Népújság, 1984. október (35. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-10 / 238. szám

2 NÉPÚJSÁG, 1984. október 10., szerda Szovjet— észak-jemeni tárgyalások Moszkvában Kohl ma találkozik Teng Hsziao- pinggel Csao-Ce-jang kormányfő után. kedden Hu Jao-pang. a Kínai Kommunista Párt főtitkára is NSZK-ba szóló meghívást fogadott el Hel­mut Kohl nyugatnémet kan­cellártól. Köhl és Hu Jao-pang keddi találkozója után adott nyugatnémet tájékoz­tatás szerint a kínai veze­tő a megbeszélésen ezt mondotta a német kérdés­ről: „Elképzelhető, hogy a megosztottság hosszú ideig fenn fog maradni”. A nyu­gatnémet értékelés szerint ez változás a korábbi kí­nai nyilatkozatokhoz képest, amelyekben a két német állam létrejöttét, a status quo-.t „nem természetes­nek”. vagy „indokolatlan­nak” nevezték. Kohl kedden Li Hszien- nien államfővel is találko­zott s az ő megbeszélései­ken is szerepeltek nemzet­közi kérdések, egyebek kö­zött a kelet—nyugati vi­szony témája. Li Hszien- riien hangsúlyozta. hogy Kina a nyugat- és kelet­európai /országok kapcsola­tainak /javulását szeretné. Mindkét kínai politikus ar­ról biztosította Kohlt, hogy a politikai, gazdasági és műszaki kapcsolatokat Kí- ná és az NSZK között hosz- szú távra tervezik. Helmut Kohl szerdán ta­lálkozik Teng Hsziao-ping- gel. délután pedig nemzet­közi sajtóértekezletet tart. Szó v j e t—és za k - j emen i tárgyalásokat tartottak ked­den Moszkvában. Konsztan- tyin Csernyenko, az SZKP KB főtitkára és Ali Abdul­lah Szaleh ugyancsak ked­den a Kremlben barátsági és együttműködési szerző­dést írt alá. Aláírták a két ország közötti konzuLi egyezményt is. A dokumen­tumok aláírásával számos szovjet és észak-jemeni ál­lami vezető volt jelen. A meleg, baráti légkörű tárgyalásokról kiadott köz­lemény szerint Csernyenko és Ali Abdullah Száleh elé­gedetten szólt a két ország kapcsolatáról, és hangsú­lyozták. hogy mindkét fél minden tőle telhetőt meg­tesz azok továbbfejlesztésé­ért. A ,tárgyaláson áttekintet­ték a közel-keleti helyzetet, megállapítva, hogy az otta­ni robbanásveszélyes légkör oka az Egyesült Államok által támogatott izraeli ag­resszió. Határozottan elítél­ték a libanoni területek iz­raeli megszállását, kijelent­ve. hogy Izraelnek hala­déktalanul és minden fel­tétel nélkül ki kell vonnia csapatait Libanonból. A találkozón Konsztan- ty.in Csernyenko hangsú­lyozta. hogy a közel-keleti helyzet lényegi javítása csak közös erőfeszítésekkel, egy olyan nemzetközi kon­ferencián érhető el. ame­lyen részt vesz valameny- nyi érdekelt fél, köztük a PFSZ is. mint a palesztin arab nép egyetlen törvé­nyes képviselője. Erre irá­nyulnak a közel-keLeti ren­dezésre tett legutóbbi szov­jet javaslatok is. amelyek előirányozzák az izraeli csapatok maradéktalan ki­vonását az 1967 óta meg­szállva tartott arab terüle­tekről. valamint a közel­keleti problémakör kulcs­fontosságú kérdésének. a palesztin kérdésnek a meg­oldását. A Szovjetunió — mondot­ta Kjonsztantyin Csernyen- ko — mindig támogatta, és támogatni is fogja az izraeli agresszió és az im­perialista diktátum ellen, szuverenitásuk és függet­lenségük megszilárdításá­ért küzdő arab