Népújság, 1984. október (35. évfolyam, 231-256. szám)
1984-10-13 / 241. szám
NÉPÚJSÁG, 1984. október 13., izombof 3. A Nmim kérdez— válaszol Pozsgay Imre, a HNF Országos Tanácsának főtitkára Népfront-fel adatok a kistelepüléseken Hazánkban több száz olyan település van, amelyben a Hazafias Népfronton kívül nincs egyetlen más politikai szervezet sem. Ezek természetesen egytől egyig apró települések, amelyek jövőjéről manapság sok fórumon hallani. E kistelepülések jövőjéről társadalmi vitát kezdeményezett a Hazafias Népfront Országos Tanácsa. Társadalmunk legátfogóbb politikai tömegmozgalma, a Hazafias Népfront világnézetre. pártállásra, társadalmi helyzetre való tekintet nélkül mindenkinek kínál arra fórumot, hogy kifejtse ötleteit, javaslatait, véleményét. A népfront nem társadalmi konfliktusok kihordója. hanem valóban a tudatos állampolgári kibontakozás terepe. Ez azonban csak akkor lehet így. ha a mindenkori kisközösségek valódi érdekeinek képviseletét. a problémák feltárását, a megoldások kigondolását a kisközösségek bevonásával sikerül megoldani. Hogyan teszi ezt? Miként tudja segíteni a népfront a falvak népességmegtartó képességét? — ezekről beszélgettünk Pozsgay Imrével, a Hazafias Népfront főtitkárával. — Mi a településfejlesztés jövőjének legfontosabb kérdése? — Nos, az egyik legfontosabb mindenképpen az. hogy a helyi ügyekben a helyi vezető testületek szava legyen a mértékadó. Ehhez azonban arra is szükség van, hogy a helyi közösséget érintő kisebb, vagy nagyobb kérdésekben felhasználják a lakosság véleményét és javaslatait. Mindamellett az elképzelések megvalósításához szükség van anyagiakra is. Magyarán tehát, arról van szó, hogy a helyi döntések megvalósításához helyben legyenek meg a hozzá szükséges anyagiak. Szükséges azonban egyúttal kitérni arra is, hogy a helyi érdekek megvalósítása nem történhet egy nagyobb terület, vagy az ország érdekének a rovására. így tehát a helyes településszervezésben ötvöződnie kell a helyi szándéknak és a központi irányításnak. Ez egyúttal azt is feltételezi, hogy a legfontosabb teendőket a központi településpolitikai elképzelések szerint ösztönözzék. — Ezt elfogadva, mégiscsak felmerül a kérdés, hogy mind sürgetőbbé válik a falvak népességmegtartó szerepének erősítése. Régóta világ- jelenség, hogy a falvak lakossága arra törekszik, hogy városlakó legyen. Nálunk kiváltképpen a mezőgazdaság szocialista átszervezése után — a különféle társadalmi és gazdasági változások hatására — gyorsult fel ez a folyamat. Hihetetlenül gyors átrétegeződésnek lehettünk tanúi, hiszen rövid idő alatt másfél milliónál is többen vándoroltak el falvainkból a városokba. Megállítható ez a folyamat? — Visszatekintve erre az időszakra, azt láthatjuk, hogy az elvándorlásnak részint múltból hozott, részint pedig a jelenben kialakult okai voltak. Nem hagyható figyelmen kívül az a tény. hogy valaha a falun élő ember számára a városba költözés szubjektív értelemben is vett kiemelkedést jelentett. A folyamathoz azonban ennél erőteljesebben já; rul hozzá az extenzív fejlesztésért élő ipar elszívó hatása, miközben a mező- gazdaság — éppen a munkaerőveszteségek folytán — mind erőteljesebben kényszerült ráhangolódni az intenzív fejlesztésre. Ez az át- rétegezűdés tehát szükségszerű volt, de napjainkra már hátrányos körülményeket is teremtett. E hátrányos körülmények lemérhetők a városokban tapasztalható túlzsúfoltságon. amely kétségkívül az életfeltételek bizonyos fokú romlásával jár együtt. Gondoljunk csak a lakásgondokra, vagy az óriási erőfeszítések ellenére is tapasztalható iskolai gondokra. Sokat beszélünk mostanában az urbanizációról. E fogalmat gyakran és sokan tévesen értelmezik. Az urbanizáció ugyanis nem azonos a városok felduzzasztásával, kizárólagos fejlesztésével Sokkal inkább jelenti az életfeltételek széles körű városivá tételét. Falun, tanyán is lehet használni az urbanizáció fogalmát. s persze nemcsak használni. hanem egyúttal komfortos életfeltételeket is teremteni. Ebből következik, hogy igenis