Népújság, 1984. október (35. évfolyam, 231-256. szám)
1984-10-13 / 241. szám
NÉPÚJSÁG, 1984. október 13., szombat Cigánysorsok a számok tükrében Heves megyében a lakosság öt és fél százaléka ci- Kányszármazású Nem nagy a számuk, am Romijaik, problémáik megoldására bőven van teendő. Természetesen a legalapvetőbb kérdések kőié tartozik velük kapcsolatban az, hogy hol és hogyan fuJna-k s/titóhb pátriánkban elhelyezkedni. Hiszen az állandó munkahellyel rendelkezők, a megállapodottak már egy sor juttatásra jogosulttá válnak, a társadalom jobban figyelemmel tudja kísérni sorsuk, alakulását. Nos, foglalkoztatásuk mikéntjére! készült nemrég a megyei tanácsnál egy beszámoló, amely híven tükrözi az eddig elért eredményekéi, de e közeljövő feladat üt is vázolja Mindenekelőtt érdemes fölfigyelni arra, hogy a cigány- és a nem cigány lakosság kormegoszlásában jelentős az eltérés. Az előbbi csoportnak majd negyven, az utóbbinak csak húsz százaléka fiatalabb a munkaképes kornál. Ez világossá teszi. hogy a tizenöt éven aluli cigány korosztállyal kiemelten szükséges foglalkozni. Annál is inkább. mert jelenleg a felnőtteknek csak hatvanöt százaléka aktív kereső; a nőknek majdnem fele nem rendelkezik munkahellyel. Igaz. már ez is jelentős javulás a korábbi esztendőkhöz képest, különösen akkor, ha az adatokat kiegészítjük a csak alkalmanként elhelyezkedők számával. Nem csekély a kettő közti különbség. S ennek oka többek közt abban keresendő. hogy sok területen — főleg Hevesen és környékén — elsősorban a mezőgazdaság nyújt számukra idénymunka lehetőséget. A kevésbé iparosodott vidékeken bizony máig nagy szükség van az effajta alkalmi munkásokra is. különösen, ha jövedelmük végül is egész évre biztosítja a szerény megélhetést. Negatív tapasztalat viszont. hogy a betakarítás idején sok cigány hagyja ott állandó munkahelyét is a magasabb kereset érdekében s csak az őszi. téli hónapokban tér vissza . . . A többségre nem ez jellemző! Folyamatosan dolgoznak az iparban, az épi» tőiparban, a termelőszövetkezetekben. az erdő- és vízgazdálkodásban. Sajnos a kereskedelembe a hírközlésszállítás területére, az egészségügybe csak kevesen ..törhettek be". S nemcsak mindig a szakképzetlenség mjatt . . . Előfordul ugyanis. hogy a munkáltatók olyan felvételi feltételeket szabnak. amelyekkel eleve kizárják a jelentkezőket. o Az előítéletek azonban. — ha nem is túl gyorsan, de — egyre inkáb elosztóban vannak. A helyi tanácsok folyamatosan figyelemmel kísérik és segítik a cigánylakosság életének alakulását és cselekszenek. Meghívják például a cigányokat nagyobb számban foglalkoztató vállalatok képviselőit a testületi ülésekre, be is számoltatják őket. A tettek aztán konkrétak. A megyei tanács ötszázezer forintot biztosított a közelmúltban is olyan új munkahelyek létesítésére, ahová majd elsősorban nőket várnak. Különböző megállapodások születtek e cél érdekében. Bükkszenterzsébeten például három éve tárta ki kapuit az a ruhaüzem. amelyben nyolcvan, korábban nem dolgozót tudtak fogadni. Az asszonyok gyermekei számára bölcsődét, óvodát biztosítottak . . . Nem csekélység ez, hisz sok társadalomkutató véleménye szerint ezen a néhány előkészíti) éren múlik döntő részben az. hogy vajon képes lesz egy-egy cigánygyerek időben elvégezni az általánost, s szakmát szerezni a továbbiakban. o Heves megye általános iskoláiban az elmúlt esztendőben mintegy négyezer cigánytanuló járt. az összes létszám majd tíz százaléka. Annak érdekében, hogy minél kevesebben hiányozzanak. olyan tiszteletdíjasokat foglalkoztatnak, akik naponta ellenőrzik az érintett tanulókat s szüleiket a tanulás hasznáról igyekeznek meggyőzni. A