Népújság, 1984. október (35. évfolyam, 231-256. szám)
1984-10-10 / 238. szám
4. NÉPÚJSÁG, 1984. október 10., szerda Animációs filmek Csehszlovákiából A kis boszorkány (A prágai Rövidfilm Stúdió archív felvételei — KS) A csehszlovák filmgyártás 1945. évi államosítása után azok a filmművészeti ágazatok is fejlődésnek indulhattak, amelyek a magánvállalkozók számára nem voltak kifizetődők. Karel Zeman és Hermina Tyrlová a dél-morvaországi Gottwaldovban, Jiri Trnka Prágában létesített animációs filmstúdiót. Leforgatták első filmjeiket, s ezzel a csehszlovák animációs filmet az egész világon hír_ nevessé tették. Az első egész estét betöltő animációs film Jiri Trnka 1947-ben készült Énekeskönyv című műve volt, amelyben a cseh falvak népszokásait mutatta be. 1954-ig Trnlka több filmet forgatott, amelyek a világfesztiválokon számos elismerést és díjat nyertek: igy A császár fülemüléje és a Bajaja című mesefilm. s Alois Jirásek történelmi író könyve alapján készült Régi cseh mondák, valamint Jaroslav Hasek világihírű regénye alapján forgatott Svejk, a derék katona kalandjai. Trnka utolsó nagyformátumú filmje az 1959-ben készült Szentiván. éji álom volt. 1969-ben belkövetkezett haláláig már csak néhány közepes hosz. szúságú filmet készített. Ezek közül elsősorban A kibernetikus nagymama című tűnik ki (1962) — a jövő túlteohnizált világának víziója. Az ötvenes években több alkotóművész is foglalkozott nagy animációs filmek készítésével. Híressé vált például a francia Jean Ef- fel rajzai alapján készült A világ teremtése filmváltozata, amelyet Eduard Hoffman rendezett. Hermina Tyrlová több bábfilmet forgatott a gyermekköny. vek kedvelt hőséről. Hangya Ferdáról. A hetvenes években új lehetőség nyílt a francia René Laloux rendező és Roland Topor képzőművész javaslatával. Azt akarták, hogy témáikat cseh szakemberek dolgozzák fel. s mindkét fél számára előnyös koprodukciót ajánlottak. így született 1973-ban. A vad bolygó című új. egész estés animációs film. amelyet egyszerűbb, papírmozgató technikával forgatták. Egy évvel később Josef Kábrt fejezte be az NSZK-val koprodukcióban forgatott filmjét, az Odüsz- szeusz kalandjait. Nyolc év_ vet később hasonló módon készült a Kisvakond a városban című rajzfilm (Zde- nek Miller), s 1983-toan Gottfried Preussler témája alapján forgatott egész estés mesefilm, A kis boszorkány. Ezt a filmet képzőművész rendezője, Zdenek Smetana több verzióban készítette el. A hetvenes években Karel Zeman is visszatért az animációs filmhez. Két egész estés filmet forgatott, amelyekben a papírmozgatás technikáját alkalmazta. A Krabat A bűvészinas című filmben a lau- sitzi szerbek horror-meséjét dolgozza fel. a Mese Jancsiról és Juliskáról címűben különböző mesemotívumokat a hű szerelem próbatételeiről és győzelmiéről. Ugyanebben az időben születnek az első egész estés animációs filmek Szlovákiában is — a Gyurka. a betyár és A véreskezű asszony. Mindkét filmet a szlovák animáció úttörője. Viktor Kubai forgatta. s témájuk valódi történelmi eseményekre épülő szlovák legendákból indul ki. Mozart Mozartra tanít Évek óta műsorfüzet készül az Országos Filharmónia egri és gyöngyösi bérleti hangversenyeihez. Azért, hogy a közönséget tájékoztassa a felhangzó művekről. Ez a tájékoztatás az idén — első ohxisásra is észrevehetően — pongyolára, több helyen hibásra sikerült. És nemcsak a nyomda ördöge tréfálja meg jó