népeket. Száleh elnök kijelentette: nagy jelentőséget tulajdo­nít a Szovjetunió közel-ke­leti kérdésben vallott elvi álláspontjának. A Jemeni Arab Köztársaság támogat­ja a közel-keleti rendezés­re .vonatkozó, s az arab né­pek alapvető érdékeinek megfelelő szovjet javaslato­kat. PARIZS Rudolf Kirschläger, az Oszrák Köztársaság elnöke, kedden délután háromnapos hivatalos látogatásra Pá­rizsba érkezett. Az osztrák államfőt Francois Mitter­rand elnök fogadta Orly repülőterén. HÁGA A Holland Munkáspárt korábbi álláspontját fenn­tartva határozottan eluta­sítja, hogy az ország terü­letére amerikai manőverező robotrepülőgépeket telepít­senek. Joap M. Den Uyl, a párt vezetője kedden a par­lament ülésszakán, a kor­mány jövő évi költségvetési tervezetének képviselőhá­zi vitájában fejtette ki pártjának nézetét. NEW YORK A bejrúti kormány azzal a kéréssel fordult az Egye­sült Nemzetek Szervezeté­hez. hogy további hat hó­nappal hosszabbítsák meg a Dél-Libanonban állomásozó ENSZ békefenntartó erők mandátumát. A kérést le­vélben juttatták el kedden Pérez de Cuellar ENSZ-fő- ititkárlhoz. Az 5700 fős egy­ség jelenlegi mandátuma október 1.9-én jár le. A Biztonsági Tanács várható­an meghosszabbítja azt. TUNISZ Az El Fatahnak, a Pa­lesztinái felsza'badítási szervezet (PFSZ) legna­gyobb tagszervezetének köz­ponti bizottsága kedden Jasszer Arafat vezetésével ismét összeült Tuniszban. Egy palesztin forrás sze­rint a testület a Paleszti­nái nemzeti tanács (par­lament) összehívásának le­hetőségéről tanácskozik. Ne­vezetesen arról, hogy mikor és hol tartsák meg a tanács ülését. Véget ért a nemzetközi oktatótelevíziós szeminárium Egerben —( Külf)o(itiko) kommentórufik )— Kötélhúzás Chilében CHILÉBEN FOLYTATÓDIK A KÖTÉLHÚZÁS az ellenzék és a katonai junta között. Szemmel látható, hogy a diktatúra kordában szeretné tartani Pinochet tábornok ellenfeleit, annál is inkább, mert a számuk nőttön nő. A minap egy bíróság sok neves ellenzéki politikus őrizetbe vételéről döntött. Az a vád ellenük, hogy megszegték a junta állam biztonsági törvényét a szep­tember 4—5-i tiltakozó megmozdulások előkészítése során. Santiagóban és sok más chilei városban szer­veztek akkor sztrájkot és felvonulásokat, követelve Pinochet haladéktalan távozását, s a demokratikus jogok helyreállítását. A szeptemberi akciókat a baloldali és a polgári el­lenzék különböző csoportjai, a betiltott pártok ille­galitásban működő vezetői közösen szervezték. A bí­rósági döntés most mindkét irányba dühödt erővel próbál megtorlást foganatosítani. Az őrizetbe veen­dők listáján szerepel a többi között Gabriel Valdés volt külügyminiszter, a betiltott kereszténydemokrata párt elnöke, Mario Sharpe szociáldemokrata politi­kus és Enrique Silva Cimma, a radikális párt elnöke. Ök hárman a polgári erőket tömörítő Demokratikus Szövetség vezetői. PINOCHETEK VÁLTOZATLANUL a kemény kéz politikáját folytatják, s az a korábbi tétova szán­dék, amely egy szélesebb körű társadalmi párbeszéd irányába mutatott, úgy látszik, egyelőre lekerült a napirendről. A junta valószínűleg túlontúl erősnek érzi az ellenzéket ahhoz, hogy megpróbálja a tár­gyalások taktikáját alkalmazni. Ma