túlkoros diákok szű- kebb pátriánkban egyre kevesebben vannak. Igaz ez még akkor is. ha ellenpontként a bukottak, az évismétlők. az osztátyozhatattónok és a felmentettek ma nagyobbrészt még cigány származásúak. A szülők végzettségének és a családi környezet veszélyességének hatása egyébként jól kimutatható az áthelyezésre javasolt gyerekek sorsának alakulásában. Anyjuk, apjuk gyakran analfabéta. rendszertelen élete! él Az írni, olvasni nem tudók háromnegyed része harmincöt éven felüli, s mint« egy kétezren vannak. A vállalatok számos formában nyújtanak segítséget hiányaik pótlására. Díjmentes tanszerellátássai. munkakedvezménnyel támogatják őket. Ám ennek ellenére keveseket sikerül rávenni, hogy vegyenek részt az oktatásban. Kár. Mert így bizony nincs arra remény, hogy a, segédmunkás munkakörből továbbléphessenek. o Lássuk, hogyan alakul a különböző csoportok keresete. jövedelme. Mint ahogy több vizsgálat alapján megállapítható; a szakmunkások ,a betanítottak és a segédmunkások borítékjába került összeg megegyezik a nem cigányokéval. Ha ... „Ha” bizony sok van. Ha azonos munkakörben, azonos körülmények között, azonos gyakorlati idő után dolgoznak. Ha a cigány származásúak táppénzes napjainak száma nem magasabb, illetve, ha a kilépett bejegyzés miatt nem esnek bérszankció alá. A kisebb-nagyobb eltéréseket tehát a fönteibbi feltételek hiánya indokolja. Szociális juttatásokban viszont átlagon felül is részesülnek a cigány munkavállalók. Az üzemi étkeztetés, az utaztatás természetes. De magas a segélyezettek száma is és azoké. akik valamilyen lakásvásárlási támogatást kapnak vállalatuktól. A jövőben azonban nagyobb gondot érdemes fordítani arra is. hogy hasonlóan kedvezően alakuljon részvételük az üdülésben, vagy beiskolázzák őket a különböző házi tanfolyamokra. Az indokolatlan különbségek megszüntetésének ugyanis ez sem elhanyagolható módja! Németi Zsuzsa „Csak egészséges emberekkel lehet feladatainkat teljesíteni!” Üzemi balesetek és tanulságaik Súlyos, nem ritkán egy életet megkeserítő sérülés, hónapokig tartó táppénzes állomány, kiesett munkaórák. Mindezt egy apró műszaki hiba. vagy a dolgozó figyelmetlensége. a munkavédelmi előírások be nem tartása és tartatása idézi elő. Ezek után aligha szükséges hangsúlyoznunk a munkavédelem fontosságát, és a vizsgálatokat végzők emberi, társadalmi felelősséget. A közelmúltban az Országos Munkavédelmi Felügyelőség és a Központi Statisztikai Hivatal megyénk területén közös, úgynevezett „b alesetvalódisági” ellenőrzést végzett. A vizsgált gazdasági egységek közül hat az ÉVM, egy a MÉM és egy az ipari minisztériumi tárcához tartozik. A tapasztalatokról kértünk összegzést dr. Göczó Gézától. az OMVF Heves megyei Munkavédelmi Felügyelőségének hivatalvezető főfelügyelőjétől. — Először is hadd mondjam el. hogy mit js értünk „balesetvalódisági” vizsgálat alatt. — Nos. az üzemi balesetekkel kapcsolatos hivatali eljárások összességét a kivizsgálást, nyilvántartást, egyeztetést és jelentéstételt. Ami pedig vizsgálódásaink konkrét eredményeit illeti; — a nyolc vállalatnál az első félévben 110 baleset történt. Ennek vonzata 2393 kiesett munkanap. Igaz ebből 18 kivizsgálást nem igénylő közúti baleset volt. Ám a korábbi időszakhoz képest a Heves megyei Tanácsi Építőipari Vállalatnál. az Egri Közúti Építő Vállalatnál és a Parádi Üveggyárban több baleset történt. A részletes elemzés után megállapítottuk. hogy 26 esetben az előírt 72 órán túl vizsgálták ki a történteket, így késve zárták le a jegyzőkönyveket is. Sajnos, nem minden esetben foganatosítottak konkrét felelősségre vonást a késedel- meskedőkkel szemben. Kedvezőtlen benyomást