néhányszor az írót, olvasót. A valóban nagy művekről, egyáltalán a zenéről a köznapi nyelv szintjén „okosat” mondani nem is olyan könnyű feladat. Mégis van bizonyos szint, ahol a próza nyelvén is érdemes egy műről beszélni. A műsorfüzet viszont Mozart Esz-dúr kürtversenyét OK. 477.) így ajánlja: „Mozart szerencsés kézzel sorakoztatja fel a korban „divatos” kürtzenék motívumait, intonációit és mint minden versenyművében (sic!) ezúttal is megtanítja választott szólóhangszerét Mozart nyelvén, hibátlan technikai adottságokkal természetesen és nagyon igényesen énekelni.” Tehát Mozart megtanítja választott hangszerét Mozart nyelvén... Ha valaki azt hinné, hogy a léggömb meghámozását nem lehet továbbfejleszteni, téved. Mendelssohn e-moll Hegedűversenyéről egyebek között ez olvasható: „A klasszikus hagyományok és a romantikus életérzés remekbe készült mesterművével talán azóta sem tudott ilyen tökéletesen szép zenei mondanivalóban egyesülni." Ha jól sejtjük, ebben a mondatban az alany bizonyára a zeneszerző, aki nem tudott ilyen „szép zenei mondanivalóban egyesülni" a klasszikus hagyományok és a romantikus életérzés remekbe készült mesterművével. Bach és Liszt sem ússza meg bakik, nyomdahibák és félrefogalmazások nélkül. Egerben is, Gyöngyösön is magas szintű hangversenyeken, jó előadók örökbecsű műveket szólaltatnak meg. Bizonyára elérik majd, hogy a hallgató élményt kapjon, akár a műsorfüzet ellenére — ellenében is. (farkas) Palotás Dezső: Mindennapi kenyerünket hagyd meg nekünk ma iii/i. 1. így Akkor még nem voltam ott. Nagy, magas teremben nem voltam ott. Mindenütt különböző átmérőjű és színű csövek bonyolult szövevénye, manométerek, ampermérők, ilyen-amolyan szerkentyűk, látszólag vagy valójában értelmetlen tömege: az ott volt. Meg két hatalmas műszerfal, egymás mellett. És időnként, teljesen rendszertelenül, halk sípolások, sistergések. Éles, kemény neonfény is volt. Továbbá két, valamicskével több mint középkorú férfi, sötét öltönyben, felnyak- kendőzve. A két műszerfal előtt ültek, gördülőcsapágyas irodai forgószékeken, egymás felé fordulva. A térdükön kártyáztak. Guszti pocakos és nem mosdik rendesen. Guszti például éppen most vitte el az utolsó ütést, belső zsebéből tollat, papírt vesz elő és ír. Majd azt mondja például: — Tizenhat pénz. összesen száznyolccal jössz. János meg, például: — Számold konvertibilis sörben. Vagy valami ilyesmit mond. És közben ő János; elég any- nyit tudni róla, hogy soha, senki nem szólította még Janinak vagy éppen Jancsinak, pedig közvetlen, extrovertált, szeret berúgni, sok haverja van, gyűjti a káros szenvedélyeket. És mégis. Nagyon megbízható ember. Aztán János osztana, de közbeszól egy ébresztőóra vidám, arrogáns hangja. János zsebbe teszi a kártyát, székestől a műszerfala felé fordul, megnyom egy gombot. A csörgés megszűnik. Guszti közben ugyanolyan tempós, kiszámított mozdulatokkal, mint János, elrakja papírját, tollát, és ő is beledugja az orrát a maga műszereibe. Ekkor nyílik az ajtó és a Főnök betuszkol engem, világos sportöltönyben. Én vagyok világos sportöltönyben. A Főnök sötét és nem sportöltönyt visel. Ezt mondja: — Menjen csak, menjen, új fiú. A Főnök udvariassága ellen tiltakozni nagy-nagy udvariatlanság, mert sok-sok időt emészt fel, s az én időm igen-igen drága. — Értem-értem, Főnök- Főnök — nem mondom én. S János, meg sem fordulva: — Tiszteletem, Főnök. Guszti