már a polgári politikusok többsége is radikális elveket vall: nem fogadja el annak a lehetőségét, hogy Pinochet a század végéig a helyén maradjon — miként erről az elhatározásáról többször is nyomatékkai szólt a diktátor —, hanem azonnali lemondását követeli és a baloldallal egyetemben síkraszáll a demokratikus szabadságjogok helyreállításáért. TULAJDONKÉPPEN CHILÉBEN éppen a junta túl­kapásai következtében kezd egységesebb képet nyer­ni az ellenzék. Korábban a baloldal és a polgári erők között sok tekintetben nem volt közös nevező. A diktatúra azonban a mérsékeltebb ellenvetéseket sem hajlandó eltűrni. Pinochettel szemben ma már kezd összekovácsolódni a chilei társadalom egészét átfogó ellenzéki tábor. S a nép ellenére egyre körülmé­nyesebb kormányozni! Gyapay Dénes NEGYVEN ÉVE TÖRTÉNT A cservenkaí sortűz (Folytatás az 1. oldalról) sor. A szakemberek illuszt­rált előadást hallhattak Sylvester Andrástól, a Ma­gyar Televízió főszerkesztő­jétől, aki a generációs kap­csolatokat elemezte televí­ziónk néhány műsora alap­ján. Három központi kérdést vizsgáltak meg a hazai és a nemzetközi szakemberek. Elsőként elemezték az isko­lában felmerülő nemzedéki kapcsolatokat, majd a csa­ládról volt szó. Megvitatták az ifjúsági szervezetek, iklubok, baráti, lakóhelyi és munkahelyi csoportok gene­rációs problémáit is. Tegnap a déli órákban került sor a viták tapaszta­(F oly tatás az 1. oldalról) vénysorozatnak, ám e jubi­leum különösebb hírverés nélkül való. Ennek ellené­re minden eddiginél több, szám szerint 175 rendez­vény várja az érdeklődő szakembereket. Városain­kon kívül tizenkét község­ben összesen harminc ese­ményre kerül sor. A tele­pülések között örömmel üdvözöljük Mezőtárkányt. Mezőszemerét és Tarnaőr- söt, ahol első alkalommal kapcsolódnak a program­ihoz. jelezvén: a műszaki közgazdasági hetek nemcsak a nevében kíván megyei rendezvény lenni. A megnyitóra október 15-én délután 3 órakor ke­rül sor Egerben, a Tech­nika Háza nagytermében. A legnagyobb érdeklődésre természetesen azok a té­mák tartanak számot, ame­lyek irányítási rendszerünk fejlesztésének időszerű kér­déseivel, a bérpolitikával és a bérszabályozással, az iparfejlesztés főbb elképze­latainak összegzésére. A konferencia témavezetői közül elsőként dr. Kozma Tamás nevelésszociológus szólt. Elmondotta, hogy a találkozó hasznos tapaszta­latok leszűrésére adott le­hetőséget. Így például előbbre léptek abban, hogy a televízió elsősorban az is­kolai tananyaghoz kapcso­lódó ismeretszerzést se­gítse elő. Ám a pszicholó­giai, nevelési kérdésekre is választ kell, hogy adjon. Minit mondotta, a különbö­ző országok szakembereinél nincs közös álláspont ab­ban. hogy az iskolateleví­zió hogyan szóljon a ge­nerációs problémákról. A szocialista országok képvi­selői mindenekelőtt a po­litizáló oktatótelevíziózás fű­téseivel, valamint árrend­szerünk sarkalatos pontjai­val foglalkoznak. Márcsak azért is. mert a kérdések hozzáértő ismerőit nyerték meg előadóknak; dr. Heté- nyi István pénzügyminisz­tert, dr. Rdcz Albert állam­titkárt, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnö­két. Gábor András ipari miniszterhelyettest, vala­mint