Népújság, 1984. október (35. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-13 / 241. szám

NÉPÚJSÁG, 1984. október 13., izombof 3. A Nmim kérdez— válaszol Pozsgay Imre, a HNF Országos Tanácsának főtitkára Népfront-fel adatok a kistelepüléseken Hazánkban több száz olyan település van, amely­ben a Hazafias Népfronton kívül nincs egyetlen más po­litikai szervezet sem. Ezek természetesen egytől egyig apró települések, amelyek jövőjéről manapság sok fó­rumon hallani. E kistelepü­lések jövőjéről társadalmi vitát kezdeményezett a Ha­zafias Népfront Országos Ta­nácsa. Társadalmunk legát­fogóbb politikai tömegmoz­galma, a Hazafias Népfront világnézetre. pártállásra, társadalmi helyzetre való te­kintet nélkül mindenkinek kínál arra fórumot, hogy ki­fejtse ötleteit, javaslatait, vé­leményét. A népfront nem társadalmi konfliktusok ki­hordója. hanem valóban a tudatos állampolgári kibon­takozás terepe. Ez azonban csak akkor lehet így. ha a mindenkori kisközösségek valódi érdekeinek képvisele­tét. a problémák feltárását, a megoldások kigondolását a kisközösségek bevonásával sikerül megoldani. Hogyan teszi ezt? Miként tudja se­gíteni a népfront a falvak népességmegtartó képességét? — ezekről beszélgettünk Pozsgay Imrével, a Hazafias Népfront főtitkárával. — Mi a településfejlesz­tés jövőjének legfonto­sabb kérdése? — Nos, az egyik legfonto­sabb mindenképpen az. hogy a helyi ügyekben a helyi ve­zető testületek szava legyen a mértékadó. Ehhez azonban arra is szükség van, hogy a helyi közösséget érintő ki­sebb, vagy nagyobb kérdé­sekben felhasználják a la­kosság véleményét és javas­latait. Mindamellett az el­képzelések megvalósításához szükség van anyagiakra is. Magyarán tehát, arról van szó, hogy a helyi döntések megvalósításához helyben legyenek meg a hozzá szükséges anyagiak. Szüksé­ges azonban egyúttal kitérni arra is, hogy a helyi érde­kek megvalósítása nem tör­ténhet egy nagyobb terület, vagy az ország érdekének a rovására. így tehát a helyes településszervezésben ötvö­ződnie kell a helyi szán­déknak és a központi irá­nyításnak. Ez egyúttal azt is feltételezi, hogy a legfonto­sabb teendőket a központi településpolitikai elképzelé­sek szerint ösztönözzék. — Ezt elfogadva, mégis­csak felmerül a kérdés, hogy mind sürgetőbbé válik a falvak népesség­megtartó szerepének erősítése. Régóta világ- jelenség, hogy a falvak lakossága arra törekszik, hogy városlakó legyen. Nálunk kiváltképpen a mezőgazdaság szocialista átszervezése után — a különféle társadalmi és gazdasági változások ha­tására — gyorsult fel ez a folyamat. Hihetetlenül gyors átrétegeződésnek lehettünk tanúi, hiszen rövid idő alatt másfél milliónál is többen ván­doroltak el falvainkból a városokba. Megállítha­tó ez a folyamat? — Visszatekintve erre az időszakra, azt láthatjuk, hogy az elvándorlásnak részint múltból hozott, részint pedig a jelenben kialakult okai voltak. Nem hagyható fi­gyelmen kívül az a tény. hogy valaha a falun élő ember számára a városba költözés szubjektív értelem­ben is vett kiemelkedést je­lentett. A folyamathoz azon­ban ennél erőteljesebben já; rul hozzá az extenzív fej­lesztésért élő ipar elszívó hatása, miközben a mező- gazdaság — éppen a mun­kaerőveszteségek folytán — mind erőteljesebben kény­szerült ráhangolódni az in­tenzív fejlesztésre. Ez az át- rétegezűdés tehát szükségsze­rű volt, de napjainkra már hátrányos körülményeket is teremtett. E hátrányos kö­rülmények lemérhetők a városokban tapasztalható túl­zsúfoltságon. amely kétség­kívül az életfeltételek bizo­nyos fokú romlásával jár együtt. Gondoljunk csak a lakásgondokra, vagy az óriá­si erőfeszítések ellenére is tapasztalható iskolai gon­dokra. Sokat beszélünk mos­tanában az urbanizációról. E fogalmat gyakran és sokan tévesen értelmezik. Az urba­nizáció ugyanis nem azonos a városok felduzzasztásával, kizárólagos fejlesztésével Sokkal inkább jelenti az életfeltételek széles körű vá­rosivá tételét. Falun, tanyán is lehet használni az urbani­záció fogalmát. s persze nemcsak használni. hanem egyúttal komfortos életfelté­teleket is teremteni. Ebből következik, hogy igenis