nagyon meglepetten hátranéz, rögtön vissza is kapja a tekintetét. — ... tletm, Főnök. A Főnök: — A kollégákkal megismerkedhet munkaidő után. Most nem lehet, egy másodpercnyi figyelmetlenségük is katasztrofális következményekkel járhat... a műszerekkel, az egész Rendszerrel, gondolom, tisztában van. Ott végzett, nem? — Igen, ott. Szóval, szóval elméletileg tudnám a dolgokat, de most, hirtelen, hogy is mondjam... — Helyes — rikkant a Főnök — nagyon-nagyon helyes ! A gyakorlat az valóban más. És egyelőre nincs is egyéb dolga, mint figyelni. Ha valami nem világos, feljegyzi, s munkaidő után a kollégák biztosan nagyon szívesen segítenek majd. Most csak jegyezzen, kérdésekkel ne zavarja őket. Értem? — Érted — nem mondom. — Két hétig, egy hónapig, addig figyel, amíg mindent tud majd abból, amit eddig csak megtanult. Ha majd úgy érzi, hogy menne, jelentkezik nálam. Aztán, ha majd úgy érzi, hogy menni fog, ismét jelentkezik. És ha majd úgy érzi, hogy megy, akkor megint. Rendesebb ruhája nincs? — Már úgy érti, hogy klasz- szikusabb szabású? Van, csakhogy én ... — Nohát! És nyakkendőt is kössön. Jó munkát! A Főnök elhurrikánzik. János felnyúl, a műszerfalon kinyit egy kis ajtót, aprócska üreg tárul fel. János kivesz belőle egy csörgő- órát — színes huzalok kötik a lyuk hátlapjához —, felhúzza és visszateszi, majd becsukja az ajtócskát. És ezt mondja nekem: — Minek bohóckodjunk, bácsi... mikor én idejöttem, majd egy hétig a műszerekhez ragasztottam a régieket. És jegyeztem, és munkaidő után kérdeztem, és magában mindenki a pokolba kívánt. És csak az lett a vége, hogy bevettek a buliba. Ma vagy egy hét múlva, hát nem mindegy? Szervusz. — Szervusz — mondja Guszti is. (Folytatása következik) Az egri múzeum évkönyve A közelmúltban jelent meg az egri múzeum évkönyvének XIX. (1982—1983-as kötete. A kiadvány 396 oldal terjedelemben, gazdag tartalommal látott napvilágot. Az évkönyv tizenhárom szerző dolgozatát tartalmazza. A munkák majdnem fele (6 dolgozat) régészeti tárgyú. Szabó J. József, a Gyöngyöshalászon feltárt késő rézlkori telepről és a középkori faluról írt. Vörös István a rézkori telep állatcsontleleteit, míglen Takács István a halcsontmaradványokat vizsgálta. A három közlemény jó példája egy adott leletegyüttes különböző nézőpontú leirá- sának. Kozák Károly régész az egri várban, irányításával feltárt Árpád-kori falu maradványaival kapcsolatos dolgozatának első részét ■tette közzé. Szabó János Győző, az 1968-ban Gyöngyöspata—Előmálon feltárt XIII—XIV. századi sírgödörből előbukkant középkori szőlőművelő eszközöket (szölömetszö kés, ágfűrész, vonókés, kanalas fúró, ráspoly, fogazott élű kapircs, juhnyíró olló) ismertette. A helytörténeti dolgozatok közül időrendben az első Lénárt Andor munkája, amelyben Eszterházy Károly egri püspök XVIII. század végi építkezéseinek háttériparáról (kőbányászat, téglakészítés, s zénkőbá- nyászás, fa- és kőzsinedely- k észítés) írt. Az írás jelentősége, hogy szerzője fő. ként levéltári források alapján eddig alig elemzett témát vizsgált. Csiffáry Gergely történész A Magyar Tanácsköztársa. ság Heves megyei szervei és pecsétjei című közleményében szintén, eddig a kutatók által figyelmen kívül hagyott témáról szólt. Kovács András az 1960-as év mezőgazdasági termelő- szövetkezeteiről közöl hír- krónilkát. Már hosszú évek óta folytatja az évkönyvben a múzeum Gárdonyi-hagyatékának gondozója, Korom- pai