dr. Szikszói Béla ál­lamtitkárt, az Országos Anyag- és Árhivatal elnö­két. A következő hat hétben a már hagyományosnak mondható rendezvényeken kívül, mint például az eg­ri fa- és bútoripari napok, vagy a dohánytermesztők és cigarettagyártók tanács­kozása. jó néhány újszerű téma is megvitatásra kerül: több válalatnál szerveznek például a számítástechni­kával kapcsolatos előadá­sokat. konzultációkat, szak­mai bemutatókat. Várható­an sok érdeklődőt vonz majd a megyeszékhelyre az vei. Tény, hogy egyre in­kább a videózás kerül elő­térbe az ismeretek terjesz­tésében. Ám a társadalmi relációk felfedésében nem nélkülözhető az a módszer, amelyet a politizáló isko­latelevízió vállal magára. Dr. Vekerdy Tamás pszi­chológus a család generáci­ós kérdéseinek vitáját ösz- szegezte, Schiffer Péter szociológus szólt az élet egyéb területein jelentkező nemzedéki problémákról. A tegnapi záróünnepségen Kelemen Endre, az Iskola­televízió vezetője, a szemi­nárium szervező bizottságá­nak elnöke mondott zár­szót. Az ötnapos találkozó eredményeire, tapasztala- lataira lapunkban még visz- szatérünk. észak-magyarországi okta­tási szeminárium, vagy a IV. városi közlekedési kon­ferencia csakúgy, mint a mikroprocesszor-konferen­cia Gyöngyösre. A MTESZ megyei Szer­vezete, valamint a társ rendező szervek: a HNF megyei Bizottsága, az SZMT Heves megyei Tanácsa, a KISZ megyei Bizottsága, a Magyar Közgazdasági Tár­saság megyei Szervezete, a helyi művelődési központ és a TIT jól értve a célt, olyan programokat kínál, amelyek nem tévesztik szem elől a központi gon­dolatot, egyben útmutatót adnak a holnap tennivalói­hoz. Az idei műszaki közgaz­dasági heteket Váncsa Je­nő mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszter előadá­sa zárja, aki a mezőgazda­ság és élelmiszeripar jövő évi tervcéljairól és az irá­nyítás korszerűsítéséből adódó ágazati feladatokról tart, majd tájékoztatót. Cservenka Újvidéktől csak néhány kilométer. De több mint négyszáz kilométerre fekszik Bortól, ahol az ot­tani rézbányákban 1943 nyarától magyar v munka- szolgálatosok robotoltak. Amikor a magyar királyi kormány hozzájárult ahhoz, hogy rabszolga munkásokat bocsát a Német Birodalom rendelkezésére, már a „meg­bízhatatlan elemek”, a „po­litikai szempontból veszé­lyesek”, a „nem árják”, a „zsidó fajúak” tízezrei pusztultak el a Don-parti halálszázadokban. A mun­kaszolgálat egyszerre szol­gálta az esztelen és népelle­nes háborús erőfeszítéseket, s a rendszer számára kel­lemetlen emberek megsem­misítését. Ebben a szellem­ben engedett át sok ezer magyar zsidó munkaszolgá­latost a magyar királyi honvédség a bori munkára A hitleri Németország Ju­goszlávia megszállása után az ottani rézbányák kifej­lesztésével kívánta háborús rézszükségletének felét fe­dezni. Mindent annak rendje- módja szerint megállapo­dásban rögzítettek. Az úgy­nevezett keretet a magya­rok biztosították, az „ellá­tást” és a „munkabért” a németek. Az első időkben csak a kegyetlen munka ti­zedelte meg az odahurcol- takat. Mérnökök, orvosok, tanárok nem szokták a na­gyon nehéz munkát. Aztán az új parancsnok került oda. Marányi Edének hív­ták és