. Vecsési Sándor és mások alkotásai; Dunakeszin a Körösi Csorna Sándor Általános Iskolában Wieszt József, Hegyi Márta, Kacsán György rézkarcai válnak ezúttal állandó gyűjteménnyé, ahol ez a 17. tárlat az Iskolagalériában. Dunaharasztin, a Baktay Ervin Gimnáziumban a névadó ünnepén minden alkalommal képzőművészeti kiállítás nyílik, a budapesti Fazekas János Gimnáziumban .műterem-látogatásokat szerveznék, gondot fordítanak a műalkotások elemzésére. Tanulságosak és közkedveltek a múzeumi gyermekfoglalkozások. a Nemzeti Galéria rendszeresen tart múzeumi órákat általános és középiskolásoknak, itt működik évek óta sikeresen a GYIK-Műhely gyerekeknek; szabadon festenek. mintáznak. A Történeti- és az Iparművészeti Múzeumban is alkalmazzák ezt a gyakorlatot. Nemes kezdemény esés, hogy az idei képzőművészeti világhéten a Fazekas Gimnázium tanulóinak DIÁKSZÓ újsága külön- számként — összefogva a kiskunhalasi Szilády Áron Gimnázium tanulóival — pompás kiadványt szerkesztett. Diákírók készítettek interjút Diószegi Balázs festőművésszel, Banga Ferenc grafikussal, elemezték a kisplasztikái triennálé műveit. köszöntötték a 70 esztendős Supka Magdolnát, foglalkoztak Csontváry művészetével. Ez szintén követhető és követendő út. hogy diákújságjaink szerte az országban többet foglalkozzanak képzőművészettel Lényegében a megtett út tanulságait és az előrehaladás lehetőségeit összegezte a Magyar Képző- és Iparművészek által rendezett elméleti tanácskozás Budapesten. az MSZMP Villányi úti Oktatási Igazgatóságán. Az iskola és a képzőművészet rendszeres, állandósított szövetségét szorgalmazták előadásokban festők, grafikusok, építészek: Tamás Ervin. Bálványos Huba, Makovecz Imre, Fekete György, Földi Péter, Szabados Árpád. Leitner Sándor. Az ünnepi esemény után a hétköznapokban kellene megvalósítani azt a következő tíz esztendőben, hogy minden magyar iskolában egy képző- vagy iparművészeti alkotás fogadja a szépség embernevelő köszöntésével a gyerekek milliós táborát.