tett az, ellenőrökre az is, hogy 70 esetben nem hoztak jogszabályi és műszaki intézkedést a hasonló balesetek megelőzésére. — Még mindig előfordul, hogy — a HÁÉV-nél, a Cement- és Mészművek Bélapátfalvi Gyáránál, a BU- BIV-nál, az Egri Csillagok Mezőgazdasági Termelőszövetkezetnél — csak a minisztertanácsi rendeleteket veszik figyelembe, ahelyett, hogy a végrehajtási tárca, vagy a munkavédelmi szabályzat ide vonatkozó belső utasításait tartanák szem előtt. Az eddig elmondottakon túl ellenőriztük az SZTK-ügyintézők és a helyi munkavédelmi’ vezetők baleseti jegyzékeinek és baleseti naplóinak vezetését is. Egy-két kirívó esettől eltekintve jogszerűséget tapasztaltunk ezen a téren. Ám benyomásainkat szemléletesen így jellemezhetném: a vizsgálat lezárult, de ne félejsük el! — Július 1-től működik ilyen felállásban az OMVF Heves megyei Felügyelősége. Melyek a jövőre vonatkozó tervei? — Az újonnan hozánk került mérnökfelügyelők nagy hozzáértéssel, türelemmel végzik az ellenőrzéseket és segítik a vállalatok munkáját. Ám a mi erőfeszítéseink csak akkor hozhatnak eredményt, ha közreműködőket, partnereket is találunk. Igaz. a legsúlyosabb — emberéletet követelő — baleset kevesebb, mint tavaly. De sokai nyugtalanítóbb az a tény. hogy napjainkig három halálos, és a beszélgetésünk időpontjában egy életveszélyesen súlyos tragédiáról is hírt kaptunk. Az utóbbi a Bélapátfalvi Cementgyáriban történt. Csonkulásos baleset, eddig szerencsére nem fordult elő. tömeges pedig csak egy esetben, az egri KAEV- nél. A számok tükréből adódik a feladatunk is. Július 1-től felügyelőségünk ellenőrzi az ipari szövetkezeteket, az 54 mezőgazdasági termelőszövetkezetet. a MÁV megyei csomópontjait, a magánkisiparosokat és a magánkereskedőket is. A bányák és fegyveres testületek kivételével szinte minden területet. Az előbb említett vizsgálaton túl eddig munkatársaink 283 ellenőrzést hajtottak végre. Több alkalommal kellett a városi és megyei ügyészség munkáját is igénybe vennünk. Majdnem 100 esetben adtunk ki a kedvezőtlen helyzet megváltoztatását igénylő határozatot. De jócskán folytattunk fegyelmi eljárást is a vétkezők ellen. A visszatérő, s alapvető munkavédelmi mú- lasztásokat elkövetőkkel szemben ezután is szabálysértési, helyszíni, vagy végrehajtási bírsággal élünk. Jelenlegi gazdasági helyzetünkben is változatlanul legfőbb érték az ember. s különösen fontos politikai kérdés is. hogy az élet- és munkavédelmet a termelés szerves részének tekintsék mindenhol! Világosan kell látnunk, hogy csak egészséges emberekkel lehet előttünk álló feladatainkat teljesíteni! Soós Tamás A Magyar Front memorandumai és az átalló kormányra tett javaslatai Negyven éve történt. .. Az 1944. augusztus végi román átállás után} horthysta rendszermentő kísérletek a nyugati hatalmaknál nem hoztak sikert, mert nem voltak hajlandóak a Szovjetunió nélkül. sőt ellenére megállapodást kötni Horthyékkal. A közös német és magyar akciót sem koronázta siker. ti. hogy az „Árpád-vonal” kiépítésével hosszú ideig feltartóztatják a szovjet csapatokat. Ezek az események a magyarországi antifasiszta ellenállási mozgalmat is új helyzet elé állították. a Békepárt Központi Bizottsága még szeptember elején úgy döntött, hogy felveszi a Kommunista Párt nevet és a korábbinál aktívabb. szervezettebb munkával segíti az antifasiszta erők összefogását, a párt világosan megfogalmazott tethívása ösztönzőleg hatott a Maoyar Front egész tevékenységére. amely felismerve az új helyzetben rejlő lehetőségeket a háborúból való kilépés meggyorsítása és megkönnyítése érdekében javaslatait az uralkodó körökhöz és személyesen Horthy Miklóshoz két írásos