János a jeles író leveleinek közreadását A szerző Gárdonyi levélírói gyakorlatának jellemzőit foglalta össze. Külön érték az eddig ismeretlen tizennégy levél közzététele. Lengyel László, a múzeum művészettörténésze az intézmény képzőművészeti gyűjteményében elhelyezett. hosszú ideig értéktelen művekként kezelt XVIII, századi alkotásokat mutat be. Az ismertetett évkönyv két néprajzi tárgyú dolgozattal zárul. Bakó Ferenc, a palóckérdésre vonatkozó kutatásainak újabb darabját tette közzé. Petercsák Tivadar pedig a paraszti erdőhasználat néprajzi kutatásának helyzetét vázolja az észaik-magyarországi tájegységen. Az évkönyv részletes és alapos értékelése szakemberek feladata, amelyet a szakfolyóiratokban bizonyára a közeljövőben elvégeznek. Még egy megjegyzés: érdemes volna a szerzők adatait közölni. (A néven kívül a foglalkozás, a beosztás és a munkahely címe.) Ez. úgy hiszem, jól szolgálná az olvasók, az ismertetés és recenzió-írók tájékoztatását. Szecskó Károly Tanulmányrajzok Kishonthy Jenő kamaratárlatáról Mennyire lehet izgalmas a szemlélő számára egy művész felkészülése a majdan megszülető műre? Mi mindent nyújthat maga a „folyamat” föltárása? Kaphat-e élményt a néző a képzőművész vázlataitól, amikor nem láthatja az alkotás egészét? E kérdések már száz évvel ezelőtt is felvetődtek egy-egy olyan kiállítás kapcsán, ahol a művész tanulmányrajzait mutatta be a közönségnek. Valójában izgalmas dolog végigkísérni magát a próbálkozást. a mű születésének egyes mozzanatait. A képzőművészet történetében tudunk olyan híres tanulmányokról, amelyek önálló egészként is elfogadhatók, s amelyek szemlélése során megszületik a hatás, az élmény, önnön vívódásait tárja ki a festő, megmutatván munkáját, küzdelmeit. Fölfogható próbaként is. ám nagy ereje lehet ennek a próbának. Kishonthy Jenő munkássága nemcsak városszerte, de az egész megyében ismert. Az évek hosszú során hozzánőtt 6 Egerhez; freskóival nem egy intézményben találkozhatunk. Ezúttal a Volán-klubban állította ki tanulmányrajzait, amelyek egy része épp freskóihoz készült. Láthatunk viszont olyan grafikákat is, amelyek akár önálló műiként is megélnek. Igen figyelemre méltóak Kishonthy Jenő női portréi. Az arűban az értelmet keresi, nem a szépre, hanem a harmóniára törekszik. Beszédes szemek születnek ceruzája alatt, mintha egy egész sorsot mondanának el. A művészt — a kamaratárlat tanúsága szerint — izgatják, foglalkoztatják a gyermek- portrék is. Gárdonyi szavai csengenek vissza láttukra: „Az arc a lélek tükre...” Természetesen egy-egy műfaj erősen meghatározza, a kifejezés jó értelmében rányomja bélyegét a formai megoldások mikéntjére. Nem kétséges, egy-egy freskó megvalósításához igen sok, aprólékosan kidolgozott tanulmány szükséges. Ám amilyen élményt maga az elkészült mű nyújt, ihozzá nem fogható az alkotás egy-egy stádiumának szemlélése. A művésznek „vérében van” a [falfestés valamennyi, legkisebb eleme is. Az egri Egészségügyi Szakközépiskolában található freskó vázlatait láthatjuk a Volán-klubban megrendezett kiállításon. A messzemenő figurativitás, a klasszikus iskolából táplálkozás jellemzi e rajzokat. A néző igazi élménye a Lány, tükör előtt című alkotás láttán születhetik meg: a pasztell, a kréta lágy színei, a vonalvezetés lágysága finom áttűnéseket eredményez. (mikes) A vad bolypó — jelenete Részlet Jiri Trnka, az Énekeskönyv — című filmjéből