meg­állítható a falvakból való eláramlás folyamata és kü­lönféle körülmények megte­remtésével vonzóvá tehető a falu is. — Mi a teendő? — A tapasztalatok szerint a sorvadó településekről mindenekelőtt a fiatalok költöztek el, s ezáltal igen kedvezőtlenül alakult ezek­ben a településekben a la­kosság korösszetétele is. Ma már az is világos előttünk, hogy az intézményüket vesz­tett kisközségek ezzel közös­ségi jellegüket, közösségi életüket veszítették el. Ezt nagyon gyakran szóvá is te­szik az érintettek különféle falugyűléseken. A társadal­mi vitában az is nagy hang­súlyt kapott, hogy a lakos­ság találjon megfelelő mun­kaalkalmat lakóhelyén, vagy ha ott nem is, legalább elfo­gadható utazási távolságon belül. A felmérések szerint az utóbbi években megnőtt az ingázók száma és egyúttal az utazás távolsága is. Ezt tudva, arról sem szabad megfeledkezni, hogy a közle­kedési tarifák emelkedése hátrányosan érinti a falusi lakosságot. Joggal várják el tehát a segítséget. Ami­kor a falvak népességmegtar­tó szerepének fontosságáról beszélünk, társadalmi érdek­ről szólunk. E társadalmi ér­dek kifejeződhet abban is, hogy a termelőerők elhelyez­kedése jobban igazodjon a kistelepülések lakóinak igé­nyeihez. Manapság, amikor mindinkább gyakorlattá kezd válni a decentralizálás, en­nek meg is van a lehetősége Miért ne kaphatna például a mainál jobban helyet a fal­vakban a fogyasztási szol­gáltató- és feldogozóipar? — Munkaalkalmak mel­lett a mainál jobb infra­struktúrára is szükség volna. Az egészséges ivóvíz, a használható te­lefonhálózat. avagy a jó alapellátás ugyancsak előfeltétele annak, hogy az emberek szívesen ma­radjanak falujukban. — Valóban így van. A Hazafias Népfront igyekszik is a maga lehetőségeivel él­ve ezekben a kérdésekben előbbre lépni. Talán jó pél­da erre, hogy évek óta együttműködünk a falvak és a kistelepülések alapellá­tásának javítására a fo­gyasztási szövetkezetekkel. A konkrét feladatokat — másokhoz hasonlóan — He­vesben is hosszabb távra szóló MÉSZÖV és megyei HNF-elnökségi megállapodá­sokban rögzítjük. Ennek az együttműködésnek is része van abban, hogy ma már több tucat mozgó ABC jár­ja a falvakat, s gazdagabb lett az áruválaszték. Külön­féle ipari szolgáltató szak­csoportok létesitésével, a közétkeztetés lehetőségeinek bővítésével a falvakban is mérséklődtek a háztartási munka terhei. Ugyanakkor a népfrontbizottságok akciókat szerveznek a takarékosság népszerűsítésére, valamint a szövetkezeti lakótelepek kör­nyezeti kultúrájának fejlesz­tésére. Felvetődött az is, hogy mielőbb napirendre kell tűzni a falvak boltháló­zatának korszerűsítését. Emellett koránt sincs min­den lehetőség kiaknázva együttműködési munkában. Ennek egyik lehetősége a falusi túrizmus feltételeinek feltérképezése, kialakítása. — Érdekes jelenség, hogy miközben sokan keresik a városba költözés lehe­tőségét, a városlakók mind szívesebben üdül­nek, pihennek falun. A falusi turizmus — amely például Heves megyében is fellendülőben van — hozzájárulhat-e a kiste­lepülések népességmeg­tartó szerepének javítá­sához? — A nagy idegenforgalmat lebonyolító országok tapasz­talatai azt mutatják, hogy hozzájárulhat. A falusi tu­rizmus folytán ugyanis a helyi vállalkozók munkaal­kalomhoz, bevételhez jutnak. Tavaly széles körűen igye­keztünk tájékozódni arról, hogy van-e ehhez fogadási hajlam községeinkben. A tá­jékozódás biztató eredmény­nyel zárult. Sok faluban volna akár tíz-húsz család is, amelyik szívesen fogadna üdülővendégeket, hajlandó az arra alkalmas szobáit lakrészeit rendszeresen bér­be adni. A január elsejével életbe lépett minisztertaná­csi rendelet a magánszállá­sok idegenforgalmi haszno­sításáról serkentőleg hathat. Amennyiben az egyéni vál­lalkozókedvhez társul a me­zőgazdasági nagyüzemek tá­mogatása is, jó irányba fej­lődhet hazánkban is a falusi turizmus, amelynek egyúttal az is kifejezetten társadalmi haszna lehetne, hogy az ér­deklődő városi vendégek közvetlenül megismernék a falusi életet, a mezőgazda­ságban dolgozók munkáját. — Szóba került az imént, hogy kedvezőtlenül ala­kult a kistelepülések lakosságának