megállítható a falvakból való eláramlás folyamata és különféle körülmények megteremtésével vonzóvá tehető a falu is. — Mi a teendő? — A tapasztalatok szerint a sorvadó településekről mindenekelőtt a fiatalok költöztek el, s ezáltal igen kedvezőtlenül alakult ezekben a településekben a lakosság korösszetétele is. Ma már az is világos előttünk, hogy az intézményüket vesztett kisközségek ezzel közösségi jellegüket, közösségi életüket veszítették el. Ezt nagyon gyakran szóvá is teszik az érintettek különféle falugyűléseken. A társadalmi vitában az is nagy hangsúlyt kapott, hogy a lakosság találjon megfelelő munkaalkalmat lakóhelyén, vagy ha ott nem is, legalább elfogadható utazási távolságon belül. A felmérések szerint az utóbbi években megnőtt az ingázók száma és egyúttal az utazás távolsága is. Ezt tudva, arról sem szabad megfeledkezni, hogy a közlekedési tarifák emelkedése hátrányosan érinti a falusi lakosságot. Joggal várják el tehát a segítséget. Amikor a falvak népességmegtartó szerepének fontosságáról beszélünk, társadalmi érdekről szólunk. E társadalmi érdek kifejeződhet abban is, hogy a termelőerők elhelyezkedése jobban igazodjon a kistelepülések lakóinak igényeihez. Manapság, amikor mindinkább gyakorlattá kezd válni a decentralizálás, ennek meg is van a lehetősége Miért ne kaphatna például a mainál jobban helyet a falvakban a fogyasztási szolgáltató- és feldogozóipar? — Munkaalkalmak mellett a mainál jobb infrastruktúrára is szükség volna. Az egészséges ivóvíz, a használható telefonhálózat. avagy a jó alapellátás ugyancsak előfeltétele annak, hogy az emberek szívesen maradjanak falujukban. — Valóban így van. A Hazafias Népfront igyekszik is a maga lehetőségeivel élve ezekben a kérdésekben előbbre lépni. Talán jó példa erre, hogy évek óta együttműködünk a falvak és a kistelepülések alapellátásának javítására a fogyasztási szövetkezetekkel. A konkrét feladatokat — másokhoz hasonlóan — Hevesben is hosszabb távra szóló MÉSZÖV és megyei HNF-elnökségi megállapodásokban rögzítjük. Ennek az együttműködésnek is része van abban, hogy ma már több tucat mozgó ABC járja a falvakat, s gazdagabb lett az áruválaszték. Különféle ipari szolgáltató szakcsoportok létesitésével, a közétkeztetés lehetőségeinek bővítésével a falvakban is mérséklődtek a háztartási munka terhei. Ugyanakkor a népfrontbizottságok akciókat szerveznek a takarékosság népszerűsítésére, valamint a szövetkezeti lakótelepek környezeti kultúrájának fejlesztésére. Felvetődött az is, hogy mielőbb napirendre kell tűzni a falvak bolthálózatának korszerűsítését. Emellett koránt sincs minden lehetőség kiaknázva együttműködési munkában. Ennek egyik lehetősége a falusi túrizmus feltételeinek feltérképezése, kialakítása. — Érdekes jelenség, hogy miközben sokan keresik a városba költözés lehetőségét, a városlakók mind szívesebben üdülnek, pihennek falun. A falusi turizmus — amely például Heves megyében is fellendülőben van — hozzájárulhat-e a kistelepülések népességmegtartó szerepének javításához? — A nagy idegenforgalmat lebonyolító országok tapasztalatai azt mutatják, hogy hozzájárulhat. A falusi turizmus folytán ugyanis a helyi vállalkozók munkaalkalomhoz, bevételhez jutnak. Tavaly széles körűen igyekeztünk tájékozódni arról, hogy van-e ehhez fogadási hajlam községeinkben. A tájékozódás biztató eredménynyel zárult. Sok faluban volna akár tíz-húsz család is, amelyik szívesen fogadna üdülővendégeket, hajlandó az arra alkalmas szobáit lakrészeit rendszeresen bérbe adni. A január elsejével életbe lépett minisztertanácsi rendelet a magánszállások idegenforgalmi hasznosításáról serkentőleg hathat. Amennyiben az egyéni vállalkozókedvhez társul a mezőgazdasági nagyüzemek támogatása is, jó irányba fejlődhet hazánkban is a falusi turizmus, amelynek egyúttal az is kifejezetten társadalmi haszna lehetne, hogy az érdeklődő városi vendégek közvetlenül megismernék a falusi életet, a mezőgazdaságban dolgozók munkáját. — Szóba került az imént, hogy kedvezőtlenül alakult a kistelepülések lakosságának