Népújság, 1984. október (35. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-10 / 238. szám

NÉPÚJSÁG, 1984. október 10., szerda ÓB1ZP M*« Esernyő alatt az előadók és a nézők Békenap Egerben A borús, esős idő ellenére is sokan vettek részt Egerben azon a békenapon, amelyet a városi KISZ-bizottság szervezett. A szombati egész napos esemény egyik kiemelkedő prog­ramjának a hazánkban tanuló laoszi diákok műsora szá­mított, amelyben országuk népzenéjéből adtak ízelítőt, majd középiskolásoknak vallottak arról, hogy milyennek látják a békét. Beszélgetés a békéről (Fotó: Perl Márton) — A Révai ifjúsági napok után... Az egri Ifjúsági Ház igaz­gatója fogalmazta így meg­hívóbeli előszavában: „Tevé­kenységünk alapgondolata: tartalmas rendezvényeket, minél nagyobb számú kö­zönségnek, elfogadható áron!” A Révai Nyomda Egri Gyáregysége és a Ház közös szervezésű, csaknem egy hé­ten át tartó rendezvénysoro­zata túlnyomó részében meg­felelt azoknak a céloknak, elképzeléseknek, amelyeket a rendezők maguk elé köve­telményként állítottak. Min­denekelőtt azért, mert bebi­zonyosodott: egy, a fiatalok tömegei számára programo­kat, élményeket nyújtani ké­pes közművelődési intézmény és a propagálásban, az in­formáció-áramlásban nélkü­lözhetetlen szerepet vállaló cég együttműködése valóban eredményes lehet. Nagy Bandó András (Fotó: Perl Márton) Ez a dicséretes kezdemé­nyezés — amellyel immár második esztendőben jelent­keztek az egri nyomdászok, kooperációban az ifjúság he­lyi fellegvárával — beváltot­ta a hozzáfűzött reményeket. Elsősorban azok a filmvetí­tések segítették a tervek va­lóra váltását, amelyekben a szakma fogásaival, érdekes­ségeivel ismerkedhettek meg általános és középiskolai diá- kok. Nem hagyhatók figyel­men kívül az események so­rából a nyomdatörténeti elő­adások, kiállítások, a mai munkáról szóló bemutatók sem, amelyek a nem titkolt célt, a szakember-utánpótlás megteremtését voltak hiva­tottak szolgálni. S talán ab­ban is segítségükre voltak a látványos, kulturális, mély gondolatokat ébresztő politi­kai, valamint a szórakozást adó rendezvények a nyom­tatás szakembereinek, hogy legalább város-megye előtt bemutassák magukat, ízelí­tőt adjanak mindennapi munkájukból, ötleteikből. Az elmúlt egy hét törté­néseinek értékelése — az elő­fordult apró zökkenőkkel is — még a szervezők előtt ál­ló feladat. Az azonban a résztvevők, az időnkénti lá­togatók számára is nyilván­való: szépen formálódó ha­gyománynak lehettünk része­sei, tanúi. Olyan hagyomány­nak, amely már folytatásra érett! Egy sportos pillanat Sz. Z TÍZÉVES a pótkerék A vastüdejü hangya esete Jimi Hendrix, Rolling Stones és King Crimson. Az egri Szálloda utca környékén lyukasra hallgatják az ORWO-szalagokat. Valamelyik srác dobgitárt vesz magának. Zenekart alapít. A Blingin and Birds ne­hány hónap múlva (elbomlik. Az új társulás: Glo­bus. A siker megint elmarad. Jel — csupán két betű választja el őket az imádott Yes-től, meg néhány nagylemez és az ünneplés. A fiúk nem nyugszanak. Saját zenét akarnak, színpadot és sikert. Megalakul a Pótkerék. 1974-et írunk ekkor. 1984 — a zenekar még él. Nem jutottak el a csúcs­ra. mégsem hagyják abba. mert a zene az életük. Hétfő este. Jubileumi kon­cert a Vörös Csillag mozi­ban. Szól a blues: „Szin vagyok, szineha­gyott, Nátha, mit senki meg nem kapott, Elhivatott, kit az önjelölt Isten segítsen." A közönség tombol. Még­sem volt haszontalan ez a tízéves akarás? A zenéjük úgy szól. mint a nagyoké. Valami mégis elválasztja őket az élvonaltól: egymil­liós szerelés nélkül nem lehet stúdió minőségűt pen­getni. A P. Mobil erre az alkalomra kölcsön adta a cuccát. Nem ingyen, kétszer annyiért, amennyi az est bevétele. „Figyelem, figyelem! Valamelyik holtvágányon egy tehervonat haladna át. Kérjük, a vágány mellett vigyázzanak!" — Mindvégig a kiszolgál­tatottság érzése nyomasztott bennünket — kezdi Tur­csányi János szólógitáros. — Emlékszem az első fel­lépésünkre. Nőnapi ünne­pélyen muzsikáltunk. Ne­kem volt egy gitárom pick- up-pel. A dobosunknak egy pergődobja, amely nem per­gett. Teleraktuk rizzsel és kukoricával. Persze, kibo­rult. A közönség ne­vetett és otthagyott ben­nünket. Szerencsére a te­remben maradt az ügyele­tes kazánfűtő. Végighallga­tott bennünket. Ö adta vissza a hitünket, mert lát­tuk. hogy ritmusra mozgat­ta a lábát. Akkoriban to­jástartót szögeztünk a fa­lakra. Valaki azt állította, hogy jó hangszigetelő. Nem ért az semmit. A szomszé­dok minden próbateremből kiutáltak. — Ügy tudom, ekkor