dokumentumban fogalmazta meg. Az első memorandumot Donáth Ferenc és Kállai Gyula szövegezte. amelyet a három nagy demokratikus párt: a kommunista, a szociáldemokrata és a kisgazda nevében Kállai Gyula, Szakosíts Árpád és Tildy Zoltán szeptember 20-án írtak alá. Az okmányt a Magyar Front megbízásából Tildy Zoltán Bereczky Alberten keresztül juttatta el Horthyhoz. A memorandum a tárgyalás feltételeit a következőkben jelöli meg: „1. A magyar hadsereg beszünteti a további ellenségeskedést a szövetséges hatalmak haderőivel, és az ország területén lévő német haderőt lefegyverzi. 2. Magyarország bejelenti. hogy hadat üzen Németországnak. 3. Ezzel egyidejűleg delegációt küld a szövetséges hatalmak kormányaihoz a fegyverszünet megkötése és a Németország elleni katonai együttműködés megteremtése érdekében. 4. Koalíciós kormány alakul a Magyar Front pártjai és a hadsereg képviselőiből.” A dokumentum a demokratikus antifasiszta pártok reálpolitikai érzékét bizonyította. mivel a valós helyzethez alkalmazkodó, kompromisz- szumos engedményeket tartalmazott: pl. a magyar nép demokratikus törekvéseit nem kötötte össze a háborúból való kilépés követelésével. hanem együttműködést hirdetett, az átállást pedig a Magyar Front és a hadsereg képviselőiből alakítandó koalíciós kormányra bízta. A Magyar Front erre a javaslatra nem kapott érdemi választ. bár szeptember végén megindultak a megbeszélések a kormányzó környezete. a vezérkar és a Magyar Front vezetői között. Horthyék helyzete azonban a Vörös Hadsereg előnyomulása. az ország felszabadításának megkezdése következtében kilátástalanná vált. így végre rászánták magukat, hogy a Szovjetuniótól is kérjenek fegyverszünetet. Küldöttségük Faragho Gábor altábornagy vezetésével szeptember 28-án indult el Moszkvába, hogy a fegyverszüneti tárgyalásokat előkészítse. Ezeknek az eseményeknek idején készült el — a visszaemlékezések szerint Rajk László és a parasztpárti Kovács Imre által írt — Horthyhoz küldött második memorandum. Ez az előzőnél határozottabban követelte a háborúból való kilépést. a munkásság felfegyverzését, a Horthyval a közvetlen, tárgyalásokat és közös, azonnali fegyverszüneti cselekvést. A memorandum az együttműködés érdekében újabb kompromisszumos lehetőségeket is megfogalmazott: ........A munkásságnak a jelenlegi uralkodó osztályhoz való viszonyát nem a 25 év rossz tapasztalatai fogják megszabni. hanem hogy egymás mellett, vagy egymás ellen kell-e megvívni a fasizmus elleni harcot” — olvashatjuk a dokumentumban. amely nem kötötte sem mi feltételhez a német megszállók elleni harcban történő részvételt. Az átállást végrehajtó kormány kérdésében az első memorandum- hoz képest Horthyék számára kedvezőbb feltétellel találkozunk. Mégpedig, nem egy új. a Magyar Front és a hadsereg képviselőiből léte hozott kormányt javasolt, hanem a meglévő átalakítását a munkásság és a parasztság képviselőinek bevonásával. Ebben a kormányban az átalló horthysta körök játszhatták a fő szerepet, de nem fogadták el a számukra legkedvezőbb javaslatot sem. így elsősorban az ő hibájukból nem sikerült végrehajtani Magyarország gyors, a háborút megrövidítő átállását. A Komunista Párt és a Magyar Front rugalmas javaslatai bizonyítják. hogy politikájukat az egész nép. a nemzet érdekei határozták meg. Horthyék viszont a »bukásuk és a nemzet katasztrófája előtti pillanatban sem voltak képesek az osztályérdekük fölé emelkedni, a nemzet érdekében élni az általuk 25 évig kegyetlenül elnyomott erők felkínálta lehetőségekkel, hogy velük együttműködve megakadályozzák a nyilas rémuralmat, az ország hadszíntérre válását. Dr. Horváth Mihály (Fotó: Perl Márton)