korösszetétele. Ez milyen feladatokat ró a népfrontra? — A Hazafias Népfront valamennyi nemzedékkel kapcsolatot tart. Teszi ezt például oly módon, hogy az iskolákban állandó a kontaktus a szülőkkel, a szülői munkaközösségben nevelési konzenzust alakítanak ki a gyerekek érdekében a pedagógusok és a szülők között. Emellett a népfrontbizottságok komoly részt vállalnak az öregek gondozásában is. Azon vagyunk, hogy ennek a feladatnak egyre jobban megfeleljünk. Befejezésül tehát azt mondhatom, hogy a népfront-mozgalomnak megannyi területe kínál teendőket beszélgetési tárgyul, a kistelepülések népességmegtartó képességének javítása. A nyíltabb helyi községpolitika a szervezett közművelődési tevékenység javítása mellett több számos olyan lépéssel, intézkedéssel is elő lehet segíteni ezt a képességet, amely még csak jelentősebb anyagi eszközöket sem kívánna. A helyi lakosságnak a mainál aktívabb bevonása a lakóhely gazdagításába, szépítésébe, szintén szolgálhatja ezt a célt. Fejér Gyula Új termékek — új piacok Egri borok Európába és a tengeren túlra Mint lapunkban is beszámoltunk róla, a közelmúltban sikerrel mutatkozott be az őszi Budapesti Nemzetközi Vásáron az Eger—Mátra vidéki Borgazdasági Kombinát. Három különleges minőségű palackozott termékük: az Egri Bikavér, a Leányka és a Tramini ismét elnyerte a Kiváló Áruk Fóruma megkülönböztető védjegyet. A vállalat ezúttal új termékekkel is jelentkezett, bemutatva a bővülő piacokra szánt márkás borait. Erről Visonta.y Józsefné. a kombinát kereskedelmi igazgatója a következőket mondta: A hangulatos, régi környezetben befejezéséhez közeledő egri árnyékszalai beruházás a borkombinát növekvő exportját segíti elő (Fotó: Kőhidi Imre) — Gazdasági és kereskedelmi kapcsolataink fejlesztésében változatlanul a leghatékonyabb eszköz a kiállítás. a vásár. Sehol olyan könnyen és természetesen nem jönnek létre találkozások megbeszélések és a jövőt érintő megállapodások, mint az ilyen nagyszabású reprezentatív árubemutatókon. Erre jó példaként szolgált a fogyasztási javak őszi seregszemléje is, amikor ismételten kifejezésre juttattuk azokat a törekvéseinket, és intézkedéseinket, amelyek a belföldi partneri kapcsolatokon túl láttatta az export növelését szolgáló munkákat is. — Milyen intézkedésekről van szó? — A piackutatás eredményét bizonyítja, hogy az őszi BNV-n mutattuk be első ízben azokat az újdonságainkat. amelyek főleg az Egyesült Államok és a Német Szövetségi Köztársaság piacaira kerülnek. Ilyen különleges minőségű vörös bor az egri Pinot Noir, az egri Cabernet, és az egri Merlot. vagy akár a várossá nyilvánításának 650. évfordulóját ünneplő Gyöngyöst köszöntő Churdonnay, amely új fajta a mátraalji borvidéken. Termékpalettánkon azonban sokféle olyan cikk is szerepel. amely megköveteli, hogy a kiállítástechnika gazdag eszköztárának alkalmazásával tegyük érthetővé és vonzóvá a nálunk lehetséges beszerzés lehetőségét a bélés a külföldi közönségnek. Bemutattuk a legnagyobb partnerünknek, a Szovjet- uniónak szállított termékeink egész sorát js. Ezek mellett a bővülő külpiaci kapcsolatainkat jelzik az ausztrál és a japán megrendelők. — Az új piacok még igényesebb minőséget követelnek. Ehhez nagyarányú műszaki fejlesztést hajtanak végre Egerben, a kombinát Amyékszala utcai főpincészete mellett. — Valóban vállalatunk VI. ötéves tervi legnagyobb fejlesztési programja valósul meg a megyeszékhelyen, ahol korszerű bortároló, kékszőlő-feldolgozó és palackozó létesül. Ez utóbbi lehetővé teszi a fokozott márka- és eredetvédelmet, azt. hogy ami az üvegekbe kerül, arra minden tekintetben garanciát vállalhassunk! Munkánkat azonban nehézségek is kísérik. miután az úgynevezett háttéripar: a palack, a parafadugó, a címke, a kupakellátás megteremtése épp oly érdek, mint a rajtunk múló fejlesztések megvalósítása. Csak akkor sikerülhet a kombinát exportbővítő törekvése. h« fejlesztéseink mellett az ehhez kapcsolódó iparágak termékeikkel. szolgáltatásaikkal felzárkóznak és segítik tevékenységünket. Mentusz Károly