korösszeté­tele. Ez milyen feladato­kat ró a népfrontra? — A Hazafias Népfront valamennyi nemzedékkel kapcsolatot tart. Teszi ezt például oly módon, hogy az iskolákban állandó a kontak­tus a szülőkkel, a szülői munkaközösségben nevelési konzenzust alakítanak ki a gyerekek érdekében a peda­gógusok és a szülők között. Emellett a népfrontbizottsá­gok komoly részt vállalnak az öregek gondozásában is. Azon vagyunk, hogy ennek a feladatnak egyre jobban megfeleljünk. Befejezésül te­hát azt mondhatom, hogy a népfront-mozgalomnak meg­annyi területe kínál teendő­ket beszélgetési tárgyul, a kistelepülések népességmeg­tartó képességének javítása. A nyíltabb helyi községpoli­tika a szervezett közműve­lődési tevékenység javítása mellett több számos olyan lépéssel, intézkedéssel is elő lehet segíteni ezt a képessé­get, amely még csak jelentő­sebb anyagi eszközöket sem kívánna. A helyi lakosságnak a mainál aktívabb bevonása a lakóhely gazdagításába, szépítésébe, szintén szolgál­hatja ezt a célt. Fejér Gyula Új termékek — új piacok Egri borok Európába és a tengeren túlra Mint lapunkban is beszámoltunk róla, a közelmúltban siker­rel mutatkozott be az őszi Budapesti Nemzetközi Vásáron az Eger—Mátra vidéki Borgazdasági Kombinát. Három különle­ges minőségű palackozott termékük: az Egri Bikavér, a Leányka és a Tramini ismét elnyerte a Kiváló Áruk Fóruma megkülönböztető védjegyet. A vállalat ezúttal új termékekkel is jelentkezett, bemutatva a bővülő piacokra szánt márkás borait. Erről Visonta.y Józsefné. a kombinát kereskedelmi igazgatója a következőket mondta: A hangulatos, régi környezetben befejezéséhez közele­dő egri árnyékszalai beruházás a borkombinát növekvő ex­portját segíti elő (Fotó: Kőhidi Imre) — Gazdasági és kereske­delmi kapcsolataink fejlesz­tésében változatlanul a leg­hatékonyabb eszköz a kiál­lítás. a vásár. Sehol olyan könnyen és természetesen nem jönnek létre találkozá­sok megbeszélések és a jö­vőt érintő megállapodások, mint az ilyen nagyszabású reprezentatív árubemutató­kon. Erre jó példaként szol­gált a fogyasztási javak őszi seregszemléje is, amikor is­mételten kifejezésre juttat­tuk azokat a törekvéseinket, és intézkedéseinket, amelyek a belföldi partneri kapcsola­tokon túl láttatta az export növelését szolgáló munkákat is. — Milyen intézkedések­ről van szó? — A piackutatás eredmé­nyét bizonyítja, hogy az őszi BNV-n mutattuk be első íz­ben azokat az újdonságain­kat. amelyek főleg az Egye­sült Államok és a Német Szövetségi Köztársaság pi­acaira kerülnek. Ilyen külön­leges minőségű vörös bor az egri Pinot Noir, az egri Ca­bernet, és az egri Merlot. vagy akár a várossá nyilvá­nításának 650. évfordulóját ünneplő Gyöngyöst köszön­tő Churdonnay, amely új fajta a mátraalji borvidéken. Termékpalettánkon azonban sokféle olyan cikk is szere­pel. amely megköveteli, hogy a kiállítástechnika gazdag eszköztárának alkalmazásá­val tegyük érthetővé és von­zóvá a nálunk lehetséges beszerzés lehetőségét a bél­és a külföldi közönségnek. Bemutattuk a legnagyobb partnerünknek, a Szovjet- uniónak szállított termé­keink egész sorát js. Ezek mellett a bővülő külpiaci kapcsolatainkat jelzik az ausztrál és a japán megren­delők. — Az új piacok még igé­nyesebb minőséget követel­nek. Ehhez nagyarányú mű­szaki fejlesztést hajtanak végre Egerben, a kombinát Amyékszala utcai főpincé­szete mellett. — Valóban vállalatunk VI. ötéves tervi legnagyobb fejlesztési programja valósul meg a megyeszékhelyen, ahol korszerű bortároló, kékszőlő-feldolgozó és pa­lackozó létesül. Ez utóbbi lehetővé teszi a fokozott márka- és eredetvédelmet, azt. hogy ami az üvegekbe kerül, arra minden tekintet­ben garanciát vállalhas­sunk! Munkánkat azonban nehézségek is kísérik. mi­után az úgynevezett háttér­ipar: a palack, a parafadu­gó, a címke, a kupakellátás megteremtése épp oly érdek, mint a rajtunk múló fejlesz­tések megvalósítása. Csak akkor sikerülhet a kombinát exportbővítő törekvése. h« fejlesztéseink mellett az eh­hez kapcsolódó iparágak termékeikkel. szolgáltatá­saikkal felzárkóznak és se­gítik tevékenységünket. Mentusz Károly

Next

/
Thumbnails
Contents