ér­kezett meg a Volán segít­sége. ök voltak a mentő- angyalok? — Egy darabig igen. Kö­szönet Kutnyák Géza KISZ- titkárnak. Hangszereket és próbahelyiséget kaptunk a cégtől. A Pótkerék elneve­zés is a Volán-kapcsolatra utal. Aztán egyik napról a másikra kirúgtak bennün­ket. Ott álltunk megfüröd- ve. Mi lettünk a néma ze­nekar. Hosszú idő telt el. amíg a Megyei Művelődési Központban, egy diszkón az egyik ügyeletes népművelő megkérdezte: miért nem hall bennünket? Elmond­tuk. Attól a naptól kezdve az MMK zenekara lettünk. Üj cájgot kaptunk és új korszak kezdődött. Azelőtt a Hendrix-vonalat követ­tük. Üj példaképünk a Ghaese és a Chichago lett. Fúvósokat kerestünk. Eljött a szakmai siker is. Terüle­ti és országos fesztiválokon szerepeltünk, egy rádiófel­vételünk is elkészült, amit Komjáthy egyszer le is játszott. Biztattak az akkori nagyok is. Karriert jósol­tak. Mégsem sikerült az áttö­rés! — Valamelyikünket min­dig behívták katonának. Amikor kialakult az össze­szokott társaság, szétrob­bantotta a behívó. Belső vitáink is voltak. A mi kemény zenénknek a disz­kókorszakban nem volt di­vatja. Aki pénzt akart ke­resni. a kompromisszumok felé hajlott. Szerencsére ezek a viták nem fajultak el annyira. hogy eladtuk volna magunkat. A közön­ségünk viszont egy szűk rétegből került ki. Ügy jár­tunk, mint a sokszor meg­énekelt „Vastüdejű han­gya ...” Reggeltől estig dolgozott a balga. Gondolta, hogy vastüdővel a végtelenig bírja, Nem tudta, hogy az iz­zadságtól a rozsda egyre marja.” — A felnémeti Rock­műhely volt a következő állomás? — A Megyei Művelődési Központ próbaterme élet- veszélyes lett. Felnémefén kaptunk új otthont. Akko­riban sok nagy együttesnek voltunk előzenekara. jó kapcsolat alakult ki a rock magyar királyaival. Létre­hoztunk egy klubot. ahol zenészeket fogadtunk. Járt lenn Nagy Feró, Schuszter Lóri, Balázs Fecó és sorol­hatnám a neveket. Renge­teg fiatal csődült ki ezekre a bulikra. Filmeket is ve­títettünk. kiállításokat ter­veztünk, amatőr fórumot akartunk létrehozni, amikor egy napilapunkban megje­lent egy bírálat: Felnéme­ten nincs közművelődés, a Pótkerék is csak próbálni jár ide. — Lehet, hogy jog­gal vádolnak túlérzékeny­séggel. de tény, hogy ez minden ambíciónkat letörte. — Sokukat hívták nagy­nevű pesti zenekarokba. Miért maradtak Egerben? — Idekötött a közönsé­günk. Nem hittük el, hogy senki sem lehet próféta sa­ját hazájában. Ezt ma sem hisszük. Kétségtelen, hogy a lustaság, a bizonytalantól való félelem is itt tartott bennünket, de nem ez volt a meghatározó. A hogyan továbbra csak annyit válaszol: nem hagy­juk abba! Álljon még itt egy hiá­nyos lista. Csizmadia Géza, Dorkó László, Gáspár Ta­más, Jékli István, Kuzman Oszkár, Nagy Gyula, Soós András, Szecskó József, Tóth József, Vanyó János, Vörös Attila és mások. Sokat tettek azért, hogy Egerben éljen a rock. Szabó Péter (Fotó: Perl Márton) Istvánról — Szörényi Leventével István, a király — hu­szadik század végi szín­re lépése során rövid időn belül „szupersztárrá” lett. A nyolcéves kisiskolástól a nyolcvanéves professzorig mindenki ismeri a rock- operát, Szörényi Levente és Bródy János alkotását. Az emlékezetes augusztus hu- szadiki bemutató óta már óriási sikert aratott a film is — Koltai Gábor alkotá­sa — százezer példányszá. mot ért el a nagylemez, és ország-világ tapsolt az idei szegedi szabadtéri játéko­kon az előadást követően. Érhető, hogy nagy vá­rakozás előzte meg a Révai ifjúsági napok rendezvé­nyeinek sorában azt a ta­lálkozót, amelyre hétfőn este került sor Egerben, az Ifjúsági Házban. A rockopera zeneszerző, jével, Szörényi Leventé. vei beszélgetett a közönség előtt Sebők János újság­író. A fiatalokat mindenek, előtt a mű születése érde­kelte; kiderült — Boldizsár Miklós Ezredforduló című drámája alapján — először filmre íródott, majd mégis színpadi produkció lett be­lőle. Szörényi elmondta azt is. a városligeti színrevi. tel közelebb áll szívéhez, mint a film. Az utóbbi ugyanis a laboratóriumi munkákra, a trükkmegoldá - sokra épült. S hogy még­is mivel magyarázza a sikert ? A magyarságot mindig is érdekelte a ma. ga történelme. István pe­dig a nyugati civilizáció és a kereszténység oldalán kikötvén. megteremtette a továbbfejlődés lehetőségét. Szó esett a főbb zenei vonalakról, a népzene, a gregorián és a kemény rock ötvözetéről is. Megtudhat­tuk: a zeneszerzőt további terveiben ugyancsak a kü­lönböző irányzatok új stí - lussá teremtése foglalkoz­tatja. Összeállította: Németi Zsuzsa

Next

/
Thumbnails
Contents