alezredesi váll-lapot viselt. Az ő idejében ke­gyetlenebb lett a bánásmód, szűkösebb az élelmezés. Miközben a német munka­vezetők egyre inkább haj­szolták az embereket, el­lopta a nekik szánt élelmet és teherautókon szállítatta Budapestre, s értékesítette a feketepiacon. Az elpusz­tultak helyére új és új szál­lítmányokat küldtek Ma­gyarországról. A kitermelt rézérccel el kellet számolni, az emberéletekkel nem. Aztán 1944. szeptember 17-én. útnak indították Ma­gyarország felé az ott ra­boskodó, mintegy 4100 munkaszolgálatost. A sze­rencsétlenek boldogok vol­tak: hát mégis megtörténik a csoda, hazakerülhetnek ... Rabtartóik nem önként mondtak le további robo- toltatásukról. A háború menete, a romániai és bul­gáriai fordulat nyomán közeledtek már oda a fel­szabadító csapatok. A mun­kaszolgálatosokat lábon hajtották, erőltetett menet­ben Magyarország felé. Az eredeti elképzelés valószí­nűleg az volt. hogy ismét rabszolgamunkán haszno­sítják őket. Az éhező, le­gyengült, beteg emberek sorra hullottak el a menet során. A rabtartóknak ter­het jelentett a menetoszlop. Ök az életüket igyekeztek menteni, gyorsabban akar­tak futni, attól tartottak, hogy az előrenyomuló szov­jet csapatok, vagy a jugo­szláv népi hadsereg beéri őket. Így született meg a bömegimészárlás terve. Mi­után Újvidéken kénytelenek voltak két napig pihentetni a már teljesen menetkép­telen csapatot, továbbhaj­szolták őket Cservenkáig. Ebben a kis községben a cukorgyárban és téglagyári kemencében jelölték ki az éjjeli „szállás” helyét. A szerencsétlenek leheve- redtek a puszta földre, egy­mást melengetve próbáltak aludni a hideg éjszakában. Október hatodika volt. az aradi vértanúk kivégzésének napja. A magyar keret tisztjei és legénysége kiszólította a jehovásokat. Ök voltak azok. akik kevésbé páriák­nak számítottak a páriák között, hiszen az ő ereik­ben — a fasiszta faj elmélet szerint — árja vér csörge­dezett. de vallásuk tiltotta a fegyverfogást, s ezért ve­zényelték őket is munka- szolgálatra. Az ő feladatuk volt, hogy hatalmas tömeg­sírt ássanak társaik számá­ra. Amikor elkészültek, újabb erőltetett éjjeli me­nettel továbbhajszolták őket a véget érni nem akaró úton. A kemencékből pedig egymás után terelték ki húszas csoportokban az SS-ek-a többi munkaszolgá­latost. Sortüzek dördültek, a megásatott árkokba lőt­ték az áldozatokat. Már csaknem hatszázan lelték halálukat, amikor valahon­nan parancs érkezett a tö­megvérengzés beszünteté­sére. A többieknek még vagy félméteres földet kel­lett borzalmas véget ért társaik tetemére kaparni, aztán hajtották őket tovább. Az úton, amely nem ért véget Magyarországon, még sok százan lelték halálu­kat. Abdán — tudjuk az irodalomtörténetből. hiszen Radnóti Miklós is ott "lelte halálát — újabb vérengzés következett. Negyven esztendeje ren­dezték a fasiszták a cser- venkai rémdrámát. Húsz esztendeje Zomborban em­lékművet avattak a halál- menetben elpusztultakra emlékezve. Emlékezzünk mi is. Meg kell fogadjuk újra és újra: soha többé fasiz­must, soha többé nem tűr­hetjük véres kezű terroris­ták uralmát. Pintér István Műszaki közgazdasági hetek ’84

Next

/
Thumbnails
Contents